Új Dunántúli Napló, 1993. február (4. évfolyam, 31-58. szám)

1993-02-23 / 53. szám

1993. február 23., kedd aj Dunántúlt napló 5 Rt. helyett felszámolás a Zöldértnél Eredménytelen csődtárgyalások után újból meghirdetik az ingatlanokat Egy időben érkezett meg a Baranya Megyei Zöldért Zöld­ség-Gyümölcs Kereskedelmi Szövetkezeti Vállalathoz a Leg­felsőbb Bíróság határozata a részvénytársasági kérelem be­jegyzésének elutasításáról és a céggel szembeni felszámolási eljárás megkezdéséről. Bár a Zöldért Rt. már 1991 július 1. óta ebben a formában műkö­dött, a jogi procedúra minded­dig nem zárult le körülötte, s most arról is végérvényes a dön­tés, hogy háromszori eredmény­telen csődegyeztetési kísérlet után február elején megkezdő­dött a felszámolási folyamat. A tavaly szeptember óta csak tovább halmozódó, több mint 200 millió forintos adósságot nem sikerült a vállalatnak előte­remtenie az ingóságai értékesí­téséből (sem a Megyeri úti te­lep, sem a Mohácsi tartósító­üzem nem talált vevőre, mert az érdeklődők maguk is főként hi­telekből próbáltak vásárolni, eleve bekalkulálva azt is, hogy a cég szorult helyzetében ol­csóbban kínálja majd létesítmé­nyeit). Filip György, a felszá­molással megbízott budapesti székhelyű Appraisal Group In­ternational Inc. Amerikai-Ma­gyar Vagyonértékelő Rt. ága­zati igazgatója arról is beszélt lapunknak, hogy célja egyér­telmű: minél nagyobb, műkö­dőképes egységeket értékesíteni (megelőzve az állagromlást és a vevőkör kiesést). Ennek a tevé­kenységnek csupán az szab ha­tárt, hogy az egyes részlegek a felszámolás alatt sem végezhet­nek veszteséges tevékenységet. A vállalat tulajdonát képező ingatlanokat, a mohácsi tatósí- tóüzemet március közepétől is­mét értékesítésre kínálják majd a teljes nyilvánosság bevonásá­val. Ennek ellenére csaknem biztos, hogy a cég 181 dolgozó­jából több embert elbocsátanak, de a felszámolási törvény ér­telmében mindannyian megkap­ják a végkielégítést -kinek-ki­nek a munkában eltöltött évei szerint - s az erre a célra fordí­tott összeg megelőzi minden hi­telező igényét (kivételt képez ez alól a 6 hónapi fizetést megha­ladó végkielégítés, mert a fölös összeg a felszámolás során ke­rül kiegyenlítésre). Mindenesetre bíztató, hogy ez a fővárosi vagyonértékelő társaság hasonló induló feltéte­lekkel kezdett hozzá nemrégi­ben a Hevesi Állami Gazdaság felszámolásának, s munkájuk eredményeképp egy kétharma­dos vállalati létszámcsökkentési folyamat után a cég veszteség nélkül folytathatta működését. M. B. E. A Zöldért pécsi diszkont áruháza Fotó: Proksza László Szemérmes fogyasztók vagyunk A Baranya Megyei Fogyasz­tóvédelmi Felügyelőséghez ta­valy 57 százalékkal több panasz érkezett, mint két évvel ezelőtt. A felügyelőség vezetője dr. Bodnár József mégis szemér­mesnek mondott minket, vásár­lókat a tegnapi sajtótájékoztatón. Talán nem ismerjük igazán joga­inkat, és sokszor jogos sérelem esetén sem reklamálunk. Tavaly közel 1500 ügyfél kereste meg szóban vagy írásban a felügyelő­séget, s kérdezte meg, hogyan rendezheti vitáját a kereskedővel vagy a szolgáltatóval. A pana­szokból nem készült sok ügyirat, egy részük talán rendeződött, másik részük „elhalt”. A fogyasztóvédelmi törvény még mindig nem született meg, ezért a nem egységes szempon­tok szerint alkotott jogszabályo­kat kénytelenek alkalmazni. Nem szabályozott például az el­múlt években megjelent cso­magküldő szolgálatok tevékeny­sége. Alapvető gond, hogy a ki­szabható bírság nem rettent el senkit a szabálysértések elköve­tésétől. (A legmagasabb 10 ezer forint.) A jogszabályok szerint az egészséget károsító termékek nem reklámozhatók, ennek elle­nére egyre több cigaretta rek­lámmal találkozhatunk Pécs ut­cáin is. A kiszabható bírság eb­ben az esetben legfeljebb háromezer forint. Az idegenforgalmi tevékeny­ségek ellenőrzésekor a vizsgált egységek 80 százalékánál észlel­tek szabálytalanságot tavaly a felügyelet munkatársai. A nyári szezonban ezen a területen ösz- szesen 200 ezer forint bírságot róttak ki a megyében. Az élel­miszerek forgalmazásban is gyakran hiányzik az ár és a sza­vatossági idő feltüntetése, vala­mint a minőségi tanúsítvány. Pécsett, a Rákóczi út 30 alatt található felügyelőség munkatár­sai minden nap várják személye­sen vagy telefonon (10-604) a póruljárt vásárlókat. P. E. A Szatmári-család a kisherendi honosítási ünnepségen Fotó: Proksza László Magyarnak születtek, magyar állam­polgárokká váltak Szatmáriék megilletődtek. Amikor Bóka András, reformá­tus esperes Jeremiás próféta szavait idézte a Bibliából, aki azokhoz szólt, akik valamilyen oknál fogva elhagyták szülő­földjüket, Szatmáriné a könnye­ivel küszködött. A család négy éve hagyta el Nagyváradot, mert úgy gondol­ták, a zavaros helyzetet nem bír­ják tovább, inkább választják a menekültek keserű kenyerét. Pécs környékén élő rokonságnál találtak menedékre, leteleped­tek Kisherenden, a férj most a Zipemowsky szakközépiskolá­ban karbantartó lakatos, a fele­ség a kollégiumban kisegítő. 1991-ben adták be kérelmüket, s az elmúlt év decemberében írta alá a köztársasági elnök a honosítási okmányukat. Homokszentgyörgyi Mi- hályné, a körjegyzőség igazga­tási vezetője meleg szavakkal üdvözölte a megjelent családot, Szatmári Jánost, feleségét és két gyermekét: Zoltánt és Beátát, majd Völgyi Sándor polgármes­ter előtt letették az állampolgári esküt. „ ... esküszöm, hogy a magyar hazához és dolgozó né­péhez hű leszek...” - hangzott a szemmel láthatóan megillető- dött család tagjainak szájából a minden bizonnyal mélyen átér- zett, sokak számára talán hiva- taloskodó szöveg. Dr. Marton István, a Pécsi Városszépítő és Városvédő Egyesület vezetője, aki a helyi faluvédő szövetség felkérésére segített az ünnepség lebonyolí­tásában, az anyanyelv megtartó erejére hivatkozott rövid beszé­dében. Mint ahogy az új magyar állampolgár, Szatmári János is elmondta az ünnepség végén: haza jöttünk, minket befogad­tak, nagyon jól érezzük magun­kat ebben a közösségben. Nem szívesen váltottak lakóhelyet, de úgy érzik, itt is megtalálták helyüket, munkájukat, min­denki segített, a faluban új ott­honra leltek. És ezt mi sem bizonyítja job­ban, mint a hivatalos ünnepség utáni szerény vendéglátás: a pezsgőben, borban, szendvi­csekben, süteményekben meg­nyilvánult a befogadás ottho­nossága. B. G. Kinevezték a rádió új főszerkesztőit A Magyar Rádió alelnöke hétfőn visszavonta a Kossuth-, a Petőfi- és a Bartók Rádió ko­rábbi programigazgatóinak ve­zetői megbízását, s egyúttal ki­nevezte az új főszerkesztőket: P. Szabó József a Kossúth-, Dé­nes Gábor a Petőfi-, Nyakas Szilárd a Bartók Rádió műsorát irányítja. Csúcs László az MTI kérdésére elmondta: mindhá­rom leváltott vezető (Szalay Zsolt, Vicsek Ferenc és Szirányi János) kézhez kapta a végzett­ségének megfelelő munkaaján­latot. Amennyiben nem kívánnak élni a Magyar Rádióban felkí­nált lehetőségekkel, úgy közal­kalmazotti jogviszonyuk - saját kérésükre - megszűnik. Ugyancsak hétfőn az alelnök hatályba léptette az intézmény Etikai Kódexét és - a kormány által elfogadott - Szervezeti és Működési Szabályzatát. Azok teljes körű alkalmazása azonban csak a belső szabályza­tok elkészülte után, várhatóan a jövő hét elejétől lesz kötelező. (MTI) Döntött a pécsi MDF-es frakció Kizárták Térjék Tibort Kizárta tagjai sorából a pécsi önkormányzat MDF-es frakciója Térjék Tibort a párt korábbi me­gyei elnökét, az országos vá­lasztmány jelenlegi tagját. A ha­tározatban, amelyet Térjék Tibor a csütörtöki önkormányzati ülé­sen felolvasott, egyebek mellett az áll, hogy „politikai-etikai ma­gatartása és az MDF-frakcióval való lojalitása megváltozott” és, hogy „együttműködésünk el­lentmondásossá válna és a frak­ció tevékenységét illetően közös céljaink félreértéséhez vezetne.” A nyilatkozatot valamennyi MDF-es városi képviselő aláírta, Térjék Tibor továbbra is tagja marad az MDF-nek és a pécsi képviselőtestületnek is.-Messzebbről kezdeném. Az én nézeteim negyven éve nem változtak. A párt megalakulása­kor azért léptem be az MDF-be, mert gondolataimhoz a párt laki­teleki szellemét éreztem a legkö­zelebb. Nem politikus vagyok, hanem egy politizáló öregember - mondja Térjék Tibor. - A másként gondolkodás jogát pe­dig fenntartom a pártban.- Jogosnak érzi a frakció dön­tését?- Demokratikusnak, hiszen valamennyi tag aláírta. Egyéb­ként azzal is egyetértek, hogy el­távolodtunk egymástól, de, hogy ki, kitől, azt döntse el az, aki munkánkat figyelemmel kísérte.- Elkeseredett?-Nem vagyok megsértődve, de fáj a dolog. Mindig az MDF érdekében dolgoztam, azok a programok, amikre én már ko­rábban céloztam, most kezdenek megvalósulni. Azokra a pozitív változtatási lehetőségekre gon­dolok, mint például a magyar középosztály helyzetbe hozása, a farmergazdaságok támogatása, a szociális boltok hálózatának bő­vítése, amelyhez van némi kö­zöm nekem is Pécsett. Most is működik például önkormányzati segítséggel az olcsóbb árukat kí­náló bolt a volt tűzoltólaktanya udvarában.-Az MDF egyes csoportjai­ban felfedezhetők szélsőjobbol­dali megnyivánulások. Az Ön ki­zárása a pécsi frakcióból össze­függhet ezzel?- Nem tudom, mert engem nem kérdezett meg senki az ügyben. Kaptam egy levelet pén­teken, amikor nem is voltam idehaza, hogy jelezzem szándé­komat. Aztán kaptam egy mási­kat kedden, amelyben közük a tényt.- Ön állítólag sokszor fel­használta személyes kapcsolatait is, hogy pénzt szerezzen a város­nak.-Igen, például a Magasház rendbehozatalára kapott 250 mil­lió forint javarészt ennek kö­szönhető.- Úgy tudom, a miniszterel­nök jó ismerőse. Nem kérte a se­gítségét?- Nem. Ebben az ügyben nem. Hiszek a népmesék azon mondásában, hogy az igazság végül győzni fog. Bozsik László Változik a forgalmi rend a pécsi Vásárcsarnoknál Pécs Közgyűlésének határo­zata szerint különválasztják a Vásárcsarnok parkolóhelyén az áruszállító és a parkoló jármű­vek forgalmát. A Vásárcsarnok északi oldalán lévő utat észak-keleti sarkán lezárják, így az a Bajcsy-Zsilinszky utca felől zsákutca lesz. Ezen a ka­pubejáróként kialakított csatla­kozáson csak áruszállítás céljá­ból lehet majd behajtani. A par­kolóhelyek útcsatlakozása vál­tozatlan marad a Zólyom utca felől, de jobbra kis ívben ki le­het hajtani a Nagy Lajos király útra, vagyis a 6-os főútra is. A forgalmi rend változása a jelzőtáblák kihelyezésétől lép majd életbe. A rablás nem kifizetődő A pénzintézetek veszélyes munkahelynek számítanak, el­végre ki nem hallott még bank­rablásról. De újabban már az ügyfelek sem érezhetik magu­kat biztonságban. Két életerős fiatalember Pé­csett alig néhány hete arra tö­rekedett, hogy meglesse: ki mekkora összeget vesz fel a pénztárak ablakainál. És ha az gyenge vagy védekezésre kép­telen embernek tűnt, utánae­redtek abban reménykedve, hogy egy alkalmas pillanatban kirabolják. K. N. és társa K. I. - egyikük 20, másikuk 25 éves - eddig négy gyanútlan hölgyet figyelt ki pénzfelvétel közben a nagy­postán. Utánasettenkedtek mindazoknak, akik viszonylag nagyobb összeget tettek táská­jukba, rablásra alkalmas időre és helyre várva, de szerencsére egyik esetben sem jártak siker­rel. Nem keseredhettek el, mert január végén mégis megcsinál­ták „a nagy balhét”. Egy idő­sebb hölgy volt a kiszemelt ál­dozat, akit a belvárostól Kert­városig követtek, majd a Hajdú Gyula utcában megtámadták. Egyikük arconfújta könny- gázszprével a védtelen nőt, másikuk pedig letépte válláról a pénzköteget rejtő táskát. A rendőrség forró nyomon indult, ugyanis a táskát és a pénztárcát a tettesek eldobták, így a rablással gyanúsított fia­talemberek ma már rács mö­gött gondolkodhatnak azon, hogy érdemes-e 2-től 6 évig ki­szabható büntetést elviselni 12 ezer forint miatt. R. T. Iskolavita Gilvánfán A normatív támogatást át kell adni, de nem marad a falunak pénze (Folytatás az 1. oldalról) együtt az iskola működése is igen kétségessé vált. Gilvánfán találkoztunk teg­nap délelőtt Orsós Jánossal, a település polgármesterével és Hegedűsné Nemes Veronikával, a január I -je óta önálló jegyző- ség gazdasági vezetőjével. Mindenekelőtt arról tájékoztat­tak, hogy az önkormányzat ja­nuár 22-én és február 19-én át­utalta a magyarmecskei iskolá­nak a normatív állami támoga­tást és az úgynevezett etnikai pénzt, vagyis kétszer 246 417 forintot. A napközi-hozzájáru­lást nem küldték, mert az iskola például február 4-én kelt leve­lükre sem ismertette, mennyi hozzájárulást kér. Hiányolják az iskola költségvetését is, ami iránt szintén ebben a levélben érdeklődtek. Orsós Jánosnak mindezen túlmenően sok panasza van a közösen fenntartott körjegyző­ségre, mert az elszakadás utáni osztozkodás sem történt még meg, és bizalmatlan az elmúlt évi finanszírozás tételei miatt is, többször említi, hogy kitöltetlen csekkeket írt alá, „kihasználták a tudatlanságát”. Ám kérte a számvevőszéki vizsgálatot, amire nem került még sor. Közben népes társaság érke­zik, a baranyai cigányszerveze­tek - a pécsi Roma Kisebbségi Önkormányzat, a Független Mohácsi Cigány Egyesület, a Független Cigány Szövetség Baranya Megyei Szervezete, az Ifjúsági Szervezet - képviselői és Balatoni Tamásné, a ma­gyarmecskei iskola igazgatója, aki sorolja a számokat: Az önkormányzatok január­ban kétszer kaptak normatív támogatást 2-án és 12-én, majd február 15-én. Az iskola szám­láján a mai napig egy átutalás van Ginfánfától január 25-diki keltezéssel, holott a címzett normatív támogatást az önkor­mányzatnak át kell adnia. A fenntartó települések testületéi pedig korábban úgy állapodtak meg, hogy amíg nincs költség- vetés, az előző évi szerint meg­előlegezik a pénzt, így a napkö­zis hozzájárulást is. A lényeg: az iskola számlájá­ról jelentős összeg hiányzik, Gilvánfának több, mint 700 000 forint tartozása van. (Tegnap délután jelezte az igazgatónő, érdeklődött a sellyei OTP-nél, ahova nem érkezett február 19-ei átutalás a gilvánfai ön- kormányzattól.) A legnagyobb baj, hogy Gil- vánfa mínusszal indítja az idei költségvetését, oly sok a segé­lyezett, a munkanélküli, hogy a falufejlesztésre gondolni sem lehet, úgy tűnik, lassan az isko­lára sem, pedig a polgármester határozottan megjegyzi: „az is­kolának mennie kell, ha éhe­zünk is”. Az iskolai ellátás pedig az önkormányzat alapfeladata mindenekelőtt. Az oda szánt ál­lami támogatást nem költheti másra, bármennyire száz helye lenne a forintjainak. Gáldonyi M.

Next

/
Oldalképek
Tartalom