Új Dunántúli Napló, 1993. február (4. évfolyam, 31-58. szám)
1993-02-25 / 55. szám
1993. február 25., csütörtök aj DunantuM napló 7 VALLALKOZASOK — ÜZLET Tejiparunk kiszolgáltatottsága példa nélküli Európában Elsőbbséget a magyar termékeknek! A hazai termelőket, feldolgozókat kellene gazdagítani Tanfolyam kezdő vállalkozóknak Pécsett A Pécsi Ipartestület tanfolyamot szervez kezdő vállalkozók részére március 18-19-én Pécsett, az Iparosházban. Á délután megrendezésre kerülő szemináriumon a vállalkozásukat indító iparosok, kisvállalkozók tájékoztatást kapnak az érvényben lévő jogi, társadalom- biztosítási, könyvvezetési és munkavédelmi előírásokról. Szó lesz a könyvvezetésről, az üzleti terv készítéséről, a számítástechnika, valamint a külkereskedelmi ismeretek helyéről és szerepéről a vállalkozásban. További információk kérhetők a Pécsi Ipartestület ügyfélforgalmi irodájában az Iparosház első emeletén, valamint a 27-833-as telefonszámon. Külkereskedelmi szerződések a gyakorlatban Külkereskedelmi szerződések a gyakorlatban címmel tanfolyam indult a Dél-dunántúli Gazdasági Kamarában. A tematikájukban önálló előadásokra külön-külön is lehet jelentkezni. A következő előadás március 4-én lesz, témája a nemzetközi adásvételi jog. Ezt követően a bizományi, képviseleti, hardware, licencia, franchising szerződések, majd a külkereskedelmi ügyletekből eredő jogviták, végezetül pedig a svájci adásvételi jog lesz az előadássorozat témája. A tanfolyam hasznos ismereteket nyújt gyakorló külkereskedők számára, jogászoknak és a külkereskedelemmel most ismerkedő szakembereknek egyaránt. Reklámnap Budapesten A Magyar Reklámszövetség az idén először rendezi meg reklámnapját. A március 17-én, a szövetség klubjában lebonyli- tandó konferencián reklámcégek bemutatkozására nyílik lehetőség, szó lesz napjaink szponzorálási lehetőségeiről, a reklámnyelv és az anyanyelv összefüggéseiről, a reklám hatásáról a gyermekekre, valamint a a nyomtatott médiákban megjelenő pr-anyagok esztétikumáról és hatásosságáról. Ha valaki, akár vállalkozói bemutatkozóként vagy hallgatóként részt kíván venni a rendezvényen, legkésőbb március 8-ig jelentkezzen a Magyar Reklámszövetség postacímén: 1369 Budapest, Pf. 316. Brit kereskedelmi tanácsos a kamarában Duncan Taylor, a budapesti Brit Nagykövetség kereskedelmi tanácsosa Pécsre látogat március 1-2-án. A Dél-dunántúli Gazdasági Kamara ebből az alkalomból március 1-jén 14 órakor találkozót szervez azoknak az üzletembereknek a számára, akik érdeklődnek a brit kapcsolatok iránt. A részvételi szándékot a kamarában kell jelezni. Alaptőke-emelésre készül az Agrobank Az Agrobank májusi közgyűlésén döntenek majd a részvényesek a bank tervezett 500 milliós forintos alaptőke-emeléséről - közölte Kunos Péter, a pénzintézet el nők-vezérigazgatója. Az alaptőke-emelést nyilvános részvénykibocsátással akarják végrehajtani, a részvény- csomag lejegyzésére máris komoly érdkelődés érdeklődés mutatkozik. A bank jelenlegi alaptőkéje 505 millió forint. Látható, hogy Magyarországon főleg az élelmiszeripar területén egyre nagyobb konkurenciát jelentenek az országba szabadon beáramló nyugati termékek. Ez okból is az élelmiszer- ipari vállalatok, például a tejipar, túltermelési válsággal küzd. Miközben a tejtermékek fogyasztása részben eltolódik a nyugati desszert tejtermékek irányába, addig a magyar tejipar ádáz harcot folytat a piacért az alacsonyan feldolgozott friss tejtermékek kategóriájában. Miközben egyre több pénzt kell fizetni a magyar tejtermelőknek, hogy megőrizzék a maradék életet, higgyenek a tejtermelés jövőjében, eközben a tej- feldolgozó ipar elől besöpri a profitot néhány igen gyorsan terjeszkedő német, dán és osztrák mamutcég. Nekik még arra is van pénzük, hogy a Magyar Tejgazdaság lapjában hirdessék a magyar tejipart diszkrimináló gyümölcsjoghurtokat és egyéb termékeiket. Nézzük meg pl. az M3-as áruház élelmiszer kínálatát. Nincs benne magyar termék - legfeljebb üdítőital. A minőség hasonló A kérdés lényege az, hogy csak a magasan feldolgozott tejtermékek (poharas termékek) jelentenek a magyar tejfeldolgozók számára olyan nyereségszintet, amelyből finanszírozható a termelő és legalább szinten tartható az ipar. Érthető, hogy ezt a termékkört hozzák be a nyugati cégek alapította magyar kft-k. így azt a vásárló réteget veszik el a magyar tejipar elől, amely vásárló réteg meg tudná fizetni az egyébként Egyre sürgetőbben vetődik föl az igény: szükség volna a vidéki bankhálózat kialakítására. Mindennek külön nyoma- tékot ad az a körülmény, hogy a Világbank külön hitelkerettel is kész egy ilyen pénzintézeti szervezet létrehozásának támogatására. A szakértők és az érintettek véleménye egybevág: az agrárhitel fontos lendítője lehet a mezőgazdaság folyamatos termelésének. Érdemes azonban áttekinteni, mi az útja-módja, esetleg akadálya a vidéki bankok létrejöttének. Szervezeti lépés, például új hálózat megteremtése, netán a meglévő hálózat átalakítása, vagyis a takarékszövetkezetek profiljának módosítása kínálja a jó megoldást? De mérlegelni kell azt is, hogy az agrár hitel-élet vérkeringésének megindulását mennyiben hátráltatják olyan tényezők, mint például a források elégtelensége, az agrártermelés hosszabb ciklusaihoz nem igazodó hitel-feltételek, a hitelbiztosítékok nem kielégítő volta, a megtérülés biztosítékát adó értékesítési lehetőségek hiánya vagy például a földjelzálog hitelintézményének a hiánya. Nos, ha e tényezők az agrár-hitelezés gátjai, akkor megváltoztatásukat követően a meglévő bankok fiókhálózata és a takarékszövetkezeti hálózat versengésének eredményeként megszülethet a vidéki banki rendszer. E vetélkedésnek elsősorban az ügyfelek látnák hasznát - nem lenne tehát helyes a mezőgazdasági hitelezést valamelyik banktípus, bankforma monopóliumává tenni. A pénzhasonló minőségű magyar terméket. Jórészt ezért képtelen a tejipar többet fizetni a termelőknek a nyers tejért és többek között ezért fogy vészesen a tej. A kereskedelem szempontjából nézve a nyugati gyümölcsjoghurt biztos hasznot ígér, hiszen az utóhőkezelt termék minimum három hónap szavatossággal érkezik és nem kell hűtőpultban tartani. Csaknem ugyanazért az átadási árért szerezhetők be a magyar gyümölcsjoghurtok. Ezek ugyan csak 21-31 napig tarthatók el, de beltartalmilag jobbak és csomagolásuk is versenyképes. Védővám kellene Úgy vélem, a hazai tejtermék védelmének elmaradása ténykérdés. A Földművelésügyi Minisztérium, úgy tudom, a 80%-os védővámot javasolta már tavaly. Az intézkedés halasztódik lassan 1 éve. Az eredetileg választékbővítés céljára (meg hogy lássuk, hogy merre kell haladni) beengedett tejdesszertek, ömlesztett sajtok, tejitalok egyre jobban uralják a boltok polcait. Ami marad: a polytej, féltartóstej és trappista sajt - EZEN DÚL A MAGYAR CSATA. Ez maradt, miközben a profit özönlik ki az országból. Ahelyett, hogy a magyar termelőt intézeteknek maguknak kellene dönteniük: a gazdákhoz közelálló, speciális felkészültségű hálózat, sajátos információs rendszer költségei, szembesítve a kihelyezések várható biztonságával és hozamával arra adnak-e ösztönzést, hogy bevonuljanak, illetve bennmaradjanak vagy pedig kivonuljanak ebből az üzletágból? Az agrárhitelezés fogyatékosságaiban nem a hitelezés szervezeti formáinak kialakulatlansága a ludas, sokkal inkább az üzemeken kívüli számos piaci tényező, az üzemek gyönge alkalmazkodóképessége, a számos szervezeti és joghézag. A hitelezés megjavításához tehát önmagukban a szervezeti változások nem elegendőek. Az utóbbi években mind a hazai, mind a külföldi kereslet erősen csökkent, s ebben nemcsak a hazai jövedelmezőség kedvezőtlen alakulásának, hanem a hagyományos exportpiacok összeomlásának és az importnak is szerepe van. Vagyis nemcsak a keresleti, hanem a hazai agrárkínálati oldal - például a túlzott mértékű gabona- termelés - is okolható a negatív tendenciák érvényesüléséért. Ezek a piaci viszonyok nyomott értékesítési árakhoz vezettek, miközben a mezőgazdaság által vásárolt, költségként jelentkező ipari eredetű nyers- és üzemanyagok, gépek árai emelkedtek, azaz szélesebbre nyílt az agrárolló. Jól érzékelteti ezt, hogy 1970 és 1992 között az agrártermékek felvásárlási árindexe 296,1-re emelkedett, tehát nem egészen háromszorosára nőtt. Ugyanezen idő alatt viés feldolgozót gazdagítaná végre. Az eladósodást is felvállalva például a Szolnoki Tejipari Vállalat beszerezte mintegy 70 millió forintért - Magyarországon elsőként - azokat a gépeket, amelyekkel ma már beltartalmilag különb termékeket gyárt gyümölcsjoghurtban is, mint néhány Magyarországon egyre terjeszkedő nyugati cég. Úgy látszik, ha az agyontámogatott (50-60%) és csak külcsínben extra nyugati tejtermékek hazai továbbterjesztésének útjába nem állunk, legalább védővámmal, akkor a jövőkép egyre kedvezőtlenebb. A hazai tejtermelők és feldolgozók jelenlegi kiszolgáltatott helyzete e tárgyban példa nélküli Éurópá- ban. A hazai kínálat versenyhátrányban Sokan elmondták, ismétlem én is: az alacsony támogatottságú magyar termékek erősen dotált nyugati tejtermékekkel állnak szemben és ezt a versenyhátrányt magyar részről csak fegyverletétel követheti. Ez az út Európába? A csökkenő tejtermékfogyasztás a számokból nyomon- követhető, vidéken pedig jól megfigyelhető. A falvakba egyre kevésbé jutnak el az új termékek, egyrészt mert kevés a szont a mezőgazdasági termelésben felhasznált ipari termékek árindexe meghaladta a 700-at! Ily módon az agrárágazatban a nyereség is rendkívüli módon leszűkült, ami pedig mégis megmaradt, az a közvetítő kereskedelem zsebébe vándorolt. Mindebből az a következtetés adódik, hogy csak átfogó agrártermelési és agrárpiaci koncepció részeként oldható meg eredményesen a mezőgazdaság tőke- és hitelellátása. Bácskai Tamás vásárlóerő, a tejipar vállalatai zömének nincs elegendő hűtőkocsija, a boltokban rosszak a hűtőpultok. Majd ide is betörhet a hűtést nem igénylő nyugati tejtermék. Ez lesz a megoldás? Magyarországon egyetlen nagypiac létezik. A koncentrált termékelhelyezés lehetősége vonzza a fővárosba a még mindig értékesítési gondokkal küzdő tejfeldolgozókat. A budapesti nagy vevők pedig leszoríthatják az átadási árakat. Meg is teszik. Utána pedig esetenként ráteszik a 20-25% árrést a fogyasztóknak. Lépjen a kormányzat Szolnokról nézve tehát úgy tűnik: kormányzati fellépésre lenne szükség a magyar tejtermékek védelme érdekében az ezzel összefüggő import tejtermék dömping miatt. Szükséges lenne, hogy a kereskedelem elsőbbséget adjon a magyar tejtermékeknek, korrekt piaci verseny mellett természetesen. Ehhez az is kell, hogy magyar kézben maradjon a döntés lehetősége. Néhány kereskedelmi cég fogyasztói árképzését pedig időnként kívánatos lenne ellenőrizni. Dr. Petri Tibor a Szolnoki Tejipari Vállalat igazgatója A magyar bankrendszer akkor lesz majd európai mértékkel mérve is modem, ha a „bankipar” széles termékskálájával áll az ügyfelek rendelkezésére és a szolgáltatásokat gyorsan, pontosan végzi - hangsúlyozta Pu- lai Miklós, a Magyar Bankszövetség főtitkára szerdán Budapesten a Banktech ,93 nemzetközi banktechnikai szakkiállítás megnyitóján. Kiemelte to vábbá, hogy a hazai bankrendszer számára az egyik legnagyobb kihívás napjainkban a Hiteltelen hitelek Aki még nem próbált vállalkozni, azt hihetné a propaganda hatására, hogy hitelekben fulladoznak az igénylők. A kedvezményes kamatú „Start” hitelt percek alatt szétosztották szűk családi körben, a 36-42%-ost nem meri egy bank sem kihelyezni, mert biztos bukását jelentené a felvevőnek, ezért a páncéltermekben romlik halomra. Magánbankárok 80- 100%-os kamatra kínálgatják millióikat, de tönkremenni segítség nélkül is lehet, és gép- pisztolyos behajtók sem hiányoznak senkinek. A privatizáció „E” hitelét egy cipész saját műhely nyitására nem veheti fel, csak cipőgyárat vehetne rajta, ha elment volna az esze. A húst lerágták a külföldi tőkések, a csontot meg velünk etetné meg a kormány, amikor ebben a gazdasági környezetben még a külföldi tőkés nagyvállalkozó is tönkremegy. A széles vállalkozói réteg kialakulása helyett itt csak a bűnöző maffiák széles köre alakulgat szicíliai módra, a politika hatalomvágya meg Argentínába vezeti az országot. Európa csak egy szép álom marad, amúgy is púp lennénk a hátukon. Somlai Ferenc vállalkozó Bankkonferencia A magyar hitelkonszolidáció címmel konferenciát rendez március 9-én 15 órakor Budapesten, a Magyar Tudományos Akadémia Zenetudományi Intézetében az Interecono- mics-Szirák Alapítvány és a Magyar Hitelbank Rt. A rendezvény elnöke dr. Botos Katalin, az Állami Bankfelügyelet elnöke lesz. A hazai és külföldi szakértők előadásait felvonultató konferencia nyelve a magyar és az angol lesz. modernizáció mielőbbi megvalósítása. A bankbiztonság ma- nanságjiár nem csak a pénzszállítás biztonságát, a pénzkezelés megfelelő megvalósítását jelenti, hanem fokozott hangsúlyt kapott az elmúlt időkben az adatok védelme is. A kiállításon mintegy 80 cég - közülük 40 külföldi - mutatja be a legkorszerűbb banktechnikához kapcsolódó fejlesztéseit. A kiállítás a Budapest Sport- csarnokban február 24-től 27- ig lesz nyitva. ° C. Q \ O S Wo Agrárkölcsön - vidéki bankoktól? Banktechnikai kiállítás
