Új Dunántúli Napló, 1993. január (4. évfolyam, 1-30. szám)

1993-01-06 / 5. szám

1993. január 6., szerda új Dunántúlt napló 7 Útközben Szófia felé a MALÉV menetrendszerinti járatával Fotó: Läufer László Magasabbra nem, de távolabbra igen Merre és hogyan repül a MALÉV? „Házasság ” utáni remények és realitások Negyedével több pénz! Új földtörvény kell Mit fogadtak el az óév utolsó napján? Kár a benzinért Egyre több benzinkútnál találkozhatunk ólommentes benzinnel, de vajon minden gépkocsiba használható-e ez a fajta üzemanyag? - kérdeztük Borsi Zoltánt, a ^Közlekedéstudományi In­tézet tudományos kutató­ját.- A jelenlegi hazai autó- állomány nagyobbik része bátran közlekedhet ólom­mentes benzinnel! Nem használhatják azonban a Skoda 105-ös, a Skoda 120-as, a Polski 126-os ko­csik gazdái, s a többi 6-8 évnél idősebb autónak sem javasolnám, mert azok még olyan technológiával ké­szültek, hogy motorjuk „számít” a benzinben lévő ólom kenőanyagra. De ha véletlenül úgy adódik, hogy nem tudnak mást, csak ólommentes benzint venni, alkalmanként az sem árt a motornak.- A motor melyik részé­nek árthat az ólommentes benzin ?- Egyedül a kipufogó szelepeknek. Az eredetileg benzinbe kevert ólom-tet- raetilén oxidálva rendkívül kemény bevonatot alkot azokon a helyeken, ahol az égés után le tud rakódni, így többek között a kipu­fogószelepeken is. Ez a kemény bevonat gátolja meg a beverődést, az idő előtti kopást. Azoknál az autóknál, ahol nincs szele­pülés, hanem a viszonylag puha öntöttvas hengerfej­ben mozog-a szelep, az ólommentes benzin hasz­nálatakor a szelephézag fokozatosan ki-beverődik, kopik, elállítódik, aminek hosszabb idő után motor­károsodás lehet a vége.- Mi a helyzet az utólag beszerelhető katalizáto­rokkal? Ezek megváltoztat­ják a motor belső működé­sét?- Évek óta folytatjuk kí­sérleteinket, mert nem egy­szerű a feladat! Azt tervezi a főváros vezetése, hogy 500 millió forint dotáció­val ösztönzi a Budapesten közlekedő gépkocsik tulaj­donosait, hogy utólag sze­reljenek fel katalizátort. De ez még csak terv.- Az utólag beszerelt ka­talizátorok csökkentik a fogyasztást?- Nem csökkentik, de nem is növelik! Már túljutott az első megle­petésen a bejelentés, miszerint nemzeti légitársaságunk, a MALÉV Rt. tulajdonának egy része - egészen pontosan 35 százaléka - Olaszországba ke­rült. Harminc százalékát az Ali­talia légitársaság vette meg, öt százalékát pedig egy olasz ál­lami befektetési intézmény. Jó ez nekünk? - teszik fel a kérdést, az igen csak hosszúra nyúlt, majd két esztendeig tartó privatizációs folyamat végén. Kárász Péter, a MALÉV szóvi­vője szerint mindenképpen, hi­szen a lehetséges jelentkezők közül az olaszok ajánlata felelt meg leginkább az elvárásoknak. Az AVÜ versenyeztette a részt­vevőket, amelyek közül a leg­tovább a Lufthansa és az Alita­lia „szállt” az eladásra kínált részvényekért, ám a német légi- társaság az utolsó tárgyalási fordulóban kirepült az üzletből. S ez minden irónia nélkül igaz, mert a MALÉV bár kicsi, de jól működő társaság: ezt bi­zonyítja, hogy a tavalyi, adózás utáni nyeresége várhatóan mintegy 880 millió forint lesz. S az 1992-es esztendőt aligha sorolják majd a légi fuvarozás­sal foglalkozók a jó eredmé­nyeket hozó évek közé. Már csak azért sem, mert többségük vesztességgel zár. Tehát nem arról volt szó, hogy azért kell „eladni” a MALÉV-et, mert bajban van, sokkal inkább, hogy fejlődőképes maradjon, s hosz­szú távon is a nemzet légitársa­ságaként működhessen. Mind­kettőre jó az esély: az eladott részvényekért 77 millió dollárt kaptak, s mivel csak 35 száza­lék került idegen tulajdonba, a részvények többsége a magyar államnál, illetve a cég dolgozó­inál maradt. Az olasz dollárok lehetővé teszik, hogy idén tavasszal két Boeing 767-200ER típusú repü­lőgépet vásároljon a MALÉV, amelyekkel transzkontinentális járatok beindítása is megvaló­sítható lesz. A tervezett úticélok között New-York és Tokió sze­repel, ahová minden bizonnyal olasz repülőterek érintésével szállnak majd a MALÉV felség­jelű gépek. Közismert, hogy a cég repülőgép parkjának egy ré­sze az elkövetkezendő években felújításra, illetve cserére szo­rul. Nos, ehhez is , segítséget nyújt a „házastárs” csak úgy, mint szervezeti és egyéb tech­nikai kérdésekben. Bár az Alita­lia híre nem a legjobb, Kárász Péter szerint az elmúlt években igen pontos szállítóvá váltak, sztrájk miatt nem volt járatki­maradásuk, késésük, üzleti filo­zófiájuk pedig kimondottan di­namikus és sok társasággal el­lentétben a tavalyi évet veszte­ség nélkül zárják. Hangsú­lyozta, van tőlük mit tanulnunk. Ami biztos, a MALÉV meg­marad annak a kedves és vonzó légifuvarozónak, aömely min­den utasára figyel - mondta dr. Farkas Tibor, a dél-dunántúli területi iroda vezetője. Milyen változás lesz a Pécsett lévő ki­rendeltség életében? Nem tudni, de továbbra is az utasokért, az árufuvarozókért dolgoznak majd. A recesszió ellenére, el­sősorban a mindenre kiterjedő marketing munka eredménye­ként majd harminc százalékkal nőtt tavaly az árbevételük. Ez elsősorban annak volt köszön­hető, hogy az utaztató cégekkel, intézményekkel jó kapcsolatot alakítottak ki, s az utazási iro­dákkal is együttműködtek. Ami biztos, egyelőre marad­nak a különlegesen kedvezmé­nyes utazási formák, amelyek a - valljuk meg őszintén - meg­lehetősen drága repülőjegyeket jelentősen olcsóbbá teszik. Ezek közé tartoznak az APEX, a PEX és a szuper Pex, az ifjú­sági, a nyugdíjas, a csoportos jegyeken kívül - ezek külön­böző engedményekkel vásárol- hatóak meg, igaz különféle megkötésekkel - a városlátoga­tások. A pillantás Európa váro­saira program keretében - ezt a MALÉV Air Tours-szal közö­sen szervezik - 4-5 metropolis szerepel a kínálatban: utazással, szállással és reggelivel 23-27 000 forintot kell fizetni a csütörtöktől, vasárnapig tartó utakért. Még „él” a szinte hihe­tetlenül olcsó londoni repülőút, amely mindössze 19 950 fo­rintba kerül. Roszprim Nándor Az óesztendő utolsó napjá­nak éjjelén fogadta el az Or­szággyűlés azt a törvényt, amely a mezőgazdasági szövet­kezetek és társaságok feletti törvényességi felügyelet gya­korlásáról szól. Két MDF-es képviselő, Bo- gárdi Zoltán és Kánya Gábor nyújtotta be javaslatként. Jelen­tőségéről a Földművelésügyi Minisztérium ugyancsak MDF-es politikai államtitkárát kérdeztük. Hármas érdekellentét Sárossy László két adatot em­lít, amelyek összevetése sokat sejtető. Eszerint a korábbi 300- 350 milliárd forintra rúgó szö­vetkezeti vagyon helyett csak 260 milliárdnyit osztanak föl az átalakulás folyamán, márpedig 90 milliárd forintra nem tehető az 1992. évi gazdálkodás vesz­tesége.- Most tehát lehetősége lesz megyei hivatalainknak arra, hogy bekérhessék a közgyűlé­sek dokumentumait, ílymódon ellenőrizve utólag is akár, hogy minden a törvényeknek megfe­lelően történt-e, avagy sem. A tapasztaltakat jelzik a cégbíró­ságoknak, amelyek ennek alap­ján döntenek a bejegyzésről.- Csakhogy máris hallhatni ellenkezéseket...- Persze: agrárértelmiség-el- lenesnek tartják némelyek ezt a törvényt, pedig csak arról van szó, hogy a túlnyomó többségé­ben tisztességesen lebonyolított átalakulást sehol se lengje körül a gyanakvás légköre. Tehát aki úgy érezte, hogy becsapták, kapjon megfelelő választ kéte­lyeire; vagy azt, hogy nincs igaza, vagy pedig, hogy van a dologban valami, utánané­zünk ...-Magam is résztvettem két szövetkezet átalakulási közgyű­lésén, s láthattam, mekkora ga­libával járhat egy mégoly precí­zen előkészített fórumon is, hogy ellentétes érdekek feszül­nek a továbbra is aktívan szö­vetkezetben maradók, a már nyugdíjban lévők, illetve e két csoporton kívül álló üzletrész­tulajdonosok között...- Csakugyan roppant nagy feladat hárul az elnökökre, a szűkebb vezetésre - ismeri el az államtitkár. - Érthető, hogy a vagyon további működtetésé­ben érdekelt a megmaradt tag­ság, így abban, hogy minél na­gyobb hányada maradjon az övé. Semmiképp sem számítok arra, hogy országos botrányso­rozatra derül majd fény a me­gyei hivatalok révén, de magam naponta húsz-harminc panaszos levelet kapok, továbbá járom az országot, így kettős informá­ció-csatornám van. Nincs „ lebontott ” hitel- Kupa Mihály úgy nyilatko­zott, hogy 1993-ban több pénzt kap az agrárvilág.- A pénzügyminiszter meg­tartotta szavát, mert 25 száza­lékkal növekszik 1992-höz ké­pest ez az összeg. Vagyis az új esztendőben ötven milliárd fo­rint költségvetési támogatás jut az élelmiszer-gazdaságnak. Egyebek közt 26 milliárd ex­portszubvencióra, 3 milliárd az úgynevezett reorganizációs, magyarán hitelcélokra. Ez utóbbi 1 milliárddal több, mint az egy évvel korábbi volt.- Egyik neuralgikus pontja ez a mezőgazdaságnak, hiszen ha valamiként hozzájutnak hitel­hez, akkor roppant magas ka­matot kémek érte . . .- Éppen ez az értelme a reor­ganizációs alapnak: a kamat 75 százalékát az állam téríti meg! Ezért csodálkozunk olykor itt, a minisztériumban, hogy miért nem csapnak le rá? Be kell fe­jezni a zokogást, be lehet jönni a tárca közgazdasági főosztá­lyára tájékoztatásért, s meg kell írni a pályázatot. Mert automa­tikusan, megyékre "lebontva", mint egykoron, nem megy ház­hoz már ez a pénz. Az importdömping ellen!- Úgy is, mint államtitkár, úgy is, mint parlamenti képvi­selő, mit tart a január végén folytatódó országgyűlés legfőbb idei tennivalóinak?- Finiséhez érkezett már az agrárpiaci rendtartás vitája, tör­vényi szabályozás kell a föld­bérlet rendezéséhez, a régi tol- dozgatása helyett új földtör­vényre is szükség van, hogy az erdő- és vadászati törvényt, az állat-, a növényegészségügyi törvényt már ne is említsem. Valamennyit előkészítettük, 1993-ban folyamatosan a kép­viselők asztalára kerülnek. Már kormányzati tennivaló az élel­miszer-import dömpingjének feltartóztatása, mert szomorú, ha a magyar tejipari cég hát­rányba kerül az agyontámoga­tott osztrák, német, francia áru­val szemben. Keresztényi Nándor Kamatcsökkentés A múlt év végén bejelentett jegybanki kamatcsökkentés nem eredményez automatiku­san jelentősebb kamatváltozást a Kereskedelmi Bank Rt-nél - közölte az MTI-vel Kovács Pál, az OKHB vezérigazgató-helyet­tese. Az OKHB kamatfeltételei ugyanis csak részben függnek a jegybanki kamatoktól, részben pedig a pénzpiac általános ka­matszínvonalától. A Kereskedelmi Bank a min­denkori forrásköltségeket ru­galmasan követő mechaniz­musa segítségével hetente hir­det kamatot. Az utóbbi hóna­pokban kialakult tendencia sze­rint a kamatok folyamatosan csökkentek. A kamatfeltételek természetesen. A Postabank nem készül újabb kamatcsökkentésekre a jegybanki kamatok változása után - mondta az MTI-nek Tarr József vezérigazgató-helyettes. A Postabank számára nem döntő jelentőségű forrás a jegy­banktól kapott refinanszírozási hitel. Az MNB által finanszíro­zott hitelfajtáknál - az Egzisz­tencia Hitelnél és a Start-hitel­nél - persze automatikus a vál­tozás. A Postabank saját konstruk­ciói esetében azonban - így a rövid lejáratú hiteleknél, a pos­tabankjegynél és a betétszámla­könyvnél - a múlt év második felében nagymértékű kamat- csökkentéseket hajtott végre a Postabank, így újabb jelentős változások nem várhatók az év elején. A közeli napokban a Buda­pest Banknál sem terveznek kamatcsökkentéseket - tájékoz­tatta az MTI-t Ódry Ágota ve­zérigazgató-helyettes. A bank a piaci kamatok és rövid, illetve hosszú távú likviditási mutatói alapján változtatja kamatait. Vissza-FORD-ulva E l-elnézegetem az utcai for­galmat és örömmel konsta­tálom az egyre növekvő szám­ban elszáguldozó nyugati au­tókat. Micsoda változás! Eb­ben a szegényedő országban egyszer csak elfeledjük a Tra- bikat, a Wartburgokat, Moszk­vicsokat, Skodákat, Daciákat? Azért egy kicsit csalóka ez a kép. Örülnék, ha csupa új, vagy legalábbis újszerű, né­hány éves VW, Honda, Opel, Ford haladna előttem, mögöt­tem, mellette. Ám félek ki­mondani, ezek között igen sok a kétes értékű, meglehetősen elhasználódott, öreg járgány. Lám, mire lett jó a keleti piac a svájci, belga, német használt­autó-kereskedőknek? Ami kinn akármilyen felújítás mel­lett sem vehet már részt a for­galomban, az itt nálunk köny- nyen eladható. Mondhatnánk, ez a piac. Sajnos. Álljon itt figyelmeztető pél­dának egyik barátom szomorú esete. Nemrég vettek egy használt, de igazi márkás Ford Escortot egy hazai kereskedő­től, szabályos szerződés elké­szítése mellett, természetesen azonnali árkiegyenlítéssel. Boldog volt az egész család, a nagyszülők, gyerekek, unokák, még a közeli barátok is. Naná, egy Ford Escort 1,6-os, még akkor is, ha használt. Egy órányi utazgatás után kiderült, hogy állandóan a jobb oldali árok felé húzott. Nosza, gyerünk egy hozzáértő szer­vizbe, ahol talán gyorsan segí­teni tudnak rajtuk. Leggyor­sabban a közben kilyukadt ki­pufogót javították ki - más­napra. A szervizvezető viszont sajnálattal közölte, hogy ami­kor futómű-beállítás után ki­próbálta a kocsit, kiesett a jobboldali féltengely. Miért nem eshetne ki, ha egyszer nem odavaló? Legalábbis ezt állapították meg, nem a kocsi­típushoz illett. A szerződéssel persze nem volt semmi baj, miszerint az eladó tájékoztatta a vevőt a gépkocsi hiányossá­gairól. Pontos felsorolás nél­kül, csak így általánosságban. Lehet, hogy ő sem tudott töb­bet róla? Mindenesetre az idő­közben bontóból beszerzett, most már a típushoz való fél- tengely beszerelését kifizette. No akkor most már újra irány Sopron, Németország. - Az is maradt. Sopron előtt ugyanis újra lerobbantak. A változatosság kedvéért megint a jobb oldali féltengely esett ki. A kocsit haza kellett szállít­tatni Pécsre. A szerviz vezetője döntött: vissza a korábban oda nem illőnek és kivett félten­gellyel! És lássanak csodát! A következő próbán végre nagy­szerűnek ítéltetett a kocsi. Se balra, se jobbra nem húzott. Irány Sopron, Németország! Csak Bőszénfáig jutottak? Nem, az nem lehet igaz! Ismét kiment a féltengely, és még rá­adásul elfolyt az olaj is. Jöhet az újabb hazaszállíttatás, egyenesen a már jól ismert szervizbe. Most jött az igazi meglepe­tés: „Talán jobb lenne az el­adóval együtt részletesebben megnézni. Megmondtuk már többször az eladónak, hogy ebből sohasem lesz jó kocsi, mert karambolos!” A zóta az ügy a bíróság elé került. A kocsi? Áll és használhatatlan. A szép remé­nyek tovaszálltak, Sopron is, Németország is. A tanulsága viszont itt maradt köztünk. Rozvány György

Next

/
Oldalképek
Tartalom