Új Dunántúli Napló, 1993. január (4. évfolyam, 1-30. szám)

1993-01-25 / 24. szám

1993. január 25., hétfő uj Dunántúli napló 7 Magyarország, mint Európa roncstemetője Kocsik, vámok, pénztárcák Az Alkotmánybíróság döntése után * Állampolgári engedetlenség A pápák életrajzírója 78 éves korában meghalt Arató Pál jezsuita pap és törté­nész, akit a „pápák életrajzíró­jának” neveztek. Arató több mint három évtizede dolgozott a vatikáni levéltárban. Kutatásai eredményét az Archívum Histó­riáé Pontificiae folyóiratban, a Gregorian egyetem történelmi folyóiratában tette folyamato­san közzé. Összeállította Szent Pétertől II. János Pálig a pápák teljes bibliográfiáját a róluk va­laha megjelent könyvekkel és cikkekkel. Külön is értékes VI. Pálról és a II. vatikáni zsinatról készített 600 oldalas bibliográ­fiája. Maszekoló tábornok Az orosz katonai hatóságok őrizetbe vették Vlagyimir Ro- gyionov repülő tábornokot, mi­vel a parancsnoksága alatt álló távolkeleti légitámaszpontot - jó pénzért - „utazási irodaként” is működtette. Az esetről a moszkvai Izvesztyija című lap adott hírt. A tábornok - akit a cikk az orosz légierő egyik ászának nevezett - katonai gé­pekkel üzletembereket utazta­tott Kínába és vissza. Gépei gyakran kínai csempészárut is szállítottak. Az utasok rubelben és dollárban fizették a viteldíjat, ennek felét a legénység kapta. Leállt az örmény ipar Az energiahiány miatt hét vállalat kivételével február 1-jéig szünetelteti a termelést az egész örmény ipar. A rendeletet az örmény ipari minisztérium hozta. A Reuter jelentése sze­rint a termelés szüneteltetését lehet, hogy meg kell majd hosz- szabbítani. Nyárfaerdő egy gyökérből A világ legnagyobb élő orga­nizmusa nem egy óriás gomba­telep, ahogy azt áprilisban felté­telezték, hanem egy több mint 42 hektár kiterjedésű nyárfa­erdő a Wasatch hegységben Utah-államban (USA). Az erdő valamennyi, kereken 47 000 nyárfája közös gyökér­szövedékhez kapcsolódik, amelyből egyetlen fa saljaiként keletkeztek. Tavaly áprilisban a tudósok egy 12 hektár nagyságú gyűrűs tölcsérgomba-telepről (Armilla- ria bulbosa) közölték, hogy va­lamikor egyetlen spórából ke­letkezett. Az utahi nyárfaerdő három és félszer nagyobb és hatvanszor súlyosabb. Csalóka néha a felszín. Ha valaki például felüleltesen fi­gyeli nálunk a gépkocsihelyzet változatásait, könnyen tévedhet. Mert tény: soha ilyen gyorsan nem lehetett, a mai kor igényei­nek megfelelő gépkocsihoz jutni. Megjelentek a legjobb nyugati márkák, gombamód el­szaporodtak az impozáns autó­szalonok, az üres grundokat a használt járművek forgalmazá­sával foglalkozó vállalkozások bérelték ki, a fényesre políro­zott matuzsálemeikkel, mérsé­keltnek tűnő árcéduláikkal csa­logatják a vevőket. Hazafelé jövet Csakhogy. Hétszázezer gép­kocsi van használhatatlan álla­potban, vagy használaton kívül amiatt, hogy tulajdonosa nem tudja viselni az üzfemeltetés költségeit és a szalonokban sem tologanak a vevők. Az árak mil­liónál kezdődnek, s ez az összeg a mai átlagkeresethez viszo­nyítva kissé magasnak tűnik. A használtkocsik piacait az óvato­sabb vásárlók elkerülik. Mint közbülső megoldás marad a magánimprot, azaz magyar spe­cialitás, melynek során a vevő „összekapargat” egy kis valutát, elindul valamerre Nyugat felé, ott fejest ugrik a „nagy lehető­ségbe”. Vagy sikerül, vagy nem alapon vásárol egy kivénhedt autócsodát. Hazafelé jövet megvivja harcát a vámosokkal, aztán a kérlelhetetlen vizsgáz­tató állomásokkal. S a túra után leállítja a négykerekűt a lakása elé, nyugtázza a szomszédok irigykedő pillantásait, esti imái­ban azért könyörög, hogy a csa­lád üdvöskéjére szemet ne ves­senek a rablók. Valahogy így volt ez eddig, de az új évben még rosszabb lesz. Nézzünk először néhány adatot! Az elmúlt esztendőben több mint öt és félszeresére nőtt a magánimportban behozott személygépkocsik száma. Kü­lönösen az esztendő két utolsó hónapjában hoztak az országba sok kocsit, 19 768-at. Nem vé­letlenül, akkor már kiszivárgott: 1993-ban drágábbak lesznek az új kocsik, korlátozásokat vezet­nek be a hat, illetve nyolcéves­nél idősebb járművek esetében. A jóslat bevált, a hatóság úgy döntött: meg kell valahogyan akadályozni, hogy Magyaror­szág Európa roncstemetőjévé váljon. Számok bizonyítják, hogy ez a kérdés teljesen reális. A vámhatóság hivatalos adatai szerint a magánimportban be­hozott 4 évnél idősebb gépko­csik 50 százaléka közel 10 esz­tendős. Nem jármű Január 9-től a 6 évnél idősebb személygépkocsit és a 8 évnél idősebb haszonjárművet csak akkor lehet a belföldi forgalom számára vagy vámbehozatali előjegyzésben vámkezelni, ha ahhoz a közlekedési főfelügye­let és a környezetvédelmi főfe­lügyelet megadja az engedélyt. Ez lényegében nem behozatali korlátozást jelent. Ha a két en­gedély közül valamelyik hiány­zik, altkor a behozott gépkocsit nem járműként, hanem csak al­katrészként lehet vámkezelni. A rendelekezés magánszemé­lyekre és külkereskedőkre egy­aránt vonatkozik. Még egy szi­gorítás: a kereskedelmi vámta­rifa kedvező tételeket tartalmaz a mikrobusz formátumú gépko­csikra. Ezeket felépítésüknél fogva személyszállító jármű­vekké is át lehet alakítani. Az új jogszabály azt írja elő, hogy te­herszállító gépkocsiként vám­kezelt ilyen típusú járművet - ha 5 éven belül személyszállít- sára teszik alkalmassá és így üzemeltetik - akkor a vámot és a korábban visszaigényelt AFA-t pótlólag kell megfizetni. Nagy kaland Egy használt gépkocsit Ma­gyarországra behozni, forga­lomba állítani eddig sem volt könnyű feladat, ezután viszont a 6 évesnél idősebb járművek ese­tében - ahogy mondani szokták - drága mulatság és nagy kaland lesz. Példának okáért, ha X.Y. magyar államplogár vásárol magának Svájcban egy 8 éves Fordot, s ezzel megjelenik va­lamelyik határvámhivatalnál, nagy kanosszajárásnak néz elébe. Az új rendelkezés értel­mében ezt a járművet azon nyomban nem lehet vámkezelni (a vámbiztosítékot azért meg kell fizetni). Amikor az öreg gépkocsi tu­lajdonosa a határállomáson je­lentkezik, egy ideiglenes rend­számot kap (1350 Ft), befizeti a 15 napra érvényes kötelező biz­tosítást (1700Ft), majd jelent­kezik a területileg illetékes vámhivatalnál. Ezután irány a környezetvédelmi vizsgáztató­hely a zöld kártya miatt. Május elsejétől valamennyi Magyaror­szágon futó gépjárműnek szigo­rúbb károsanyag kibocsátási előírásoknak kell megfelelniük. A fenti kategóriákba tartozó au­tóknak azonban már most forgalomba helyezési feltételül szabják az európai normáknak való megfelelést. Ha már van érvényes zöld kártya, irány a közlekedési felügyelet a mű­szaki alkalmasság megállapítá­sára (természetesen mindkét he­lyen fizetni kell). A szakembe­rek aligha lesznek elnézőek, az előírások szigorúak. A vámhatóság vár tehát az igazolásokra. De meddig? A vámkezelési eljárás felfüggesz­tése első ízben harminc napig történhet. Ennek elteltével újabb harminc napra hosszab­bíthat. Ha a tulajdonos ezután sem kapja meg a szükséges iga­zolásokat, akkor a gépkocsit al­katrészként vámolják el. Ebben az esetben az öreg Ford nem kaphat forgalmi engedélyt, és természetesen rendszámot sem. Drágább minden A már gépkocsival rendel­kező tulajdonosoknak az új esz­tendőben többet kell fizetni a cascóért, és a kötelező felelős­ségbiztosítás is több lesz átlago­san 14 százalékkal. Jelentősen emelkedtek a benzinárak, drá­gulnak a különféle vizsgadíjak, s a szabálytalankodók is tekinté­lyes summákra számíthatnak. A kétütemű járművek tulajdono­sai ezeken felül is újabb költsé­gekre számíthatnak. A fővárosi önkormányzat már ebben az évben szigorítani akar, bár szándéka szerint anyagi segít­séget is nyújt majd a korszerűt­len, kömyezetromboló jármű­vek lecseréléséhez. Az elmúlt éven is sok ezren adták vissza gépkocsijuk for­galmi rendszámát. Lehet, hogy az' idén még többen lesznek ilyenek? Halász Kálmán Az Alkotmánybíróság dön­tése, amely szerint népszava­zással nem oszlatható fel a par­lament, aligha érte váratlanul a Létminimum Alatt Élők Társa­ságát. Vezetőinek korábbi beje­lentése, hogy bármi lesz az al­kotmánybírák állásfoglalása, folytatják az aláírásgyűjtést, s magát a törvényhozó és végre­hajtó hatalom iránti bizalmat­lanságot kifejező mozgalmat, arra utal: a LÁÉT voltaképp polgári engedetlenségi akció­ként folytatja sajátos kampá­nyát. De mi is valójában a polgári engedetlenség fogalma, s legá­lis eszköze lehet-e különféle társadalmi-politikai törekvések érvényesítésének - erről kértük az alkotmányjog szakértőjének véleményét.- Maga a polgári engedetlen­ség nem más, mint tömeges, erőszakmentes illegális mozga­lom. Célja - cseppet sem titkolt - az államhatalom szerveinek döntései elleni fellépés, illetve döntések lejáratása. Tipikusan akkor bontakozhat ki, ha az ál­lampolgárok tekintélyes hánya­dának, a társadalom kisebb-na- gyob rétegeinek erkölcsi igaz­ságérzete szembekerül a hata­lom képviselte formális joggal, formális igazsággal.- Sajátos jellemzője ennek az engedetlenségnek, hogy részt­vevői tudatában vannak, elis­merik és akár ki is nyilvánítják, hogy a jog nem az ő oldalukon áll. Nem kérdőjelezik meg, hogy a kormányé az intézkedés, a végrehajtás, a parlementé a törvényalkotás joga - de ennek ellenére, adott esetben jógi kor­látok átlépésével is ki kívánják nyilvánítani véleményüket, mi­szerint az adott állami intézmé­nyek nem jól működnek, s ha a jog szerinti igazságot képviselik is, az erkölcsi igazságot nem . Tegyük hozzá: ilyen típusú mozgalom rendszerint olyan témák, kérdéskörök problémák körül „geijed”, amelyeket a klasszikus érdekérvényesítő szervek, szervezetek kellő ha­1988 óta dolgoztak Heidel- bergben az IBM komputercég kutatói egy technológiai vízió megvalósításán, a kimondott szó gépi megértésén. Most már bevetésre érett termékek állnak az ajtó előtt: a „Tangóra”, az IBM beszédfelismerő rendszere a mikrofonba mondott szavakat gépi jelekké alakítja át. Az új technológia feleslegessé teszi a diktafonokat. Az elmondott szöveg azon­nal megjelenik a képernyőn, majd gépi úton lehet rajta to­tásfokkal vállalni és képviselni nem tudnak.-Milyen konkrét példákkal illusztrálhatóak az ilyen meg­mozdulások?- A polgári engedetlenség atyjának alighanem a ma már legendás indiai politikus-állam­férfi, Mahatma Gandi tekint­hető. A harmincas években roppant erejű demonstrációvá nőtt erőszakmentes mozgalmá­nak azután számtalan szel­lemi-politikai rokona támadt szinte minden kontinensen. Elég, ha csak a tömegpusztító fegyverek gyártása, telepítése vagy a természeti környezet rombolása, szennyezése elleni demonstrációkra gondolunk. De hazai példát is idézhetünk, hi­szen a jogi megítélés szempont­jából voltaképp az emlékezetes taxisblokád is egyfajta polgári engedetlenségi mozgalom volt.- Milyen válasz adható az ilyen, végső soron jogsértő kez­deményezésre?- Abból kell kiindulni, hogy a demokratikus jogállam legi­tim törvényhozó és végrehajtó hatalmának gyökere, ereje a tömegtámogatásban van. Adott és elvitathatatlan törvényes le­hetősége, hogy a polgári enge­detlenséggel együttjáró jogsér­tések - mondjuk az engedély­nélküli gyülekezés vagy a köz­lekedés akadályozása, stb. - el­len föllépjen, azaz helyreállítsa a normális jogrendet. Ez az egyik lehetséges válasz, amely azonban óhatatlanul a tömeg­támogatás csökkenésével jár. A másik, a politikai érdekeivel in­kább harmonizáló reagálás az, hogy elfogadja: a polgári enge­detlenség elementáris erővel je­lentkező érdekeket, igényeket fejez ki, s ezeket integrálja, be­csatlakoztatja a hivatalos dön­tési csatornákba. Másképp fo­galmazva: közvetve-közvetle- nül elismeri, hogy valós okok­ból fakadt az engedetlenségi mozgalom, s követeléseit beil­leszti jogalkotó és egyéb terüle­teket átfogó munkájába. (Bajnok) vább dolgozni. Billentyűzet he­lyett a személyi számítógépek szóbeli parancsokkal történő vezérlése is lehetséges lesz a jövőben. A Tangora-rendszer, mely­nek technológiai alapjait a New York melletti Yorktown He­ights IBM-kutatólaboratóriu- mában dolgozták ki, egy 20 000 szóformából álló alapszótárral rendelkezik. A használó ezt to­vábbi 2000 szóval tudja kibőví­teni, például orvosi vagy jogi szakkifejezésekkel. Diktálj a számítógépnek! Európai mindennapok Létezik-e egységes európai életstílus, vagy éles különbsé­gek vannak a kontinensen élő nemzetek között? Egy nemzet­közi felmérés során kereken 10 000 európait kérdeztek meg mindennapi szokásaik felől. A körkérdés első részében az interjúalanyoknak arra kellett válaszolniuk, hogy mennyi időt fordítanak 10 megnevezett mindennapi tevékenységre, mint pl. alvás, testápolás, házi és munkahelyi munka, közleke­dés, tévénézés, egyéb médiu­mok (rádió, sajtó), szórakozás, kikapcsolódás, kultúra, társa­dalmi kapcsolatok (étterem, vendéglő, séta, látogatás). Viszonylag jelentős különb­ségek mutatkoznak a médiumok tekintetében. Míg a svájciak naponta csak jó két órát töltenek tévénézéssel, addig a britek csaknem kétszer ennyit, 3 óra 50 percet. Még meglepőbb kü­lönbségek vannak a rádiózás és az újságolvasás terén: az ola­szok naponta 65 percet szánnak erre a tevékenységre, míg a svédek például 5 óra 12 percet. Általános jelenség, hogy ahol többet tévéznek, ott kevesebb időt fordítanak az egyéb médi­umokra. A médiumokat általá­ban véve, öt óránál többet tölte­nek velük. Az európai átlag 5 óra 46 perc. A következő kérdéscsokor a felkelésre, lefekvésre, étke­zésre, munkakezdésre vonatko­zott. Csehszlovákia és Lengyel- ország már háromnegyed hatkor talpon van, egy órával előbb, mint Svájc, és jóval megelőzve az utolsó helyen álló Spanyol- országot és Írországot, ahol nyolc óránál előbb nem igen kelnek fel. Ennek megfelelően alakul a munkakezdés is. Hasonló a kép az étkezéseket tekintve is. A lengyelek regge­liznek a legkorábban, fél hétkor. A sort itt is a spanyolok és az írek zárják a 9 órai csaknem „tízórainak számító” reggeli­jükkel. Az ebédidő Norvégiá­ban kezdődik a leghamarabb, fél tizenkettőkor, a közép-euró­pai átlag fél egy, a dél-európa­iak és - meglepő módon a leg­korábban reggeliző - lengyelek azonban csak fél kettőkor ülnek asztalhoz. A vacsoraidő is a norvégeknél kezdődik a legko­rábban, fél ötkor. Őket követik a svédek (öt óra), míg az euró­pai átlag hat óra és háromne­gyed hét között ingadozik. Ke­let-Európábán hét óra a szoká­sos vacsorakezdet, a dél-euró­paiaknál ez is későbbre halasz­tódik. 23 óra előtt csak az osztrákok térnek nyugovóra (22.50), Spa­nyolországban és Görögország­ban a nap éjfél után ér véget (0,15, ill. 0.40 perc). Megrendelőlap Megrendelem az Új Dunántúli Naplót...............................példányban. A példányonkénti lapvásárláshoz képest havonta 3 lapszámot, éves előfizetésnél 60-at ingyen kap! Előfizetési díj 1 hónap 319 Ft, negyedév 957 Ft, 1 év 3388 Ft EGYÉNI ELŐFIZETŐ ESETÉN KÖZÜLETI ELŐFIZETŐ ESETÉN Név:...................................................... Cég neve: ..................................................... C ím:................................................. Címe:............................................................ Az előfizetési díjat a nyugtával jelentkező kézbesítőnek fizetem ki. Az előfizetési díjat a...................................számú banki betétszámláról egyenlítem ki. aláírás cégszerű aláírás az Új Dunántúli Napló előfizetésére Új előfizetőink között értékes ajándékokat sorsolunk ki. Nem kell mást tenni, mint előfizetni és a hónap 25-ig beküldeni a hírlapkézbesítőtől kapott nyugtakönyvi hírlapnyugtát vagy másolatát. Cím: Axel Springer-Magyarország Kft. Pécs 7601 Pf.: 134.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom