Új Dunántúli Napló, 1993. március (4. évfolyam, 59-88. szám)

1993-03-10 / 68. szám

1993. március 10.. szerda üj Dunántúlt napló 7 Olasz csomagterv Az olasz kormány 4,5 milli­árd dolláros intézkedési cso­magtervet hagyott jóvá az ag­gasztóan növekvő munkanélkü­liség, illetve társadalmi robba­nással fenyegető kihatásainak enyhítésére. A terv szerint egyebek közt kiterjesztik a se­gélyre jogosultság körét, adó- kedvezményekkel ösztönzik a vállalatokat dolgozóik megtar­tására, s igyekeznek új munka­helyeket létesíteni olyan vál­ságágazatokban, mint a hadi­ipar, a mezőgazdaság és az ide­genforgalom. Itáliában jelenleg 2,25 millió állástalant tartanak nyilván, ami 9,5 százalékos munkanélküliséget jelent. Nemzeti beruházási stratégia Az Egyesült Államok gazdasági alapjainak megszilárdítását, az oktatás és az önellátás fejleszté­sét, s négy év alatt 8 millió új munkahely létrehozását kívánja elérni szombati rádióüzeneté­ben meghirdetett „nemzeti be­ruházási stratégiájával” Clinton amerikai elnök. Az elnök kö­zölte, hogy az új beruházások költségeit a már meglévő prog­ramoktól elvett pénzből finan­szírozzák, tehát nem lesz szük­ség pótlólagos elvonásra. 1 kg hús 350 rubel Fehéroroszország is meg­kezdte a közszükségleti cikkek árának hozzáigazítását a valós költségekhez. A Reuter jelen­tése szerint a héten átlagosan 70 százalékot kitevő áremelkedé­sek léptek életbe, melyek az összes alapvető cikkre és a sze­szes italokra kiterjedtek, később pedig a villamosáram és más közszolgáltatások ára nő. Ezen­túl 1 kilogramm hús 350 ru­belbe, a vaj pedig 500 rubelbe kerül, miközben a minimálbér 3 ezer rubel, bár ez utóbbi emelé­sét is ígérik. Merénylet Nem sikerült egy Izraelben kitervelt merénylet Szaddám Húszéin iraki elnök ellen, sőt, a különlegesen titkos fegyver épp az akció résztvevőit pusztította el. A The Sunday Times című brit lap értesülése szerint a me­rényletet az izraeli vezérkar közvetlen parancsnoksága alá rendelt különleges osztag, a Szajeret Mátkái (Vezérkari Őr­járat) hajtotta volna végre. Esz­közül egy újfajta rakétát akartak használni, amelyet az emberi test hője vezet célra. A tavaly novemberi főpróbán azonban, amelyet a Negev sivatagban egy támaszponton hajtottak végre, a rakéta megölte az osztag öt tag­ját, és másik hatot megsebesí­tett. Kínzások Algériában Az Amnesty International szerint Algériában egy év alatt drámai módon megszaporod­tak az emberi jogok megsérté­sének esetei. A kivételes álla­pot tavaly februári bevezetése óta általános gyakorlattá váltak a kínzások - áll a nemzetközi emberi jogi szervezet jelenté­sében. A vizsgált időszakban 9 ezer iszlám szélsőségesként gyanúsított személyt internál­tak sivatagi táborokban és kö­zülük ezret jelenleg is fogva tartanak. Mintegy 300 sze­mélyt öltek meg a biztonsági erők, többségüket fegyveres összecsapásokban, de jelentős számban estek a karhatalom áldozatául ártatlan járókelők és bámészkodók is. Tanúvallo­másokra hivatkozva rámutat­nak, hogy a testi kínzások 1989 után hovatovább teljesen meg­szűnt gyakorlatát 1992 február­jától ismét felújították. Művelni kell a földet! A tagok egy része hatmillió forinttal tartozik Nehéz helyzetben a Kertváros Lakásszövetkezet Sok lakás tulajdonosa képtelen fizetni a szövetkezeti költséget „Alulírott, mint a Kertvá­ros Lakásfenntartó Szövetke­zet tagja, fizetési kötelezettsé­gem nem teljesítése esetére hozzájárulok a tartozásnak il­letményemből való levonásá­hoz, a megfelelő illetmény­résznek a Lakásszövetkezet javára történő engedménye­zéséhez.” Ez az a bizonyos engedmé­nyező nyilatkozat, amelyet a több mint 3000 tagot számláló pécsi Kertváros Lakásszövetke­zet tagjainak egy része már megkapott. A tagértekezletek befejezéséig pedig - március közepére - valamennyien kéz­hez kapnak. A nyilatkozat alá­írása feltétele a tagságnak. Vagyis aki nem látja el kézje­gyével, automatikusan kizárja magát a szövetkezetből. Természetesen a nyilatkozat máris számosakban váltott ki el­lenérzést. Még azokban is - hal­lottuk dr. Székelyhídi Gyulától, a lakásszövetkezet igazgatósá­gának elnökétől -, akik egyéb­ként soha nem voltak hátralék­ban befizetéseikkel, s várhatóan nem is gyarapítják majd az adó­sok számát. Az említett feltétel pedig nem új: a közgyűlés által a múlt év A lakásszövetkezet tagjai ösz- szesen hatmillió forinttal tar­toznak Fotók: Läufer László A Pécsi Ipartestület vendé­geként néhány napot Baranya székhelyén töltött a Strasbourg- ban működő Kelet-Nyugati De­centralizációs Platform képvise­lője, Jean Sebastien Desjonque- res és az Európai Regionális Fejlesztési Központ megbí­zottja, Florence Robert. Nemrég együttműködési egyezményt írt alá Strasbourgban a pécsi Ipar­testület, a VOSZ Baranya me­gyei Szervezete, az Elzászi Ipar Kamara és a Kelet-Nyugati De­centralizált Együttműködési Platform. Már akkor megkez­dődött a szakmai kapcsolatok kiépítése. A pécsváradi és a bo- gádi pék a bagett-recepjét hoz­ták magukkal, cserében a színes kuglófért, valamint megállapod­tak látványkemencék vásárlá­sában is. Az elektrotechnikai szakmákban dolgozó vállalko­zók tárgyalásokat folytattak kö­zös termékek gyártásának lehe­tőségeiről a harmadik piacra. Az Elektrotechnikai Központi közepén elfogadott alapszabály szerint „A lakásszövetkezetnek az lehet tagja, aki az... előírt fizetési és más kötelezettségek teljesítését vállalja, továbbá... nem teljesítése esetére hozzájá­rul... a tartozásának az illet­ményéből való levonásához. ” A levonásra eddig csak fize­tési meghagyás esetében volt mód, amit bíróság hoz meg, s ez még mindig nem azonos az eredményes végrehajtással. Márpedig sokan nem fizetnek a lakásszövetkezet tagjai közül: a tartozás összege összesen 6 mil­lióforint. Van azonban ennek a pénznek egy másik oldala is: vagy a többiek fizetnek az adós helyett, vagy „be kell hajtani” a tartozást éppen ennek elkerü­lése érdekében. A legköltség- kímélőbb megoldás az enged­ményező nyilatkozat. Ennek alapján a lakásszövetkezet köz­vetlenül az adós munkáltatójá­hoz fordul a levonás érdekében. A nyilatkozatot a tagoknak kell majd visszaküldeniük a la­kásszövetkezet igazgatóságá­nak. Bizonyára sokan nem írják alá.- Ebben az esetben elvileg és gyakorlatilag sem lehetnek a la­kásszövetkezet tagjai - mondja dr. Székelyhídi. - Számolnunk kell a nem tag lakástulajdono­sokkal, akik éppen úgy használ­ják a közös helyiségeket, a lép­csőházat, annak világítását, mint a többiek. Kötelezettségeik tehát azonosak a tagokéval. Fi­zetniük kell az igazgatóság által meghatározott üzemeltetési és felújítási költségeket, ami most négyzetméterenként 24-25 fo­rint körül van. Egyébként nem ennyi a tényleges költség: közel 30 forint, de a különbözeiét a lakásszövetkezet kigazdálkodja. Miután - ha adósai maradná­Szövetséget pedig meghívták az elektrotechnikai kiállításra, amelyen részt vesz Európa ösz- szes jelentős nagy Cége. Az Európai Regionális Köz­pont külön programot dolgozott ki az EK-val a kelet- és kö­zép-európai önkormányzatok segítésére, amelynek keretében a platform tartja a kapcsolatot Elszász-tartomány és Baranya megye között. A pécsiekkel konkrét együttműködési prog­ramot dolgoztak ki. 1993-ban a Pécsi Ipartestület technikai segí­tése, valamint az elektrotechni­kai szakemberek és a pékségek közötti kapcsolatok kiépítése az elsődleges feladat. Az együtt­működés jó irányba halad. A vállalkozók egy-egy csoportja már járt Magyarországon és Franciaországban egyaránt. El­nak a szövetkezetnek - nem ír­ták alá az engedményezési nyi­latkozatot, az ilyenekkel szem­ben bírósági eljárást kezdemé­nyez az igazgatóság. Az eljárás azonban hosszadalmas lehet, költséges - ezt pedig a fizető tagok pénzéből lehet csak fe­dezni.-Tudjuk, az adósok között vannak, akik képtelenek fizetni. Számításaink szerint az ilyen helyzetben lévők mintegy 2 mil­lióval tartoznak. Azok, akik nem akarnak fizetni, 4 millió fo­rinttal vannak hátralékban. Az előbbieken igyekszünk segíteni: vagy a részletfizetés lehetőségét kínáljuk fel, vagy támogatjuk szociális segély iránti kérelmü­ket. Ilyen esetben az önkor­mányzat a segély összegét a la­kásszövetkezetnek utalja át. Az egyhónapos fizetéselma­radásra már reagál a szövetke­zet. Ha ezt követően sem egyen­lítik ki a tartozást, következik a bíróság - most már csak a nyi­latkozatot alá nem írók eseté­ben. Ha tag maradt az adós, ak­kor a munkáltatótól kérik az adósságnak az illetményből való levonását és átutalását - amit vagy teljesít a munkáltató, vagy nem. 1990 végén még „csak” egy­millió forinttal tartoztak a Kert­város Lakásszövetkezetnek. Most már ennek hatszorosával. Ha ilyen tempóban nő a tagok adóssága, akkor - véli az elnök - akár a szövetkezet ellehetetle­nülésével is számolniuk kell: fi­zetésképtelenné válhatnak. Az igazgatóságnak ugyanis fizetnie kell a közüzemi díjakat, s ha a tartalékaik is kimerültek, a ta­gok sem fizetnek, akkor bizony a szolgáltatók „elzárják a csa­pot” ... Mészáros A. zászban találtak olyan vállalko­zókat, akik bedolgozókat keres­nek és baranyai, pécsi vállalko­zókkal közösen gyártanának kü­lönféle termékeket.- 1993-ban prioritást élvez a garancia alap létrehozása, ami olyan projektekhez adna garan­ciát, amelyeket eddig hitel- és garanciahiány miatt nem tudtak megvalósítani - mondja Jean Sebastien Desjonqueres, a Ke­let-Nyugati Decentralizációs Platform képviselője. - A ga­rancia alapot a magyar banki struktúra mellé állítanánk fel, amelynek lényege, hogy ha csődbe megy mégis a vállalko­zás, akkor a garancia-alap fizeti vissza a pénzt a banknak. Jelen­leg Magyarországon ilyen nincs legalábbis regionális, megyei szinten. Ez egy úttörő vállalko­Alighogy napvilágot látott, már viták, bírálatok kereszttű­zébe került a földrendező, föld­kiadó bizottságokról szóló tör­vény. Ahogy mondani szokás, alaposan leszedték róla a ke­resztvizet, amiben tulajdonkép­pen semmi meglepő nincs, hi­szen már megszokhattuk, hogy egy-egy törvény hatálybalépé­sét követően törvénymódosítá­sok tömkelegét nyújtják be utó­lag a különféle szervezetek és pártok.- Igaz, hogy káosz van a földrendezések területén? Elő­fordulhat-e, hogy valaki nem jut hozzá jogos tulajdonához, amely megilleti őt? - kérdezem dr. Lovászy Csabát, a Földmű­velésügyi Minisztérium helyet­tes államtitkárát, a minisztéri­umban folyó törvényelőkészítő munka irányítóját.-Ismét vélt, vagy valós fél­reértések áldozata a közvéle­mény. Abból a tényből kell ki­indulni, hogy a szövetkezeti kö­zös használatban lévő termőföl­dek egy részének tulajdonosai a szövetkezet tagjai, illetve a kí­vülálló földtulajdonosok. E tu­lajdon azonban részarány tulaj­donként szerepelt korábban a magyar mezőgazdasági terme­lőszövetkezetekben. A mostani törvény végrehajtása során e részarány ún. tábla szintű tulaj­donban testesül meg. A törvé­nyek kettős célja van: egyrészt, hogy a részaránytulajdonosok az. őket megillető földterülete­ket természetben megkaphas­sák, másrészt, hogy a termőföl­dek folyamatos mezőgazdasági hasznosítása biztosítva legyen. E két fontos cél együttes meg­valósítása a földkiadó bizottság feladata.- Előfordulhat-e, hogy a földkiadások során egyeseknek már csak gyenge minőségű föld jut?- A föld minőségét, mint az közismert, az aranykorona érték jelzi. A földtulajdonos dönté­sére bízza a törvény, hogy meg­jelölje: melyik táblában kívánja kijelöltetni az őt megillető föl­det. Szeretném felhívni a fi­gyelmet arra, hogy nagy kü­lönbség van a föld kijelölése és a föld kimérése között! Neveze­tesen, ha a tulajdonos nemcsak azt kéri, hogy jelöljék ki, me­lyik táblában van az ő földje, hanem at táblán belül is ki akarja méretni az ő kizárólagos tulajdonát képező területet, en­1990. január I-je és 1992. december 31-e között 32 983 magyar nemzetiségű román állampolgár kért és kapott ki- vándorlási engedélyt. Ezt tartalmazza többek között a román belügyminisztérium ál­tal rekordgyorsasággal közrea­dott statisztika, amelynek pub­likálását a parlamentben egy pa­rasztpárti képviselő sürgette, hogy így lehessen cáfolni Tőkés zás, már megkezdődtek a tár­gyalások helyi bankokkal. A magyar gazdaság előrelépését a kis- és középvállalkozások je­lenthetik, azokat kell segíteni. Az elzászi Regionális Önkor­mányzati Testület is támogatja a garancia-alapot, amelynek el­nöke Marcel Rudloff személye­sen is figyelemmel kíséri annak működését.- A garancia-alapot vállalko­zók és a bankok, valamint az Ipartestület hívná életre - mondja Borsós István, a Pécsi Ipartestület ügyvezető igazga­tója.- A tagok egyenként lépné­nek be egy meghatározott ösz- szeggel. A franciák hoznák eh­hez a bankot és a módszert. Az első lépésben két takarékszö­vetkezettel tárgyaltunk, akik nek a költségét már neki kell vi­selnie.- Nyújt-e garanciát a törvény arra, hogy valaki a korábbi jó­minőségű földje helyébe ugyan­olyant kapjon?- A jogszabály biztosítja, hogy hátrány ne érje a tulajdo­nost. Ha belterületi tulajdon ki­adása nem lehetséges - mert nincs olyan felosztható föld -, akkor a bizottság a legértéke­sebb külterületi részből fogja ki­jelölni annak a tulajdonát, aki egykor belterületi földet vitt be a szövetkezetbe. Ebben a kér­désben maga a törvény állít fel rangsort. Fontos szabály: ha a tulajdonosok nem jutnak egyez­ségre, akkor sorsolással dönte­nek.- És akinek mondjuk ültet­vény van a kijelölésére kerülő földjén ?- Ebben az esetben a szövet­kezet és az új földtulajdonos között elszámolási viszony ala­kul ki. A szövetkezet közli az ültetvény, vagy egyéb beruhá­zása értékét, amit a földtulajdo­nosnak meg kell térítenie. Ha ezt az értéket soknak tartja, ak­kor a földkiadó bizottság joga, hogy felülvizsgáltassa valami­lyen szakhatósággal a vitatott beruházás valós értékét és a szakvélemény alapján határo­zattal döntse el, mennyivel tar­tozik az új tulajdonos. A hatá­rozat ellen a felek fellebbezést nyújthatnak be a megyei föld­művelésügyi hivatalhoz, ahol II. fokon döntenek a térítési összeg mértékéről. Ha ezt sem fogadják el a felek, bírósághoz fordulhatnak.- Szerencsés volt-e mostanra időzíteni a törvényt, amikor a kárpótlási ügyek miatt amúgyis leterheltek a földhivatalok?- A földhivatalok valóban le­terheltek, iszonyatos mennyi­ségű munka vár az ott dolgozó kollegákra. Ugyanakkor a kár­pótlási törvények és a két szö­vetkezeti törvény végrehajtása során alapvetően megváltoznak a mezőgazdaságban a földtulaj­donviszonyok és a föld gazdá­jának természetes igénye, hogy pontosan tudja, a határ melyik részén fekszik az ő földje. En­nek a későbbiek során a földbér­leti viszonyok rendezése, a szö­vetkezetek és a földtulajdono­sok közötti kapcsolatban fontos szerepe lehet; tehát ezt a kérdést is feltétlenül rendezni kell. Újvári Gizella László kijelentését, amely sze­rint „etnikai tisztogatás” folyik Romániában. Az említett időszakban - a magyar nemzetiségűekkel együtt - összesen 222 670 ro­mán állampolgár kért külföldi letelepedési engedélyt. Ebből 121 512 (54,5 száza­lék) német, 61 612 román, 32 983 (14,8 százalék) ma­gyar, és 6358 (3 százalék) más­nemzetiségű. vállalnák a garancia-alap mű­ködtetését.- Tárgyaltunk a Mezőgazda- sági Kamara vezetőivel, ugyanis a terveink között szere­pel, hogy kiteijesztjük az együttműködésünket a mező- gazdaságra is - folytatja beszél­getésünket Jean Sebastien Des­jonqueres. - Fontosnak tartjuk az EK normáihoz való alkal­mazkodást, ezért azokat szeret­nénk megismertetni az agrár­ágazatokban tevékenykedő vál­lalkozókkal. Részt kívánunk venni a Pécsi Ipari Vásáron, ahol egy külön pavilonban mu­tatkoznának be az elzászi me­zőgazdasági és élelmiszeripari vállalkozók. Baranya borter­melő vidék, mint Elzász, ezen a területén is lépni szeretnénk. A pékekkel már folynak tárgyalá­sok a liszt minőségének javítá­sáról. Az idén még egyszer szeret­nénk Pécsre jönni, vállalkozók­kal közösen. Sz. K. Garancia-alap francia segítséggel Baranyában elsőként működne ilyen a takarékszövetkezetek segítségével Kivándorlás Romániából

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom