Új Dunántúli Napló, 1993. március (4. évfolyam, 59-88. szám)

1993-03-02 / 60. szám

1993. március 2., kedd üj Dunántúli napló 5 Buszjárat nélkül maradnak a kisfalvak? Baranyának több olyan kis te­lepülése van, melynek lakóit csak a napi néhány buszjárat köti össze a világgal, mint Bá­rány aszentgyörgy, Tormás és Szágy is. Érthetően megdöbbentette a falvak lakóit a Pannon Volán Komlói Üzemigazgatóságának levele, miszerint utazási érdek­telenségre hivatkozva az eddigi napi négy járatpár helyett hét­köznapokon egyet, ünnepnapo­kon egyet sem kíván márciustól üzemeltetni. A vállalat javas­lata: az önkormányzatok finan­szírozása, ami 40 forint kilomé­terenként + ÁFA. A halmozottan hátrányos helyzetű falvakból sok bányász jár Komlóra, az intézkedés vasút híján igen súlyosan befo­lyásolná a családok sorsát. Nem szólva az orvosi-, és gyógyszer- ellátásról, az iskoláról, óvodá­ról, az ügyintézésről. Zima István, a legtávolabbi Szágy polgármestere:- Levelet írtam az ügyben il­letékes szakembereken kívül a Közlekedési, Hírközlési és Víz­ügyi Minisztérium helyettes ál­lamtitkárnak is, ugyan írásban választ még nem kaptam, de meggyőződésem, hogy ilyen formában ezt nem lehet végre­hajtani. A gazdaságtalanságnak csak egyetlen tényezője az uta­zási érdektelenség. A három falu lakossága szá­mára ez a támogatás egymillió forintot igényelne, holott alap­feladataink megoldásához sem bővelkedünk a forintokban. Nagyon sajnálom, hogy már van olyan bányász az egyik fa­luban, akinek a járatleállítás hí­rére kilátásba helyezték a mun­kanélküliség lehetőségét. Próbáljuk nyugtatni a lakos­ságot, nem hagyni elszabadulni az indulatokat, de küzdeni azért, hogy ez ne így történjen. Micskey Tibor, a Pannon Vo­lán személyforgalmi és keres­kedelmi osztályvezetője:- A komlói üzemigazgatóság a múlt évben elvégzett utász- számlálások alapján úgy ítélte meg, hogy a gazdaságtalan jára­tokat nem üzemelteti a jövőben, s ekkor merült fel más lehetőség mellett a járat leállítás is. A me­netrendszerinti utasszállítás koncepció alapján történik a vállalatnál, az ilyen jellegű in­tézkedések tervezetét az ön- kormányzatokkal egyeztetve a Közlekedési, Hírközlekedési és Vízügyi Minisztériumban bírál­ják el, nem dönthetünk egy személyben. Elkezdtük a cél­forgalmi utasszámlálást. A vég­eredmény ismeretében újra megkeressük a falvak felelős vezetőit, megpróbálunk velük közös nevezőre jutni. E véle­mények birtokában döntjük el, hogy új tervezettel a minisztéri­umhoz fordulunk, vagy sem. Természetes az utasszámlálás eredményeiben legyen akár po­zitív, akár negatív, a vállalat szerepét is vizsgáljuk. Meg­nyugtatásként hozzátenném, hogy az alapellátást érintő jára­tokat nem kívánja a vállalat le­állítani. Megyeri Tiborné Közel fél évszázada nem volt ilyen megbízásra példa Pécsett Gépi közterület-tisztítás magánvállalkozásban Februárban már nagyon piszkosak voltak a város útfelületei Báli bevételek Két jótékonysági bált rendez­tek az elmúlt hét végén Pécsett. Mindkettőt gyermekekért. A Lions Normandia klub a leuké­miás és tumoros gyermekek még eredményesebb gyógyke­zelését támogatja a bevétellel, több mint félmillió forinttal. A gyermekeket a POTE Gyer­mekklinikáján kezelik, a pénzt az ő gyógyításukat célzó alapít­vány számlájára utalja a klub. Szintén ekkora összegnek örülnek a fogyatékos gyermekek munkahely teremtését szolgáló bál rendezői. AZ ÉFOÉOSZ Ba­ranya Megyei Szervezete első lépésként húsz fiatalnak akar munkahelyet létesíteni. Mindkét bált számos bara­nyai cég és magánszemély tá­mogatta pénzzel és tombola tár­gyakkal. 162 felvétel Nagykanizsáról Megjelent Nagykanizsa első reprezentatív, 120 oldalas fotó­albuma, amelyet hétfőn muta­tott be a sajtó képviselőinek Ke- reskai István polgármester. A 10 ezer példányban kiadott kö­tet Kotnyek István fotóművész 162 felvétele és három nyelvű bevezető segítségével mutatja be a város fejlődését, neveze­tességeit. Az igényes kivitelű albumot a bécsi Paul Gerin Nyomda készítette. 5500 külföldit küldtek vissza A hét végén 5500 hazánkba igyekvő külföldit fordítottak vissza a határőrök, mert nem rendelkeztek a belépéshez szük­séges feltételekkel. A határőrök 67 határsértőt fogtak el, és 38 hamis útlevelet koboztak el. Osztrák kollégáik 12 határsértőt - 10 román és, két bolgárt - ad­tak vissza. Mintegy 385 000 négyzetmé­ter közterület-felület gépi söp­résére és 725 000 négyzetméter mosására van költségkeret Pécs városában. A Városgondnokság által meghirdetett pályázat sorsa idén úgy alakult, hogy ezt a fel­adatot egy magánvállalkozó, Tóth László nyerte el. Igaz, ide­iglenes szerződéssel, egyelőre március 31-ig. Ez azonban mó­dosítható és meghosszabbítható jövő év február elsejéig. A körülményekhez az is hoz­zátartozik, hogy a pécsi közmű- vállalatok tervezett átalakítása, átszervezése miatt nem is hir­dették ki a pályázat eredményét. A koncepció megvitatását azonban mindmáig halogatja Pécs Közgyűlése. Idei költség- vetése sem volt még a városnak, amikor a feladat ellátására szóló tavalyi szerződés lejárt. A Vá­rosgondnokságnak ideiglenes megoldást kellett találni. Az ilyen jellegű szerződésre vonat­kozó ajánlatát azonban sem a Pécsi Köztisztasági Vállalat, sem a Komlói Városgazdálko­dási Vállalat nem tudta elfo­gadni, csak Tóth László, aki al­vállalkozója volt a tavaly nyer­tes komlói cégnek. Mindhárom jelentkező közül egyébként is az övé volt a legkedvezőbb ár­ajánlat: egész évre vetítve 8,25 millió forint. Bár különösebb várostörté­neti kutatást nem végeztünk, nem kell nagy bátorság annak kimondásához, hogy közel fél évszázada nem volt ilyenre példa Pécsett. Tóth László igencsak messzi­ről került Pécsre.- Orosházán a MEZŐGÉP Vállalatnál dolgoztam gépsze­relőként 22 évet. A cég alkal­mazottainak 50 százalékát elbo­csátották. Voltam annyira jó szakember, hogy tovább is ma­radhattam volna, de megpró­bálkoztam a magánvállalkozás­sal. Az átállás nehéz volt: meg­ismerhettem az élet viszontag­ságait. S ebben a szakmában nem könnyű megrendelőt ta­lálni. Megtapasztalhattam, hogy a Pécs környékbeli váro­soknak nincs pénzük a gépi köz­terület-tisztításra - meséli, azt is hozzá fűzve, hogy annak ide­jén 300 000 forint alaptőkével fogott bele a vállalkozásba. Az ideiglenes, de még az egy évre szóló szerződés sem ideális állapot a vállalkozó számára a gépi közterület-tisztítás esetén. A német gyártmányú modern seprőgépet egy zalaegerszegi cégtől bérli, ám ilyen rövid idő­tartamra még az ilyen jellegű befektetés is nehezen térül meg, mert a gép havi bérleti díja ÁFA nélkül is 85 000 forint. Hason­lóképpen a locsolókocsié is. Természetesen van alkalma­zottja, s ugyanilyen természe­tes, hogy ő maga is beszáll a munkába. Tavalyi tapasztalat alapján állítja: egy seprőgéppel két műszakban két ember be­csületesen el tudja végezni a feladatot folyamatos munkával. Tavaly fél órát sem álltak. Az időjárás miatt most kény­szerszünet van. Februárban egy hetet dolgozhattak csak, hiszen - a hótól függetlenül is - plusz 2 fok alatt egészségkárosító ve­szélyekkel jár az útseprés. S persze, a gépnek sem használ.- Nagyon piszkos volt már a város - mondja Tóth László az egy heti munka alapján. D. I. Még bevetésre vár a takarítógép Fotó: Läufer László A gilvánfai gyerekek ma még Magyarmecskén (Folytatás az 1. oldalról) 1 115 251 forinttal maradt el az oktatás finanszírozásával. A Gilvánfáról Magyarmecs- kére járó 49 gyerek közül 34 egy petíciót fogalmazott meg községük önkormányzatához: „Alulírottak nem szeretnének más iskolába járni, hanem a Magyarmecskei Általános Isko­lában szeretnék folytatni tanul­mányaikat.” Az elmúlt napokban elterjedt ugyanis,, hogy a gyerekeket át­viszik a vajszlói iskolába. A gyerekek, sajnos aggoda­lommal telve, de okosan eliga­zodnak a felnőttek világában.-Szeretnénk, ha az önkor­mányzat megkérdezné a tanulók véleményét is, mielőtt döntene. Látjuk, hogy a falu is szeretné ezt az iskolát, de ha a szülők között kezdenénk aláírást gyűj­teni, biztosan nem menne. So­kan vannak nehéz helyzetben, sorban állnak a segélyért.- Ha Vajszlóra mennénk, ott nincs cigány szakkör. Elsőtől kezdve ide járunk, itt kialakult minden, itt szeretnek minket a tanárok.- Ide jár iskolabusz, Vajsz­lóra menet az útkereszteződés­ben kellene átszálini egy harká­nyi buszra, de vár-e, ha a rossz idő miátt késik a buszunk? A magyarmecskei iskola még a megyeszékhelynek is büszke­sége lehetne: sok-sok pályáza­ton nyert pénzen csináltak itt műhelyeket, számítógépes ka­binettermet, és a népi mestersé­gek tanulására alkalmas szak­köri helyiséget. A gyerekek franciául tanulnak, leveleznek, várják a partneriskola diákjait. Szinte hangsúlyozhatatlan, mennyire fontos ez itt, egy hete jegyezte meg az egyik baranyai cigányszervezet vezető tagja „oázis ez az iskola, itt a hátrá­nyos helyzetű falvak gyűrűjé­ben”. Többen soknak tartják, netán luxusnak ezt a jelentős fejlesztést, pedig meg kell ér­teni, ezeknek a gyerekeknek többet kell adni ahhoz, hogy felzárkózzanak. Az egyik fiú jegyezte meg,„itt segítenek a lemaradóknak, mert a gilvánfa- iak nem zsenik ugye”. Mindenesetre mára patthely­zet alakult ki ebben az iskolavi­tában. Az intézmény vezetője levélben kérte a Művelődési és Közoktatási Minisztériumot és az Etnikai Kisebbségi Hivatalt, segítsen Gilvánfának az anyagi gond leküzdésében, a gyerekek érdekében. Talán ez az egyetlen járható út. A megoldás kere­sése. Gáldonyi M. Török pályázaton nyert az Ikarus Száznegyvennégy darab csuklós autóbusz szállítására nyert tendert Törökországban az Ikarus Rt. Az isztambuli vá­rosi tanács által kiírt pályázatot a magyar autóbuszgyár a Ma­cedón Sanos és a török Man előtt nyerte el. A mintegy 17 millió dollár értékű jármű szál­lítására a garanciák és a banki megállapodások függvényében az év második felében kerül sor. Az Ikarus a 70-es években ezres nagyságrendekben érté­kesítette a buszokat Törökor­szágban, majd néhány éves szünet után 1991-tői évente 1500 darabot vásároltak újra. Jelenleg 75 darab Ankarába szánt szóló autóbusz vár szállí­tásra. Hamarosan megkezdődik a majd Isztambulba kerülő 500 darab autóbusz gyártása, ame­lyeket a nyáron adnak át. Az Ikarus a mostanin kívül újabb pályázaton is indulni kíván. Válaszúton a siklósi kórház A kórház újszülött osztálya Fotó: Läufer László A kiskórházak nehézségei közismertek, de milyennek lát­ják belülről a helyzetet? Dr. Faludi Zsigmond, a sik­lósi kórház megbízott igazga­tója:- A kórházunk közismerten a legnehezebb anyagi háttérrel rendelkezik. Támogatás nélkül a működőképességünk kerül rövid időn belül veszélybe, ugyanakkor a szolgáltatásokra az igények egyre növekednek. A források folyamatos beszűkü­lésével feloldhatatlan ellent­mondás lép fel, amely a kórház megszüntetéséhez, bezárásához vezethet. Számítunk arra, hogy a kör­nyező községek megértik, a kórház fennmaradása nemcsak Siklós érdeke. A polgármesterektől ígéretet kaptam a támogatásra. Sok el­képzelésünk van ugyanis, hogy megfeleljünk a kihívásoknak. Az új labort műszerekkel sze­retnénk fejleszteni. Idén kialakí- juk az önálló intenzív osztá­lyunkat öt ággyal és a gyermek­osztály mozgásszervi rehabili­tációs részlegét.- A korszerű ellátás első lép­csője a korszerű diagnosztika - mondja dr. Jobst Kázmér pro­fesszor, akadémikus, a laborató­rium vezetője. Az új laborató­rium e téren hozott változást, de további fejlesztésekre van szük­ség, amelyet csak komoly mű­szerek beszerzésével valósítha­tunk meg. Az intenzív osztály kialakításához például elenged­hetetlenül szükséges egy vér- gáz-analizátor beszerzése, ami önmagában több millió forint. Dr. Mészáros Kálmán, a gyermekosztály osztályvezető főorvosa elmondta, hogy a ko­raszülöttek fejlődésneurológiai és mozgásneurológiai gondozá­sát tervezik. Ez az ellátási forma a hiányzik a megyében. A szük­séges tornaszoba, a szülők szál­láslehetősége megoldható, ám feltétlenül szükséges egy nagy hatásfokú ultrahangvizsgáló. Ha minden zökkenőmentesen megy, szeptemberben megnyit­ják a részleget. Kótány Jenő Bezárják az egyik bölcsődét Szigetváron? Ismét megkondult a vészha­rang a szigetvári I. sz. bölcsőde felett. A város önkormányzata már 1992-ben napirendre tűzte az esetleges megszüntetésének ügyét. Akkor hónapokig tartó vita és a szülők meghallgatása után a döntést az idei évre ha­lasztották. Most felvetődött, hogy gaz­daságossági szempontokat is figyelembe véve kell megvizs­gálni a József Attila utcai böl­csőde helyzetét. A város má­sik, Szent István lakótelepi bölcsődéjével való összeol­vasztásról is beszéltek. Az ön- kormányzat egészségügyi és szociális bizottsága közvéle­mény-kutatásról, és egy több szempontú vizsgálat elvégzé­séről döntött és munkacsopor­tot alakított az I. sz. bölcsőde helykihasználtságát, várható létszámát, a megszüntetése esetén a másik bölcsőde lét­számát, a két bölcsőde dolgo­zóinak leépítése utáni anyagi vonzatokat és egyéb felmerülő szempontokat vizsgálatára. A vizsgálat eredményéről április végéig jelentést készítenek, ezt követően kerül a téma az ön- kormányzat elé. Legalább fél évig még működni fog tehát a bölcsőde akkor is, ha esetleg a megszüntetésről döntenek is. Galla Béláné, az I. sz. böl­csőde vezetője elmondta, hogy a 40 férőhelyes bölcsődébe je­lenleg 41 kisgyerek van beí­ratva, és márciusban újabb két kicsit fognak beszoktatni. A bölcsőde épülete megkímélt, jó állapotban van, fűtése is olcsó, gazdaságos. A gyerekek szülei­nek problémát okoz, hogy a bölcsőde megszüntetése után a város másik felébe kellene hor­daniuk gyermeküket. Ez plusz költség számukra, nem beszélve a gyerekek nagyobb fertőzésve­szélyéről a kora reggeli városon át cipelésről, a késői hazaérke­zésről. Kisgyermekük érdeke mindenképpen amellett szól, hogy szükség van a bölcsődére ott, ahol van. A beíratkozásk is ezt bizonyítják. Az óvodák nem tudják biz­tosítani a 0-3 éves gyermekek részére az életkoruknak megfe­lelő feltételeket. Egy bölcsődét fölszámolni, és ha igény van rá, újra indítani óriási megter­helés a városnak. Átmenetileg sem lenne hasznos megszün­tetni, hanem ha igény van rá, más szolgáltatást bevinni. A bölcsődét nyitottá is tehetnék, vagyis ha a szülőnek elfoglalt­sága van, térítés ellenében a bölcsőde vigyázna gyerme­kükre. Több városban már mű­ködik babahotel, ezt Szigetvá­ron is meg tudnák valósítani. A nem óvodaérett gyermekek el­különített gondozását, nevelé­sét is vállalnák. Sasvári Mária Pályázat kisiskolák támogatására A Művelődési és Közoktatási Minisztérium pályázatot hirdet olyan egyiskolás települések támogatására, ahol az intéz­ményben tanulók létszáma nem haladja meg a százat. A benyújtott pályázatban fel kell tüntetni az iskola címét, megnevezését, az osztályok számát, a diáklétszámot, a nap­közis csoportok számát, az azt igénybe vevők létszámát, az esetleges összevonást, az okta­tási intézményben foglalkozta­tott pedagógusok számát és végzettségét, az iskola épületére vonatkozó adatokat. Meg kell jelölni, hogy mihez kérik a tá­mogatást. A pályázatokat az il­letékes Regionális Oktatási Központokba március 30-ig ké­rik benyújtjani.

Next

/
Oldalképek
Tartalom