Új Dunántúli Napló, 1993. március (4. évfolyam, 59-88. szám)

1993-03-13 / 71. szám

1993. március 13., szombat aj Dunántúli napló 5 Kamara mint közjogi szervezet A hazai törvényalkotás egyik legfontosabb feladata a kamarai törvény megterem­tése. A rövidesen parlament elé kerülő' jogszabály két meghatározó eleme a kama­rák közjogi státusza, és a kö­telező tagság lesz. Az újdon­ságokról dr. Sikfó'i Tamást, a Dél-dunántúli Gazdasági Kamara főtitkárát kérdeztük.- A közjogi státusz nem újke­letű a Magyar Gazdasági Ka­mara életében. Az 1811-ben alapított, és 1850-ben erre a rangra emelkedett szervezet 1949-ig gazdasági önkormány­zatként tevékenykedett. Most, amikor ismét demokratikus környezetben működik a gazda­ság, jogos igényként merül fel a közjogiság elnyerése. Ez felté­telezi a kötelező tagságot, mert csak így lehet létrehozni egysé­ges gazdasági önkormányzatot. Olyan ez, mint ha azt mondjuk, valaki itt él, tehát magyar ál­lampolgár, tagja egy önkor­mányzatnak. Valaki gazdál­kodó, tagja a gazdasági önkor­mányzatnak. Választó és vá­lasztható.- Hány gazdasági kamara lesz Magyarországon ?- Német minta alapján terüle­tei alapon három gazdasági ka­mara alakul nálunk is. A legna­gyobb, a Gazdasági (Kereske­delmi- és Ipar-) Kamara a ke­reskedelem, az ipar és a szolgál­tatás szektorát fogja majd össze, ezt a törvénytervezet a Magyar Gazdasági Kamara jogutódja­ként határozza meg. A Kézmű­ves Kamara és az Agrárkamara esetében nincs szó jogfolyto­nosságról, ám az Ipartestületek és a mostani Agrárkamara kié­pített szervezete, illetve jelen funkcióik lehetővé teszik az új gazdasági önkormányzatok gyors kialakítását.-A közjogiság és a kötelező tagság milyen új jogosítványo­kat és kötelezettségeket jelent majd az új kamarák számára.- Ma világtendencia a kama­rai feladatkörök bővülése. A ta­pasztalat szerint ezek a szerve­zetek hatékonyabban és kisebb költséggel látják el a rájuk ru­házott állami jogkört. Ennek ke­retében a kamaráknak kell a gazdaság legfőbb szervező ere­jének lenni. Ami a Magyar Gazdasági Kamarát illeti, a szervezet már eddig is rendel­kezett számos, ehhez szükséges jogosítvánnyal, mint például a kereskedelmi okmányolás, jogi, műszaki tájékoztatás, nemzet­közi gazdasági szervezőmunka, üzletközvetítés, a kereskedelmi szokványok megállapítása stb. Ez most olyan új, nagyon fontos pontokkal egészül ki, mint a kö­telező nyilvántartás, vásárok felügyelete, iparjog- és fogyasz­tóvédelem, a szakképzés koor­dinálása, fokozott gazdasági er­kölcsi kontroll. Mindezen fel­adatok hatékonyságát biztosít­hatja a kötelező tagság, vala­mint az a tény, hogy érvényesí­tésüket nem egy bürokratikus szervezet, hanem a gazdálko­dók választott képviselete biz­tosítja majd. Kaszás E. Holnap az Új VDN-ben A hamis pénzekről Feketén-fehéren * Ehető szobrászat Játékkal az emberért * Ha nincs ló... ... a Samara is jó * Szebb lesz, mint az eredeti Emlőműtétek a Baranya megyei kórházban Kelle Sándor kiállítása elé Kelle Sándor Fotó: Szundi György Nyolc évtized ragyogása Zsúfolt program a Tisztelt Házban Csoóri Sándor a Lenau Házban Még a folyosó lépcsőjén is álltak, akiknek már nem jutott hely a zsúfolt előadóteremben, - oly sokan voltak kiváncsiak Csoóri Sándorra, aki a Páneu- rópa Unió vendégeként tartott előadást a Lenau házban. A kedvelt költőt, a mértéktartó közéleti embert, a Magyarok Világszövetsége elnökét Dr. Szalai István, a Páneurópa Re­gionális vezetője köszöntötte. Méltó keretet adott az ese­ménynek Unger Pálma és N. Szabó Sándor színművészek szereplése, akiknek nívós tol­mácsolásában a költő és író ver­seit, valamint prózájának sze­melvényei hangzottak el. A meghitt hangulatot emelte a Pé­csi Rita által vezetett Bárdos Kórus szereplése a tőlük meg­szokott magas művészi fokon. Csoóri Sándor a mai magyar írók küldetésszerű, felelősség- teljes szerepéről beszélt. Az írók nemcsak műveikben, ha­nem közéletű szereplésükben ízlést, szemléletet, magatartást formálnak. A nép átlagos kultu­rális szintje, egyes rétegeinek politikai szerepvállalás, vagy passzivitása természetesen meghatározó az ország jövője szempontjából. Negatívumként említette, hogy a múltban és a jelenben is csak az értelmiség politizál. Kétségtelen, hazánk minden vonalon „Európa” felé törek­szik. Ez az Európa azonban nem a kívánt módon fogadókész, és sok esetben híjával vannak, amit mi, mint óhajtott magatar­tási formát, - az euró- paiasságot - el szeretnénk érni. Csoóri Sándor módot talált arra, - mint az MDF alapító tgja hogy találkozzon a párt helyi vezetőivel, s végezetül elfo­gadva az Értelmiségi Klub va­csorameghívását, lehetőséget adott egy kötetlen társalgásra, sőt helyenkénti vitára. Térkép e táj - ad címet egy festményének még 1984-ben, hogy a játékos parafrázishoz az is mindjárt hozzáértendő le­gyen, éppen az idézett Radnóti nyomán, hogy valóban térkép, de - másnak. Hogy Kelle Sán­dor egész festészetével, egész addigi életművével példázza, hogy számára sosem vált, so­sem válhatott térképpé a táj. Nemcsak azért, mert Bács me­gyei szülőfalujából, Jánoshal­máról hozta a paraszti munka tiszteletét, azét a munkáét, amelybe vékony dongájú le­gényként maga is belekóstolt, azét, amely kínjában-keservé- ben is összeforraszt a tájjal, de azért is, hogy második szülő­földjeként tekinthessen a baksai dombokra, és már pedagógus­ként, szőlőművelő pécsi tűké­ként egyúttal e táj lelkének el­kötelezett festője legyen. Kisgalériabéli kiállítása, amelyet dr. Húsz Mária művé­szettörténész, egyetemi adjunk­tus méltathatott, egy ilyenfajta, a természet és ember közössé­gét valló életnek és festészetnek az esszenciája, az elmélyült vizsgálódásnak, a szeretet és a tudás átadásának olyan hevével, amiből az is érthető, mi vezette el annakidején a katedrához is. Kelle Sándor március 25-én lesz nyolcvan éves. Mint Réti István növendékét, a képzőmű­vészeti főiskola nyári művészte­lepe és egy 1934-es kiállítás hozta őt és munkáit először Pécsre, amikor már az édesapa a családjával - a megélhetéshez szerencsésebb csillagzatot, mű- velhetőbb földet keresve - Ba­ranyába áttelepült. A szívós él- niakarásnak ez az öröksége se­gíti abban is, hogy a világhábo­rúban szerzett súlyos haslövését túlélje - már csak azért is, mert még bőven volt, van, s reméljük bőven lesz tennivalója az élet­ben. Tennivalója még a főiskola elvégzése után először Mohá­cson - Kolbe Mihály, Mar- tinszky János, az üvegtervező Sztehlo Lili városában -, ahol tanítani kezd. Majd a háború krízise után - amely festmé­nyeit is drámaisággal telíti - Pécsett, ahol letelepszik - fest, rajzol és tanít. Tanít gimnázi­umban majd a Tanárképző Fő­iskola rajztanszékén, s docens­ként vonul nyugdíjba 1976-ban. A nyugalomba-vonulás per­sze korántsem nyugalom, ha­nem kihívást a művész számára - mint a tegnapi, Pécsi Kisgalé- riában megnyitott tárlata is bi­zonyítja, amely az életmű és az utóbbi évek termésének gazdag válogatását nyújtja. Feszültség­gel teli, drámaian színpompás tájakat - nyolc évtized lélekben is megedzett ragyogását. B. R. A nemzeti ünnep miatt a jövő héten kedden egész napos, szerdán pedig félnapos plenáris ülést tart az Országgyűlés - tá­jékoztatta a sajtó képviselőit Szabad György házelnök. A keddi, rendkívül zsúfolt prog­ram az Országos Tudományos Kutatási Alap vitájával kezdő­dik, majd szó lesz a büntetések és intézkedések végrehajtásáról szóló törvényerejű rendelet mó­dosításáról, a testnevelés és sport megújításának koncepció­járól. Folytatódik a statisztikai törvény általános vitája, a helyi önkormányzatok címzett- és céltámogatási rendszeréről szóló előterjesztés megvitata- tása. Várhatóan lezárják az álta­lános vitát az első kárpótlási törvény módosításáról, vala­mint a földadóról szóló törvény, továbbá a földrendező és föld­kiadó bizottságokról szóló jog­szabály módosítása ügyében. Szó lesz még az állam vállalko­zói vagyonára vonatkozó törvé­nyekkel kapcsolatos jogszabá­lyokról, a kárpótlásijegy-igér- vényről szóló előterjesztésről, sor kerül interpellációkra, kér­Sokan szeretnek szép virág­díszeket az asztalra tenni, vagy a saját ízlésüknek megfelelő bokrétával felköszönteni szeret­teiket, ismerőseiket. Ennek, a hobbinak is nevezhető igénynek kíván elébe menni a pécsi Ifjú­sági Ház tegnap kezdődött tan­folyama. Az első foglalkozás csak íze­lítőt adott a 10 hetes tanfolyam­ból. A kurzust Nagy Erzsébet, a Virágkötők Szakmai Egyesüle­tének pécsi elnöke vezeti. A minimális elméleti és sok gya­désekre, késő délután pedig es­tig tartó határozathozatalba kezd a T. Ház. Várhatóan tör­vényt alkotnak az Országos Tu­dományos Kutatási Alapról, megtörténik az e heti plenáris ülésről elhalasztott végszavazás a Felzárkózás az európai felső- oktatáshoz alapról szóló tör­vényjavaslat ügyében. Valószí­nűleg sikerül határozatot hozni a bős-nagymarosi vízlépcső- rendszer kérdéseivel foglalkozó ideiglenes bizottság létrehozá­sáról szóló országgyűlési hatá­rozati javaslat ügyében is. A képviselők módosítják a helyi önkormányzatok címzett és cél- támogatási rendszeréről szóló törvényt, és ha még marad idő, folytatják az energiapolitikáról szóló előterjesztés részletes vi­táját. Szerdán az önkéntes köl­csönös biztosítópénztárakról szóló törvényjavaslat általános vitája, az energiapolitika, a személyi jövedelemadó néhány részletkérdésben történő módo­sítása, valamint a magyar ál­lampolgárságról szóló törvény- javaslat általános vitája szerepel a tervezett napirenden. korlati ismeretet nyújtó tanfo­lyam témáit a tavaszi ünnepek köré csoportosították. A részt­vevők az anyák napi, ballagási csokor kötése mellett megtanul­ják a mutatós húsvéti asztaldí­szek készítését is. A tegnapi bemutató után sokan döntöttek a tanfolyam mellett. (Akik mégsem vesznek részt rajta, azok is magukkal vihették a vi­rágokat.) A befizetett díj a tava­szi virágok árát is tartalmazza, és az elkészült csokrokat haza­viszik a résztvevők. Virágkötés az IH-ban „Adj emberséget az embernek .. ” Középiskolások vetélkednek ezzel a címmel három napon keresztül a hét végén a Nagy Lajos Gimnáziumban. Gimna­zisták, szakközepesek és ipari iskolások próbálnak egy nyel­ven beszélni az emberségről és a magyarságról. Négy évvel ezelőtt indult ez a népi mozgalom. Az első két ta­lálkozót, amely behálózta az egész országot, a gyulai Erkel Ferenc Gimnázium és Egész­ségügyi Szakközépiskola ren­dezte. Ezt követően mindig az előző év győztese lett a rendezvény házigazdája. Gyula után a tata­bányai Szabó József geológiai és Szakközépiskola könyvel­hette el a sikert, rendezte a har­madik vetélkedőt, amelyet dr. Elter Józsefné tanárnő irányítá­sával a Nagy Lajos Gimnázium csapata nyert. Így került most ez a rangos, százkét iskolát mozgató rendezvény Pécsre. Külön értéke a vetélkedőnek, hogy a környező országok ma­gyarlakta településeinek gim­náziumai is hazai selejtezőkön szűrt csapatokkal itt találhatók a résztvevők között. Jönnek a kolozsváriak, ma­rosvásárhelyiek, pozsonyiak, galántaiak, munkácsiak össze­sen tizenkét határokon túli vá­rosból. A hazaiakat a selejtező­kön túljutott tizenhárom közép­iskola képviseli. Ez a népes mezőny méri ösz- sze tudását egy írásbeli közép­döntőn, ahol az előre megadott irodalomjegyzék alapján, törté- nelembeől, irodalomból, zene- történetből és művészettörté­netből adnak számot ismerete­ikről, hogy közülük kerüljön ki a szombati döntő öt csapata. Dr. Takács József Bemutatkozott a Ford Mondeo Skoda-szalon Pécsett Az országban az elsők között nyílt tegnap Pécsett Skoda autó­szalon, az Autófit Kft. Szigeti úti műszaki bázisán. A kocsijai­ról nálunk igen csak jól ismert Mladá Boleslav-i gyár immáron a Volkswagen-csoporthoz tar­tozik, s a különböző, az elmúlt időszakban alapos változáson átment Skoda típusokat Ma­gyarországon az Auto Hungária forgalmazza, márkakereskedői hálózatán keresztül. Immáron a baranyai megyeszékhelyen is. Az Autófit a régi műhelyben hozta létre a mutatós bemutató- termet, ahol a legújabb Favorit és Forman személygépkocsik mellett, kiegészítő tartozékokat is kínálnak a vásárlóknak. Az új Skodák esztétikusabbak és kor­szerűbbek lettek, ami nem is csoda, hiszen ezek a járművek már a Volkswagen szigorú előí­rásai alapján készülnek. A vá­sárláshoz kedvező a részletfize­tési lehetőség, 30 százalék elő­leg kifizetése után akár 36 hó­napos törlesztésre is módot ad­nak. Természetesen e márkák - nem csak az újakét - garanciális és futó javítását is elvégzik. A Skoda-szalon most szombaton és vasárnap is nyitva tart. •5k Ugyancsak tegnap mutatko­zott be Pécsett a Ford Jakon Autó Kft-nél az európai Ford legújabb személygépkocsija, a Mondeo. A világcég legutóbb 12 éve hozott ki a piacra ilyen új típust, a Sierrát. Ezt lesz hiva­tott felváltani a Mondeo, amelynek kifejlesztésére hat év alatt hat milliárd dollárt fordí­tottak. A tegnapi Jakon autós­napon több százan, megtekint­hették és kipróbálhatták a legfi­atalabb Fordot, meggyőződve arról, ezt a temérdek pénzt nem költötték el feleslegesen. Ma folytatódik a bemutató, amelyre várják az érdeklődőket. R. N. Keleti autók, nyugati színvonalon Fotó: Szundi György

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom