Új Dunántúli Napló, 1993. március (4. évfolyam, 59-88. szám)

1993-03-09 / 67. szám

1993. március 9., kedd aj Dunántúli napiö 7 Mind több a munkanélküli és a szociális támogatásra szoruló Fordíthat-e sorsán Kétújfalu? A március eleji téli reggelen még az utat is hó borítja, bent a polgármesteri irodában kelle­mes meleget áraszt a cserép­kályha. Farkas János, Kétújfalu polgármestere kérdéseim nyo­mán mondja, mondja a magáét. Határozott, energikus, az a fajta, akit a szegénység se tesz tétlenné, sőt a lehetetlent is megkísérti, ha azzal egyetért és abban mellé is áll a falu és a tér­ség. Ha lenne miből! A korábban halmozottan hát­rányos helyzetű település minő­sítés helyett a gazdaságilag el­maradott térségként elkönyvelt, 711 lelket számláló Kétújfalun, és a körjegyzőség területén lévő társult községekben Gyön­gyösmelléken, Várad-Újpusz- tán, Bürüsön, Szörényben, Zá- doron, valamint az elöregedett Endrőcön és Teklafaluban jól megfér egymással mindenféle náció. Sorsuk abban is közös, hogy a térség nagy munkaerő felszip- pantói, az immár mezőgazda- sági szövetkezetté átalakult volt helyi tsz., aztán a szigetvári ci­pőgyár és konzervgyár is mind kevesebbükre tart igényt. Milyen munkalehetősége maradt a térség lakosainak?-A körzeti óvoda és iskola majd hatvan ember munkahe­lye, néhány embert foglalkoztat a takarékszövetkezet és a bolt, pályázat útján nyolcán végez­hetnek közmunkát, a mezőgaz­dasági szövetkezet is tartja ma­gát még, igaz egyre kevesebb emberrel. A ma már csak 2800 lelket számláló térség majd fele mun­kaképes korú. Hogy valójában mennyi a munkanélküli? Aki bejelentkezik náluk is, csak ar­ról tudják. Eddig 66 munkanél­küli került ki a járadékból és jo­gosult a szociális támogatásra. Schán Mária előadó pontos ki­mutatással szolgál: a térség ön- kormányzatai tavaly nyolcszáz- húsz felnőttnek majd 3,7 millió szociális segélyt adtak, s a gyermekek támogatására még ennél is többet. Túlontúl sok az ellentmondás a törvények és a valóság között, s ennek ellensúlyozását a lakos­ság joggal várná az önkormány­zattól. Ha, mondjuk lenne mi­ből. A szociális törvény egy sor feladatot ró az önkormányza­tokra, de az anyagi feltételeket csak részben biztosítja, ugyan­akkor az önkormányzatok in­formációi is hiányosak e téren. Lényegében csak az támogat­ható, aki szégyenét levetkőzve kérni megy hozzájuk.- Szinte kezelhetetlenné vált a szociális helyzet. Helyi adót sem vetünk ki, mert nem adóz­tatható a lakosság - zárja le a témát Farkas János. Más törvényi szabályozások sem kedveznek. Idén a személyi jövedelemadónak már csak a 20%-a marad az önkormány­zatnál a tavalyi 50% helyett, áfá-t sem igényelhetnek vissza, s hiába maradna náluk a gép­járműadó fele, ha a volt tsz. és mind több polgár is sorra vonja ki járművét a forgalomból. Te­hát vészesen apad a saját bevé­teli forrás. S mivel nem növe­kedett a normatív támogatás a rájuk rótt kötelezettségek ará­nyában az oktatás, az egészség­ügy, a közigazgatás területén sem, s ráadásul az inflációt és a munkanélküliséggel járó, egyre csak növekvő szociális támoga­tási többletterheket ők sem tud­ják kivédeni, a helyzetük mind szorongatóbb. Ezekről szólva a polgármes­ter egyszer sem emeli meg a hangját, pedig ... Csodálom optimizmusát, hogy a földre rántó tények ellenére sem adja fel, ahogy megpróbál a közös­ségért, a közösségnek mindent előteremteni, amit csak lehet. Mondjam azt, hogy szeren­csés? Abban feltétlenül, hogy az önkormányzati képviselők elsősorban a falu, a térség érde­keit tartják szem előtt a pártér­dekeken felül. Abban is, hogy a jó ügy érdekében örökös a kompromisszum-készsége. Ab­ban is, hogy a közös célokért tűzbe tudja hozni és lehet is a lakosságot. Alom, terv, cél?- A faluban viszonylagos béke van, és összefogás, ez a legnagyobb erőnk - nyugtázza. Sorolja milyen eredményes a már 75 tagú népfőiskolái baráti körük, a kulturális programok­kal rendre kirukkoló ifjúsági ta­gozatuk. A már 80 taggal bíró horgászegyesületükkel össze­fogva építik a horgásztavat, mely álmaikban szabadidőpark és üdülőcentrum lesz talán nemsokára. Tudja azt is, hogy a lakosság megtartása, közérzetének javí­tása érdekében elsősorban munkahelyet, munkaalkalmat kell teremteni. Az ő ötlete nyomán, a térség falvainak önkormányzatai, va­lamint a szigetvári munkaügyi kirendeltség összefogásával már egy busznyi nő (sok hoboli is) jár be dolgozni a pécsi Han- tarex-hez, ahová Felsőszent­márton is ad majd szükség sze­rint létszámot, vagy maga indít reggelente egy teli buszt. Ugyancsak a Hantarex munka- lehetőségével számolva terve­zik a munkaügyi kirendeltség­gel közösen, hogy Szigetváron munkanélküli férfiakat képez­nek át műszerésszé. Szorgal­mazzák, hogy a Baranya Me­gyei FM hivatal közreműködé­sével, szaktanácsadással, hosz- szú lejáratú alacsony kamatú hi­telekkel, a piackutatásban, érté­kesítésben nyújtott segítséggel legyenek a térségben farmer tí­pusú szövetkezetek és magán- gazdaságok. Elvégre helyi ipar híján mindig is mezőgazdaság­ból és főként az állattenyésztés­ből éltek meg. A vállalkozásbarát környezet kialakítása, az infrastrukturális hátrányok leküzdése érdekében a telefonhálózat teljes kiépítését és kapacitásának növelését, üzemanyagtöltő állomás és a falu központjában áruház létesí­tését, a kétújfalui havi vásárok visszaállítását tervezik, termé­szetesen vállalkozási alapon. Új lakótelep kialakítására száz tel­ket parcelláznak ki. Ha megkap­ják a 60%-os állami céltámoga­tást, még idén megkezdik a Kétújfalut Gyöngyösmellékkel összekötő földút átépítését szi­lárd burkolatúvá. Gyöngyös­mellékkel és Szörénnyel össze­fogva akarják megoldani a hul­ladékok begyűjtését, tárolását, közömbösítését. Mindez csak álom, terv, vagy megvalósítható cél? Avagy kö­zérdekű kényszerlépés? Ezek megvalósítása nélkül véglegesen és kivédhetetlenül, a jelenleginél is hátrányosabb helyzetbe kerülnének. Murányi László Az iskola több mint ötven embernek ad munkát Fotók: Läufer Szerveződjenek a civilek? Nincs nap, hogy ne vetődne fel - legutóbb éppen a vérellátás gondjai kapcsán -, hogy he­lyenként hiányoznak azok a szervezetek, amelyek hatéko­nyan működhetnének egy adott társadalmi érdek képviseleté­ben, segítenék az államot, az önkormányzatot a közösségi igények kielégítésében. Mégis, amikor különböző civil szerve­zetek alakulnak, olykor az a „vád” éri őket, hogy „szétzilál­ják a társadalmat”. A többpártrendszer, a parla­ment nem elég jó eszköz a tár­sadalmi érdek kifejezésére és védelmére? Ha ezek az egész társadalmat érintő, globális po­litikai és gazdasági érdekek, a válasz alapvetően igen. De ezek keretében vagy ezek mellett lé­tezhet, s létezik is az érdekek sok más síkja is, például a nagycsaládosoké, a munkanél­külieké, vagy éppen a lakásbér­lőké. Tudomásul kell venni ezeket az érdekeket? Feltétlenül, hi­szen tömegek érzéseit, szükség­leteit fejezik ki, azokét is, akik­nek rokonszenvét a pártok is meg akarják nyerni. Már csak ezért sem idegenkedhetnek a pártok azoktól a szerveződések­től, amelyeket a választóik jó részét alkotó különböző rétegek hozzák létre. Ezek a tömörülé­sek nem gyengítik, hanem erő­sítik, tartalmában, gazdagítják a demokratikus közéletet. Egyesüljenek, tömörüljenek ezek az érdekképviseletek? Erre a kérdésre az élet adta meg a vá­laszt, hiszen működik már a Társadalmi Kamara, a Társa­dalmi Érdekegyeztető Tanács, s megalakult a társadalmi parla­ment, a Civil Diéta. Ezek révén többpárti demokráciánk mind több társadalmi pilléren álló demokráciává erősödhet. S ily módon egyre többen érezhetik azt szilárd, tartós, biztonságos építménynek. P.T, * Uj taxiengedelyek A november elsején országo­san regisztrált 23 154 engedél­lyel működő taxis közül 10 209-en kapták meg új enge­délyüket és a hozzátartozó sárga rendszámtáblát március else­jéig, ami nélkül ezentúl nem végezhető személyfuvarozás. Országosan 15 053-an je­lentkeztek új műszaki vizsgára a felügyeleteknél. A megfelelt 11 642 vállakozó közül pedig 10 877-en kérvényezték az új engedélyt. A 13 800 fővárosi taxis közül 9414-en jeletkeztek vizsgára és 6722-en feledek meg a koráb­binál szigorúbb követelmé­nyeknek. Március elsejéig 6093-an nyújtották be kérelmü­ket és 5938-an már meg is kap­ták új engedélyüket. A fővárosi taxik jövőbeni lét­számát 7 ezerben állapította meg a fővárosi önkormányzat. A november elsején engedéllyel rendelkező személyszállítók azonban korlátozás nélkül hoz­zájuthatnak új engedélyükhöz, amennyiben megfelelnek a fel­tételeknek. A fővárosi felügye­let pedig addig nem ad ki új en­gedélyeket, amíg a vállalkozók száma a kívánt 7 ezer alá nem csökken. (MTI) Gazdát keres a kardoskúti szürkegulya Az orosházi Új Élet Mező- gazdasági Szövetkezet legföl­jebb április 30-áig tartja tovább a kardoskúti Fehértó melletti gyöpön magyar szürke gulyáját, ugyanis az őshonos, rendkívül értékes marhák tartása a szövet­kezetnek ráfizetéses. A legszerencsésebb az lenne, ha a kardoskúti szürkegulya természetvédelmi tulajdonba kerülne, s a most szerveződő Körös-Maros Nemzeti Park bir­tokába menne át, a szövetkezet pedig bér ellenében gondos­kodna a védett állományról; eb­ben az esetben a gazdaságot mintegy három és félmillió fo­rint kárpótlás illeti meg. Egy másik elképzelés szerint az orosházi mezőgazdasági szakközépiskola gondoskodna a gulyáról, s megfontolják annak lehetőségét is, hogy pályázat út­ján vállalkozóknak adnák át a szürkegulyát, amely a madárvi­lágáról híres Fehértónál 58 te­hénből, 2 bikából s 54 növen­dékmarhából áll. Dönteniük kell az illetékeseknek a marhák mellett legelő racka és cigája nyájakról; mindkét juh őshonos a Kárpát-medencében, s mind­kettőből 110-120 van Kardos- kúton. Az országban összesen 1800 magyar szürke marha van, eb­ből 1300 a fenntartásra érde­mes, értékes állat, s a nyolc törzstenyészet egyike a kardos- kút-fehértói. Az Alföldön ős­honos szürke marhák értékét növeli, hogy húsuk egyre kere­settebb, ugyanis az vadhús mi­nőségű, koleszterinszegény, na­turális termék. (MTI) Három centiméteres nikeceil szigetelés A szakmát nemcsak az iskolákban tanítják F armerköny vtár Megtakarítható a lépcsőház fűtése A Farmergazdálkodás című új kézikönyv a mezőgazdasági vállalkozód szakkönyvének is tekinthető, elsősorban a családi gazdaságok „agronómusaihoz” szól. Használatához nem szüksé­gesek közgazdasági alapismere­tek, szövege könnyen érthető, bővelkedik olyan praktikus gyakorlati tanácsokban, mint például mit érdemes termelni, milyen beruházásokba érdemes belefogni. Eligazítást ad a könyv a gaz­dálkodási eredmények elemzé­séhez, a pénzügyi hitelkonst­rukciók igénybe vételéhez, az infláció htásainak kezeléséhez. Külön fejezet foglalkozik a kockázatvállalással, a földhasz­nálattal, a földhaszonbérlettel és földvásárlással. Hasonló népszerűségre tart­hat számot a naprakész infor­mációkat tartalmazó Takarmá­nyozástan és a Magyar Takar­mánykódex is. É két kiadvány tartalmának ismerete nélkül - tartják a szer­zők - elképzelhetetlen, hogy termékeink megfeleljenek a Közös Piac országaiban elfoga­dott követelményeknek. Már kapható a Lótenyésztők kézikönyve is, amely felöleli mindazokat a tudnivalókat, amelyek ma szükségesek ah­hoz, hogy valaki lótenyésztésbe fogjon. Mint azt dr. Lelkes Lajos, a Mezőgazda Kiadó vezetője el­mondta, hamarosan indul a Gazda könyvtársorozat, amely­nek kötetei kifejezetten a gaz­daképzéssel foglalkoznak. Alapvető ismereteket nyújtanak majd a sertéstenyésztőknek, a paprika- és paradicsomterme­lőknek - összesen mintegy 30 féle állat és növény tenyészté­sére, illetve termesztésére vál­lalkozónak. Az áremelkedések arra kényszerítik a társasházban la­kókat, hogy a közös költsége­ket megpróbálják csökkenteni, illetve növekedését korlátozni. Ezt a célt szolgálja a vízórák felszerelése, illetve a távfűtött lakásoknál a költségmegosztók alkalmazása. Egy nálunk új­donságnak számító energiata­karékossági módszert dolgoz­tak ki a Bázis-Art Generál Kft. szakemberei, a lépcsőházak utólagos hőszigetelésével kap­csolatban. Budás Sándor ügyvezető sze­rint az eljárás lényege, hogy 3 centiméter vastag nikeceil hő- szigeteléssel borítják be belülről az 5 szintes lakóépületek lép­csőházát, és szigetelik a lépcső­házon átmenő fűtési vezetéke­ket. Ezt követően a távfűtő vál­lalat leszereli a lépcsőházi radi­átorokat, ezáltal csökken az épület hőfogyasztása, nem kell a rendelkezésre állási díjat fi­zetni, tehát mindenképpen meg­takarítás érhető el. A PÉTÁV egyetlen észrevétele az volt ez­zel kapcsolatban, hogy a tört évre is - amikor leszerelik a ra­diátorokat - ki kell fizetni a rendelkezésre állási díjat.-Tavalyi árakkal számolva éves viszonylatban 25-30 ezer forint megtakarítás érhető el a lépcsőházi fűtés megszünteté­sével. Jelenleg a fűtött lépcső­házakban 12 Celsius fok körüli hőmérséklet van. A fűtés meg­szüntetése után a legkedvezőt­lenebb állapotot figyelembe véve - tartósan mínusz 11 fok - a lépcsőház hőmérséklete nem csökken plusz 5 Celsius fok alá. Az épületszerkezet védelme és statikai okok miatt sem csök­kenhet le ennél jobban a hőmér­séklet, ezt figyelembe vettük a hőszigetelés tervezésénél is. Alapkövetelmény a hőszigete­lés méretezésénél, hogy a lép­csőház hőmérsékletcsökkenése ellenére a lakásokban ne legyen hűvösebb. Eddig is szinte a la­kásokból kiáramló hő fűtötte fel a lépcsőházat. A szigetelés után a lakásokba ugyanannyi hő­mennyiség kerül mint koráb­ban, azonban a szigetelés miatt csökken a hőveszteség, elvileg melegebb lesz a belső hőmér­séklet. A falaknál alkalmazott szigetelés vastagságának ki­számításánál figyelembe vettük, hogy a bejárati ajtókon és a fö­démen keresztül nagyobb lesz a hőleadás a lépcsőházi fűtés megszüntetése után. Ezért a biz­tonság érdekében az átlagos 2-3 centiméteres szigetelés helyett mindenhol 3 centimétert alkal­mazunk. A Pécsi Tervező Vállalat szakvéleményezte az eljárást, egyeztettünk a Pécsi Távfűtő Vállalattal is, ennek értelmében leszerelik a radiátorokat az ezen eljárással hőszigetelt lépcsőhá­zakban.- A hőszigetelés elkészítése után egy kemény festékréteget hordunk a nikecellre, ezzel egy­idejűleg elvégezzük a lépcsőház festését is, amit egyébként is el kell végeztetni néhány éven­ként. A hőszigetelés egyben hangszigetelést is biztosít a la­kás lépcsőház felőli falrészén. Az 5 szintes épületek lépcsőhá­zának hőszigetelési költsége 130-160 ezer forint, plusz a for­galmi adó. A tavalyi fűtési ára­kon számolva ez az összeg 5-6 év alatt megtérül. De ha a lép­csőházi festést beszámítjuk, ami 30-50 ezer forint, akkor még hamarabb. A kivitelezés költsé­geit a felújítási alapból fizethe­tik a lakóközösségek, illetve amennyiben 5 évnél régebbi a felújítási alap, akkor az OTP kedvezményes hitelt is biztosít erre a célra. Hajdú Zs. A község útjai új burkolatot kaptak

Next

/
Oldalképek
Tartalom