Új Dunántúli Napló, 1993. február (4. évfolyam, 31-58. szám)
1993-02-23 / 53. szám
1993. február 23., kedd üj Dunántúlt napló 9 Takarékos év lesz 1993 A költségvetés egy harmada saját bevétel A kihalt üzemcsarnok Fotó: Läufer László Elkel a cipőüzem? Komlói körkép Korszerűsödő közvilágítás Fényerőben ugyan nem érzékelhető, de energiatakarékossági szempontokból jelentős korszerűsítést végeznek Komlón a DED ASZ szakemberei. A tervek szerint a közvilágításban mintegy 130 helyen kicserélik az eddig használt 2x 125 wattos higanygőzlámpákat ugyanannyi fényerővel rendelkező, de lényegesen energiatakarékosabb 70 wattos nátriumos izzókra. Új szeméttelep Közismert, hogy a mecsekjá- nosi szeméttelep rövid időn belül megtelik. Ezért egy új kommunális szeméttepet kell létrehozni, amelynek helyét a Bétái út mellett a Diagonál-aknával szemközti területen jelölték ki az illetékesek. Elkészültek a tervdokumentációk, ezeket elküldték a szakhatóságoknak. A szeméttelep helykijelölésével és megvalósítási terveivel kapcsolatos észrevételekről ezen a héten egyeztető tárgyalásra kerül sor. Az önkormányzat környezetvédelmi alap támogatásra is számít. Ha sikerül a pályázat, a kapott összegből már a jövő évben meg lehetne kezdeni az új létesítmény kivitelezését. Cikksorozat a közlekedésről Mi tekinthető balesetnek? Mi a közlekedési bűncselekmény, mi a vétség? Hogyan kell bánni a sérültekkel a mentők és a rendőrség megérkezéséig? Cserbenhagyás, segítségnyújtás elmulasztásakor mi a teendő? Miként rendezhető az anyagi kár? Ilyen és további közérdeklésre számot tartó kérdésekkel foglalkozik a Komló és vidéke című lap 20-25 részesre tervezett új közbiztonsági sorozata. Szerzője Nagy Ferenc nagy bal- eseti-helyszínelési tapasztalatokai bíró rendőrzászlós kérdésünkre elmondta, a sorozat ötletét az adta, hogy az emberek többsége jóakarata ellenére sem tudja mit kell tenni egy baleset helyszínén. Panaszkodnak az önkormányzatok: kevés a pénz, ellehetetlenül a gazdálkodás, miközben nőnek a rájuk testált feladatok. Nem érez másként Tóth József, Komló polgármestere sem, aki azzal kezdte az elemzést, hogy bár összességében 40 millió forinttal többet kapnak a központi költségvetésből, mint tavaly, de az emelkedés éves költségvetésük mindössze négy százalékát jelenti, s így reálértékben tulajdonképpen kevesebb lett a pénzük.- Roppant takarékosan kell gazdálkodnunk - mondta a polgármester. - Egyetlen területen tudtunk előrelépni, a képviselő- testület különösebb vita nélkül elfogadta, hogy a törvény szellemének megfelelően emeljük a köztisztviselők, közalkalmazottak bérét. Örülök, hogy legalább ők jobb anyagi helyzetbe kerülhettek, mint amilyenre számítani lehetett, s csendesen megjegyzem, talán még a lehetőségeinknél is jobba. A béremelés 34 millió forint többletterhet jelent. Magunkra vállaltuk ezt a döntést, mert hosszú éveken keresztül mindig kimaradtak a komolyabb béremelésből az óvónők, a pedagógusok, a hivatali alkalmazottak. A bánya után a város legnaSzámos komlói embert foglalkoztat a kérdés: megvegye eddig bérelt lakását, garázsát vagy nem. Meglehetősen fogas kérdés, főleg ha egyrészt a rendkívül kedvező árajánlatokat, másrészt a lakosság egy részének rohamos elszegényedését vesszük figyelembe. A városban 3350 lakás lett kijelölve értékesítésre - mint azt Szabó Sándortól, a Városgazdálkodási Rt. elnök-igazgatójától megtudtuk. Ebből tavaly 1540, idén 120 kelt el, annak ellenére, hogy a 25 évnél idősebb lakások esetén a jelenlegi forgalmi érték 25, a 20-25 év közöttieknél 30, a 15-20 év közöttieknél 35, a 10-15 év közöttieknél 45, és az 5-10 év közöttieknél 50 százalékát kell kifizetni. Az elnök-igazgató tájékoztatása szerint a megvételre felajánlott lakások mintegy 60 százaléka kerül a lakók tulajdonába, holott a teljes tulajdonú épületek elérése a fő cél, mivel sok problémát vet fel a vegyestulajdon. A bérlők - ha tudják - fizetik a bérleti díjat, a város- gazdálkodás pedig a tulajdonosok nevében hozzájárul a közös költségekhez. Talán az ilyen gyobb munkáltatója ma már az önkormányzat 1200 dolgozójával, amelyből nyolcvanan dolgoznak a városházán, a többiek a különböző oktatási intézményekben, a szociális ellátásban, a művelődési ágazatban tevékenykednek.- Az: említett 34 millió forintot hiányra terveztük - folytatta Tóth József -, ugyanis számítunk arra, hogy a kormány által a közszolgálatban dolgozók béremelésére elkülönített ösz- szegből megkapjuk ezt a nagyságrendet. Az intézmények dologi költségeire a szükségesnél lényegesen kevesebbet tudtunk tervezni, ebből csak a működtetésre futja, fejlesztésre egyetlen fillér sincs. A nagyjavításokra kellene 45 millió forint összességében, de ami nagyon sürgős arra is legalább 28. Ezzel szemben tizenötöt tudtunk betervezni, amit majd az intézmények vezetőivel közösen osztunk fel.- A beruházásokra fordítható összeg nagyobb része már tavaly „foglalt” volt.-A telefonhálózat fejlesztésére 30 millióval köteleztük el magunkat, a körtvélyesi óvoda befejezésére még 11 milliót kell fordítanunk, a kórházrekonstrukció elvisz 19 milliót. Az utak rendbetételére jogos igényként félmegoldásoknak köszönhető, hogy a közös képviselők jelentős része egy éven belül lemond, mert eleinte nem tudja, mekkora terhet vállal.- Gyermekcipőben jár még a társasházak kezelésének ügye. Az a jövő, hogy előbb-utóbb az eladott lakások is visszatérnek a városgazdálkodás kezelésébe - vélekedett Szabó úr, aki a garázsokról szólva kifejtette:-A kezelésünkben lévő 105 korszerű garázs bérleti díjának emelésére vállalatunk két javaslatot terjesztett az önkormányzat elé. A testület úgy döntött, hogy az általunk bérbeadott belvárosi, szilvási, kökönyösi összkomfortos épületekben lévő, átlagosan 20 négyzetméteres alapterületű helyiségek bérleti díját (áfával együtt) 1500 forintban szabja meg. Egyébként a garázsok megvételére is felmerültek igények, s mivel az önkormányzat már tegezett bevételeket garázseladásokból, előreláthatóan márciusban döntenek a kérdésről. De egy dolog biztos. A garázsok nem a szociális szférába tartoznak, így a piaci árakhoz viszonyítva kerülnek értékesítésre. „Bekeményít” az önkormányzat Rengeteg problémát okoznak a közutakon szabálytalanul tárolt teherautók. Pedig v rendelet írja elő, hogy egy s tonnánál nagyobb súlyú jármű csak az út kezelője engedé- j lyével tárolható közterületen. Az önkormányzat minden városrészben kijelölt területeket a nehéz gépkocsik tárolási helyéül - ezek közül őrzött a volt Közúti Igazgatóság telephelye Gesztenyésben és a Kom(l)ép telephelye. Nem őrzött a belvárosban az Eszperantó téren, Szilvásban a Gadányi út mentén, Kökö- nyös-DávidföIdön a volt ÉPFU telephelyen, Körtvé- lyesben az Annabella környékén található - de a tulajdonosok fittyet hánynak a szabályozási törekvésre. Eddig a közterületfelügyelők bírsággal éltek, de ez kevésnek bizonyult a szabálytalankodókkal szemben. Mivel a rendelet előírásainak mindenképpen érvényt akar szerezni az önkormányzat és az ügy megoldása érdekében előrehaladott tárgyalásokat folytat a rendőrség illetékeseivel. TovábbraisbizonytalanKomló valamikori, nyereségesen termelő könnyűipari cégének, a Carbon Rt.-nek a helyzete. Néhány évi sikertelen próbálkozás után most már a külföldi, többségi részvénytulajdonos is elismerte: a keleti piackiesést pótlandó nyugati eladások csak hiú ábrándként szerepelhettek a vállalat fennmaradási stratégiájában. A fő profilt jelentő cipőüzem termékei ugyanis nem kelendőek, legalábbis veszteség nélkül nem lehet eladni az itt gyártott lábbeliket. Éppen ezért a tulajdonosok arra az elhatározásra jutottak, vagy meg kell szüntetni a cipőtermelést vagy el kell adni a gyárrészleget. Jelen pillanatban az látszik legvalószínűbbnek, az utóbbi változat kerül megvalósításra, ugyanis egy németországi vállalkozó érdeklődést mutat az üzem megvásárlására. A napokban dől el, sikerül-e üzletet kötni. Továbbra is üresen és befejezetlenül áll a sportcsarnok szomszédságában a városi uszoda. Biztosra vehető, hogy saját pénzeszközeiből, külső segítség nélkül a város nem is tudja megoldani a befejezést. Fotó: Läufer László Három bizottság helyesbít A Komlói Önkormányzat Oktatási és Közművelődési, valamint Ügyrendi és Igazgatási Bizottsága visszautasítja az Új Dunántúli Napló 1993. január 23-i számában „Új intézmény- vezetők” címmel - aláírás nélkül - megjelent cikk állításait, miszerint az intézményvezetők pályáztatása és kinevezése nem volt megfelelően előkészítve. A pályázatok kiírása és értékelése a törvénynek megfelelően történt. Az értékelés után egyrészről a szakma, másrészről a bizottság, harmadrészt az intézmény dolgozói egybehangzóan azonos javaslattal éltek, melyet a képviselőtestület is megerősített. Sajnáljuk, hogy az újságíró minderről nem győződött meg, és nem tudósított. A jegyző úr nyilatkozata szerint az újságíró a bizottsági jegyzőkönyvekbe sem kért betekintést - pedig ezek bárki számára hozzáférhetőek - így a valós tények ismerete nélkül saját véleményét írta meg. Tudomásunk szerint sem a bizottság tagjait, sem elnökeit nem kereste meg. Pintér Attila az Ügyrendi és Igazgatási Bizottság elnöke Csizmadia Tamás az Oktatási és Közművelődési Bizottság elnöke A január 26-i számunkban megjelent írás így kezdődik: Fontos személy kérdésekben, a pályázati előírások maradéktalan figyelembevételével hozott döntést a képviselőtestület. Nem állítottam tehát, hogy az intézményvezetők pályáztatása és kinevezése nem volt megfelelően előkészítve, s nem a törvényeknek megfelelően történt, így tulajdonképpen nem értem igazán, mi ellen emel szót közös levelében az ügyrendi, valamint az oktatási bizottság. Szántó Juditnak igaza van: nem fedi a valóságot az írás azon mondata, miszerint „A hi- ■ vatal egy dolgozója összefoglalva ismertette a pályaműveket az illetékes liizottságok tagjaival...” A bizottsági ülésen ugyanis teljes terjedelmében A Dunántúli Napló 1993 január 26-án megjelent száma Komlói Körkép összeállításában Új intézményvezetők című cikk alatt leközölt név nélküli újságírói összegzés némely „té- nyeiben” helyreigazítást kérünk. Az újságíró nem tájékozódott kellőképpen. Az Egyesített Szociális Intézetek igazgatói posztjára benyújtott pályázatokkal ugyanis két bizottság is részletesen foglalkozott. Először az érvényes kormányrendelet előírásainak megfelelően összeállított szű- kebb szakmai és érdekképviseleti bizottság hallgatta meg a pályázókat azt követően, hogy pályamunkájukat már megismerte. Majd a szociális bizottság elé került a kinevezés ügye véleményezésre és javaslattételre. A szociális bizottság minden pályamunkát és az előző bizottságjegyzőkönyvét teljes terjedelmében megismerte. Ezen ismeretek birtokában tette meg javaslatát a képviselőtestületnek a kinevezésre. Elutasítjuk azt, hogy csak a hivatal egy dolgozójának összefoglaló ismertetése alapján készítette elő a szociális bizottság a döntést. Dr. Szántó Judit a szociális bizottság elnöke ismertették, azaz felolvasták a pályamunkákat. így a 26 tagú képviselőtestületből maximum heten - ennyien tagjai a bizottságnak - hallhatták a szakmai programot. Valóban fennáll a ténybeli tévedés, de még így is igaz, az írás - saját véleményemet tartalmazó — kritikát megfogalmazó mondata, mely szerint „A furcsa csupán az, hogy a képviselők többsége úgy adta le voksát valamelyik pályázóra, hogy a megvalósítandó programját nem ismerte. En ugyanis úgy gondolom, nem tudnék sem négy, sem tizenegy pályázó közül nyugodt lelkiismerettel választani egy személyt felelős vezetői beosztásba, ha nem tudnám, mit kíván megvalósítani. Grünwald Géza Venni, vagy nem venni? A lakások után a garázsok is eladók 200 milliós nagyságrendet gyűjtöttek össze a szakemberek. A megszavazott 17-ből a Berek utca szélesítésére kerülhet sor és folytatódik a „dávidföldi program” egy újabb utcával.- A város költségvetésének ma már egyharmada saját bevétel. A lakáseladásokból 45 millióra, a garázseladásokból 10 millióra, a kiskerteladásokból 5 millióra számítanak. A baj csak az, hogy ezeket a pénzeket nem tudják olyan beruházásokba fektetni, amelyek megtermelnék a befektetett összeget. így tulajdonképpen felélik a város vagyonát.-Nagyon jó lenne, ha például sor kerülhetne az Alkotmány utcai lapostetős házaknál tetőtéri lakások kialakítására. De egyszerűen nem tehetjük meg, hogy beruházásokba kezdjünk, szükség van a pénzre a város működtetésére. Nem akarjuk a lakosságot sem tovább terhelni, nem kívánunk újabb helyi adót kivetni az ebből származó bevétel 13 millió -, de a szavam most nem jelenthet erre garanciát. Annak ellenére, hogy nehéz év elé nézünk, nem vagyok pesszimista, a működőképességünk megmarad az idén is. A legsúlyosabb gondon, a munkanélküliségen azonban nem tudunk segíteni.
