Új Dunántúli Napló, 1993. február (4. évfolyam, 31-58. szám)

1993-02-11 / 41. szám

2 aj Dunántúlt napló 1993. február 11., csütörtök • • Ötletek a Pécs-Expóra A kormány és a munkáltatók együttműködése (Folytatás az 1. oldalról) adással, illetve anyagi támoga­tással állnak az érdeklődők ren­delkezésére, tárgyalásokat kez­deményeznek külföldi vásári részvételek támogatására. A tárca különösen szívesen veszi, ha az általa kiemelt országok - Ausztria, Csehország, Szlová­kia, a volt szovjet tagállamok - felé fordul a vállalkozók fi­gyelme. Ennek szellemében osztrák napot szeretnének szer­vezni a Pécs-Expón. Az ügyvezető igazgatónak nem kellett csalatkoznia a meg­hívott vendégek aktivitásában. A Dél-dunántúli Gazdasági Kamara horvát, szlovén és CEFTA szakmai nap megtartá­sára tett ígéretet, a VOSZ Bara­nyai Szervezete üzletemberta­lálkozót szeretne szervezni a vásár ideje alatt. A Családi In­tézet új 800 négyzetméteres sát­rát ajánlotta fel a rendezvények megszervezésében való közre­működés mellett, a Baranya Megyei Munkaügyi Központ munkanélküliek foglalkoztatá­sára keresne lehetőséget a vásár felépítése során. Figyelemre­méltó kezdeményezéssel je­lentkezett az Apáczai Nevelési Központ. Az intézmény veze­tője hosszűtávű szerződés meg­kötését szorgalmazta, hogy alapja legyen a vásárral kapcso­latos esetleges nagyobb pénz­igényű beruházásoknak. Ennek komoly akadálya, hogy a városi önkormányzat engedélyhez köti a vásárok megrendezését, és a szükséges jóváhagyást még a júniusi rendezvényre sem adta meg. Kaszás E. Amerikai diploma magyar szakembereknek Amerikai diplomát vettek át szerdán délután Budapesten az Agro Hotelban azok a magyar szakemberek, akik részt vettek azon a továbbképzésen, amelyet az amerikai Pioneer Hi-Bred In­ternational, valamint a Nemzet­közi Mezőgazdasági Szövetke­zetfejlesztési Intézet (ACBI) szervezett a Mezőgazdasági Erőforrás Marketing Fejlesztési (AIMS) Projekt keretében. Az AIMS - egyéves - prog­ram célja, hogy segítse a priva­tizáció alatt álló mezőgazdasági alapanyag előállító és forgal­mazó cégeket a piacgazdasági viszonyokra való áttérésben. Ehhez szervezték meg a kivá­lasztott 13 mezőgazdasági alap­anyag előállító és forgalmazó cég mintegy 40 vezetőjének a háromhetes intenzív tovább­képzést. Az MSZOSZ a szakszervezeti választásokról A Magyar Szakszervezetek Országos Szövetsége szorgal­mazza, hogy az Országgyűlés sürgősen fogadja el a már vitára bocsátott törvényjavaslatokat a társadalombiztosítási képvise­lők választásáról és az 1991. évi XXVIII-as törvény módosításá­ról. A szeptember 10-i megálla­podás értelmében az MSZOSZ abban érdekelt, hogy a tb-ön- kormányzatok és az üzemi-köz­alkalmazotti tanácsok megvá­lasztására egyidőben és minél hamarabb kerüljön sor - jelen­tette ki Nagy Sándor, az MSZOSZ elnöke szerdai sajtó- tájékoztatóján. Nagy Sándor ismertette az MSZOSZ programtervezetét a munkanélküliség növekedésé­nek megállítására. A tervezet intézkededéseket sürget a kül­földi munkavállalás biztosítá­sára megfelelő szabályozás mel­lett, ami elkerülhetővé tenné, hogy a munkaerőközvetítéssel foglalkozó irodák visszaéljenek helyzetükkel. Emellett szüksé­ges a külföldi munkavállalók magyarországi foglalkoztatásá­nak szabályozása és a fekete munka megakadályozása. Az iskolás korosztály képzési ide­jének meghosszabbítása csök­kentheti a pályakezdők munka- nélküliségét. Az MSZOSZ elnöke szerint a privatizációnál szem előtt kell tartani a foglalkoztatás szem­pontjait. A munkahelyteremtő beruházásokat adó- és egyéb kedvezményekkel kell támo­gatni. A foglalkoztatási gondo­kon állami nagy beruházási programokkal is enyhíteni le­hetne, ilyen indulhat például az infrastruktúra fejlesztésére. Ezek finanszírozásának egyik lehetséges forrása az állami de­vizatartalék egy része. A foglalkoztatási válsággal küzdő övezetek kapjanak egyedi, az általános normatí­vák tői eltérő elbírálást és ked­vezményeket - mondta Nagy Sándor. A szomszédos orszá­gokkal és ezek régióival való gazdasági együttműködés és a piaci kapcsolatok élénkítése al­ternatívát kínál e válságöveze­tek gondjainak enyhítésére. Szorosabbra kívánják fűzni a kapcsolatot a kormány és a munkáltatók között, és ennek érdekében szerdán együttmű­ködési megállapodást írtak alá a Gazdasági Kabinet és az Orszá­gos Gazdasági Érdekegyeztető Fórum képviselői. A megállapodás lényege: a kilenc munkáltatói érdekvé­delmi szervezetet tömörítő fó­rum - melynek tagja a Gyár­iparosok Országos Szövetsége, a Magyar Gazdasági Kamara és a Vállalkozók Országos Szövet­sége is - szakértői a jövőben bekacsolódnak a gazdasági tör­vénykezés előkészítésébe és alapvető iparpolitikai, külgaz­dasági kérdések kidolgozásába. Amennyiben a Gazdasági Ka­binet ilyen témával foglalkozik, úgy meghívják a fórum képvise­lőit. A protokolláris eseményen Kupa Mihály pénzügyminiszter, aki a Gazdasági Kabinetet is vezeti elmondotta, hogy hama­rosan foglalkoznak a hazai iparvédelemmel, a bankprivati­záció soron lévő kérdéseivel, a kamarai törvény előkészítésé­vel, az új külgazdasági stratégi­ával, az árfolyampolitikával. Ezekben a kérdésekben jobban kívánnak támaszkodni a mun­káltatók tapasztalataira, véle­ményére. Az árfolyampolitiká­val kapcsolatban kifejtette: hogy a jövőben jobban figye­lembe kell venni az exportőrök véleményét. Az aláírást követő beszélgetésen szóba került költ­ségvetés helyzete is. A pénzügyminiszter szerint az előzetes számok alapján az év első hónapjában, januárban 17 milliárd forintos hiány ala­kult ki. A deficit sokkal kisebb a vártnál. Mint ismeretes, az idén az el­fogadott költségvetési törvény szerint az éves hiány 185 milli­árd forint körül alakul. A pénz­ügyminiszter úgy vélekedett, hogy már márciusban megkez­dődhet az 1994-es költségvetés tervezése. Ehhez ugyanis meg­vannak a feltételek, hiszen je­lenleg folyik a következő évek költségvetési konszolidációs programjának pontosítása. E program a Parlament elé is kerül, valószínűleg akkor, ami­kor a kormány benyújtja a jövő évi költségvetés tervezetét. Erre várhatóan még májusban, a nyári parlamenti szünetet meg­előzően kerül sor. (MTI) © ÓRA A NAGYVILÁGBAN Kartúm. II. János Pál pápa szerdán afrikai kőrútjának utolsó állomására, Szudánba érkezett. A pápát jobbára fekete bőrű keresztény hívők ezrei köszöntötték a repülőtérről a városköz­pontba vezető úton. O Belgrád. Szarajevóban ked­den megsebesült Antoine Győri francia fotóriporter, aki a Sigma ügynökség számára készített felvételeket. A fotós, akit egy orvlövész vett célba, nyakán sebesült meg, de már túl van az életveszélyen. A hajdani Jugo­szlávia harcterein eddig 26 új­ságíró vesztette életét, a megse­besült riporterek száma ennek többszöröse. O Moszkva. Warren Christop­her amerikai külügyminiszter kedd este a jugoszláv válság békés rendezéséről folytatott te­lefonmegbeszélést orosz kollé­gájával, Andrej Kozirevvel. Az ITAR-TASZSZ jelentése sze­rint a politikusok megerősítet­ték, hogy továbbra is szoros kapcsolatban maradnak, s tart­ják magukat az ENSZ Bizton­sági Tanácsa által elfogadott rendezési elvekhez. A telefon- beszélgetés ténye megerősíteni látszik azokat a washingtoni je­lentéseket, melyek szerint Bili Clinton amerikai elnök olyan boszniai rendezési tervet akar kidolgozni, amely Moszkva számára is elfogadható. O Kinshasa. A zaire-i átmeneti parlament kedd este elutasította Mobutu Sese Seko elnök utasí­tását, hogy nevezzen ki új mi­niszterelnököt. A Reuter szerint a törvényhozók arra hivatkoz­tak, hogy nincs jogukban levál­tani Mobutu fő ellenfelét, Eti­enne Tshisekedit. A parlament döntésével ismét feszültebbé vált a helyzet az afrikai ország­ban, ahol a január végén kitört összecsapásokban több száz ember vesztette életét, és sokan megsebesültek. O Tokió. Kedden 78 éves ko­rában szívroham következtében elhunyt Okita Szaburo volt ja­pán külügyminiszter, aki az or­szág második világháború utáni gazdasági fejlődésében játszott kiemelkedően fontos szerepet. A Reuter jelentése szerint a po­litikus 1979-1980 között töltötte be a külügyminiszteri tisztséget. Doina Comea Temesvár díszpolgára A temesvári városi tanács úgy döntött, hogy a város díszpolgárává választja Do­ina Comea asszonyt, a Cea- usescuval szembeni polgári ellenállást jelképező kolozs­vári francia-tanárnőt, a ro­mán ellenzék ismert szemé­lyiségét - jelentette szerdán a Rompres hírügynökség. Mint ismeretes, Doina Comea asszonyt csütörtökön hallgatja ki - magánszemé­lyek 1991-ben tett feljelen­tése nyomán - a bukaresti ál­lamügyész. így a temesvári tanács egyhangúlag hozott döntése a tiltakozás egy formájának tekinthető. Q Washington. Az Egyesült Államok 5000 katonával venne részt a NATO által Boszniába küldendő, 30 000 fős békefenn­tartó erőben - jelentette szerdán a The New York Times. A was­hingtoni kormány illetékeseit idézve a lap azt írta, hogy ame­rikai katonák kiküldését csak elvben és későbbi időpontra vet­ték tervbe, miután a boszniai felek elfogadták a rendezési tervet és azt más módon nem lehet megvalósítani. A lapérte­sülés szerint Amerika mellett más NATO-országok fegyveres erői vennének részt a béke fenn­tartásában, s akár 5-10 éves ál- lomásoztatásukkal is számolni kellene. A rendezésre vonat­kozó washingtoni elgondoláso­kat még a héten nyilvánosságra hozzák. A Chnton-kormány várhatóan javasolja majd a Szerbia elleni gazdasági tilalom sokkal szigorúbb ellenőrzését, többek között a Dunán, vala­mint a szerb légtér lezárását. Antall József megbeszélése MDF-es vezetőkkel A Miniszterelnöki Sajtóiroda közleményt jutatott el az MTI-hez arról, hogy Antall Jó­zsef miniszterelnök, a Magyar Demokrata Fórum elnöke szer­dán megbeszélést folytatott Für Lajos ügyvezető elnökkel, Bo- ross Péter és Lezsák Sándor al- elnökkel és Kónya Imrével, az MDF Parlamenti Képviseslő- csoportja elnökével a kormány átalakítás és a koalíció kérdései­ről. Megvitatták a kormányáta­lakítás elvi, szervezeti és sze­mélyi ügyeit. A miniszterelnök a tárgyalások befejeződése után fogja döntését meghozni, amelyről - megfelelő időben - a nyilvánosságot tájékoztatni fogja. Antall József miniszterelnök kérésükre szerdán fogadta a Magyar Út Alapítvány kurató­riumának tagjait, Bogdán Emil (elnök), Horváth Béla és M. Szűcs Sándor MDF-es ország- gyűlési képviselőket. Magyar tudományosság a környező országokban A Magyar Tudományos Akadémia Határainkon Kívüli Magyar Tudományosságot Ko­ordináló Albizottsága az Európa Intézet segítségével kétnapos konferenciát rendez Budapes­ten. A ma kezdődő konferencia témája a magyar tudományos­ság elemzése, bemutatása a környező országokban. Az elő­adók között található például Kosáry Domokos, az MTA el­nöke, Bauer Győző akadémikus Szlovákiából, Papp György, az újvidéki Hungarológiai Intézet igazgatója, Glatz Ferenc, az MTA Történettudományi Inté­zetének igazgatója. A konferen­cia alkalmából egy kiadványt is megjelentetnek. Előfizetőink történelmi fejtörője- Február ­1. Melyik két Árpádházi király nevéhez fűződik: Horvátország, Szlovénia és több Halmát város meghódítása? 2. Melyik évben választották kormányzóvá Hunyadi Jánost? 3. Hány államfője volt Magyarországnak 997-1990 között? 4. Hány miniszterelnöke volt Magyarországnak 1848-1990 között? 5. Melyik évben választották kormányzóvá Horthy Miklóst és milyen államformában működött? A válaszokat levelezőlapon kérjük beküldeni az Axel Springer Magyarország Kiadó Kft. Baranya Megyei Iroda Pécs, 7601 Pí.: 134. címre, tárgyhó 32-ig Januári fejtörőnk helyes megfejtése: 1. Jenő, Kér, Keszi, Kürt-gyarmat, Megver, Nyék, tarján 2. 997-1038 3. Károly Róbert 4. 1579. március 1. 5. 1873 Nyerteseink: 1. Siklósiné Csaba Éva, Pécs, Kis Szkókó-d. 10. 2. Schrempf Jánosné, Siklós, Harkányi u. 45. 3. Nepel Ottóné, Pécs, Árnyas u. 15. 4. Békési György, Pécs, Esztengár L. u. 5/1». 5. Gbttck Andrásáé, Sásd, Zrínyi u. 4. Megkerült Rettenetes Iván könyvtára? A Pravda jelentése szerint orosz kutatók egy csoportja azt állítja, hogy a nyomára bukkant a XVI. században uralkodott Rettenetes Iván cár soká elve­szettnek hitt könyvtárának. A mesés értékű gyűjteményt állí­tólag a Moszkvától mintegy 100 kilométerre északkeltre fekvő Alexandrov közelében egy ko­lostor pincéjében rejtették el. Az Orosz Földrajzi Társaság egy tagjára, bizonyos I. Kol- covra hivatkozva a Pravda azt írta, hogy a kutatók engedélyt kértek a kulturális minisztéri­umtól a környék feltárására. Kolcov szerint egy bonyolult földalatti folyosórendszert és könyveket, valamint egyéb ér­téktárgyakat rejtő helyiségeket fedeztek fel. Egy egész város van eltemetve a kolostor alatt. IV. Iván, az első orosz ural­kodó, aki 1547-ben felvette a „cár” címet, 1530-tól 1584-ig élt. Jóllehet az utókor a „Rette­netes” nevet adta neki kegyet­lenkedéseiért, mégis ő volt az, aki a háborúskodó orosz törzse­ket egyetlen hatalmas államba tömörítette. A történészek már régóta gyanították Iván könyvtárának létezését, mégpedig régi fel­jegyzések alapján, amelyek sze­rint három kettős ajtójú helyiség telis-teli van könyvekkel. Az esztendők során többen is állí­tották, hogy megtalálták a könyvárat, mások viszont tudni vélték, hogy maga Iván cár égette el könyveit. Egyes kora­beli feljegyzések szerint a könyvtár helyiségeit acélajtók védték és azokba csak Ivánnak az alexandrovi kolostorban levő hálószobájából lehetett bejutni. Iván a kolostort várossá épít­tette ki hét felesége egyikének, Jelena Glinszkájának a részére. A kolostort az Októberi For­radalom után múzeummá alakí- tottk át és földalatti helyiségeit 1926-ban befalazták. A kutatók felfedezésüket ál- lítlag egy levélnek köszönhetik, amelyet egy kemerovói elítélt írt 1976-ban a moszkvai Törté­neti Múzeumnak azt állítva, hogy rábukkant a könyvtárra. Az információért cserébe sza­badulást, ötezer rubelt, egy „Csajka” gépkocsit, háromszo­bás lakást és egyetemi felvételt követelt. Az akkori hatóságok nem reagáltak a levélre. IV. Iván egyike volt kora legműveltebb orosz férfiainak.

Next

/
Oldalképek
Tartalom