Új Dunántúli Napló, 1993. február (4. évfolyam, 31-58. szám)
1993-02-25 / 55. szám
8 üj Dunántúlt napló 1993. február 25., csütörtök VÁLLALKOZÁSOK — ÜZLET Amit a közraktár- jegyről tudni kell Belátható időn belül törvény készül a közraktárjegyről. Nem újkeletű fogalomról van szó. A közraktárügyletet, a közraktár- jegyet értékpapírként való használatát hazánkban már az 1875. évi kereskedelmi törvény szabályozta. Felélesztését több tényező is indokolja. Az állandó forgóeszközhiánnyal küszködő élelmiszer- iparnak a megtermelt árut az értékesítésig raktároznia kell. A forgóeszközhiányt a termelők rövidlejáratú hitelfelvétellel próbálják ellensúlyozni, ehhez azonban csak akkor jutnak hozzá, ha a bank számára megfelelő garanciális háttérrel rendelkeznek. A közraktárjegy a jól raktározható mezőgazdasági termékek (például a búza) és egyes késztermékek (cukor, olaj, bor, konzerv) esetében megoldaná a rövidlejáratú hitelezés garanciális gondjait. A közraktár-szervezet olyan vállalkozás, amely az áruk elhelyezésével és megőrzésével foglalkozik, arról közraktárjegyet bocsát ki. Ez nem egyszerű letéti jegy, hanem olyan értékpapír, amely átruházható és a forgalomban magát az árut helyettesíti. A tulajdonos csak akkor rendelkezhet ismét szabadon az árujával, ha a felvett kölcsönt visszafizette vagy a közraktárnál letétbe helyezte. De a közraktárban elhelyezett áru és az arra biztosított követelés egyszerű „hátirattal’' - a közraktár- jegy hátára írt nyilatkozattal - átruházható. így az árú forgalomképesebbé, a kölcsönszer- zés lényegesen könnyebbé válik. A kettősjegy lehetővé teszi, hogy a tulajdonos akkor is értékesíthesse áruját, ha az kölcsönnel, záloggal van terhelve. Ebben az esetben a vevő az árura felvett összeget és járulékait a vételárból levonja. A bankok számára megfelelő fedezetnek azok az áruk minősülnek, amelyek a kereskedelmi forgalomban piacképesek, értékük könnyen megállapítható. Ezeknek a feltételeknek a tőzsdei kereskedelemben szereplő mezőgazdasági termények tökéletesen megfelelnek. A közraktár előnye, hogy felmenti a termelőt vagy kereskedőt attól a keserves kényszerűségtől, hogy áruját maga raktározza, őrizze és gondozza, vagy megfelelő raktárhelyiségek hiányában kedvezőtlen piaci viszonyok között legyen kénytelen értékesíteni. Ezen túlmenően megteremti a termelő és a kereskedő számára az áru elzálogosításának lehetőségét, a kölcsön felvételét, lehetővé teszi, hogy megtakarítsa a szezonális termelés és értékesítés, az alkalomszerűen előnyös anyagbeszerzés és az anyag későbbi feldolgozása közötti idő raktározási költségeit. Jelentős raktárkapacitások vannak a megyei gabonaforgalmi és malomipari vállalatok birtokában. Ezen vállalatok privatizációjával kapcsolatosan felmerült - a megyei vállalatok tevékenységének integrálása mellett - olyan, 500 ezer tonna tároló kapacitású állami közraktár létrehozásának a gondolata, amely alkalmas lehet az állami intervenciók keretében felvásárolt termények tárolására. Az agrárfinanszírozásban érdekelt hazai kereskedelmi bankok közül jelenleg a Mezőbank foglalkozik közraktárjegyen alapuló hitelezéssel, ám a kamatköltség - igazodva más rövidlejáratú kölcsönökhöz - a 30 százalékhoz közelit. A járulékos költségek (őrzés, biztosítás stb.) pedig az áru értékének 2-3 százalékára rúgnak. A külföldi bankok bekapcsolódása a közraktárügyletbe azzal az előnnyel járna, hogy a termelők alacsonyabb kamattal juthatnának hitelhez. A közraktárjegyhez kapcsolódó hitelezési rendszer újraho- nosítása, a már kibontakozott folyamatok felgyorsítása érdekében a Földművelésügyi Minisztérium a közeljövőben kezdeményezi a közraktárjegy-ügylet jogi szabályozásának felülvizsgálatát és korszerűsítését. Olyan normatív szabályozási rendszer kidolgozását sürgetik, amelynek alapján - ha a feltételeknek megfelel - bármely szervezet foglalkozhat közraktározási ügylettel. Módosítani kell a csődtörvényt is oly módon, hogy a közraktárban elhelyezett árura vonatkozó jelzálog a csőd, illetve a felszámolás hatálya alatt is közvetlenül érvényesíthető legyen. Felül kívánják vizsgálni, hogy a közraktározás és a hozzá kapcsolódó közraktárjegy-ügylet a gabonán kívül milyen más, a tőzsdei forgalmazásban résztvevő mező- gazdasági termékekre terjeszthető ki. Újvári Gizella Agrárkülkereskedelmi ismeretszerzés 1993-tól alapvető változások következtek be az agrárkereskedelem feltételeiben, lehetőségeiben. Ezen új ismeretek megszerzése érdekében 5 napos bentlakásos tanfolyamot szervez a Földművelésügyi Minisztérium, a Nemzetközi Gazdasági Kapcsolatok Minisztériuma, a PM Vám- és Pénzügyőrség Országos Parancsnoksága közreműködésével folyamatosan „Agrárkülkereskedelem 1993” címmel. A tanfolyam feldolgozza az agrárkereskedelem gyakorlatában felmerülő vám-, adó-, hatósági engedélyezési eljárásokkal összefüggő ismereteket, kapcsolódásaikat a külkereskedelmi forgalom 1993. évi szabályozókban foglaltak figyelem- bevételével. A tanfolyam helyszíne: Fel- sőgöd, FM. Kék Duna Üdülő. Részvételi díj: 9700 Ft/fő, amely tartalmazza a szállás, teljes ellátás, valamint a tanfolyam költségeit. A a tanfolyam elvégzését ajánljuk:- a vámkezelésben résztvevő vámtisztviselőknek, vámközvetítéssel foglalkozó tisztségviselőknek (vámudvarosok, vámügynökségek); az állat- és növényegészségügyi, a vetőmag és szaporítóanyag előállítással, minősítéssel, forgalmazással foglalkozó szakembereknek,- az agrárkülkereskedelemmel foglalkozó vállalati, vállalkozó, a nemzetközi szállítmányozással foglalkozó szakembereknek, a terméktanácsok, érdekképviseleti szervek vezetőinek, munkatársainak. A jelentkezéseket az AG- ROCENT Menedzserképző, 1553 Budapest Pf: 83. címre kérik beküldeni. Baranya Megyei Földművelésügyi Hivatal Tanácsok kezdő külkereskedőknek A Kamara által szervezett előadássorozat - 1. rész A „virágzó szocialista” gazdaság irányítása - mint annyi minden mást - állami monopóliumként kezelte a külkereskedelmet is. Az utóbbi esztendőkben azonban már magánszemélyek - mint vállalkozók, vagy cégtulajdonosok - is részt vállalhatnak az ország külkereskedelméből - nem kis profit ígérete, s persze nem kevés rizikó mellett. Alábbi írásunk egy összeállítás első része, mely a Dél-Dunántúli Gazdasági Kamara által indított és Stenglné dr. Horváth Ágnes külkereskedelmi szakjogász által tartott előadás-sorozaton elhangzottakra épül. Elöljáróban csak annyit: bár a külkereskedelmet főiskolákon oktatják, s mint ilyen, egy rövid sorozatban nem is lenne „tanítható” - az alapelemek elsajátítása nem ördöngösség. Ezen alapok közül a Kamara által indított előadás-sorozat a külkereskedelmi joggyakorlat rejtelmeire világít rá, az alábbiakban tehát - elsőként - a szerződés- kötés Stenglné dr. Horváth Ágnes által legfontosabbnak tartott momentumainak első felét vesszük sorra. Alapszabálynak tekintendő, hogy a szerződést - bár ezt nem minden állam jogszabálya írja elő - mindig írásban, s mindig a lehető legrészletezőbb módon érdemes megkötni. Az szerződéskötéskor még jó viszonyban vannak a felek, de ha vitára kerül sor, ez gyakran már a múlté és egy jól megírt szerződés ilyenkor sokat segít. Legjobb tehát, ha a szerződéskötéskor azzal ül le az asztalhoz az ember, hogy a legrosszabb végkifejletet is számításba veszi, s ennek alapján tárgyal partnerével. Vegyük tehát sorra, minek kell benne lennie egy jó külker szerződésben, s minek alapján kell végiggondolni egy szerződést, annak előkészítését! 1. A Szerződő felek. Jó ha megnézzük, ki írja alá a szerződést. Ne menjünk bele, hogy a partner cég igazgatója saját nevében írjon alá, mindig legyen ott a papíron, hogy a cége nevében kötötte az üzletet. Előbbi esetben ugyanis a cég nem lenne felelősségre vonható. (Bizonytalan kapcsolat esetén a fővárosban, a Kopint-Datorg-nál szerezhetünk be céginformációt.) 2. Preambulum. Amolyan előszó, melynek hosszabb távú együttműködésnél van értelme - vita esetén a szerződés értelmezésénél nyújthat segítséget. 3. Definíciók. A különböző országok joga egy-egy kifejezés alatt nem mindig ugyanazt érti, ezért ilyen esetekben jó rögzíteni, a két fél mi alatt mit ért? 4. A szerződés tárgya. Egyértelmű: itt kell leírni az áru megnevezését, az áru mennyiségét, a minőséget, csomagolás módját, s egyéb praktikus dolgokat, vagyis a megállapodás lényeges részét. 5. Teljesítés helye. Itt kell megemlíteni, hogy a szerződésben rögzíteni kell: a különböző engedélyek beszerzése kinek a feladata, s kinek a költsége? S érdemes megnézni: a teljesítés helye fizikailag megközelít- hető-e, nincs-e például blokád, stb.? 6. A pénzszolgáltatás teljesítési helye. Itt kell tisztázni a pénzátutalás jogi feltételeit. 7. A teljesítés ideje és a késedelem következményei. Fix és nem fix határidős ügyletekről beszélhetünk. A fix határidős ügyletnél a „csúszás” esetén a vevő akkor is elállhat a szerződéstől, ha csak fél napot késett az eladó, s ilyenkor még kártérítést is kérhet. Nem fix határidős szerződésnél elvárható, hogy az eladó egy póthatáridőre teljesíthessen. A késedelem következményeként kötbért, vagy kártérítést kell fizetni. 8. A pénzszolgáltatás teljesítésének ideje és a késedelem következményei. A vevő előre-, egyidejű és utólagos fizetést ígérhet, különböző pénzügyi tranzakciók segítségével. (A legkedvezőbb forma az akkreditív.) Késedelem esetén a felek póthatáridőben állapodhatnak meg, a kamat fizetéséről rendelkezhetnek egyéb károk megtérítése mellett. 9. A valutanem. Kiválasztása lényeges szempont az árfolyamingadozások miatt. Ennek kivédésére az ún. kettős valutazáradékot alkalmazhatjuk, vagy árfolyambiztosítást köthetünk. (Baranyában a Hungária Biztosító foglalkozik ezzel.) 10. A pénzügyi teljesítés garanciái. Mint már említettük, az akkreditív, melyben egy bank ígér - a szerződésben szereplő okmányok benyújtása ellenében - fizetést, a többi módnál sokkal megbízhatóbb. Komoly, ismert bank esetén 100 százalékos a biztonság. 11. Áremelkedés kalkulálása. A szerződés kötése és a teljesítés közben sok minden megdrágulhat. A szerződésben szabályozható, ki, milyen kockázatot vállal ez ügyben? 12. A felelősség határának megállapítása. A téma oly1 sok mindent takar, hogy egyetlen tanács: érdemes megjegyezni, hogy a felelősség határai egészen a termékfelelősségig terjedhetnek! 13. A fizetési mód. Szó volt már róla. Egy újabb információ: még bankgarancia esetén is érdemes óvatosnak lenni, s megnézni, pontosan mire is vállal a külföldi partner bankja garanciát? A bank kezessége pedig lényegében járulékos biztosítékot jelent, a bank tehát az alapügyletre hivatkozással kifogást tehet. 14. A hibás teljesítés következményei. A legfontosabb, hogy a vevővel úgy állapodjunk meg, hogy az áru megérkezésekor azonnal jelezze a hibát, vagy rejtett hiba esetén közvetlenül a hiba felfedezése után. A biztosítások. A következő biztosítási formák jönnek számításba. Árfolyam-, gazdasági és politikai kockázatok elleni-, átutalás meghiúsulása elleni-, szállítmány-, termékfelelősség biztosítás. Pécsett a Hungária Biztosító foglalkozik kül- ker-biztosításokkal. (Folytatjuk) Lejegyezte: Pauska Zs. Jó tanácsok az APEH-től Tipikus hibák az adóbevallások kitöltésekor Lassan végéhez közeledik az 1992. évre benyújtandó adóbevallások határideje. Vajon melyek azok a tipikus hibák, melyeket az adózók elkövetnek, s a melyek akadályozzák a bevallások feldolgozását, sokszor az adóelőleg kiutalását. t Aláírni a bevallást Leggyakoribb hiba, hogy az adózó elfelejti aláírni a bevallását, s ezt csak személyesen lehet pótolni. A személyi jövedelemadó-bevallások kapcsán hívnám fel a figyelmet arra, hogy 1992-ben szűkült a befektetési kedvezményre jogosító befektetési módok köre, ezért sok bevallás javítása válik szükségessé. A befektetők feltétlen írják alá a „C” lapot, mert ezt is csak személyesen lehet pótolni. Gyakori hiba, hogy duplán tüntetik fel a kifizetők által levont adóelőleg összegét, amikor azt a 75-ös sorba (adózó által befizetett adóelőleg) is beírják a 76-os (összesen) sor helyett. A személyi jövedelemadó-bevalláson tévesen feltüntetett átutalási betétszámlaszám javítására nem kerül, ilyen esetben az adózó címére utaljuk a visszajáró összeget. Ezúton tájékoztatjuk ismételten azon nyugdíjasokat, akiknek a nyugdíjon kívül nincs más jövedelmük, hogy nem kell adóbevallást tenniök még akkor sem, ha a bevallás csomagot postán megkapták. A bevallás-garnitúrát a számítógépes nyilvántartás szerint ugyanis csak azoknak küldjük ki, akik előző évben tettek személyi jövedelemadó-bevallást, így ők a következő évben már kikerülnek ebből a körből. Az idén változások történtek a 7-es (egyéni vállalkozók vállalkozói bevallása) és az ÁFA bevallások kitöltésénél abban, hogy ezer forintban, vagy forintban kell-e feltüntetni az adatokat. Az 1992-re benyújtandó 7-es bevallásokon ezer forintra kerekítve, de forintban kell közölni az adatokat, azaz minden adatmező 000-ra végződik. Az új, 65. számú ÁFA bevalláson - ellentétben a tavalyi 61-es bevallással - viszont ezer forintra kerekítve, de ezer forintban kell az adatokat közölni, azaz itt nem 000-ra végződnek az adatmezők! Ugyanez a szabály - tehát ezer forintra kerekítve, ezer forintban kell az adatokat megadni - érvénynesül a 31-es önellenőrzésnél is. Itt azonban felhívnám a figyelmet arra, hogy kötelezettség-csökkenés (visszatérítendő ÁFA) esetén ne felejtsék el kitenni a negatív előjelet! Még egy fontos új szabály; 1993. januártól minden ÁFA alanynak minden hónapot követő 20-áig ÁFA-bevallást kell tennie függetlenül attól, hogy fizetendő, visszaigénylendő adója van-e, vagy esetleg nullával zárul a hónap. A bevalláson feltétlenül fel kell tüntetni a tárgyhónapot és a pontos elszámolási számlaszámot még akkor is, ha befizetendő adót kell vallani. Mikor kell igazolási kérelem ? Valamennyi bevallással kapcsolatos az az eljárási szabály, hogy az elkésett bevallást (például személyi jövedelemadó bevallást március 20. után) nem az eredeti bevallás nyomtatványon , hanem a személyi jövedelemadó bevallást 36-os nyomtatványon, minden más bevallást 32-es nyomtatványon kell megtenni. Ezen a pótbevalláson fel kell tüntetni, hogy milyen időszakra vonatkozó és milyen típusú bevallást pótolunk. Az elkésett bevallásokon célszerű igazolási kérelmet is csatolni, melynek elfogadása esetén az adóhatóság nem szab ki mulasztási bí rságot. Éváné dr. Kamarás Zsófia APEH Baranya Megyei Igaz gatósága Az ipari tárca javaslata Adókedvezményt a befektetőknek Az elkövetkezendő egykét évben a válságkezelés a legfontosabb feladat - mondta - Latorczai János ipari miniszterjelölt szerdán a Magyar Gazdasági Kamara Szövetségi Tanácsának ülésén a kormány ez évi iparpolitikai koncepciójáról. A Borsod, Heves és Nógrád megye regionális válságkezelő programja már elkészült, és most kezdődik a Békés megyére vonatkozó tervezet kidolgozása. A Magyar Gazdasági Kamara, amely évek óta sürgette már az iparfejlesztés koncepciójának kidolgozását, üdvözölte az ezredfordulóig szóló középtávú iparpolitikai tervet, amelynek vitájára hívták meg a leendő minisztert. Latorczai János kifejtette, hogy a koncepció a struktúraváltásnak ad prioritást. A mostaninál méreteiben kisebb, ám hatékonyabb magyar iparra van szükség, amelynek kialakításában az állam kifejezetten csak piaci módszereket alkalmaz és csak orientáló szerepet vállal fel. Elmondta, hogy 2000-ig további 100 ezer fős létszámcsökkenéssel kell számolni, hiszen a jelenlegi struktúra fenntartása nem indokolható csak foglalkoztatáspolitikai szempontokkal. A kamara kifogásolta, hogy a tárca az eszközrendszer hiányára hivatkozik, ugyanakkor az iparral kapcsolatos jogosítványok és felelősségek jelenlegi megoszlása áttekinthetetlen. A leendő miniszter kifejtette: a kormányzat már korábban is, ha az indokolt volt, segítséget nyújtott. A jövőben is képviselni fogja azt az álláspontot, hogy a privatizációs bevételek egy részét vissza kell adni az iparnak, ugyanakkor a privatizációs árat gazdasági elemzésekkel kell alátámasztani. A vállalkozás ösztönzése érdekében az ipari tárca javasolja a profitot befektetők számára adókedvezmény megadását. Mint Latorczai János mondta: a Pénzügyminisztérium nyitott e kérdésben. Egyértelműen foglal állást a koncepció abban is, hogy az állami infrastruktú- rális megrendeléseknél rögzíteni kell a minimális magyar beszállítás mértékét. Az ipari tárca leendő minisztere nagyon sokat vár a hitelgarancia-rendszertől, valamint az új privatizációs technikák alkalmazásától. Kifejtette: szimpatizál a hiteljegy bevezetésével is, ha ez a kis és középvállalkozások érdekeit szolgálja. A kutatásra és fejlesztésre fordítható összeg tavaly a GDRj0,8 százalékát tette ki. Ez rendkívül alacsony. A koncepció rögzíti a mindenkori kutatásfejlesztésre fordítható összeget és a GDP 1,5 százalékában határozza meg. A kamara által szorgalmazott piacvédelemmel kapcsolatban kifejtette, hogy azt csak a zavaró importtal szemben kell alkalmazni. A határon viszont következetesebben kellene a termékfelelősségi, minőségbiztosítási és származási bizonyítványok meglétét számonkérni. (MTI)
