Új Dunántúli Napló, 1993. február (4. évfolyam, 31-58. szám)

1993-02-20 / 50. szám

10 üj DunántOll napló 1993. február 20., szombat Dr. Sümegi Balázs Fotó: Szundi György Gének és génmanipulációk A sejtműködések biokémiai vizsgálata Csökkenő vadászati lehetőségek Vadorzók, adóterhek, vadkárok A kívülálló számára a sejtek és alkotórészeik távoli, meg­foghatatlan valaminek tűnnek, pedig a számítógépes matema­tikai modellek közel hozzák őket, s a szemlélő megdöb­benve látja, hogy a mitokond- rium belsejében levő molekulák forgásának megváltoztatása mi­lyen arányú változásokat vonhat maga után, noha egy mitokond- rium körülbelül 1/1000 millimé­ter átmérőjű test. Dr. Sümegi Balázs, a POTE Biokémiai In­tézetének fiatal docense csak mosolyog, de nem titkolja, a sejt és a mitokondrium belsejé­ben lévő enzimek működése, a génmanipuláció a megismerés eléggé behatárolhatatlan, iz­galmas területeit kínálják. A je­lentősége viszont, amit a tudo­mányos megismerés kínál, óri­ási.- A sejtek szétszedése régóta izgatja a biokémikusokat. Kez­detben a „Darálj és találj!” elvet érvényesítettük a munkában. Használtunk közönséges húsda­rálót és kézi mixergépet, úgy próbáltuk meglesni az enzimek tulajdonságait. Egy idő után azonban ez a módszer már elég­telenné vált, hiszen azzal, hogy fizikai úton beavatkoztunk a sejtbe, a bennük zajló folyama­tokat is megváltoztattuk - mondja dr. Sümegi Balázs.- Milyen új módszerek ala­kultak ki ?- Abban a szerencsés hely­zetben vagyok, hogy kisebb megszakításokkal öt évet tölt­hettem az Amerikai Egyesült Államokban. A Texasi Állami Egyetem kutatóival új eljárást dolgoztunk ki a másodperc ez­red vagy milliomod része alatt lejátszódó mitokondriális fo­lyamatok megfigyelésére. Ez az eljárás az atommagok mágneses rezonanciájának a vizsgálatán alapul, ez az un. NMR módszer. Ezzel úgy tudunk betekinteni az anyag belsejébe, hogy nem szedjük szét. Behelyezzük egy mágneses térbe és rádiófrek­venciát eresztünk át rajta. A rá­dióhullámok egy molekulán be­lül is különböző helyeken nye­lődnek el, amelyekből már lehet következtetéseket levonni az anyagcsere folyamataira! Dal­lasban egyébként mi ugyanazt a rádiófrekvenciát használtuk, mint az egyik helyi rockzenei adó. ..- A második módszer a ma­gyarra nehezen lefordítható ge­netikai engineering. Lényege, hogy a különböző sejtek génjeit kettévágják, széthasítják, utána köralakú, kettősláncú DNS-be helyezik vissza úgy, hogy ezt követően már irányítani tudják a gén működését. Ez a génma­nipuláció adja azt a lehetőséget, hogy megállapítsuk, miként is működik egy sejt, mi a gén funkciója. Ehhez kapcsolódik az a módszer is, amikör módosí­tott sejteket hoznak létre és a módosításokon keresztül lehet feltárni, mi is történik valójában a sejtek belsejében. Egy camb- ridgei csoporttal például ilyen módszerrel mi is vizsgáljuk az élesztősejteket. Az apró részek tulajdonságairól kapunk infor­mációt.- Ezek a kísérletek megmoz­gatják az ember fantáziáját is a génmutáció lehetőségeit ille­tően. . .- A tudományos kutatások korántsem olyan regényesek, mint a fantázia szüleményei, bár kétségtelen, hogy elvileg minden elképzelhető. Mi azon­ban sokkal inkább arra gondo­lunk, melyek a kutatásaink ki­váló diagnosztikai, gyógyítási lehetőségei. A mitokondriális folyamatok felborulása súlyos betegségekhez vezethet. Pél­dául a szívinfarktust követő szövetpusztulás is a mitokond­riális peroxidáció következmé­nye. Az utóbbi időben kiderült, hogy számos izombetegség és idegrendszeri zavar elsődleges oka is a mitokondriális oxidá­ciós folyamatok elégtelen volta. A mi vizsgálataink ezen folya­matok precíz megismerését cé­lozzák, illetve olyan új eljárá­sok kidolgozását, amelyek megvédhetik a sejteket a mito­kondriális zavarok súlyos kö­vetkezményeitől .- Hol tartanak kutatásaik­ban?- Ezt elég nehéz pontosan meghatározni, de mi itt a pécsi intézetben mindenképpen kuta­tásaink elején járunk. Biztató­nak látom viszont, hogy jók a kapcsolataink az e témában ve­zető szerepet vivő amerikai ku­tatókkal. Folytatunk közös kuta­tásokat és arra is van mód, hogy amit itthon nem tudunk befe­jezni műszerek, felszereltség hiányában, kint megcsinálhat­juk. Egyébként, a pályázatok­nak köszönhetően, itthon is több pénz akad a kutatásokra, mint a korábbi években. Szük­ség is van erre, mert különben igen nagy vonzerőt jelent a ku­tatók számára a külföldön ma­radás lehetősége, a hiánytalanul felszerelj laboratórium, a magas fizetés. Én alapvetően optimista vagyok, s remélem, hogy ná­lunk is folyamatosan javulni fognak a kutatási feltételek, emelkedik az életszínvonal, vonzóbb lesz itthon maradni és itt dolgozni.-Ön mióta dolgozik a bioké­miai intézetben?- 1975, azaz az egyetem be­fejezése óta. A kutatások felkel­tették az érdeklődésemet, el­kezdtem foglalkozni az enzim organizációval, a mitokondriu- mok struktúrájával, a gének be­folyásolhatóságával. Nagydok­tori disszertációmat is e téma­körből készítettem. Barlahidai Andrea Ha manapság egy-egy sport­vadász alaposan számbaveszi: milyen körülmények között hó­dolhat szenvedélyének, sokuk­ban bizonnyal felrémlik annak veszélye, hogy fel kell hagynia a vadászattal. Ugyanez áll a társaságaikra: semmi garancia arra, hogy bevételeik elegen­dőek lesznek a fennmaradás­hoz. Január 1-jén befejeződött a szarvasbika vadászata. Február 15-ig lehetett lőni a sutavadat, a hónap végéig az őzsutát és gi- dát. Február 20-ára tűzték ki a baranyai vadállomány becslé­sét. Á lelövési adatokból, a becslés várható eredményéből már most felsejlik: alaposan megcsappant a szarvasok, őzek száma. Kevés a vad Erre már a múlt év elején kö­vetkeztetni lehetett: az akkori becslés szerint jelentős mérték­ben csökkent a szarvasállo­mány, nem változott a vaddisz­nók száma, csak néhány terüle­ten lett több, jellemzően azon­ban jóval kevesebb az őz is. Gondos Gyula megyei főva­dász mindezt két okra vezeti vissza: a gazdálkodási hibákra, illetve az elképesztő mértékben elharapódzott orvvadászatra. Nem tagadja azt sem: az éjszaka sötétje nem csak az engedéllyel nem rendelkező puskásokat ta­karja, de nem egy esetben a sportvadászokat is. A gondok már a múlt év má­jusában, az őzbak-szezon kez­detén jelentkeztek. A társasá­gok nem tudták kilövési tervü­ket teljesíteni, mert sok külföldi vadász lemondta magyarországi szerződését. Ugyanez jelle­mezte szeptemberben a szar- vasbika-szezont is: elsősorban az igénytelenebb vendégek jöt­tek - ez természetesen csökken­tette a bevételt. Végül is - nem utolsósorban a megyei szövet­ség szorgalmazására - a vad­disznóhajtások, a rigliző terelő­vadászatok szervezésével sike­rült a kieső bevételt kompen­zálni. „Megszólaltak” a kisparcel- lák. A vadászok évtizedeken át sóhajtoztak a régi mezőgazda- sági gyakorlat szülte kiváló apróvad-állomány után. Ma már szaporodnak a kisparcellák, csökkent a kemikáliák haszná­lata. Remélni lehet tehát a fo­goly, a fácán, a nyúlállomány növekedését, de: számos terü­letről már régen eltűnt a fogoly, a fácán pedig csak a mestersé­ges utánpótlásnak köszönhe­- Napjainkban két súlyos te­hertétellel is küzd a társadalom: a munkanélküliséggel és a bű­nözéssel. A kettő alighanem összefügg egymással, ám vidé­ken nagyobb arányú a munka­nélküliek tábora, mint a fővá­rosban. Fenyegeti-e a növekvő bűnözési hullám a falvakat, vi­déki településeket?- Igaz, a munkanélküliség nem rendőrségi „ügy” - annyi­ban azonban mégis az, hogy kimutathatóan szerepe van a bűnelkövetők számának alaku­lásában - válaszol kérdésünkre Kacziba Antal vezérőrnagy, bűnügyi főigazgató. - Meggyő­ződésem szerint a munkanélkü­liséget különféle eszközökkel partok között lehet tartani, és ugyanez áll a bűnözésre is. Az persze illúzió, hogy a bűnözés eltűnik. Együtt kell velük él­nünk - persze nem békésen, ha­nem szüntelen küzdelemben.- Milyen tendenciák tapasz­talhatók?- A bűnözés hazánkban ha­gyományosan városi „műfaj”, s elsősorban a fővárosra összpon­tosul. Az utóbbi időben azon­tően vadászható. Ha a társasá­gok nem vállalják a nevelését, aligha kerül a jövőben puska elé. Ezért a megyei szövetség arra bíztatja a baranyai vadász- társaságokat, hogy - ha első­ként nem is nagy mennyiséggel- foglalkozzanak a fácánok ne­velésével.- Vége a szarvasháborúnak - mondja Gondos Gyula, utalva arra, hogy az elmúlt néhány év­ben a szarvasállomány és a terü­letek eltartóképességének össz­hangba hozása érdekében drasz­tikusan ritkítani kellett e vadat. Ennek is következménye, hogy az 1992-ben elejtett szarvasok száma az előző évinek mind­össze 50 százaléka, ezen belül 15-20 százalékra csökkent a bika. (Az adatok a vadásztársa­ságokra vonatkoznak.) Eddig úgy tűnt: egy nagyva­das területtel rendelkező társa­ságnak évente mintegy 5 millió forint bevételre volt szüksége a talpon maradáshoz. Ma már 6-7 millióra van szükség. Kérdés: lesz-e ennyi pénzük a társasá­goknak? Mert az idén már adózniuk kell a múlt évi nyere­ség után: annak 40 százalékát kell befizetniük. Állandó teher­ként nyomasztja őket a vadkár. Súlyosak a költségek Ez utóbbi külön fejezetet ér­demel. Előfordulhat ugyanis, hogy egy társaságnak akár évti­zedre visszamenően kell megfi­zetni: az abban az időben az er­dőben okozottat, amikor még valóban sok volt a területeiken a szarvas, ám csak most lehet felmérni, „forintosítani” a kárt. ban a vidéki városokban is meg­figyelhető efféle koncentráció. Az elmúlt tíz évet figyelembe véve: az ismertté vált bűncse­lekmények 45 százalékának színhelye vidéki városaink vol­tak, köztük elsősorban Miskolc, Nyíregyháza, Debrecen, Kecs­kemét, Pécs és Szeged.- Eszerint a falvakba még nem hatolt be az alvilág ?- Falun csak látszólag ala­csonyabb a bűnözés, noha a sta­tisztikákból csökkenő tendencia olvasható ki. De régi tapaszta­lat, hogy a színhely és a lakhely az esetek nagy részében nem esik egybe. Ismeretes az is, hogy mivel falusi környezetben nehezebb rejtve maradni, a bű­nözők jelentős része innen ori­entálódik a városok felé. Mindent egybevetve: krimi- nalisztikailag veszélyes tenden­ciák kezdenek kialakulni vidéki településeinken, többek között azért, mert a föld privatizációja,-Egyformán rosszul dolgoz­tak az erdő- és a vadgazdák - véli a megyei fővadász. - Ko­rábban nagyon nagy összefüggő területeket vágtak tarra, ezeket kellett azután felújítani, ezt pe­dig a vadkártól megvédeni egy­szerűen lehetetlen. Ennek isz- szák most a levét a vadásztársa­ságok ... Jelentős azonban az erdei mellett a mezőgazdasági vadkár is, bár az utóbbi évben már csökkent. Részben annak kö­szönhető ez, hogy visszaszoru­lóban a nagytáblás művelés, jobban levadászható a terület, a vadkárelhárítás eredményeseb­ben szervezhető. Túlzott opti­mizmusra azonban nincs ok: az egyre több apróparcellában természetesen egyre több a vadkár. Mindez tehát pénz, pénz, pénz - növekvő kiadások a csökkenő bevételekkel párhu­zamosan. Fizetniük kell a társa­ságoknak a hivatásos vadászo­kat, emelkednek a vadföld-gaz- dálkodás költségei, természete­sen a téli takarmányozásé is.- Indokoltnak látszik, hogy a vadállományt ne csak télen, ha­nem nyáron is etessük - hallot­tuk Gondos Gyulától. - Ez az egyik lehetséges módja annak, hogy elvonjuk a vadakat a me­zőgazdaságilag hasznosított te­rületektől, megelőzzük, hogy a vadkár összegét a vadásztársa­ságok már-már ne tudják kifi­zetni. Sajátos az ellentmondás: mi­közben erősen lecsökkent a vadállomány Baranya megyé­ben, ez nem tükröződik azok­nak a karamboloknak a számá­a tsz-ek átalakulása átmeneti munkanélküliséget, gazdasági problémákat okoz. Ennek kö­vetkeztében megjelent a falvak­ban az úgynevezett megélhetési bűnözés. Annak idején a közös dézsmálása nemigen számított főbenjáró bűnnek. A magántu­lajdon előtérbe kerülésével, a tulajdonos megszemélyesülésé- vel mindez személyes sére­lemmé vált. A lopások, egyéb bűncselekmények nyomán könnyen lábrakap a gyűlölkö­dés, ami akár véres konfliktu­sokban is átcsaphat. Ezért a fal­vak közbiztonságára a jövőben mind nagyobb figyelmet kell fordítani, a rendőri jelenlétet fokozni kell. Ismeretes, hogy a megyei fő­kapitányi posztokat mindenütt pályázat útján töltötték be. Hogy azonban egyes főkapitá­nyok meddig maradnak a he­lyükön, az nagy mértékben attól függ, milyen színvonalú és ban, amikor vaddal ütközik a gépkocsi. Sőt, a nagyvadas terü­leteken gyakoribb lett. Oka részben a nyári aszályban kere­sendő. Az élőhelyeken keve­sebb lett a víz, többet és na­gyobb távolságokon mozgott a vad. Ma már pedig milliókat érő autók szaladnak az utakon - te­temesen megnőtt a kárérték. Arra azonban eddig nem volt példa, hogy például egy nagyér­tékű gímbika elpusztulása kö­vetkeztében keletkezett kárt egyszer is megtérítették volna a vadászatra jogosultnak. 100 000 forintos belépő Hogyan tovább? Természete­sen a vadászok megyei szövet­sége, a társaságok szeretnék a külföldi vadászok számát nö­velni. Ennek azonban a hazai nimródokra nézve szomorú eredménye: csökken a szá­mukra adott kilövési lehetőség. Előfordulhat, hogy évekig nem foghatja puskáját szarvasbi­kára. Eközben a vadászatért egyre többet kell fizetniük. Ha a társaság nem tudja az életben maradáshoz szükséges összeget kigazdálkodni, ezt is zsebből kell fedezniük a tagoknak. Egyáltalában nem ritka ma már, hogy egy belépő új tagnak akár 100 000 forint vagyoni hozzájá­rulást kell fizetnie. Aki nem bírja anyagilag, kénytelen lesz szenvedélyéről lemondani. A társaságoknak el­sősorban a területük környékén működő bérkilövők közül kell az új tagot felvenni. Mészáros A. eredményes a főkapitányság te­rületén a bűnözés elleni harc!- Végülis számíthatunk-e a bűnözési hullám apadására?- Az őszinte válasz csak nemleges lehet. A bűncselek­mények valamikor évi 100-120 ezres szintje nem fog visszaállni - ez a szám 300-400 ezer körül fog stabilizálódni. Egyebek közt azért, mert demokratikus államrendben a polgár szaba­dabb, kevésbé ellenőrzött. Úgy is fogalmazhatok, hogy a de­mokráciának, a szabadságnak ára van. Az nem várható, hogy a bű­nözés súlypontja a falvakba te­vődik át, de a megélhetési és szociális problémák nyomán ott is számolni kell a helyzet rosz- szabbodásával. Hozzáteszem: megvannak az elgondolásaink e folyamat föltartóztatására, de a kivitelezés nemcsak rajtunk, hanem a költségvetésen is mú­lik. B. Szabó László Egyelőre nincs esély a bűnözési hullám apadására „Alvilágjárás” vidéken is? Jelentősen csökkent a szarvasok száma is a megye erdeiben

Next

/
Oldalképek
Tartalom