Új Dunántúli Napló, 1993. február (4. évfolyam, 31-58. szám)

1993-02-18 / 48. szám

1993. február 18., csütörtök oj Dunántúlt rtopiö 7 Kökény oldja meg a garéi hulladékügyet? Az ártalmatlanítás ára Az épülő hulladékégetőméi a kökényi szeméttelepen Fotó: Läufer László Érdekvédelmi szervezet Pécsett Mit akarnak a magánautósok? Szívós, csendes munka eredményeként a Kökényben épülő veszélyeshulladék-égető­ben a márciusra tervezett szere­lési munkák befejezése után in­dul a próbaüzem. A világszín­vonalú technológiának köszön­hetően a Baranyában keletkező egészségügyi hulladékok össze­gyűjtésének, tárolásának, ár­talmatlanításának gondjaitól egyszer s mindenkorra megsza­badulhatunk. A kórházi hulladék kezelésé­nek problémái erőteljesebben 1989 óta foglalakoztatták a szakembereket. Nem egyszer fordult elő, hogy a nem megfe­lelő helyre került egyszeri fel­használású fecskendők, injekci­óstűk között feltehetően ithr- kózó fiatalok keresgéltek ma­guknak megfelelőt... Há­rom-négy éve, amit még lehe­tett, elégettek szenes kazánok­ban, ám ahogy ez a tüzelési mód visszaszorult, már csak a pécsi gyermekkórházban és a tüdő­szanatóriumban volt mód ilyen módon megszabadulni a veszé­lyes anyagoktól. Elsők között a megyei kórház lépett. A tárgyalások során azonban kiderült, hogy a ki­szemelt kazán alkalmatlan az ártalmatlanításra. Az ötlet - hogy a megyében keletkező összes egészségügyi hulladékot egy helyen kellene megsemmisí­teni - 1990-ben született. A szakemberek számos helyszint néztek meg, ezek közül a Kö­kény mellettit minősítették a legalkalmasabbnak: 1 kilométe­ren belül nincs lakott hely, il­letve a községben élők hozzájá­rultak egy falugyűlésen az ége­tőmű megépítéséhez. Időközben azonban az is fel­merült, hogy a kórházin kívül esetleg másféle hulladékot is meg lehetne itt semmisíteni. Egy magyar származású auszt­ráliai üzletember technológiát ajánlott, szakmai segítséget. Ez arra jó volt, hogy kiderüljön: mit nem szabad csinálni a köké­nyi égetőműben. A létesítmény megvalósítása érdekében szer­veződő kft. megkereste a Buda­pesti Vegyi Műveket is, de a cég 1990 őszén elzárkózott a kökényi közreműködéstől. Az előzetes számítások sze­rint - tájékoztatott bennünket dr. Farkas Elemér, a Baranya megyei Önkormányzat főtaná­csosa - mintegy 3000 tonna egészségügyi hulladékkal kell számolni a megyében az ezred­fordulóra. (Jelenleg „csak” 800-1000 tonna.) A felkészülést tehát ehhez igazították. Az egészségügyi intézmények mozgolódására felfigyelt a Köz- tisztasági, a Talajerőgazdálko­dási Vállalat, a megyei és a pé­csi önkormányzat, egy ve­gyészcsoport - 1990 őszén megalakult a kökényi égetőmű megépítése érdekében a Bio- med Kft. A megye 16, a város 5 millió forinttal, illetve a mun­kahelyteremtő beruházásra fi­gyelemmel az Állami Fejlesz­tési Alap 26, és a szaktárca 60 millió millió forint visszatérí­tendő támogatással segítette a kezdeményezést. A kft. 11 érdeklődő céget kért fel, tegyenek árajánlatot a technológiára. A beérkezett 8 pályázatból 3 felelt meg a mi­nőségi követelményeknek: két svájci és az ausztráliai magyaré, ő azonban utóbb visszalépett. Az egyik svájci cég évi mini­mum 5000 tonnás kapacitást képzelt el, a másik, a TTS Shira AG 3600-ra tudott ajánlatot tenni. Időközben az égetőmű he­lyének kialakítására, a szüksé­ges infrastruktúra megteremté­sére a kft. 115 millió forintot fordított. A Shira azt is felaján­lotta: épít egy 1000 tonna kapa­citású égetőt, hozza a szükséges technológiát, ezzel belép a kfl-be. Ezért a Biomed felérté­keltette az addig elkészülteket - 147 millió lett az eredmény. Ez a megalakuló részvénytársa­ságnál 49, a Shiráé pedig 51 százalékos részesedést jelent. Az Rt. most van alakulóban, a közeljövőtől ez fejezi be a kö­kényi égetőmű építését. Az üzem várhatóan ez év de­cemberében kezd el dolgozni: az 1000 tonnás égető indul, szabad kapacitásával egyebek mellett olajiszapokat, kemiká- liás göngyöleget ártalmatlaníta­nak majd. Közben teremtik meg a 3600 tonnás égető megépíté­sének feltételeit. Ha elkészül, az előbbi biztonsági tartalék lesz, mert ha például a nagyobbikat karbantartás miatt le kell állí­tani, a másiknak működnie kell, mert az egészségügyi hulladé­kokat 48 órán belül ártalmatla­nítani kell. Érdekes fejleménye a köké­nyi építkezésnek: a garéi ége­tőmű ellen tiltakozó községek képviselői megkérdezték a Bi- omed-et: képesek lennének-e a garéi veszélyes hulladék, illetve az ez által elszennyezett föld ár­talmatlanítására? A Biomed vá­lasza: igen, kisebb adagokban. Ez egyelőre még nem dőlt el, de lehetőségként a szakemberek már most készülnek arra, hogy a Transdanubia által Garéba tervezett mű nem épül meg. A kökényi 1000 tonnás égető maximum 300 millió forintba kerül. A technológia olyan, hogy például a szükséges elekt­romos energiát magának termeli meg. A berendezés most van tesztelés alatt Németországban, a füstgáztisztító rendszerét pe­dig Milánóban ellenőrzik. A la­boratórium szinte teljesen ké­szen van. Március végére a sze­relőmunkákat befejezik, ezt kö­vetően kezdődik az égetőműben a próbaüzem. Dr. Farkas Elemértől azt is megtudtuk, hogy a be­gyűjtő-rendszerhez minden ba­ranyai egészségügyi intézmény kapcsolódott. Konténerekbe, szelektálva kerül a hulladék, a konténereket a Biomed bizto­sítja. Az ártalmatlanítás ára ki­lónként 30-35 forint lesz, erre jön még a szállítás költsége. Az égetőmű építéséhez hozzájáruló intézmények ennél kevesebbet fizetnek, illetve ha már hasznot termel az üzem, akkor a profit rájuk eső összegét gyógyászati célra - például műszerek vásár­lására - használhatják fel. Mészáros Attila Szükséges védeni a gépko­csival rendelkező állampolgá­rok érdekeit, s a meglévő szer­vezetek mellett újat alakítani? Azon autósok szerint, akik a közelmúltban megalakították a Magángépjármű-tulajdonosok Pécs-Baranyai Megyei Egyesü­letét - igen. Zethner György el­nök hozzátette, eredendően azért fogtak össze, mert sok-sok pécsi autósnak gondja volt (van?) az önkormányzattal a magánerőből, illetve az állam által épült garázsok magántu­lajdonba és bérbeadásával kap­csolatban. A több száz autóst tömörítő, államtól, pártoktól, önkor­mányzatoktól független szerve­zet feladatul tűzte, hogy az ér­dekeiket figyelmen kívül hagyó intézkedések, jogsértések ellen preventív módon lépnek fel, ezek ellen védekeznek. Ennek első megnyilvánulási formája, hogy küzdelembe kezdtek a szerintük igazságtalan és eltúl- zottan magas pécsi garázs-bér­Bár Magyarország előkelő helyet foglal el az alkoholfo­gyasztásról készült statisztikák­ban, ám ez alighanem az égetett szesz elterjedésének köszön­hető. Ezt látszik megerősíteni a Welt című napilapban közzétett táblázat is, amely az 1988-1990-es évek átlagában mutatja országok szerint az egy főre eső, éves borfogyasztást. Kimagaslóan a legtöbb bort a franciák fogyasztják, 75 liter évente, őket követik az olaszok 62 literrel. A sereghajtók között foglal helyet Svédország (13) és Bulgária (12). A magas sörfo­gyasztásáról híres Németorsz- gában ugyanannyi bort isznak az emberek, mint Chilében és leti díjak reálissá tételéért, il­letve az önerőből felépített ga­rázsok térítésmentes visszaadá­sáért. Foglalkoznak azonban a rokkantak és mozgássérültek parkolási jogi státusának rende­zéséért, igazságos és elviselhető gépkocsi adó és biztosítási díjak megállapításáért. Az egyesület szeretne bele­szólni Pécs forgalmi rendjének kialakításába, reménykednek, hogy tudnak a szakembereknek hasznosítható javaslatokat adni. Céljuk, hogy együttműködjenek a társ autós szervezetekkel - au­tóklub, a közlekedés biztonsá­gának fokozásáért szerveződött csoportok -, s hogy nemzetközi kapcsolatokat is kiépítsenek. A Magángépjármű-tulajdo­nosok Pécs-Baranya Megyei Egyesületének egyelőre első­sorban pécsi tagjai vannak, de szeretnék ha minél többen je­lentkeznének a megye települé­seiből is. Címük: Pécs, Apáca(Geisler Eta) utca 15, TESZ-székház. R. N. Romániában, azaz 26 litert. A magyarok az egykori Jugoszlá­viával és Dániával mutatnak ha­sonlóságot a borivásbán: ezek­ben az országokban 21 liter az egy főre eső évi fogyasztás. Összehasonlításként a 22 or­szágra kiteijedő felmérés ered­ménye: Bulgária 12, Románia 26, Svédország 13, Dél-Afrika 27, Új-Zéland 15, Uruguay 30, Hollandia 15, Görögország 30, Ausztrália 19, Ausztria 38, Dá­nia 21, Spanyolország 42, Ex-Jugoszlávia 21, Svájc 49, Magyarország 21, Portugália 57, Belgium/Luxemburg 23, Argentina 58, Chile 26, Olasz­ország 62, Németország 26, Franciaország 75. Morzsa A rohanó idő elhúz az öre­gek mellett. Lábuk alatt süly- lyed a talaj a létminimum szintje alá, föléjük árak maga­sodnak. Mégis vannak, akik megállnak néhány percre, akik például nemcsak azokkal az ál­latokkal törődnek, amelyeket meg lehet fejni, tojatni, vagy elfogyasztani. A kendős öregasszony olyan, akiket „néni”-nek szok­tak nevezni, papírzacskót kotor elő táskájából. Kenyérmorzsát szór a Széchenyi tér dermedt kavicsára. Hamarosan körülve­szik a galambok. A minden­napi látvány gyermekkorom óta nem változott. Akkor sem mindig fiákerből, most sem fe­hér Mercedesből szállnak ki azok, akik gondolnak az ég madaraira. Nem ismerik szó- szerint a Biblia igéjét, mégis teljesítik azt. Gondunk nem az elefántok, tigrisek, ritka lepkék kihalása, nekünk kutya, macska, veréb, galamb jutott. Kívánjuk a néninek, hogy még sokáig járjon a térre és le­gyen mit megosztania. K. T. A. Borivók világranglistája Társadalombiztosítási önkormányzatok Hogyan választunk? A pénzösszeg nem, a munkanélküliség emelkedik Baranyában sokan kikerülnek a munkanélküli ellátásból Baranyában az elmúlt esz­tendőben 18 ezerről - mintegy 60 százalékkal - közel 29 ezerre növekedett a nyilvántartott munkanélküliek száma. Az emelkedés várhatóan ebben az évben sem áll meg, a jelenség kezelése idén is neuralgikus pontja lesz a megye életének. Az elmúlt év tapasztalatairól és az idei lehetőségekről Gyöngyösi Péternével, a Bara­nya Megyei Munkaügyi Köz­pont megbízott igazgatójával beszélgettünk.- A növekedés üteme 1992-ben lassúbb volt, mint az azt megelőző évben. Meglehe­tősen elkeserítő viszont, hogy a munkanélkülieknek több, mint egyharmada szakmunkás, ará­nyuk egyre növekszik. A nyil­vántartottak között ugyancsak sok a segédmunkás is, ám ará­nyuk csökkenő irányt mutat. A jelenség azzal magyarázható, hogy a lehető leggyorsabb meggazdagodási lehetőséget kereső vállalkozók inkább a szakképzetlen, de olcsó munka­erőt alkalmazzák.- Milyen változásokat hozhat az idei év?- Sok jóra sajnos idén sem számíthatunk. A várható fel­számolások, leépítések tükré­ben minden bizonnyal tovább emelkedik majd a munkanélkü­liek száma. Közülük sokan a változó szabályzók következté­ben kiesnek mind a regisztráci­óból, mind pedig a munkanél­küli ellátásból.- Ennek ismeretében hogyan alakul a megyei központ straté­giája?- Az elmúlt esztendőben a növekvő munkanélküliséghez igazodva 60 fővel bővítettük központunk és kirendeltségeink létszámát. Mivel idén nem lesz lehetőségünk hasonló fejlesz­tésre, csak a szolgáltatásaink minőségének javításával növel­hetjük hatékonyságunkat. A Ba­ranya megyei központ eszköztá­rában továbbra is az új munka­helyek létrehozásának - ezen belül a munkahelyteremtő be­ruházásoknak, a közhasznú munkának, a foglalkoztatásbő­vítő és vállalkozásélénkítő tá­mogatásnak - valamint a kép­zésnek az elősegítése marad az első helyen. Újdonságként a le­hető legnagyobb segítséget sze­retnénk megadni a pályakezdő munkanélkülieknek, mivel ez a réteg eleve kilátások nélkül kezdi meg aktív munkaképes korát.- Milyen anyagi lehetőségei lesznek idén a megyei központ­nak?-Pontos információink még nincsenek, de az előzetes hírek alapján idén számszerűen vala­mivel több lesz a megyénkre jutó decentralizált foglalkozta­tási alap. Mivel azonban a költ­ségek is nőnek, mozgásterünk nem lesz nagyobb az elmúlt évinél, eredményességünk csak jobb munkával javulhat. K. E. A tervek szerint ez év tava­szán kerül sor a társadalombiz­tosítási önkormányzatok meg­választására. A tavaszi válasz­tások sajátossága, hogy időben egybeesnek majd az üzemi és a közalkalmazotti tanácsok meg­választásával. A párhuzamosan zajló két közjogi aktus között az egyik fő különbség, hogy míg a társadalombiztosítási önkor­mányzati képviselőkre állam- polgári jogon voksolhatunk, az üzemi- közalkalmazotti ta­nácsok jelöltjeire csak a mun­kaviszonyban állók adhatják le szavazatukat. A tb önkormányzati választás egy fordulós lesz, tehát adott esetben igen alacsony részvétel esetén sem kellene megismé­telni. A megválasztott tb-képvi- selők mandátuma 4 évre szólna - szemben például a közalkal­mazotti tanácsokkal, amelyek­nek 3 éves ciklusra szólna a mandátuma. A társadalombiztosítási ön- kormányzatok jelentős szerepet kapnak majd az egészségbizto­sítás és a nyugdíjbiztosítás - nem pusztán anyagi - ügyeinek eldöntésében. Énnek jegyében igen fontos, hogy mindkét biz­tosítási önkormányzatba olyan emberek kerüljenek, akik a munkavállalók érdekeit megfe­lelően képviselik majd. A tör­vényjavaslat egyértelműen ki­mondja, hogy e munkavállalói érdekképviseletet a szakszerve­zetek látják el, s ezen a jogcí­men állítanak jelölt-listát a tb-képviselők választásán. A társdalombiztosítási ellátásra jogosultak, tehát a munkaválla­lók e lista alapján dönthetnek majd, hogy kiket tartanak legal­kalmasabbaknak érdekeik kép­viseletére. (A parlamenti tár­gyalás során több honatya a tör­vényjavaslatnak ezt a kitételét is bírálta, mondván, hogy a szak- szervezeteken kívül más szak­mai és egyéb szervek is hivatot­tak e képviselet ellátására.) A nyugdíjbiztosítási és az egészségbiztosítási önkor­mányzat egyaránt 60-60 tagú lesz. A testületek tervezett ösz­szetéte: a nyugdíjbiztosítási ön- kormányzatba 24 képviselőt a munkáltatók, 4-et a Nyugdíja­sok Országos Kamarája dele­gálna, 32-t pedig a munkaválla­lók választanának. Az egész­ségbiztosítási önkormányzatban 30 tagot a munkavállalók vá­lasztanak és ugyanennyit a munkáltatók delegálnak. Kitér a törvényjavaslat arra, hogy országos listát az országos szakszervezeti szövetségek ál­líthatnak, de a szövetséghez nem tartozó szakszervezetek is élhetnek ezzel a joggal, ha vá­lasztási szövetséget hoznak létre. (A szavazólapokon azon­ban egy szakszervezeti szövet­ségre lehet majd voksolni.) A tervezet a lakóhely szerinti szavazókörzeten kívül — új megoldásként - lehetővé teszi a munkahelyi szavazást is. Ahol legalább 200 munkavállaló van, ott a munkáltató kezdeményez­heti munkahelyi szavazókor ki­alakítását. Ebben az esetben neki kell állnia a szavazás költ­ségeit. Újvári Gizella

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom