Új Dunántúli Napló, 1993. március (4. évfolyam, 59-88. szám)
1993-03-02 / 60. szám
6 új Dunántúli napló 1993. március 2., kedd A KSH Megyei Igazgatósága jelenti Huszonkilencezer munkanélküli A gazdaság teljesítménye nagy mértékben csökkent - Az átlagkereset 20 400forint - A takarékbetétek 4,3 milliárddal emelkedtek A gazdálkodást jellemző főbb adatok a megyében Megnevezés 1991 1992 az előző évi %-ában Ipari szervezetek (a) Az értékesítés (összehasonlítható áron) 87,0 89,7 Ezen belül: exportra 63,6 73,4 belföldre 92,2 91,8 A foglalkoztatottak száma 83,5 82,3 A havi bruttó átlagkereset 127,2 121,4 Kivitelező építőipar (a) A saját építési-szerelési tevékenység értéke (összehasonlítható áron) 78,1 101,2 A foglalkoztatottak száma 75,1 72,2 A havi bruttó átlagkereset 126,7 132,3 Mezőgazdaság A búza 91,3 64,8 A kukorica termés179,0 69,0 A cukorrépa mennyisége 114,6 37,0 A napraforgó 111,8 109,7 A vágómarha, t 143,0 38,2 A vágósertés, t értékesítése (a) 102,7 49,4 A tehéntej, 1 98,1 92,2 (a) A megyei székhelyű, 50 főnél többet foglalkoztató jogi személyiségű gazdasági szervezetek adatai. Baranya megye, lélekszáma az 1993. év elején mintegy 417 000 fő volt, kb. 1000-rel kevesebb az egy esztendővel korábbinál. Az előzetes adatok szerint 1992-ben az előző évhez képest az élveszületések száma 4%-kal csökkent, a halálozásoké pedig valamelyest (0,4% -kai) nőtt. Az élveszületések 1000 lakosra jutó száma az 1991. évi 12,1-ről 11,6-ra süly- lyedt, míg a halálozási arányszám mindkét évben 14,2 volt. A természetes fogyás mértéke meghaladta az utóbbi évekét. A lakosság életkörülményei A megfigyelt 50 fő feletti anyagi ágazatokhoz tartozó gazdasági szervezetekben 1992. év folyamán átlagosan mintegy 72 000 embert foglalkoztattak, számuk 21%-kal elmaradt az egy évvel korábbitól. A létszámfogyás kivétel nélkül érintette az ágazatok mindegyikét, közülük legjelentősebben - a korábbi évekhez hasonlóan - az építőipart (28%), valamint a mezőgazdaságot (27%). A legkevésbé a vízgazdálkodásban foglalkoztatottak száma fogyott, a létszám itt 7%-kal volt kevesebb, mint 1991-ben. Az iparban - ahol a munkavállalók 48%-a dolgozott - a fogyás az átlagosnál valamivel mérsékeltebb (18 %) volt. A Baranya Megyei Munkaügyi Központtól származó információk szerint irodáik 1992 decemberében összesen 28 680 munkanélkülit regisztráltak, 75 %-kal többet, mint egy évvel korábban. A munkanélküliségi ráta a megyében az 1991. decemberi 9,7%-ról 14,0%-ra emelkedett (országosan az elmúlt év utolsó hónapjában 12,3%-os volt a ráta, Baranya a megyék rangsorában all. helyen állt.) Az állást keresők kétharmada Pécs (7822 fő), Komló (5662 fő) és Mohács (5074 fő) körzetéből származott, számuk itt az átlagosnál valamivel mérsékeltebben (64-67%-kal) növekedett. A legszámottevőbb emelkedés Szigetvár környékén figyelhető meg, itt a múlt év végén közel kétszer annyi munka- nélkülit tartottak nyilván, mint egy évvel azelőtt. Ettől nem sokkal maradt el Siklós és Sely- lye körzete sem a 90%-ot meghaladó, Szentlőrinc térsége pedig az azt megközelítő mértékű növekedéssel. A regisztrált munkanélküliek túlnyomó többsége (84%-a) fizikai állományú dolgozó volt, közülük legtöbben (35%) valaha szakmunkásként dolgoztak, az egykori segédmunkások aránya 32, a betanítottaké 17%-ot tett ki. Az állástkeresők 16%-a pedig munkanélkülivé válása előtt szellemi munkakört látott el. Miközben a munkanélküliek száma 1991 decembere óta háromnegyedével emelkedett, a számukra felajánlott álláshelyek száma több, mint négyszeresére nőtt. Ez azonban korántsem jelenti azt, hogy a munká- balépés esélyei számottevően javultak volna. A közel 29 000 állást keresőnek a megye munkáltatói 1992. év végén mindössze 1800 munkahelyet kínáltak, vagyis 100 munkanélkülire- az egy évvel korábbi 3 helyett- tavaly decemberben is csupán 6 állás jutott. Emögött természetesen továbbra is meghúzódtak - a korábban is fennálló - területi és szakképzettségi differenciák, az igények és lehetőségek különbözőségei. A regisztrált munkanélküliek közül 1992 decemberében több, mint 22 000-en részesültek munkanélküli járadékban, az egy évvel korábbinál 70%-kal többen. A munkanélküli segélyek (járadékok) egy főre jutó összege az elmúlt év utolsó hónapjában átlagosan 8761 Ft-ot tett ki, ez 10%-kal haladta meg az 1991. decemberit. A segélyek nagyságát a nemek, illetve állománycsoportok szerinti hovatartozás továbbra is differenciálta ugyan, ám a különbségek mindkét vonatkozásban csökkentek, azaz bizonyos nivellá- ciós folyamat körvonalazódott. A megfigyelt 50 fő feletti gazdasági szervezeteknél a foglalkoztatottak havi bruttó átlagkeresete 1992-ben mintegy 20 400 Ft-ot tett ki, 23%-kal többet, mint az előző évben. A legszámottevőbben (35%-kal) a közlekedésben dolgozók keresete emelkedett, de 30%-on felüli volt a vízgazdálkodásban, valamint a kivitelező építőiparban foglalkoztatottak kereset- növekedése is (33, illetve 32%). Ugyanakkor a mezőgazdaságban - mely csakúgy, mint egy esztendővel korábban, 1992-ben is a legalacsonyabb jövedelmet nyújtotta - a keresetkiáramlás az átlagosnál visz- szafogottabb (16%-os) volt. A lakosság takarékbetétekben tartott megtakarításai 1992-ben tovább emelkedtek. E betétek 1992. december végi állománya megközelítette a 22,1 milliárd forintot, ami mintegy 4,3 milliárd forinttal (24%-kal) felülmúlta az egy évvel korábbit. Ez a lakosság körében a jövedelemkülönbségek fokozódására utal, hisz ezzel párhuzamosan egyre szélesebb tömegeknek jelent gondot a mindennapi megélhetés. A mindenkori kamatpolitikának megfelelően változik a betétfajták összetétele is. A könyves betétek összes állományon belüli aránya - az ösz- szegszerű növekedés ellenére 67%-ról 66%-ra csökkent, ezen belül a legkedvezőbb kamatozású takaréklevél-betétekké emelkedett. A lakossági takarékbetétek másik fő csoportjának, a célbetétteknek az aránya - a lakossági folyószámla-betétek egy évvel korábbi állományának megduplázódása következtében - némileg magasabb, volt az 1991. év véginél. A lakosság hitelállománya tovább csökkent, s az év végén 9,2 milliárd forint volt. Minimális növekedés csupűn a munkáltatók és helyi önkormányzatok által nyújtott kamatmentes hitelekben, támogatásokban mutatkozott. A fogyasztói árak 1992. évi átlagos színvonala országosan 23%-kal haladta meg az' egy évvel korábbit. Az árnövekedés a fogyasztás egészét jellemző átlagosnál magasabb volt a háztartási energia, a szolgáltatások és a motorbenzint is magukban foglaló egyéb cikkek körében. sorrendben 43, 27, illetve 26%-kal. A ruházkodási cikkek árai az átlagos ütemben emelkedtek, míg az élelmiszereké, az élvezeti cikkeké és a tartós fogyasztási cikkeké elmaradt attól. Az élelmiszereken belül azonban a hús és a húskészítmények, a tej és tejtermékek, továbbá a tartósított hústalan élelmiszerek áremelkedése erőteljes, az átlagot meghaladó volt. A zsiradékok, a cereáliák, az édességek; a zöldség- és gyümölcsfélék többségének árnövekedése ugyanakkor mérsékeltebb volt. Az árak folyamatos emelkedésével összefüggésben, de attól némileg eltérő mértékben emelkedtek a megélhetéshez minimálisan szükséges összegek is. A leggyakoribb háztartástípusok közül 1992. decemberében például a két aktív korú felnőttből és két gyermekből álló háztartás számára, ha városban éltek, 39 066 forint, ha községben éltek, 36 727 forint nettó jövedelemre volt szükség a létminimum biztosításához, 24, illetve 24,5%-kal többre, mint egy évvel előbb. A két nyugdíjas személyből álló ház- tartűsok esetében ez az összeg a városokban 17 540, a községekben 15 761 forint volt, mintegy 25-25%-kal magasabb, mint az azt megelőző év decemberében. A gazdálkodás főbb jellemzői Baranya megye nehéz gazdasági helyzetét 1992-ben is meghatározta, hogy egyszerre jelentkezett a struktúraváltás gondja (az urán- és szénbányászat visszafejlesztése), a piacváltás kényszere (a keleti piacok összeomlása, a nyugati piacoknak a kínálattól eltérő, magasabb színvonalú igénye), valamint a hazai kereslet szűkössége. Ehhez járult még a szervezeti átalakulások terhe és a privatizáció okozta bizonytalanság. A jogi személyiséggel rendelkező gazdasági szervezetek számának emelkedése 1992-ben - az 1991-re jellemző társaságalapítási csúcs után - mérsékeltebb, de még mindig jelentős volt. A megyében 1992. végén 2411 jogi személyiségű gazdasági szervezet működött, 593-mal több az egy évvel korábbinál. A szervezetek számának emelkedése továbbra is a kereskedelem területén volt a leggyorsabb, az év során regisztrált gyarapodás közel 42%-a ebben az ágazatban valósult meg. Ezt követően az iparban, majd az építőiparban alakult a legtöbb jogi személyiségű szervezet. A Cégközlönyben az elmúlt év során 95 Baranya megyei székhelyű szervezetre vonatkozóan tették közzé a csődeljárás megindulását. Közülük 36 ipari tevékenységet folytatott. E szervezetek fele gépipari, míg 9 könnyűipari, 4 élelmi- szeripari, 2 vegyipari területhez tartozott, továbbá egy-egy gazdálkodó fordult elő a kohászatban, az építőanyag-iparban és az egyéb iparban működő szervezetek közül. A többi ágazatból legnagyobb számban a megzőgazdaságba, majd a kereskedelembe és az építőiparba tartozó szervezeteknél indult csődeljárás, sorrendben 21, 17, illetve 11 esetben. A megfigyelt (50 fő feletti létszámot foglalkoztató megyei székhelyű) ipari szervezetek bruttó termelési értéke ösz- szehasonlítható árakon számítva 13%-kal csökkent. Legkisebb volt a visszaesés a napi, halaszthatatlan igényeket kielégítő villamosenergia- és élelmiszeriparban, ahol 3, illetve 6%-kal csökkent a termelés. A vegyiparban 11, a többi jelentősebb iparágban 20%-ot meghaladó volt a termelés volumenének csökkenése, sőt a gépiparé mindössze fele az 1991. évinek. Az iparba tartozó gazdasági szervezetek összes értékesítése összehasonlítható árakon számítva mintegy 10%-kal elmaradt az egy évvel korábbitól. Ezen‘belül az értékesítési irányok közül továbbra is a kivitel csökkenése volt erőteljesebb, közel 27%-os, míg a belföldi értékesítés 8%-kal volt kevesebb az egy évvel korábbinál. Az iparágak közül 1992-ben az exportvolument a vegyiparnak, a beföldi eladásait az egyéb iparnak és az élelmiszeriparnak sikerült fokoznia az 1991. évihez képest. Ez utóbbi ágazat kiszállítási lehetőségei mind a kelet-, mind a nyugat-európai területeken romlottak, az 1992. évi export mindössze 41%-a volt az egy évvel azelőttinek. A megye kivitelező építőiparának éve? termelése 3,3 milliárd forintot tett ki. Az 1991-hez viszonyított, azzal megegyező gazdálkodási körre számbavett folyó-áras növekedés 28,5 százalékos volt, azonban figyelembe véve az építőipari árak 27%-os növekedését, a termelés volumene az előző évhez viszonyítva mindössze 1,2 százalékkal nőtt. Megjegyzendő, hogy az előző esztendőben az összehasonlítható árakon számított termelés 22 százalékkal csökkent, a mostani - lényegében - szintenmaradás tehát némi reményre ad okot atekintetben, hogy a visszaesés nem folytatódik. A termelés igen mérsékelt növekedése az építőiparban dolgozók létszámfogyása mellett jött létre: az általunk megfigyelt gazdasági szervezetekben közel 30%-kal dolgoztak kevesebben, mint egy éve. A mezőgazdaságban az év során az összes földterület 52%-át kitevő 231 000 ha szántóból vetetten maradt 14 000 ha, s az 1993-as évre sem jobbak a kilátások. A felszámolt gazdaságok kevésbé értékes területeinek bérbevételére, vagy bármely keretben történő igénybevételére nem akad jelentkező. A növénytermesztés eredményei 1992-ben kedvezőtlenül alakultak. Ebben közrejátszottak az átalakulási folyamat bizonytalanságai, továbbá a rossz pénzügyi helyzet mellett a rendkívüli nyári, kora őszi szárazság és kánikula. Az állatállomány és az állattartás termékeinek termelése és felvásárlása is tovább csökkent tavaly. A december 31-i, nagyüzemekben tartott szarvasmarha-állomány 81,5%-a volt az egy évvel korábbinak. Figyelembe véve a kistermelőknél a szeptember 30-ig történt (az egy évvel ezelőttihez viszonyított) 22%-os csökkenést (s ezt valószínűsítve az év egészére is), a megyében az év végén összesen 52 000 volt a szarvasmarhák száma. (Országosan az egy évvel korábbihoz viszonyítva 18%-kal csökkent az állomány.) A tehenek száma a gazdasági szervezetekben 16 837 db volt, a kistermelők állományának becsült csökkenésével együtt az állomány-mérséklődés 12% körüli (országosan 10,5%), a december végi össz-tehénlétszám mintegy 22 000 db volt. A sertésállomány apadása valamivel mérsékeltebb volt. A gazdasági szervezetek 214 600 sertést tartottak, ebből 19 300 volt a kocák száma. A kistermelők állománya valószínűsíthetően mintegy 38%-át tette ki az összmegyeinek, így összességében közel 350 000 db volt december végén a sertéslétszám, ami a tavaly év véginek 98%-a. Megyei szinten a koca- állomány a tavalyihoz hasonlóan 31 -32 000 db volt. (Országosan a sertések száma jelentősebben, 10%-kal csökkent.) A juhok tartása nagyrészt kistermelői körbe került, az év végén a gazdasági szervezetek nem egészen 5000 juhot tartottak, ami 34%-a az egy év előttinek. Stagnálás a beruházásoknál A beruházási tevékenységben a múlt év egészét tekintve nem mutatkozott élénkülés. A megyei székhelyű gazdálkodó szervezetek beruházási teljesítményértéke nem érte el a 9 milliárd forintot. Az előző évi teljesítményértékkel összevetve ez a produktum stagnálást tükröz, ami azonban - figyelembe véve az árak jelentős növekedését - számottevő volumencsökkenést jelent. Minthogy éves szinten az értékben (valamelyes, 0,8%-os) mutatkozó növekedést az első 9 hónapban még 21%-os előző évihez viszonyított elmaradás előzte meg, ez azt jelenti, hogy az utolsó negyedévre akkumulálódott a teljesítményérték növekedése. A beruházási teljesítményérték közel 58%-a az iparban jött létre, elsősorban az energetikai ágazatban a hőerőművi fejlesztéshez és rekonstrukcióhoz kapvsolódóan (30%), de jelentős arányt képviseltek a feldolgozóipar beruházásai is (25%). A bányászat a teljesítményértékből kevesebb, mint négy százalékkal részesedett. Rendkívül kicsire zsugorodott a mező- és erdőgazdaságban történt beruházások aránya (3%), ami az ágazat átalakulásával, a tulajdonváltással, de a pénzeszközök hiányával is összefügg. A fejlesztési tevékenység élénkülése a kereskedelemben, a posta és távközlésben, az oktatás és egészségügy egy-egy területén érzékelhető. A beruházások anyagi-műszaki összetétele az előző évihez viszonyítva változott: közel 10 százalékkal csökkent az építési, s vele szemben megközelítően 8 százalékkal nőtt a gépberuházások aránya. A gépberuházások teljesítményértékén belül a növekedés szinte teljes egészében az import gépek beszerzésének nagyobb arányából adódott. Az elmúlt év egyik legnagyobb péesi beruházása a telefonpalota Fotó: Proksza László
