Új Dunántúli Napló, 1993. március (4. évfolyam, 59-88. szám)

1993-03-13 / 71. szám

1993. március 13., szombat űj Dunäntült naplö 7 „Mezőgazdaságunk színesebb lesz” Beszélgetés dr. Medgyasszay László FM-államtitkárral A mélytermelésű bányákat lezárták, a közeljövőben a metánt hasznosíthatják Fotó: Läufer L. A Mecsek a jövő energiatermelő központja? 100 milliárd tonna metán az érintetlen széntelepekben Különleges fúrási technológia Kanadából Dr. Medgyasszay László or­szággyűlési képviselő nemrég még az MDF sajtófőnöke volt, egyszersmind elnökhelyettese a Nemzeti Alapítvány kuratóriu­mának. Mórtól a minisztériumig Most, hogy a kormányátala­kítás alkalmával kinevezték a Földművelésügyi Minisztérium politikai államtitkárának, föl te­szem, előbbi beosztásai meg­szűntek ...- Természetesen, hiszen az államtitkárság, no meg a negy­ven falura kiterjedő választó- körzetem egyaránt külön-külön embert kívánna - válaszolja. - Hétvégeken Győrött fogadóórát tartok, s igyekszem ellátogatni ezután is választókörzetembe, ahol egyéni úton lettem képvi­selővé.-Ismertetné röviden életpá­lyáját?- íme: Móron születtem, 1941-ben, majd az ugyancsak Fejér megyei Irtáspusztán ne­velkedtem. Itt volt ugyanis 500 hold bérlete édesapámnak, tehát úgy is mondhatom, paraszti volt a környezetem. Persze később osztályidegennek minősültem, amiért a Pápán letett érettségi után nem is vettek föl az egye­temre. Sebaj, a győri vagon­gyárban kitanultam, a diesel- mozdony-lakatos szakmát. 1961-ben aztán mégis csak be­jutottam - ez apám tanácsa volt - az Allatorvostudományi Egyetemre, amit elvégezvén, több helyen gyógyítottam az ál­latokat. Ménfőcsanakon 1978- ban telepedtem le, mint üzemi állatorvos, de körzetiként is dolgoztam e Győr melletti falu­ban. A farmergazdaság lassan alakul- Miként fogadta államtitkán kinevezését?- Visszatérésnek a mező- gazdaság kebelébe! Minden­esetre többet gondolkoztam ak­kor, amikor sajtófőnöki beosz­tást kaptam, elvállaljam-e, mint most. A lehetőség megnyílt, most rajtam, illetve munkatársa­imon is áll, vajon sikeredik-e csakugyan tennem valamit a sajnos mélypontra zuhant ma­gyar mezőgazdaság, illetve a benne, belőle élők érdekében. Mert az látnivaló, hogy a falusi munkanélküliség roppant nagy gond, de legalább ekkora a pa­rasztok pénztelensége, a hitel­hiány, és így tovább. Nagy di­lemma a másik pólus is, az érté­kesítés számtalan buktatója. Mindent összevetve, meg kell értetni kormányunkkal, hogy ál­lami támogatás nélkül, sőt an­nak emelése nélkül vajmi cse­kély reményünk lehet mind a honi élelemellátás mai szintjé­nek mind pedig az olyannyira fontos agrárexportnak a fenntar­tására.-Miként vélekedik a jelzá­loghitei újfent meghonosítandó intézményéről ?-Pesszimista vagyok efelől, ugyanis a földek tulajdona és használata most kettéválik. Jel­zálogot ugyebár csakis a tulaj­donos igényelhet, kaphat, s nem a föld megművelője, tehát a mezőgazdasági finanszírozást a jelzáloghitellel nem tudjuk majd megoldani. Még egyszer azt mondom tehát, nagy nyoma­tékkai, hogy csakis a támogatá­sok fokozásával juthatunk előbbre, mert elfogadhatatlan, hogy nagyobb legyen a tőkekiá­ramlás, mint a beáramlás. Erre a fejlett államokban nincs is példa, kivételként egyedül Új- Zélandot szokás emlegetni.- Külföldi vehet e földet ná­lunk?- Isten őrizzen még a gondo­latától is! - hangzik a határozott államtitkári válasz. - De ugyan­ezt mondom a magyar bankok­nak is, amelyek egynémelyike már kacérkodik e gondolattal az eladósodott téeszek esetében. Ami a jövendőt illeti, mezőgaz­daságunk eddig is színes volt, ezután még színesebb lesz. Vagyis megmaradnak az átala­kult szövetkezetek, de támogat­juk az egyéni, ha úgy tetszik, farmergazdaságot is, amiről azonban tudnivaló, hogy a pénzhiány okán csakis hosszabb folyamattal számolhattunk. Sajnálom a kajárpéci téesz szét­esését, örülök a bőnyi fennma­radásának, hogy választókörze temből vegyek példákat. Működőképesség megőrzése a cél-Most napirenden van egy újabb módosító javaslat a tée- . szék átalakulása kapcsán. Vagyis hogy a kilépéseket újfent lehetővé kell tenni...-Igen, s ezt támogatom is, mert korábban sokan elmulasz­tották ezt a lehetőséget, s mára meggondolták, mégis csak az lett volna jó. Alapvető azon­ban, hogy a működőképesség fennmaradjon! Az állattartó te­lepeket például nem szabad széthordani, sőt ha megvásá­rolja valamely csoport, akkor tulajdonukba kell adni a kö­rötte lévő szántót is, mert ta­karmány nélkül ugyebár nem létezhet álattartás. Az állami gazdaságok terepén is sok a tennivalóm, így az úgynevezett kincstári birtokok - mint ami­lyen Bábolna - kivételével azokat is magántulajdonba kell adni, természetesen szétdara­bolva.- Végülis államtitkári kine­vezésével hogyan módosult életmódja?- Eddig csütörtök, most már péntek esténként utazom haza Ménfőcsanakra, mert a család nem költözik föl Pestre. Albér­letben laktam és lakom, bár a tárca fölajánlotta vendégházát. Van három fiam, a legnagyobb az idén végez fogorvosként a fővárosban, vele is ritkán talál­kozom. Feleségem szintén ál­latorvos, néki csak hálával tar­tozom. Keresztényi Nándor Nemzetközi sajtótájékozta­tón jelentették be Calgaryban egy kanadai-magyar vegyes- vállalalat, a Methane Master Kutató, Termelő Kft. megala­kulását február közepén. Hogy miért ez a nagy hűhó a pécsi székhelyű társaság kö­rül? Európában ez az első eset, hogy széntelephez kö­tődő metángázt külszínről fúrt lyukakon keresztül kez­denek kitermelni. Ha pedig a cég 1993 évi kutatásai bevált­ják a reményeket, akkor a Mecseki medence ismét Ma­gyarország első számú ener­giatermelő térségévé válhat. A Mecseki Szénbányák fa. és a Fracmaster Nederland B. V. - a kanadai világcég holland le­ányvállalata - a kft. alapítói, melyben 49 százalékos a ma­gyar érdekeltség. A társaság célja nem kevesebb, mint a Me­cseki Szénmedence művelésre alkalmas szénkészletének me­tángáz lecsapolása és felhaszná­lása.. A mecseki szénbányászat sokévi tapasztalata azt mutatja, hogy a kitermelhető ásványva­gyon egy tonnájához 70-90 tonna metánmennyiség kap­csolható, ami alapján Pécs, Pécsvárad, Komló és Máza-Dél térségében 100 milliárd tonnái!) gáz valószínűsíthető a föld mé­lyében. Az innen kinyerhető metán Magyarország 10 évi tel­jes gázenergia fogyasztását fe­dezheti. Nagy szükség lenne erre az energiaforrásra, hiszen a hazai éves gázfelhasználás há­romötöd részét már csak im­portból tudjuk fedezni, ugyan­akkor az ország gáztermelése egyre csökken, a készletek fogynak. A Mecseki Szénbányáknál 1957 óta folyamatosan végzik a telepek gázlecsapolását. Ennek a munkának azonban elsősor­ban bányabiztonsági indokai voltak eddig, mivel a metán a levegőben 5-15 százalékos arányban elkeveredve az úgy­nevezett sújtóléget, robbanóké­pes gázelegyet képez, s ily mó­don próbálták csökkenteni a fej­tési munkahelyek térségében a gázkitörés veszélyét, megaka­dályozni a kritikus koncentráció létrejöttét. Az így felszabaduló gáz nagyrésze tehát a szellőző rendszer segítségével szabadon távozott a bányatérségekből. Adódik a kérdés, ha ilyen be­cses kincs a széntelepek metán­gáza, miért nem gazdálkodtunk vele ez idáig is? Nos, a bánya­munkákkal párhuzamosan gya­korlatilag megoldhatatlan a gazdaságos kinyerése és fel- használása. A kanadaiak Euró­pában egyedülálló technológiá­val kezdenek az értékes energi­ahordozó kitermeléséhez. Kül­színről fúrt többszáz méteres lyukakon keresztül közelítik meg az eddig érintetlen szénte­lepeket, úgynevezett turbinafú­rással (dobra csévélt béléscső alkalmazása) végezve a művele­tet. A módszer valójában csak ezen a kontinensen újdonság, hiszen a világon már 10 ezer ilyen kút működik, s a Fracmas­ter cég mögött is 18 éves gya­korlat áll. Mindenesetre hazán­kon kívül a franciák, a németek, és a lengyelek is élénken érdek­lődnek a gázkihozatal eme sajá­tos változata iránt, így különö­sen értékes, hogy az első szer­ződést éppen baranyai céggel kötötték a tengerentúliak. Az első lépésben 250 millió forintos kutatási program indul, melyet teljes egészében a kana­dai fél finanszíroz. 1993-ban a Mecseki medencében négy fú­rólyukat alakítanak ki - márci­usban kezdik az elsőt - s ezek segítségével szereznek infor­mációkat a gázkitermelés lehe­tőségeiről. Ha minden a tervek szerint alakul, akkor újabb 75 millió dolláros beruházás kö­vetkezik, s 300 embernek te­remtenek munkalehetőséget Baranyában. A Mecseki Medencében tehát a fénykorán túl jutó mélyműve­lésű bányászat után a szénhid­rogén-termelés kaphat jelentős szerepet, s a térség liász kori földtani képződménye ismét az ország elsőszámú energiater­melő bázisává válhat. Mészáros B. Endre Az egyéni gazdálkodók további támogatásra számíthatnak. Képünkön Bakó Ferenc tehenészete Geresdlakon Fotó: Läufer Alapelvük: minőségi kínálat és szolgáltatás Az Agroker Rt. profilbővítései Hogyan élte túl a nagyüzemi mezőgazdaság kényszerű leépü­lését az őket korábban gépekkel és alkatrészekkel, műtrágyával és növényvédő szerekkel kiszol­gáló Agroker? Igyekezett profil- bővítéssel elébe menni a várható eseményeknek. Az 1991-es nagy létszámleépítéseket követően az elmúlt év végétől már vesz fel dolgozókat a gazdaságilag is mind eredményesebb tevékeny­kedő pécsi Agroker Rt. Dr. Kelemen László, az Agro­ker Rt. alelnök-vezérigazgatója sorolja, a hagyományos kínála­tukat megtartva mi mindennel foglalkoznak, hogy a piacon ma­radhassanak, sőt annak me­gyénkben is meghatározó része­sei maradjanak. A mezőgazdasági vonalon jó üzleti érzékkel futtatták fel a termék és termény, valamint a gázolaj, a fűtő- és kenőolaj ke­reskedelmet. A fizetési nehézsé­gekkel küzdő mezőgazdasági nagyüzemekkel olyan megálla­podásokat kötöttek, hogy azok a tőlük vásárolt gépekért, anyago­kért termékkel, terményekkel fi­zethetnek utólag. Belevágtak a hagyományos felvásárlásba, sőt a termeltetésbe is. Az Indiába exportált étkezési zöldborsó termelésére tíz baranyai nagy­üzem vállalkozott, a vetőmag, műtrágya és növényvédőszerek árát terménnyel fizették, s mivel az Agroker a vártnál jobb áron tudott értékesíteni, a többletár felét visszakapták. Ezt a fajta termeltetési módot idén már a cukorrépára és a napraforgóra is kiterjesztik. Piackutatással mérték fel, hogy sikeres vállalkozást ígérő az állatgyógyszerek, premixek, takarmánykiegészítők, állator­vosi segédeszközök kereske­delme is, ha az érdekelteknek egy helyen kínálják mindezt. A Megyeri út elején decembertől már minden ilyen anyag megvá­sárolható náluk. A kereskedelmi ügynöki hálózatuk fejlesztésével az a cél vezérli őket, hogy a me­gyében is minél több helyen ott legyenek, tehát szinte helyben szerezhessenek be tőlük minden szükséges gépet és anyagot az újonnan alakuló vállalkozói kis­üzemek is. Az ügynökhálózat érdekeltségi alapon épül ki, jog­gal várják, hogy mindenki szá­mára előnyös lesz ez a szolgálta­tásuk is. Több külföldi szállítóval kia­lakított együttműködésük ered­ményeként az eddiginél is na­gyobb lesz a gépcsoport- és típus választékuk, s speciális forgal­mazó és szolgáltatóként jó és szervezett szervizhálózatot, al­katrészellátást és kiszolgálást ga­rantálnak. A több lábon állás kényszerítő követelménye az Agroker Rt-né) is létérdek. Ezt belátva nyitották decemberben közvetlen gyári importőrként a Peugeot szalont a Az üzletházban a közelmúltban nyílott meg a Peugeot autószalon Fotó: Proksza László volt áruházuk földszintjén, ahol alkatrészt is árusítanak és szer­vizt is kialakítottak, míg az eme­leten március végén már Peugeot mopedeket és kerékpárokat, va­lamint általános gépjármű fel- szerelési és ápolási cikkeket is kínálnak. A volt Agroker áruházat disz­kont jelleggel és teljes profillal átköltöztették a Megyei úti köz­ponti telepükre. Ott a PORT Rt. csoport tagjaként az eddigieknél is jobban szorgalmazva a termel­tetést, feldolgozást, forgalma­zást, más cégeket is bevonva olyan bevásárlóközpontot alakí­tanak ki, mely a ruházatot kivéve szinte mindent kínál az élelmi­szertől, a hagyományos áruikon át az építőanyagig. Közös üzlet- politikájuk lényege: eredetében megbízható, tehát minőségi árukkal és garantált szolgáltatás­sal várni, ezzel védeni a vásárlót. A minőségi választék bővítésé­ben az egyre nagyobb mértékben önállóan exportáló és importáló ) Agroker maga is főszerepet ját­szik. Murányi László

Next

/
Oldalképek
Tartalom