Új Dunántúli Napló, 1993. március (4. évfolyam, 59-88. szám)

1993-03-13 / 71. szám

6 aj Dunántúlt napló 1993. március 13., szombat Kissinger szemüvege Neves vendég járt a hét elején Budapesten: főváro­sunk vendége volt pár napig Henry Kissinger, akit - noha már bő másfél évtizede múlt, hogy betöltötte az amerikai külügyminiszter posztját - ma is a nemzetközi kérdések egyik legavatottabb szakértő­jeként tartanak számon. Hogyan lehetne véget vetni a délszláv polgárháborúnak? Hol a kiút a jugoszláviai krí­zisből? Beavatkozik-e a Clirí- ton-kormányzat, vagy az új adminisztráció Washington­ban is befelé forduló lesz? E sorok írójának alkalma nyílt személyes beszélgetésen is feltenni az egész régiónkat joggal foglalkoztató alapkér­déseket. Kész recepttel Kis­singer sem szolgálhatott, ám azt egyértelművé tette, hogy az etnikai tisztogatás vagy a koncentrációs táborok létesí­tése miatt a szerbek viselik a fő felelősséget. Az em­bargó-intézkedések persze Belgrád szomszédait - így hazánkat is - sértik, ismerte el az ex-külügyminiszter, még­sem lehet számítani a szank­ciók enyhítésére. Elárulta, „ cserben ­hagyta-e” a Nyugat a ke­let-közép-európai új demok­ráciákat? Az újságírók e sű­rűn hallható váddal is szem­besítették a neves látogatót, s ő nem is vitatta, hogy akad igazság e véleményben. Ám ideje leszámolni az illúziók­kal, hogy a politikai rend­szerváltást máról holnapra követi a gazdasági felvirág­zás, s beköszönt a nyugati szintű jólét - figyelmeztetett Kissinger. S tény az is, hogy a hivatalos Washington, vagy épp az EK-illetékesek sze­mében térségünk inkább le-, semmint felértékelődött az utóbbi időben. Örülünk neki vagy sem, az más kérdés, de a mi szemüvegünk nem torzít­hat. Szegő Gábor Aggódó szomszéd Töprengve nyilatkozott Franz Vranitzky osztrák kan­cellár a Der Standard c. bécsi napilapnak: milyennek látja a világ helyzetét, milyen a lég­kör Európának abban a (minket is felölelő) részében, s milyen veszélyek fenyegetik ilyen körülmények között (a ránk a szomszédság okán sokban hasonlító) Ausztriát? Aggódó válasza tömören minderre, hogy bizonytalan a biztonság. Mi a legnagyobb veszély? „Nem szeretném az ördögöt a falra festeni, de hát nem egé­szen ismeretlen dolog, hogy a jelenlegi (ex-jugoszláviai) összeütközésekben Oroszor­szág Szerbiát támogatja. Ami azt jelenti, hogy bizonyos kö­rülmények között pártosko­dásokra - nem akarom most azt mondani, hogy háborúra - kerülhet sor Európában, vagyis új formában jelent­kezhetnek a kelet-nyugati konfliktusok” - így Vra­nitzky. S mindez olyan hely­zetben, amikor „még nem jött létre az európai biztonsági rendszer” - folytatódik az el­gondolkoztató osztrák politi­kai elemzés. Mi ebből Bécs kifejezetten a mának szóló következte­tése? Vranitzky megfogalma­zásában az, hogy kritikus helyzetben „a semlegesség jól jöhet” - még akkor is, ha ez nem feltétlenül „örök időkre az egyetlen lehetséges felelet”. De milyen legyen Budapest magatartása? Ügy tűnik, nem elég, ha mi nem tekintünk senkit ellenségünk­nek. Az is kell, hogy más ne nézzen minket annak. De ba­rátokat sem könnyű szerezni ezen a tájon. Kocsis Tamás Az első lakók már birtokba vették a pécsbányai gondozóházat Fotó: Läufer László Az ünnepélyes díjátadás a Vigadóban lesz Kinyitotta kapuját a gesztenyési Gondozóház Kinek mire van rendelkezési joga? Nem vész el a ki nem adott szabadság A bíróság döntése egyértelmű lesz Didergős ez a március, itt mégis melegség járja át az em­bert. Először a környezettől. A vastag, puha hótakarót törzsük­kel megtörő, méltóságteljes gesztenyefáktól, a kék-fehér épülettől a bejárat fölötti kerek formájú esővédőtől, no meg a belépők elé botladozó három, gömbölyű kölyökkutyától. Rá­juk nézve egyértelmű, hogy ne­kik kerek a világ, mióta a Kerek Világ Jóléti Szolgálat Alapít­vány Gondozóháza befogadta őket. Idebent beszédes a látvány. Arról árulkodik, hogy ide szinte mindent úgy adtak össze, akik fontosnak tartották ezt a házat, s akik adni tudtak. De az is azon­nal érzékelhető, hogy itt min­denki mindig csinál valamit. László Marikát kazánházban ta­láljuk, Muth Eszter épp kakaót főz' a gyerekeknek, Kerényi György meg a bútorokat ren­dezgeti. Az imént hozták a szö­vőszéket, ketten-hárman azon­nal nekiállnak, hogy összerak­ják. Készséggel megmondják a nevüket, meg hogy honnét jöt­tek, de rögtön hozzá teszik: ma mi vagyunk itt, holnap mások jönnek, mindig épp azok, akikbe szükség van, s akiknek van ide­jük. Legalább húszan-harmincan rendszeresen segítik a mozgá­sukban fogyatékos gyermekek gondozóházának mielőbbi ott­honossá tételét. Főiskolások, egyetemisták, már dolgozó fia­talok és idősebbek, egyedülál­lók és családosok. Többségük évek óta illetve az alapítvány megszületésétől támogatta a tö­rekvést, miszerint segíteni kell a teljesen ép értelmű, de mozgás- korlátozott fiatalok képzését, könnyítve az érintett családok helyzetén. A gyermekek meghatározó többsége ugyanis az alapmű­veltséghez tartozó ismeretek be­fogadása mellett szakmák elsa­játítására is képes, ami az önálló életvitel alapfeltétele. Közülük többen kiemelkedő kézügyes­séggel, nyelvérzékkel rendel­keznek. Mint a 18 éves Sági Jenő, aki már kitanulta a cipész szakmát, s javítást vállal a gon­dozóházban. Március első heté­ben ugyanis beindult az élet a pécsbányatelepi épületben. A Gesztenyés u.-2 sz. alatt reggel­től késő délutánig tanulnak, tor­násznak játszanak a gyerekek. Végre olyan helyen, ahol min­den az ő lehetőségeikhez, adott­ságaikhoz igazodik. Kezdve at­tól, hogy a helyiségek között nincs küszöb, minden ajtó olyan széles, hogy a tolókocsi ké­nyelmesen átfér rajtuk, s ha el­fáradnak, akár le is pihenhet­nek, s hogy senki sem néz rájuk megütközve azért, mert nem olyan a testük, mint az egészsé­ges, ép gyermekeké.- Mindannyian ismerjük egymást, barátok vagyunk, s nekünk ez nagyon jó - mondja Sági Jenő. -Nekem ugyan már van szakmám, de itt mást is megtanulhatok, sosem lehet tudni, mikor mire lesz szüksé­gem.- Velünk külön-külön foglal­koznak- folytatja a 16 éves Varga Gábor- és nem csak köz­ismereti tárgyakat tanulunk. Én például számítógépkezelést és angol nyelvet is tanulhatok. Ami még nagyon tetszik nekem, hogy itt minden olyan családias. Pél­dául, ha megéhezem, csak szól­nom kell, és kapok egy szelet va­jas, vagy lekváros kenyeret, gyümölcsöt. Nincs házi feladat, egyelőre nem osztályoznak ben­nünket, de kikérdeznek. Szerin­tem nem a jegyért, hanem az ismeretekért tanulunk.- Reggel hoznak, délután visznek bennünket - teszi hozzá a 14 éves Hegyi Gábor. - Csü­törtökönként úszunk az egye­temi uszodában. Én eddig négy osztályt tudtam elvégezni, a ma­tematikát szeretem a legjobban, de már megtanultam szőni. Még Patacson, a korábbi helyünkön tanított meg a Zsuzsa néni. Patacs volt az első közös he­lyük, ahol megpróbáltak közös­séget alkotva létezni, de az épü­letet csak meghatározott időre kapták. Ezt váltotta fel a gesz­tenyési ház, amivel az önkor­mányzat támogatja őket. Balikó Zoltán képviselő, aki régóta is­meri a törekvéseiket kezdettől, mellettük állt,* — Végre itt vannak a gyere­kek, olyan ez mint egy megva­lósult álom. A szolgálat renge­teg nehézséggel küszködött, de most már a saját otthonukban folytathatják azt a tevékenysé­get, amelyről kiderült, hogy nélkülözhetetlen. A fogyatékos gyermekeket és családjukat felkaroló Kerek Vi­lág alapítvány tevékenysége összeforrt Maár Gyuláné nevé­vel, aki fáradhatatlanul kilin­cselt értük, de aki mindig má­sok segítségét tartja nagyra. Az önkormányzatét, egy hollandiai alapítványét, akiknek köszönhe­tően beköltözhettek a házba, el­kezdhették a gyermekek rend­szeres képzését. Tevékenységük, törekvésük legfrissebb elismerése egy sike­res pályázat. Az Európai Kö­zösségek Bizottsága PHARE programja által támogatott pá­lyázaton 12 950 000 forint visz- sza nem térítendő támogatásban részesültek. A hivatalos díjátadás április 3-án, Budapesten, a Vigadóban lesz. T. É. Immár háromnegyed éve van hatályban az új Munka Törvénykönyv és még most is akadnak olyan pontjai, ame­lyek - bár alaptalanul - félreér­telmezések forrásai. Ilyen pél­dául a szabadság kiadásánál az a szabályozás, amely szerint a szabadságot esedékességének évében kell kiadni, s ettől a rendelkezéstől eltérni nem le­het. Akadt egy-két munkahely, ahol vita támadt, mert a mun­káltató képviselője-azt a követ­keztetést vonta le ebből a pa­ragrafusból, hogy az esedéke­ség évében fel nem használt szabadság a munkavállaló számára elveszett. Sőt, lapunk jogi tanácsadójában is - egy részleteiben nem ismertetett ügyben - valami hasonló ér­telmű válasz szerepelt, ami is­mét csak hivatkozási alap lett néhány munkáltató számára. Mint ahogy dr. Gyenge And­rástól, a Baranya Megyei Munkaügyi Bíróság elnökétől megtudtuk, ebből a hivatko­zásból éppenséggel az alap hi­ányzik:- A szabadság kiadása a munkáltató kötelessége. Tehát, hogy a dolgozó megkapja a tárgyévben esedékes szabad­ságát, arról a munkáltatónak kell gondoskodnia. A törvény szerint a szabadság kiadását a munkáltató határozza meg, a dolgozó előzetes meghallga­tása után. A dolgozónak csak alapszabadsága egynegyed ré­sze felett van rendelkezési joga, de erre vonatkozó igényét a szabadság kezdete előtt leg­később 15 nappal be kell jelen­tenie. Az a rendelkezés, hogy a szabadságot az esedékesség évében kell kiadni, illetve, hogy ettől a rendelkezéstől el­térni nem lehet, lényegében nem mást takar, mint hogy az MT. rendelkezését alacso­nyabb szintű jogszabály vagy kollektív szerződés nem vál­toztathatja meg.- Tehát nem lehet olyan szabályozást kollektív szerző­désbe foglalni, amely szerint mondjuk a szabadságot a tár­gyévet követő március 31 ig kell kiadni.- Pontosan. Ugyanakkor sokszor fizikailag lehetetlen az esedékesség évében kiadni a szabadságot, mert például a dolgozó egész évben táppén­zen volt, vagy gyermekgondo­zási segélyen. Ä fizetett sza­badságra való jogosultsága ezekben az esetekben sem ve­szik el. Mint ahogy akkor sem, ha a munkáltató más objektív ok - például év végi munkator­lódás - miatt nem tudta kiadni a szabadságot, vagy egysze­rűen mulasztást követett el a szabadság ki nem adásával. A dolgozó az esedékességtől - tehát a tárgyév leteltétől - számított három éven belül kö­vetelheti a szabadságának kia­dását. Ha pedig időközben megszűnt az érintett munkálta­tónál a munkaviszonya, sza­badságának pénzbeni megvál­tását követelheti. S ha munka­ügyi jogvita támad ebből, ak­kor a bíróság döntése az előb­biekre tekintettel egyértelmű lesz. Hozzá kell fűzni azt is, hogy a három év leteltével sem szűnik meg a dolgozó joga a ki nem adott szabadságához, csak éppen a kikényszeríthetőség lehetősége veszik el.- Van-e valami határidő arra, hogy az előző évre vonat­kozó szabadságot meddig kell kiadnia a munkáltatónak?- Dátumszerű határidő nincs: az akadály megszűnését követően azonnal. A munkál­tató mulasztása esetén ez az azonnal attól az időponttól él, ahogy a munkavállaló bejelenti igényét ki nem adott szabadsá­gára.- Amennyiben a dolgozó ko­rábban nem élt azzal a jogával, hogy szabadsága egynegyede felett saját maga rendelkezzen, megteheti-e ezt az előző évben ki nem adott szabadságára, fő­leg, hogy ha az a munkáltató mulasztása miatt maradt meg? Mondhatja-e azt például, hogy ha már nem kaptam meg a sza­badságomat karácsony heté­ben, akkor most húsvét hetében kívánom kivenni és ezt időben be is jelentem.- Az kétség kívül igaz, hogy amennyiben a szabadság kia­dásánál mulasztás történik, az csak a munkáltató részéről történhet, hiszen a törvény szerint ő határozza meg a sza­badság kiadását, neki kell szabadságolási tervet készí­teni. Az alapszabadság egy­negyede kivétel csak ez alól, de kizárólag az esedékesség évében. Tehát ez a munkavál­lalói jog csak a tárgyévre vo­natkozik. A megmaradt sza­badságát az akadály megszű­nését követően lehetőleg azonnal ki kell adni. A tör­vény nem ad lehetőséget olyan munka- vagy kollektív szerződési szabályozásra sem, hogy valakinek kettő vagy há­rom évi szabadságát össze­vontan adják ki. Az az alap­elv, hogy az adott év pihenői­dejét az adott évben kapják meg a dolgozók. Dunai Imre 334 millió forint sorsa lebeg országgyűlési döntésre várva Megcélzott pécsi címzett és céltámogatások 1993-ra Az önkormányzatisággal együtt új pénzforrási kategóri­ákkal ismerkedhettek meg az utóbbi három évben a települé­sek: a címzett és céltámogatá­sok rendszerével, amellyel pá­lyázatok révén központi költ­ségvetési támogatásokhoz jut­hatnak beruházások, felújítások megvalósításához. Pécs Önkormányzata a köz­ponti támogatási rendszer fel- használásával folyamatban lévő, illetve idén indítandó, ösz- szesen 1,4 milliárd forint ösz- szegű beruházásaihoz ugyan­csak összesen 652 millió forint támogatási igénnyel pályázott. Ebből 334 millió forint támoga­tási igény sorsa még bizonyta­lan, mert az Országgyűlés csak ezután fog dönteni. Tavaly Pécs Önkormányzata által benyújtott pályázatok elfo­gadásának aránya átlag feletti volt. Akár idén is az lehet - még ha nem is valószínű -, ám az összeg nagysága tekintetében alapvetően romlottak az esé­lyek. A címzett és céltámogatá­sokra megszabott idei költség- vetési'keret mintegy 28 milliárd forint, ám ebből 21 milliárdra már tavaly kötelezettséget vál­lalt az Országgyűlés. A mate­matikai feladat - de csak az - igen egyszerű: az idén induló céltámogatásos beruházásokra csak 7 milliárd forint jut az ál­lami költségvetésből. Esélylatolgatás helyett in­kább nézzük, hogy milyen be­ruházásokra, felújításokra nyúj­tott be pályázatot Pécs Önkor­mányzata. A folyamatban lévők között - amelyeket már jóváha­gyólag elbírált az Országgyűlés - szerepel a Damjanich utcai víztározó építése, a magyarü- rögi víztársulat, illetve szenny­víztársulat támogatása, a Ma­lomvölgyi Szociális Otthon fej­lesztése, a Széchenyi Gimná­zium, a Petőfi utcai Általános Iskola és a Pollack Mihály Kol­légium rekonstrukciója, a Ti­borc utcai német oktatási cent­rum létesítése, valamint a Ko­dály Gimnázium tornatermének felépítése. Az idén indítandó céltámoga­tásos beruházások között a víz- gazdálkodással összefüggőek vannak abszolút többségben. Ennek ellenére a támogatási összeg mértéke tekintetében csak töredéket képviselnek. A kedvezőbb elbírálásra éppen ezért nagyobb az esélyük. Ilyen vízgazdálkodási beru­házás a Bagoly-Csoronika dű­lők, a Hársfa utca, az Ótemető utca, az Akácsor utca szenny- vízcsatorna-tásulásainak, a Fe- nyer dűlő víz- és szennyvízcsa­torna-társulásának, valamint a Mikszáth K. utcai víztározó és a vasasi Szövetkezet utca vízellá­tása megépítésének támogatása. A legnagyobb összegű és tá­mogatási igényű beruházások, felújítások az oktatás területén mutatkoznak: egyházi tulaj­donba visszaadandó kollégium kiváltása mintegy 600 diák elhe­lyezésére alkalmas kollégium­mal, a Ziperrtovsky Kollégium rekonstrukciója, valamint a Kertvárosi Általános Iskola és az 500. számú Szakmunkásképző Intézet tornatermének építése. Az egészségügyi intézmények számára gépek, műszerek be­szerzéséhez is igényel Pécs Ön- kormányzata 40 millió forint összegű támogatást. Idén csak egy olyan pályázat­tal indult Pécs városa, amely címzett támogatás elnyerését cé­lozza, vagyis azt, hogy a beruhá­zás teljes összegét az állami költ­ségvetés finanszírozza. Ez az egy azonban szinte ősrégi hiányt szüntetne meg: a Pécsi Nemzeti Színház műhelyházának felépí­téséről van szó, amely 65 millió forintba kerülne. D. I.

Next

/
Oldalképek
Tartalom