Új Dunántúli Napló, 1993. január (4. évfolyam, 1-30. szám)
1993-01-25 / 24. szám
8 aj Dunántúli napló 1993. január 25., hétfő K i.’il politika Szaddam atombombáj a? Az amerikai Kitty Hawk re- pülőgépanyahajóról felbocsáj- tott harminc Tomahawk cirkáló rakéta csapódott be Bagdad délkeleti szomszédságában, Sa- afaranában és földig rombolt vagy kéttucat épületet, amelyek épen maradtak az Öböl-háborúban. A hivatalos iraki jelentés szerint egy öntőformákat előállító gépgyárat ért támadás. A Fehér Ház szóvivője a „sajátos objektum” sokat sejtető kifejezést használta a célponttal kapcsolatosan. David Kaye, az ENSZ korábban Irakban járt szakértője pedig úgy vélekedett, hogy Szaddam Husszein atomprogramjának egyik fontos részét érte találat, ahol elektromágneses és más szerkezeteket állítottak elő az urándusításhoz. A Saafaranai becsapódások nyomán mindenképpen újra fellángolt a vita, meddig juthatott el a bagdadi diktátor saját atombombájának elkészítésében, mekkora valóságos veszélyt jelent ez a közvetlen környezetre és a világra? A hiteles válasz nem könnyű: Irakban viszonylag nagykiterjedésű és zárt területen együtt találhatók a katonai és polgári, a nukleáris és a hagyományos, a kisérleti illetve a már gyártási szakasszal foglalkozó létesítmények s nem egyet igyekeznek teljesen elrejteni a világ szeme elől. Elvben ENSZ-kötelezettség írja elő az ellenőrzés lehetőségét, de azt számtalanszor kijátszották. Nem titok, hogy Szaddam Husszein szinte hatalomra jut- sának kezdete óta atombombához szeretne jutni, és megszegi azokat a kötelezettségeket, amelyeket az atomsorompó egyezménnyel kapcsolatosan vállalt. 1981 nyarán az izraeliek lebombázták az épülő francia Osirak reaktort, amely első lépcsőként szolgált az atombombához szükséges anyagok előállításához. Irak azonban folytatta és brit, német, sőt amerikai cégek közreműködésével kijátszotta a sorozatos embargókat. Meg nem erősített hírek szólnak arról is, hogy a volt Szovjetunió területéről nukleáris szakembereket szerződtettek és együttműködnek néhány más országgal, elsősorban Líbiával. Mindennek alapján úgy vélik, hogy még az idén az atomprogram pilléreként működésbe léphet egy, állítólag Moszulban összeállításra kerülő dúsító. Irak nem válhat valódi atomhatalommá, de - a stratégiai fejtegetések gyakori kitételét idézve - a „kicsi bomba” nagy veszélyekkel járhat. Katonai beavatkozás Boszniában? Ki dönt? Ki harcol? Három bosnyák férfi barátjuk, Muhammed Juzovics temetésén, aki január 21-én esett el a Szarajevó körüli harcokban Szabadkereskedelmi övezet Iránban Iráni adatok szerint az ország legnagyobb szabadkereskedelmi övezetében, a Queshm-szigeten a külföldi befektetések összege elérte a 10 milliárd dollárt - jelentette az ÍRNA hírügynökség. Mint az iráni-olasz kereskedelmi kamara vezetője elmondta, a Perzsa-öböl legnagyobb szigetén kialakított zóna hatalmas gázkészletei és infrastrukturális lehetőségei mindenekelőtt japán vállalatokat csábítottak magukhoz. Az iráni vezetés a köny- nyebb megközelítés végett tavaly kisebb gépek befogadására alkalmas repülőteret hozott létre Queshmen. A legközelebbi tervek között egy nagyfeszültségű elektromos hálózat létrehozása, illetve egy, a kontinensre vezető kétvágánypáros vasúti híd megépítése szerepel - természetesen mindkettő külföldi befektetéssel. Hasznos vírusok Új irányzatot képviselnek a hasznos -komputer-vírusok az amerikai software-piacon. Megfelelő feltételek mellett egy sor tevékenységet el tudnak végezni. Az ASP soft- ware-cég például már olyan business-vírust árul, amely a ki nem fizetett számlákon „csüng” és az adósnál - ha számítógépébe juttatják a vírust - mindaddig kinyomja a figyelmeztetéseket, míg ki nem fizetik a számlát. Egy másik vírus egyszerűen kitakarít: törli a felesleges dolgokat, szortírozza a programokat és megsemmisíti önmagát. Bosznia: legyen-e nemzetközi katonai beavatkozás vagy sem - ez ma az európai politika talán elsőszámú dilemmája. Mindkét lépés, tehát a beavatkozás, illetve annak elmulasztása is, kockázatokat és veszélyeket hordoz magában. Nem azon folyik a vita, melyik Ígérkezik jónak, hanem arról, melyik lenne a kisebbik rossz. Változatlanul három kérdés- csoport vár válaszra: 1. milyen testület és mikor adhat utasítást egy esetleges katonai intervencióra, 2. hol és hogyan történjen ez, 3. kik vegyenek benne részt, milyen erőkkel és eszközökkel? A békeközvetítés két szálon fut: a Biztonsági Tanács döntései alapján, az ENSZ főtitkára Cyrus Vance volt amerikai külügyminisztert, az Európai Közösségnek a témával kapcsolatos válságtanácskozása David Owen volt brit külügyminisztert kérte fel egy megállapodás elősegítésére. A két külön kezdeményezés egybekapcsolódott, a kijelölt közvetítők a hol felfüggesztett, hol újrakezdett genfi konferencia társelnökei lettek. A békefenntartás „infrastruktúrájának” biztosítására hozták létre a Horvátországban és Boszniában állomásozó, kéksisakos UNPROFOR alakulatokat 13 870 fővel. Az Európai Közösség megfigyelő csoportokkal igyekszik részt venni a konfliktus elhárításában, valamint a Kis-Jugoszlávia ellen elrendelt embargo ellenőrzésében. Szegedi székhellyel hazánkban is tartózkodnak ilyen megfigyelők. A NATO, amely a valódi erőt képviseli kontinensünkön, nincs közvetlenül a helyszínen, de az Adrián cirkáló flotta, beleértve az amerikai Kennedy óriás repülőgéphordozót és a Jugoszláviához legközelebb eső három, olaszországi támaszponton elrendelt állandó készültség jelezheti aktív figyelmét. Bármilyen katonai akció tör- vényesítéséhez a Biztonsági Tanács döntésére (s ehhez orosz és kínai támogatásra) van szükség. A gyakorlati kivitelezés pedig az Európai Közösség politikai, gazdasági és erkölcsi támogatása mellett, minden valószínűség szerint a NATO-erőkre vár. Mikor válna végképp időszerűvé egy ilyen elhatározás? A sürgetők a tizenkilenc meghiúsult ' tűzszünetre, a növekvő számú áldozatokra hivatkoznak, s attól tartanak, hogy az idő Szerbiának dolgozik. Legalábbis abban az értelemben, hogy a világ megszokja az új területi realitásokat, magyarán a hódítást. A másik oldalon azok állnak,akik bíznak a gazdasági tilalmak hosszú távú hatásában, a háborúba való belefáradásban, a tárgyalásokban. Ami egy lehetséges beavatkozás terepét illeti, van aki csak a Bosznia feletti légtérre gondol, van, aki az 51 ezer négyzetkilométeres Boszniára, s van, aki Kis-Jugoszlávia, sőt Horvátország egyes vidékeire is. Elképzelhető, hogy a bevethető csapatok kizárólag a légierőből állnának a légtér ellenőrzése, a repülési tilalom megvalósítása céljából (a szerbek fokozott légitevékenységgel ellensúlyozták a másik fél számbeli fölényét). Szükség lehet néhány kulcsfontosságú csomópont és a tengerpart nagy erőkkel történő ellenőrzésére is. A hegyes, bonyolult terepviszonyokkal rendelkező Bosznia elözönlése aligha valószínű, amint egyelőre inkább scifi jellegűnek tűnik a benzinzsugorító, „repülőgépleragasztó” és más amerikai csodafegyverek alkalmazása. Január 20-án beiktatták az Egyesült Államok 42. elnökét, Bili Clintont. Az elnök és a First Lady, Hillary Clinton az eskütételt követő bálon Az AWACS-titok A repülőgéptervezők olykor hónapokon át vizsgálják, mikép lehetne a modelleket áramvona- lasítani, számyfelületeiket hoz- zásímitani a törzshöz, ideértve az antennák „kinövéseit” is. Végülis, mi is ez az AWACS, amely már nálunk sem ritka vendég, s amelyről már mindenki tudja, hogy nem „avacs”-nak kell ejteni. Voltaképp egy betűszóval van dolgunk, amelynek értelme: AIRBORNE WARNING AND CONTROL SYSTEM, ami magyarul Gépfedélzeti Előriasztó és Ellenőrző Rendszert jelent. A repülőgép fel van szerelve mindazokkal a felderítő, érté kelő és parancstovábbító elektronikus berendezésekkel, amelyeket mind ez idáig csak a Sziklás Hegység mélyébe rejtett parancsnoki bázis mondhatott magáénak. Ennek miniatürizált változatával szárnyal az AWACS, 360 fokos radart is magába foglaló, lassú forgású gomba-antennájával, mely nem csak szárazföldi, légi, űrbéli és tengeri célpontok után kutat, de szükség esetén - az adatok gyors feldolgozásával - azok leküzdését is irányítani tudja. Az AWACS rendelkezik a „barát-ellenség” felismerő rendszerrel, s a rádióelektronikai hadviselés legkülönfélébb eszközeivel is, ide számítva az ellenséges híradó rendszerek megzavarását is. A légtér szemmel - és füllel tartására mintegy 700 kilométeres körben képes, amihez a 10 ezer méteres magasságban való repülés az ideális. Legnagyobb előnye, hogy nem kell belépnie idegen államok légterébe, elég csupán azok határával párhuzamosan repülnie, így is belát a horizont mögé.Tudhat-láthat mindent a hajdani Jugoszlávia hadiobjektumairól is, mindössze Dél-Ma- gyarország fölött végezve portyámat. Tapogató, elektronikus érzékelőire mi sem jellemzőbb, minthogy egy négyzetdeciméte- res felületről ad precíz értékelést. Még a cirkáló rakéták követésére is képes, mialatt elektronikus csápjai 300 különböző pontra tudnak figyelni. Postaszolgálati bélyeg nélkül feladható! POSTAHIVATAL HELYBEN Anna nádorasszony Nagy-Britanniában? A brit királydráma most már szinte minden napra tartogat egy-egy fordulatot. A legújabb az, hogy a kormánytagokat is magába foglaló királyi titkösta- nács egyetértésre jutott: ha II. Erzsébet királynő elhalálozna, mielőtt Vilmos herceg koronázható korba kerül, akkor arra az időre a királynő leányát, Anna hercegnőt kell kinevezni nádorasszonnyá. II. Erzsébet az idén 67 éves, Anna hercegnő, a királynő másodszülöttje 43 éves, Vilmos herceg pedig, Károly trónörökös nagyobbik fia, 11. életévébe lépett. A hír szerint a döntés oka, hogy Károly trónörökös és december óta különélő felesége, Diana hercegnő helyzete mind bonyolultabb. Károly esélyeit tovább rontotta a minapi leleplezés folytatódó házasságtörő viszonyáról ifjúkori barátnőjével, Camilla Parket-Bowles szál. Anna hercegnőt viszont nem érheti gáncs, épp decemberben kötött tiszteletreméltó, szerelmi házasságot. Igaz, hogy már a másodikat, de nem is uralkodónak szánják, hanem régensnek. Úgy hírlett korábban, hogy hasonló esetben András herceg, II. Erzsébet második fia lenne a nádor. Csakhogy az ő családi élete sem javul, és az államügyeknél őt jobban érdekli a haditengerészet, ezért a királynőnek le kellett mondania az Andráshoz fűzött reményekről. Közben a brit parlamentben erősödik a követelés, hogy ki kell vizsgálni a titkosszolgálatok esetleges szerepét Károly és Diana 1989 végi, házassági hűtlenségről tanúskodó állítólagos telefonbeszélgetései lehallgatásában és kiszivárogtatásában. A Today szerint a királyi család és Károly herceg maga is úgy véli immár, hogy ő „nem királyi anyag”, és Anna nádorrá választásához meglesz a trónörökös lemondó beleegyezése. A jelek arra vallanak, hogy a királyi családból távozóban Diana hercegnő magával rántja Károlyt is. A The Sun című lap folytatta Károly leleplezését, Dianára hivatkozva. Mintha nem lett volna elég Károly és Camilla sikamlós telefonbeszélgetésének nyilvánosságra kerülése, most Diana barátai elmondták, hogy a hercegnő nemrég megtalálta Camilla két, Károlynak címzett szerelmes levelét is. A történet legszebb része, hogy a világszép hercegnő állítólag véletlenül bukkant a levelekre, miközben a Kensington-palotában takarított, amint rendes háziasszonyhoz illik.
