Új Dunántúli Napló, 1993. február (4. évfolyam, 31-58. szám)

1993-02-23 / 53. szám

1993. február 23., kedd üj Dunántúlt napló 9 Takarékos év lesz 1993 A költségvetés egy harmada saját bevétel A kihalt üzemcsarnok Fotó: Läufer László Elkel a cipőüzem? Komlói körkép Korszerűsödő közvilágítás Fényerőben ugyan nem érzé­kelhető, de energiatakarékos­sági szempontokból jelentős korszerűsítést végeznek Kom­lón a DED ASZ szakemberei. A tervek szerint a közvilágításban mintegy 130 helyen kicserélik az eddig használt 2x 125 wattos higanygőzlámpákat ugyanannyi fényerővel rendelkező, de lé­nyegesen energiatakarékosabb 70 wattos nátriumos izzókra. Új szeméttelep Közismert, hogy a mecsekjá- nosi szeméttelep rövid időn be­lül megtelik. Ezért egy új kom­munális szeméttepet kell létre­hozni, amelynek helyét a Bétái út mellett a Diagonál-aknával szemközti területen jelölték ki az illetékesek. Elkészültek a tervdokumentációk, ezeket el­küldték a szakhatóságoknak. A szeméttelep helykijelölésével és megvalósítási terveivel kapcso­latos észrevételekről ezen a hé­ten egyeztető tárgyalásra kerül sor. Az önkormányzat környe­zetvédelmi alap támogatásra is számít. Ha sikerül a pályázat, a kapott összegből már a jövő év­ben meg lehetne kezdeni az új létesítmény kivitelezését. Cikksorozat a közlekedésről Mi tekinthető balesetnek? Mi a közlekedési bűncselekmény, mi a vétség? Hogyan kell bánni a sérültekkel a mentők és a rendőrség megérkezéséig? Cserbenhagyás, segítségnyújtás elmulasztásakor mi a teendő? Miként rendezhető az anyagi kár? Ilyen és további közérdek­lésre számot tartó kérdésekkel foglalkozik a Komló és vidéke című lap 20-25 részesre terve­zett új közbiztonsági sorozata. Szerzője Nagy Ferenc nagy bal- eseti-helyszínelési tapasztalato­kai bíró rendőrzászlós kérdé­sünkre elmondta, a sorozat ötle­tét az adta, hogy az emberek többsége jóakarata ellenére sem tudja mit kell tenni egy baleset helyszínén. Panaszkodnak az önkor­mányzatok: kevés a pénz, elle­hetetlenül a gazdálkodás, mi­közben nőnek a rájuk testált fe­ladatok. Nem érez másként Tóth József, Komló polgármes­tere sem, aki azzal kezdte az elemzést, hogy bár összességé­ben 40 millió forinttal többet kapnak a központi költségve­tésből, mint tavaly, de az emel­kedés éves költségvetésük mindössze négy százalékát je­lenti, s így reálértékben tulaj­donképpen kevesebb lett a pén­zük.- Roppant takarékosan kell gazdálkodnunk - mondta a pol­gármester. - Egyetlen területen tudtunk előrelépni, a képviselő- testület különösebb vita nélkül elfogadta, hogy a törvény szel­lemének megfelelően emeljük a köztisztviselők, közalkalmazot­tak bérét. Örülök, hogy legalább ők jobb anyagi helyzetbe kerül­hettek, mint amilyenre számí­tani lehetett, s csendesen meg­jegyzem, talán még a lehetősé­geinknél is jobba. A béremelés 34 millió forint többletterhet je­lent. Magunkra vállaltuk ezt a döntést, mert hosszú éveken ke­resztül mindig kimaradtak a komolyabb béremelésből az óvónők, a pedagógusok, a hiva­tali alkalmazottak. A bánya után a város legna­Számos komlói embert fog­lalkoztat a kérdés: megvegye eddig bérelt lakását, garázsát vagy nem. Meglehetősen fogas kérdés, főleg ha egyrészt a rendkívül kedvező árajánlato­kat, másrészt a lakosság egy ré­szének rohamos elszegényedé­sét vesszük figyelembe. A városban 3350 lakás lett ki­jelölve értékesítésre - mint azt Szabó Sándortól, a Városgaz­dálkodási Rt. elnök-igazgatójá­tól megtudtuk. Ebből tavaly 1540, idén 120 kelt el, annak el­lenére, hogy a 25 évnél idősebb lakások esetén a jelenlegi for­galmi érték 25, a 20-25 év kö­zöttieknél 30, a 15-20 év közöt­tieknél 35, a 10-15 év közötti­eknél 45, és az 5-10 év közötti­eknél 50 százalékát kell kifi­zetni. Az elnök-igazgató tájé­koztatása szerint a megvételre felajánlott lakások mintegy 60 százaléka kerül a lakók tulajdo­nába, holott a teljes tulajdonú épületek elérése a fő cél, mivel sok problémát vet fel a vegyes­tulajdon. A bérlők - ha tudják - fizetik a bérleti díjat, a város- gazdálkodás pedig a tulajdono­sok nevében hozzájárul a közös költségekhez. Talán az ilyen gyobb munkáltatója ma már az önkormányzat 1200 dolgozójá­val, amelyből nyolcvanan dol­goznak a városházán, a többiek a különböző oktatási intézmé­nyekben, a szociális ellátásban, a művelődési ágazatban tevé­kenykednek.- Az: említett 34 millió forin­tot hiányra terveztük - folytatta Tóth József -, ugyanis számí­tunk arra, hogy a kormány által a közszolgálatban dolgozók béremelésére elkülönített ösz- szegből megkapjuk ezt a nagy­ságrendet. Az intézmények do­logi költségeire a szükségesnél lényegesen kevesebbet tudtunk tervezni, ebből csak a működte­tésre futja, fejlesztésre egyetlen fillér sincs. A nagyjavításokra kellene 45 millió forint összes­ségében, de ami nagyon sürgős arra is legalább 28. Ezzel szem­ben tizenötöt tudtunk beter­vezni, amit majd az intézmé­nyek vezetőivel közösen osz­tunk fel.- A beruházásokra fordítható összeg nagyobb része már ta­valy „foglalt” volt.-A telefonhálózat fejleszté­sére 30 millióval köteleztük el magunkat, a körtvélyesi óvoda befejezésére még 11 milliót kell fordítanunk, a kórházrekonst­rukció elvisz 19 milliót. Az utak rendbetételére jogos igényként félmegoldásoknak köszönhető, hogy a közös képviselők jelen­tős része egy éven belül le­mond, mert eleinte nem tudja, mekkora terhet vállal.- Gyermekcipőben jár még a társasházak kezelésének ügye. Az a jövő, hogy előbb-utóbb az eladott lakások is visszatérnek a városgazdálkodás kezelésébe - vélekedett Szabó úr, aki a gará­zsokról szólva kifejtette:-A kezelésünkben lévő 105 korszerű garázs bérleti díjának emelésére vállalatunk két javas­latot terjesztett az önkormány­zat elé. A testület úgy döntött, hogy az általunk bérbeadott belvárosi, szilvási, kökönyösi összkomfortos épületekben lévő, átlagosan 20 négyzetméteres alapterületű helyiségek bérleti díját (áfával együtt) 1500 fo­rintban szabja meg. Egyébként a garázsok megvételére is fel­merültek igények, s mivel az ön­kormányzat már tegezett bevé­teleket garázseladásokból, elő­reláthatóan márciusban dönte­nek a kérdésről. De egy dolog biztos. A garázsok nem a szoci­ális szférába tartoznak, így a piaci árakhoz viszonyítva ke­rülnek értékesítésre. „Bekeményít” az önkormányzat Rengeteg problémát okoz­nak a közutakon szabálytala­nul tárolt teherautók. Pedig v rendelet írja elő, hogy egy s tonnánál nagyobb súlyú jármű csak az út kezelője engedé- j lyével tárolható közterületen. Az önkormányzat minden vá­rosrészben kijelölt területeket a nehéz gépkocsik tárolási he­lyéül - ezek közül őrzött a volt Közúti Igazgatóság te­lephelye Gesztenyésben és a Kom(l)ép telephelye. Nem őrzött a belvárosban az Esz­perantó téren, Szilvásban a Gadányi út mentén, Kökö- nyös-DávidföIdön a volt ÉPFU telephelyen, Körtvé- lyesben az Annabella környé­kén található - de a tulajdono­sok fittyet hánynak a szabá­lyozási törekvésre. Eddig a közterületfelügye­lők bírsággal éltek, de ez ke­vésnek bizonyult a szabályta­lankodókkal szemben. Mivel a rendelet előírásainak minden­képpen érvényt akar szerezni az önkormányzat és az ügy megoldása érdekében előreha­ladott tárgyalásokat folytat a rendőrség illetékeseivel. TovábbraisbizonytalanKomló valamikori, nyereségesen ter­melő könnyűipari cégének, a Carbon Rt.-nek a helyzete. Né­hány évi sikertelen próbálkozás után most már a külföldi, több­ségi részvénytulajdonos is elis­merte: a keleti piackiesést pót­landó nyugati eladások csak hiú ábrándként szerepelhettek a vál­lalat fennmaradási stratégiájá­ban. A fő profilt jelentő cipőüzem termékei ugyanis nem kelen­dőek, legalábbis veszteség nél­kül nem lehet eladni az itt gyár­tott lábbeliket. Éppen ezért a tu­lajdonosok arra az elhatározásra jutottak, vagy meg kell szün­tetni a cipőtermelést vagy el kell adni a gyárrészleget. Jelen pillanatban az látszik legvaló­színűbbnek, az utóbbi változat kerül megvalósításra, ugyanis egy németországi vállalkozó érdeklődést mutat az üzem megvásárlására. A napokban dől el, sikerül-e üzletet kötni. Továbbra is üresen és befejezetlenül áll a sportcsarnok szomszédságában a városi uszoda. Biztosra vehető, hogy saját pénzeszközeiből, külső segítség nélkül a város nem is tudja meg­oldani a befejezést. Fotó: Läufer László Három bizottság helyesbít A Komlói Önkormányzat Oktatási és Közművelődési, va­lamint Ügyrendi és Igazgatási Bizottsága visszautasítja az Új Dunántúli Napló 1993. január 23-i számában „Új intézmény- vezetők” címmel - aláírás nél­kül - megjelent cikk állításait, miszerint az intézményvezetők pályáztatása és kinevezése nem volt megfelelően előkészítve. A pályázatok kiírása és érté­kelése a törvénynek megfele­lően történt. Az értékelés után egyrészről a szakma, másrész­ről a bizottság, harmadrészt az intézmény dolgozói egybe­hangzóan azonos javaslattal él­tek, melyet a képviselőtestület is megerősített. Sajnáljuk, hogy az újságíró minderről nem győ­ződött meg, és nem tudósított. A jegyző úr nyilatkozata szerint az újságíró a bizottsági jegyző­könyvekbe sem kért betekintést - pedig ezek bárki számára hozzáférhetőek - így a valós té­nyek ismerete nélkül saját vé­leményét írta meg. Tudomá­sunk szerint sem a bizottság tag­jait, sem elnökeit nem kereste meg. Pintér Attila az Ügyrendi és Igazgatási Bizottság elnöke Csizmadia Tamás az Oktatási és Közművelődési Bizottság elnöke A január 26-i számunkban megjelent írás így kezdődik: Fontos személy kérdésekben, a pályázati előírások maradékta­lan figyelembevételével hozott döntést a képviselőtestület. Nem állítottam tehát, hogy az intézményvezetők pályáztatása és kinevezése nem volt megfe­lelően előkészítve, s nem a tör­vényeknek megfelelően történt, így tulajdonképpen nem értem igazán, mi ellen emel szót kö­zös levelében az ügyrendi, va­lamint az oktatási bizottság. Szántó Juditnak igaza van: nem fedi a valóságot az írás azon mondata, miszerint „A hi- ■ vatal egy dolgozója összefog­lalva ismertette a pályaműveket az illetékes liizottságok tagjai­val...” A bizottsági ülésen ugyanis teljes terjedelmében A Dunántúli Napló 1993 ja­nuár 26-án megjelent száma Komlói Körkép összeállításá­ban Új intézményvezetők című cikk alatt leközölt név nélküli újságírói összegzés némely „té- nyeiben” helyreigazítást ké­rünk. Az újságíró nem tájéko­zódott kellőképpen. Az Egyesített Szociális Inté­zetek igazgatói posztjára be­nyújtott pályázatokkal ugyanis két bizottság is részletesen fog­lalkozott. Először az érvényes kormányrendelet előírásainak megfelelően összeállított szű- kebb szakmai és érdekképvise­leti bizottság hallgatta meg a pá­lyázókat azt követően, hogy pá­lyamunkájukat már megis­merte. Majd a szociális bizott­ság elé került a kinevezés ügye véleményezésre és javaslatté­telre. A szociális bizottság min­den pályamunkát és az előző bi­zottságjegyzőkönyvét teljes ter­jedelmében megismerte. Ezen ismeretek birtokában tette meg javaslatát a képviselőtestület­nek a kinevezésre. Elutasítjuk azt, hogy csak a hivatal egy dolgozójának össze­foglaló ismertetése alapján ké­szítette elő a szociális bizottság a döntést. Dr. Szántó Judit a szociális bizottság elnöke ismertették, azaz felolvasták a pályamunkákat. így a 26 tagú képviselőtestületből maximum heten - ennyien tagjai a bizott­ságnak - hallhatták a szakmai programot. Valóban fennáll a ténybeli tévedés, de még így is igaz, az írás - saját véleménye­met tartalmazó — kritikát meg­fogalmazó mondata, mely sze­rint „A furcsa csupán az, hogy a képviselők többsége úgy adta le voksát valamelyik pályázóra, hogy a megvalósítandó prog­ramját nem ismerte. En ugyanis úgy gondolom, nem tudnék sem négy, sem ti­zenegy pályázó közül nyugodt lelkiismerettel választani egy személyt felelős vezetői beosz­tásba, ha nem tudnám, mit kí­ván megvalósítani. Grünwald Géza Venni, vagy nem venni? A lakások után a garázsok is eladók 200 milliós nagyságrendet gyűj­töttek össze a szakemberek. A megszavazott 17-ből a Berek utca szélesítésére kerülhet sor és folytatódik a „dávidföldi program” egy újabb utcával.- A város költségvetésének ma már egyharmada saját bevé­tel. A lakáseladásokból 45 mil­lióra, a garázseladásokból 10 millióra, a kiskerteladásokból 5 millióra számítanak. A baj csak az, hogy ezeket a pénzeket nem tudják olyan beruházásokba fektetni, amelyek megtermel­nék a befektetett összeget. így tulajdonképpen felélik a város vagyonát.-Nagyon jó lenne, ha pél­dául sor kerülhetne az Alkot­mány utcai lapostetős házaknál tetőtéri lakások kialakítására. De egyszerűen nem tehetjük meg, hogy beruházásokba kezd­jünk, szükség van a pénzre a vá­ros működtetésére. Nem akar­juk a lakosságot sem tovább terhelni, nem kívánunk újabb helyi adót kivetni az ebből származó bevétel 13 millió -, de a szavam most nem jelenthet erre garanciát. Annak ellenére, hogy nehéz év elé nézünk, nem vagyok pesszimista, a működő­képességünk megmarad az idén is. A legsúlyosabb gondon, a munkanélküliségen azonban nem tudunk segíteni.

Next

/
Oldalképek
Tartalom