Új Dunántúli Napló, 1993. február (4. évfolyam, 31-58. szám)
1993-02-20 / 50. szám
10 üj DunántOll napló 1993. február 20., szombat Dr. Sümegi Balázs Fotó: Szundi György Gének és génmanipulációk A sejtműködések biokémiai vizsgálata Csökkenő vadászati lehetőségek Vadorzók, adóterhek, vadkárok A kívülálló számára a sejtek és alkotórészeik távoli, megfoghatatlan valaminek tűnnek, pedig a számítógépes matematikai modellek közel hozzák őket, s a szemlélő megdöbbenve látja, hogy a mitokond- rium belsejében levő molekulák forgásának megváltoztatása milyen arányú változásokat vonhat maga után, noha egy mitokond- rium körülbelül 1/1000 milliméter átmérőjű test. Dr. Sümegi Balázs, a POTE Biokémiai Intézetének fiatal docense csak mosolyog, de nem titkolja, a sejt és a mitokondrium belsejében lévő enzimek működése, a génmanipuláció a megismerés eléggé behatárolhatatlan, izgalmas területeit kínálják. A jelentősége viszont, amit a tudományos megismerés kínál, óriási.- A sejtek szétszedése régóta izgatja a biokémikusokat. Kezdetben a „Darálj és találj!” elvet érvényesítettük a munkában. Használtunk közönséges húsdarálót és kézi mixergépet, úgy próbáltuk meglesni az enzimek tulajdonságait. Egy idő után azonban ez a módszer már elégtelenné vált, hiszen azzal, hogy fizikai úton beavatkoztunk a sejtbe, a bennük zajló folyamatokat is megváltoztattuk - mondja dr. Sümegi Balázs.- Milyen új módszerek alakultak ki ?- Abban a szerencsés helyzetben vagyok, hogy kisebb megszakításokkal öt évet tölthettem az Amerikai Egyesült Államokban. A Texasi Állami Egyetem kutatóival új eljárást dolgoztunk ki a másodperc ezred vagy milliomod része alatt lejátszódó mitokondriális folyamatok megfigyelésére. Ez az eljárás az atommagok mágneses rezonanciájának a vizsgálatán alapul, ez az un. NMR módszer. Ezzel úgy tudunk betekinteni az anyag belsejébe, hogy nem szedjük szét. Behelyezzük egy mágneses térbe és rádiófrekvenciát eresztünk át rajta. A rádióhullámok egy molekulán belül is különböző helyeken nyelődnek el, amelyekből már lehet következtetéseket levonni az anyagcsere folyamataira! Dallasban egyébként mi ugyanazt a rádiófrekvenciát használtuk, mint az egyik helyi rockzenei adó. ..- A második módszer a magyarra nehezen lefordítható genetikai engineering. Lényege, hogy a különböző sejtek génjeit kettévágják, széthasítják, utána köralakú, kettősláncú DNS-be helyezik vissza úgy, hogy ezt követően már irányítani tudják a gén működését. Ez a génmanipuláció adja azt a lehetőséget, hogy megállapítsuk, miként is működik egy sejt, mi a gén funkciója. Ehhez kapcsolódik az a módszer is, amikör módosított sejteket hoznak létre és a módosításokon keresztül lehet feltárni, mi is történik valójában a sejtek belsejében. Egy camb- ridgei csoporttal például ilyen módszerrel mi is vizsgáljuk az élesztősejteket. Az apró részek tulajdonságairól kapunk információt.- Ezek a kísérletek megmozgatják az ember fantáziáját is a génmutáció lehetőségeit illetően. . .- A tudományos kutatások korántsem olyan regényesek, mint a fantázia szüleményei, bár kétségtelen, hogy elvileg minden elképzelhető. Mi azonban sokkal inkább arra gondolunk, melyek a kutatásaink kiváló diagnosztikai, gyógyítási lehetőségei. A mitokondriális folyamatok felborulása súlyos betegségekhez vezethet. Például a szívinfarktust követő szövetpusztulás is a mitokondriális peroxidáció következménye. Az utóbbi időben kiderült, hogy számos izombetegség és idegrendszeri zavar elsődleges oka is a mitokondriális oxidációs folyamatok elégtelen volta. A mi vizsgálataink ezen folyamatok precíz megismerését célozzák, illetve olyan új eljárások kidolgozását, amelyek megvédhetik a sejteket a mitokondriális zavarok súlyos következményeitől .- Hol tartanak kutatásaikban?- Ezt elég nehéz pontosan meghatározni, de mi itt a pécsi intézetben mindenképpen kutatásaink elején járunk. Biztatónak látom viszont, hogy jók a kapcsolataink az e témában vezető szerepet vivő amerikai kutatókkal. Folytatunk közös kutatásokat és arra is van mód, hogy amit itthon nem tudunk befejezni műszerek, felszereltség hiányában, kint megcsinálhatjuk. Egyébként, a pályázatoknak köszönhetően, itthon is több pénz akad a kutatásokra, mint a korábbi években. Szükség is van erre, mert különben igen nagy vonzerőt jelent a kutatók számára a külföldön maradás lehetősége, a hiánytalanul felszerelj laboratórium, a magas fizetés. Én alapvetően optimista vagyok, s remélem, hogy nálunk is folyamatosan javulni fognak a kutatási feltételek, emelkedik az életszínvonal, vonzóbb lesz itthon maradni és itt dolgozni.-Ön mióta dolgozik a biokémiai intézetben?- 1975, azaz az egyetem befejezése óta. A kutatások felkeltették az érdeklődésemet, elkezdtem foglalkozni az enzim organizációval, a mitokondriu- mok struktúrájával, a gének befolyásolhatóságával. Nagydoktori disszertációmat is e témakörből készítettem. Barlahidai Andrea Ha manapság egy-egy sportvadász alaposan számbaveszi: milyen körülmények között hódolhat szenvedélyének, sokukban bizonnyal felrémlik annak veszélye, hogy fel kell hagynia a vadászattal. Ugyanez áll a társaságaikra: semmi garancia arra, hogy bevételeik elegendőek lesznek a fennmaradáshoz. Január 1-jén befejeződött a szarvasbika vadászata. Február 15-ig lehetett lőni a sutavadat, a hónap végéig az őzsutát és gi- dát. Február 20-ára tűzték ki a baranyai vadállomány becslését. Á lelövési adatokból, a becslés várható eredményéből már most felsejlik: alaposan megcsappant a szarvasok, őzek száma. Kevés a vad Erre már a múlt év elején következtetni lehetett: az akkori becslés szerint jelentős mértékben csökkent a szarvasállomány, nem változott a vaddisznók száma, csak néhány területen lett több, jellemzően azonban jóval kevesebb az őz is. Gondos Gyula megyei fővadász mindezt két okra vezeti vissza: a gazdálkodási hibákra, illetve az elképesztő mértékben elharapódzott orvvadászatra. Nem tagadja azt sem: az éjszaka sötétje nem csak az engedéllyel nem rendelkező puskásokat takarja, de nem egy esetben a sportvadászokat is. A gondok már a múlt év májusában, az őzbak-szezon kezdetén jelentkeztek. A társaságok nem tudták kilövési tervüket teljesíteni, mert sok külföldi vadász lemondta magyarországi szerződését. Ugyanez jellemezte szeptemberben a szar- vasbika-szezont is: elsősorban az igénytelenebb vendégek jöttek - ez természetesen csökkentette a bevételt. Végül is - nem utolsósorban a megyei szövetség szorgalmazására - a vaddisznóhajtások, a rigliző terelővadászatok szervezésével sikerült a kieső bevételt kompenzálni. „Megszólaltak” a kisparcel- lák. A vadászok évtizedeken át sóhajtoztak a régi mezőgazda- sági gyakorlat szülte kiváló apróvad-állomány után. Ma már szaporodnak a kisparcellák, csökkent a kemikáliák használata. Remélni lehet tehát a fogoly, a fácán, a nyúlállomány növekedését, de: számos területről már régen eltűnt a fogoly, a fácán pedig csak a mesterséges utánpótlásnak köszönhe- Napjainkban két súlyos tehertétellel is küzd a társadalom: a munkanélküliséggel és a bűnözéssel. A kettő alighanem összefügg egymással, ám vidéken nagyobb arányú a munkanélküliek tábora, mint a fővárosban. Fenyegeti-e a növekvő bűnözési hullám a falvakat, vidéki településeket?- Igaz, a munkanélküliség nem rendőrségi „ügy” - annyiban azonban mégis az, hogy kimutathatóan szerepe van a bűnelkövetők számának alakulásában - válaszol kérdésünkre Kacziba Antal vezérőrnagy, bűnügyi főigazgató. - Meggyőződésem szerint a munkanélküliséget különféle eszközökkel partok között lehet tartani, és ugyanez áll a bűnözésre is. Az persze illúzió, hogy a bűnözés eltűnik. Együtt kell velük élnünk - persze nem békésen, hanem szüntelen küzdelemben.- Milyen tendenciák tapasztalhatók?- A bűnözés hazánkban hagyományosan városi „műfaj”, s elsősorban a fővárosra összpontosul. Az utóbbi időben azontően vadászható. Ha a társaságok nem vállalják a nevelését, aligha kerül a jövőben puska elé. Ezért a megyei szövetség arra bíztatja a baranyai vadász- társaságokat, hogy - ha elsőként nem is nagy mennyiséggel- foglalkozzanak a fácánok nevelésével.- Vége a szarvasháborúnak - mondja Gondos Gyula, utalva arra, hogy az elmúlt néhány évben a szarvasállomány és a területek eltartóképességének összhangba hozása érdekében drasztikusan ritkítani kellett e vadat. Ennek is következménye, hogy az 1992-ben elejtett szarvasok száma az előző évinek mindössze 50 százaléka, ezen belül 15-20 százalékra csökkent a bika. (Az adatok a vadásztársaságokra vonatkoznak.) Eddig úgy tűnt: egy nagyvadas területtel rendelkező társaságnak évente mintegy 5 millió forint bevételre volt szüksége a talpon maradáshoz. Ma már 6-7 millióra van szükség. Kérdés: lesz-e ennyi pénzük a társaságoknak? Mert az idén már adózniuk kell a múlt évi nyereség után: annak 40 százalékát kell befizetniük. Állandó teherként nyomasztja őket a vadkár. Súlyosak a költségek Ez utóbbi külön fejezetet érdemel. Előfordulhat ugyanis, hogy egy társaságnak akár évtizedre visszamenően kell megfizetni: az abban az időben az erdőben okozottat, amikor még valóban sok volt a területeiken a szarvas, ám csak most lehet felmérni, „forintosítani” a kárt. ban a vidéki városokban is megfigyelhető efféle koncentráció. Az elmúlt tíz évet figyelembe véve: az ismertté vált bűncselekmények 45 százalékának színhelye vidéki városaink voltak, köztük elsősorban Miskolc, Nyíregyháza, Debrecen, Kecskemét, Pécs és Szeged.- Eszerint a falvakba még nem hatolt be az alvilág ?- Falun csak látszólag alacsonyabb a bűnözés, noha a statisztikákból csökkenő tendencia olvasható ki. De régi tapasztalat, hogy a színhely és a lakhely az esetek nagy részében nem esik egybe. Ismeretes az is, hogy mivel falusi környezetben nehezebb rejtve maradni, a bűnözők jelentős része innen orientálódik a városok felé. Mindent egybevetve: krimi- nalisztikailag veszélyes tendenciák kezdenek kialakulni vidéki településeinken, többek között azért, mert a föld privatizációja,-Egyformán rosszul dolgoztak az erdő- és a vadgazdák - véli a megyei fővadász. - Korábban nagyon nagy összefüggő területeket vágtak tarra, ezeket kellett azután felújítani, ezt pedig a vadkártól megvédeni egyszerűen lehetetlen. Ennek isz- szák most a levét a vadásztársaságok ... Jelentős azonban az erdei mellett a mezőgazdasági vadkár is, bár az utóbbi évben már csökkent. Részben annak köszönhető ez, hogy visszaszorulóban a nagytáblás művelés, jobban levadászható a terület, a vadkárelhárítás eredményesebben szervezhető. Túlzott optimizmusra azonban nincs ok: az egyre több apróparcellában természetesen egyre több a vadkár. Mindez tehát pénz, pénz, pénz - növekvő kiadások a csökkenő bevételekkel párhuzamosan. Fizetniük kell a társaságoknak a hivatásos vadászokat, emelkednek a vadföld-gaz- dálkodás költségei, természetesen a téli takarmányozásé is.- Indokoltnak látszik, hogy a vadállományt ne csak télen, hanem nyáron is etessük - hallottuk Gondos Gyulától. - Ez az egyik lehetséges módja annak, hogy elvonjuk a vadakat a mezőgazdaságilag hasznosított területektől, megelőzzük, hogy a vadkár összegét a vadásztársaságok már-már ne tudják kifizetni. Sajátos az ellentmondás: miközben erősen lecsökkent a vadállomány Baranya megyében, ez nem tükröződik azoknak a karamboloknak a számáa tsz-ek átalakulása átmeneti munkanélküliséget, gazdasági problémákat okoz. Ennek következtében megjelent a falvakban az úgynevezett megélhetési bűnözés. Annak idején a közös dézsmálása nemigen számított főbenjáró bűnnek. A magántulajdon előtérbe kerülésével, a tulajdonos megszemélyesülésé- vel mindez személyes sérelemmé vált. A lopások, egyéb bűncselekmények nyomán könnyen lábrakap a gyűlölködés, ami akár véres konfliktusokban is átcsaphat. Ezért a falvak közbiztonságára a jövőben mind nagyobb figyelmet kell fordítani, a rendőri jelenlétet fokozni kell. Ismeretes, hogy a megyei főkapitányi posztokat mindenütt pályázat útján töltötték be. Hogy azonban egyes főkapitányok meddig maradnak a helyükön, az nagy mértékben attól függ, milyen színvonalú és ban, amikor vaddal ütközik a gépkocsi. Sőt, a nagyvadas területeken gyakoribb lett. Oka részben a nyári aszályban keresendő. Az élőhelyeken kevesebb lett a víz, többet és nagyobb távolságokon mozgott a vad. Ma már pedig milliókat érő autók szaladnak az utakon - tetemesen megnőtt a kárérték. Arra azonban eddig nem volt példa, hogy például egy nagyértékű gímbika elpusztulása következtében keletkezett kárt egyszer is megtérítették volna a vadászatra jogosultnak. 100 000 forintos belépő Hogyan tovább? Természetesen a vadászok megyei szövetsége, a társaságok szeretnék a külföldi vadászok számát növelni. Ennek azonban a hazai nimródokra nézve szomorú eredménye: csökken a számukra adott kilövési lehetőség. Előfordulhat, hogy évekig nem foghatja puskáját szarvasbikára. Eközben a vadászatért egyre többet kell fizetniük. Ha a társaság nem tudja az életben maradáshoz szükséges összeget kigazdálkodni, ezt is zsebből kell fedezniük a tagoknak. Egyáltalában nem ritka ma már, hogy egy belépő új tagnak akár 100 000 forint vagyoni hozzájárulást kell fizetnie. Aki nem bírja anyagilag, kénytelen lesz szenvedélyéről lemondani. A társaságoknak elsősorban a területük környékén működő bérkilövők közül kell az új tagot felvenni. Mészáros A. eredményes a főkapitányság területén a bűnözés elleni harc!- Végülis számíthatunk-e a bűnözési hullám apadására?- Az őszinte válasz csak nemleges lehet. A bűncselekmények valamikor évi 100-120 ezres szintje nem fog visszaállni - ez a szám 300-400 ezer körül fog stabilizálódni. Egyebek közt azért, mert demokratikus államrendben a polgár szabadabb, kevésbé ellenőrzött. Úgy is fogalmazhatok, hogy a demokráciának, a szabadságnak ára van. Az nem várható, hogy a bűnözés súlypontja a falvakba tevődik át, de a megélhetési és szociális problémák nyomán ott is számolni kell a helyzet rosz- szabbodásával. Hozzáteszem: megvannak az elgondolásaink e folyamat föltartóztatására, de a kivitelezés nemcsak rajtunk, hanem a költségvetésen is múlik. B. Szabó László Egyelőre nincs esély a bűnözési hullám apadására „Alvilágjárás” vidéken is? Jelentősen csökkent a szarvasok száma is a megye erdeiben
