Új Dunántúli Napló, 1993. január (4. évfolyam, 1-30. szám)
1993-01-02 / 1. szám
1993. január 2., szombat oj Dunántúli naplő 5 Pécs gazdaságának megpályáztatott talányos jövőképe Elhomályosult tükörben Már a Pécsi Önkormányzat működésének első negyedévében felvetődött olyan javaslat a testületben, hogy készüljön komplex városfejlesztési koncepció. Akkor azt a konkrét javaslatot elvetette a város közgyűlése. Utólagos értelmezés szerint csak azt a konkrét javaslatot, de nem az ilyen jellegű tervezés létjogosultságát. A felkínálkozó ezzel kapcsolatos logikai fejtegetéseken túlfutottak az események. Részint azáltal, hogy 1992 őszén Pécsett két olyan tanácskozást is rendeztek - a II. Magyar-Ba- den-Württembergi Polgármesteri Konferenciát és a Pécsi Gazdasági Napok rendezvény- sorozatát amelyeken a felszólalók mind hangsúlyozták: hosszabb távú fejlesztési koncepcióra szükség van. Részint pedig azért, mert azóta az ön- kormányzat gazdasági és vállalkozási bizottsága pályázatot írt ki a város gazdaságfejlesztési koncepciójának kidolgozására. Ez persze szűkebb körre terjed, mint egy általános városfejlesztési koncepció, de tagadhatatlan, hogy a gazdaság fejlődésének iránya alapvetően meghatározó benne. Csakhogy az irány erősen kérdéses, de még az is, hogy a fejlődés lehet-e egyszerre mennyiségi és minőségi, vagy csak az utóbbi. Szűk mozgástér Bármiféle koncepció realitása csak a pénzforrásokkal megtámogatottan igazolódhat. Az önkormányzatnak ugyan elháríthatatlan a felelőssége a gazdaság fejlesztésének támogatásában, ám ebben inkább a katalizátor szerepét töltheti be, mintsem a finanszírozóét. A lehetőségeket és a kételyeket jól érzékelteti Pécs polgármesterének a pályázat kiírásával kapcsolatos interpellációra adott válaszából kiragadott részlet: „a meghirdetett helyi autonómia és a még ma is 80 százalékos központi költségvetéstől való függőség, a pénzügyi szabályozók rendszere, a személyi jövedelemadó önkormányzatot érintő összegének csökkenése megkérdőjelezik egy közel 200 000 fős megyei jogú város hosszú távra tervezhetőségét,,. Hiába vannak azonban kérdőjelek, tervezni épp úgy muszáj, mint hajózni. A tervezés egyik fő eleme - éppen a saját pénzforrások elégtelensége miatt - csak az lehet, hogy kifundálja a kívánatos fejlődési iránynak megfelelő működő tőke idecsá- bításának „trükkjeit”. A csábítási „arzenál” számba vételekor nem árt tükröt tartani a város elé: milyennek is látszik, hova kellenének szépség- flastromok? Ám nemcsak a kép, de önmagában a tükör is eléggé homályos. Összemasza- tolta például az a körülmény, hogy a nemrég elkészített országos iparfejlesztési jövőkép még jó néhány évnyi stagnálással számol. S többek között azzal, hogy iparunk foglalkoztatási kapacitása még további százezer fővel csökken, ahhoz a negyedmillióhoz képest is, amellyel már eddig is megfogyatkozott az utóbbi három évben.(Ami persze a munkanélküliség növekedését jelenti.) A kormány nélkül is Homályos a kép azáltal is, hogy Pécs a 7, Baranya a 11 százalékos munkanélküliségi rátájával az országos átlaghoz képest kedvezőbb helyzetben van, noha közelmúltbeli (és jelenlegi) egyoldalú ipari struktúrája alapján megfelel a „válság- övezet” kritériumának. Ebből olyan következtetés is felmerül, hogy a munkanélküliség nagyobb hulláma késleltetetten bár, de még elérheti Pécset is. A viszonylag alacsonyabb munkanélküliségi rátának a következménye ugyanakkor, hogy a kormányzat nem tartja igazán válságövezetnek ezt a várost és térségét. Mindez abból is kiviláglik, hogy amikor a privatizációs összegekből régiós programokat finanszírozó pénzintézeteket - fejlesztési társaságokat - szándékozik létrehozni, az érdekelt területek körébe nem vonta be Dél-Dunántúlt. Annak az eredetileg pécsi önkormányzati banknak a terve, amely később regionálissá alakult, most már úgy formálódhat tovább, hogy Pécs, Kaposvár és Szek- szárd vezérletével elsőként az országban az önkormányzatok kormányzati segítség nélkül próbálnak regionális fejlesztési intézetet létrehozni. Kormányzati támogatás nélkül persze sokkal nehezebb lesz a milliárdos alaptőkét előteremteni. A csáberő feltételei Mindazok, akik pályázni szándékoznak a gazdasági fejlesztési program kidolgozására, nem kerülhetik meg azt a kérdést, hogy nemzetközi tapasztalatok szerint mi is vonzza a befektetőket. A Pécsi Gazdasági Napokon Hrubi László tudományos kutató erről a következő rangsorolt összegzést adta: az infrastruktúra minősége ( beleértve a térségi programokhoz való kapcsolódást, a piaci-üzleti szolgáltatások intézményrendszerét), az általános gazdasági-ipari környezet ( amelybe a termelési szolgáltatási hálózat és a háttéripari lehetőségek tartoznak), a piacra jutás feltételei, a helyi közigazgatás működése, hatékonysága, rugalmassága, s végül az állami szintű szabályozás kiszámíthatósága, állandósága A rangsorból kitűnik, hogy a befektetők önálló kezdeményezés helyett szívesebben kapcsolódnak már létező projektekhez, nagyobb térségi összefüggést felmutató fejlesztési keretekbe. Különösebb részletezés nélkül is megállapítható, hogy a csábító vonzerőt tápláló feltételeken akad bőven javítanivaló. A legnagyobb és legköltségesebben elhárítható gondok egyike, hogy Pécs jelenleg és belátható ideig közlekedési és hírközlési árnyékban van. Azoknak a régi elképzeléseknek hirdetői, akik Pécs gazdasági szerkezetének átalakítását olyan irányban vinnék, hogy a város a konferencia-túrizmus központja legyen, legfőképpen ezzel a körülménnyel kell szembesülniük. Merész, egyedi irány Elvileg sokféle irány jöhet még számításba. A már említett konferencián Bélyácz Iván, a JPTE közgazdász professzora például merész, eredeti, nem tipikus lépésre sarkallta az ön- kormányzatot. Elemzése szerint a város jelenlegi gazdasági struktúrájának nehéz következményeiből a nem anyagi szolgáltatások szférájában mutatkozik a kivezető út. Mint mondotta: az elkövetkező fejlődésnek több évtizedre a legkeresettebb árucikke az információ lesz. Ilyen szolgálató intézményhálózat kialakítása tőkeigényes, de az gazdasági fel- emelkedés mozgatójává válik. Csakhogy bármennyire prosperáló is lehet egy ilyen szolgáltatási ágazat, viszonylag csekély élő munkaerőt kíván. Akkor pedig újra csak beleütközünk a munkanélküliség problémájába: milyen tevékenységi körökkel lehet kitölteni a foglalkoztatási űrt. A feladott lecke tehát igen bonyolult sok ismeretlenes egyenlet. Megoldásával aligha lehet máról holnapra előrukkolni. Valami mégis elkezdődött, s általa az eddigi kedvező folyamatcsírák is összehangolódva felerősödhetnek. Dunai I. A nappali és a levelező tagozat szeptemberben indul Diplomás ápolóképzés Dél-Dunántúlon A jövő -év szeptemberétől felsőfokú ápolóképzés indul Pécsett, Kaposváron. Zalaegerszegen és Szombathelyen. Mind a négy városban a Pécsi Orvostudományi Egyetem keretében kezdődik a képzés. Pécsett csak levelező tagozat lesz, a három másik megyeszékhelyen pedig csak nappali. A diplomás ápolóképzés bővítésének előkészítése egy csaknem egy évvel ezelőtt kezdődött a Project Hope Ápolásfejlesztési és Oktatási Európai Program és annak Nemzeti Bizottsága, illetve a Népjóléti Minisztérium közös munkájával. Célja, hogy az európai mércéhez igazodó végzettséget honosítson meg. A koncepció lényege, hogy fokozatosan átalakul, illetve megszűnik a nyolcosztályos végzettségre épülő szakiskolai és szakközépiskola oktatás, amit felvált az érettségin alapuló ápolóképzés. Az érettségi után 4600 órás (három éves) gyakorlati jellegű, illetve a 4600 órát is tartalmazó (négy éves) főiskolai szintű diplomát adó tanulási lehetőség választható. A szakmai ismeretek elsajátítása mellett kiemelkedő jelentőséggel bír majd a szociabili- tás, a kapcsolat teremtő és fenntartó képesség, az empátia, a szociális érzékenység, az együttműködési képesség a tolerancia, a kudarctűrő képesség. Az új szemléletű oktatása a jövő év szeptemberében kezdődik. A nappali tagozatra való jelentkezés feltétele az érettségi bizonyítvány és az írásbeli-szóbeli vizsga biológiából, illetve egészségügyi szakmai ismeretekből. Akik levelező tagozatra jelentkeznek, azoknak az érettségi bizonyítvány, az ápolói szakképesítés, illetve az egészségügyben eltöltött munkaviszony igazolása a jelentkezési feltétel. Nappali tagozatra - a Pécsi Orvostudományi Egyetem keretében - a kaposvári, zalaegerszegi és szombathelyi kihelyezett egészségügyi főiskolákra jelentkezhetnek az érdeklődők. A levelező tagozat Pécsett indul. Nappalira összesen 120, levelezőre 50 hallgatót vesznek fel. Az új képzésről szóló részletes tájékoztató az év végén megjelenő „Felsőoktatási Felvételi Tájékoztató 1993” című kiadványban jelenik meg. T. E. Holnap az Új VDN-ben Mire futja a megyeszékhelyeken? A sikerek és kudarcok éve volt 1992 * Napkollektorok Pécsről Tíz év alatt kitermeli az árát * Nagyatádon pálmaolajban sül a Super ships * Ideiglenes építési tilalom a Deseda környékén Nyolcvanezer aláírás A Létminimum Alatt Élők Társasága kedden közleményben jelentette be: a december 28-i déli adatok szerint 81 700-an írták alá az íveket, kifejezve azt, hogy megvonják bizalmukat a jelenlegi Ország- gyűléstől és népszavazást követelnek a parlament feloszlatása és előrehozott választások kiírása érdekében. A közlemény kapcsán a Társaság bicskei központjában arról tájékoztatták a Ferenczy Eu- ropress munkatársát, hogy - a különféle hírekkel ellentétben - nincs szó az akció fölfüggeszté- séről vagy befejezésétől. Az ünnepek alatt valóban szünetelt az aláírásgyűjtés, de új év után folytatódik. Nem állnak meg 100 000-nél, ami várkozásuk szerint az új évkor már meglesz -, sőt 200 000-nél sem. Ha azonban a 200 000 aláírás ösz- szegyűlik, az íveket eljuttatják az illetékesekhez. Számolnak azonban azzal, hogy az akciót elenző pártok esetleg félmillióra emelik a népszavazás kiírásához szükséges aláírás-számot, ezért 500 000-ig is folytatják az aláírások gyűjtését. Ha pedig az Alkotmánybíróságnál elérné valaki a népszavazásról szóló jogszabály átértelmezését, akkor addig gyűjtik az aláírásokat, amíg a szavazójoggal rendelkező lakosság 50,1 százalékáig el nem jutnak. Tanfolyamok pályakezdő munkanélkülieknek Nehéz a helyzete ma azoknak a továbbtanulni nem szándékozó fiataloknak, akik az érettségi bizonyítvány megszerzése után először szembesülnek a munkahelykeresés gondjával. Legnehezebb helyzetben a gimnáziumban érettségizettek vannak, hiszen szakképzettség hiányában elhelyezkedésük szinte teljesen reménytelen; de szakközépiskolai érettségivel sem sokkal jobbak a kilátások. A Baranya Megyei Munkaügyi Központ adatai szerint a gimnáziumokban idén érettségizett pályakezdő munkanélküliek száma meghaladja az 500-at, a szakközépiskolákban végzettek közül pedig mintegy 900 fiatal küzd hasonló gondokkal. Nekik kíván segíteni a munkaügyi központ képzési és pályaválasztási osztálya - az oktatási intézményeken keresztül nyújtott tájékoztatáson túlmenően - az érettségizettek számára szervezett, negyedévente induló tanfolyamokkal.- A középiskolákon keresztül idén áprilisban minden végzős hallgatóhoz eljuttattunk egy tájékoztatót, amelyből megtudhatták a fiatalok milyen elhelyezkedési lehetőségeik vannak, illetve felhívtuk a figyelmüket az e téren jelentkező nehézségekre. - mondja Czuczor József osztályvezető. - Felajánlottuk továbbá a munkaügyi központ kirendeltségének szolgáltatásait, melyek között pályakezdő munkanélkülieknek szervezett tanfolyamok is szerepelnek. t Ezzel elsősorban a gimnáziumot végzetteknek kívánunk lehetőséget biztosítani az első szakképesítés megszerzésére. A Baranyában nyilvántartott 702 érettségizett pályakezdő körülbelül 55 százaléka gimnáziumban végzett, s a regisztráltaknak mintegy fele vesz részt tanfolyamainkon.-Melyek a fialok által legkedveltebb képzési formák?- Az érintettek pillanatnyilag mintegy 60 féle tanfolyam közül választhatnak, ezek között szerepel például idegen nyelvű gépírás, környezetvédelmi technológus, külker bonyolító és vámintéző, valamint külker áruforgalmi ügyintéző képzés is. Utóbbi tanfolyamunk 30 meghirdetett helyére több mint 100 jelentkező volt. Ez is bizonyítja, hogy a fiatalok egyre inkább a piacképes tudás megszerzésére törekednek.-Felmérésük szerint milyen a tanfolyam elvégzése után elhelyezkedők aránya?- A tavaly készült „nyomon- követés” azt mutatja, hogy a tanfolyamot követően a hallgatók 60 százaléka elhelyezkedett, de az is igaz, hogy 12 százalék pár hónap múlva újra munka- nélkülivé vált. Ennek oka abban is kereshető, hogy a pályakezdő kevés gyakorlattal rendelkező fiatal. Teljsítőképessége még viszonylag alacsony, s a munkáltató magasabb követelményeinek nem felel meg. Épp ezért döntöttünk úgy, hogy a továbbiakban a gyakorlati képzés idejét meghosszabbítjuk. Véleményem szerint azonban egy tanfolyam sikerét nemcsak azon lehet lemérni, hogy utána hányán tudnak elhelyezkedni. Céljaink közé tartozik az is, hogy aktivizáljuk az iskolapadból kikerült, munkanélkülivé vált fiatalt, aki így továbbra is közösségben maradva tevékenykedik. Artner Katalin Konferenciaváros lesz-e Pécs? Fotó: Proksza László
