Új Dunántúli Napló, 1993. január (4. évfolyam, 1-30. szám)

1993-01-20 / 19. szám

1993. január 20., szerda új Dunántúli napló 7 Két részvénytársaság lesz a bányavállalat utóda Tavasszal átalakul a Mecseki Szénbányák Ránk jár a rúd Még nehezebb helyzetben a munkanélküliek Szabó Iván ipari miniszter március végét szabta meg utolsó határidőként a hazai széntüzelésű erőművek és a ki­szemelt célbányák összevoná­sára. A tárca vezetője a témában történt legutóbbi egyeztetés so­rán elégedetlenségének adott hangot, véleménye szerint a több, mint fél éve húzódó ösz- szevonási ügy nem tűr további halasztást. A művelet gyors és hatékony lebonyolítása érdeké­ben annak élére miniszteri biz­tost nevezett ki. Az átszervezés kereteit Holló Vilmos, a Magyar Villamos Művek Rt. igazgatója dolgozza ki, ő irányítja majd az átalakulást. A szigorú és rövid határidő betartása érdekében a miniszteri biztos irányítása alatt bizottsági formában kormányzati és helyi szinten párhuzamosan folynak az egyeztető tárgyalások. Az elmúlt évben - kicsit még sötét­ben tapogatózva - a Mecseki Szénbányák megteremtette az összevonás vállalaton belüli fel­tételeit. A cégen belül elkülö­nült a széntermelő blokk, míg a pillanatnyilag holt vagyon hasznosítására kialakulóban van egy másik részvénytársa­ság. Természetesen a vagyoni és dolgozó kör részletes meg­osztása, illetve a Pécsi Erőmű Rt-vel való összevonás még számos egyeztető tárgyalással jár helyi szinten is,-a bányavál­lalat részéről azonban nincs akadálya a határidő betartásá­nak. Az erőmű és a bánya össze­vonásának legfontosabb elve, hogy a fúzió után a lehető leg­olcsóbb villamos energiát ter­melje az új formáció. Ennek ér­dekében csak azok a bányajó­szágok kerülnek be a társa­ságba, amelyek elengedhetetle­nül szükségesek, és a működés költségeit fölöslegesen nem nö­velik. Az ipari kormányzat ugyan­csak sürgeti a Mecseki Szénbá­nyák felszámolási eljárásának lezárását is, annak érdekében, hogy minél kevesebb legyen a procedúra alatt termelt veszte­ség. Nem kizárt tehát, hogy már az első negyedévben létrejön a vagyonhasznosító részvénytár­saság, amelynek kettős feladata lesz. Egyrészt eleget kell tennie az állami kötelezettségeknek, bányabezárásoknak, rekultivá­ciós teendőknek, a bányakár és a humán ügyek kezelésének, másrészt pedig hatékonyan kell közreműködnie a megmaradó vagyon minél eredményesebb hasznosításában. Az átalakulás értelmében kezdi meg egyeztetéseit a hite­lezőivel a vállalat. Az új formá­cióban nem látszik célszerűnek a vagyon felosztása, ehelyett az érintett hitelezők igényeit a két alakuló társaság részvényeiből elégítik majd ki. A részvények forgalomképessége érdekében már megkezdődtek a tárgyalá­sok, nem kizárt, hogy a költség- vetésben kvázi fizetőeszköz­ként kezelik majd ezeket a papí­rokat. . Ilyen módon a részvények vi­szonylag gyorsan eljuthatnának végső tulajdonosaikhoz, az Ál­lami Vagy ^hasznosító Rt.-hez, illetve az Állami Fejlesztési In­tézethez. A vállalat vezetésének tájé­koztatása szerint a várhatóan gyorsan lezajló szervezeti át­alakulás nem jár együtt draszti­kus elbocsátásokkal. A létszám- leépítés nagyobb részét az ese­dékes, illetve korengedményes nyugdíjaztatással kezelik, csak kisebb számban fordulnak elő kényszerű elbocsátások. K. E. Nagy előnyünk, hogy a piaccal nem kell foglalkoznunk A Düro-Pack Kft. folytatja Csomagológépekhez készülnek az alkatrészelemek a furat­megmunkáló központon Fotó: Proksza László Új mérnöki szakok a Veszprémi Egyetemen Műszaki menedzserek kép­zését kezdi meg nappali tago­zaton ez év szeptemberétől a Veszprémi Egyetem - jelen­tette be Gaál Zoltán, a mér­nöki kar dékánja. Olyan szak­emberek kerülnek ki majd az egyetemről, akik egyaránt fel vannak vértezve műszaki, gazdasági ismeretekkel és re­mélhetőleg birtokában lesz­nek az irányítás és a magabiz­tos fellépés, a sikeres üzleti tárgyalásokhoz szükséges tel­jes eszköztárnak. Mindemel­lett két világnyelv elsajátítása is a tananyaghoz tartozik. Bővült az együttműködés a Pannon Agrártudományi Egyetem keszthelyi Georgi- kon Karával. A közös agrár­kémikus képzés után az ősztől már mezőgazdasági gé­pész-üzemmérnököket is ké­peznek. A hallgatók két évet Veszprémben, egyet pedig Keszthelyen töltenek. A ré­szükre összeállított tananyag sokrétű, az egyéni gazdálko­dásra, vállalkozásra is felké­szíti a leendő üzemmérnökö­ket. A már meghirdetett új sza­kok mellett tanácsadók képzé­sére készülnek, úgy tervezik, hogy első lépésben környe­zetvédelmet, később külön­böző műszaki, gazdasági szakterületet is felölel majd a tematika. Lehetőséget terem­tenek arra is, hogy egy-egy témakörben, például az üzleti életre vonatkozó előadásokon, a hallgatók mellett érdeklődők is részt vehessenek.- Kiesett alólunk az iparág. A Mechlaborban az általam veze­tett üzemben három műszakban még százan dolgoztak, s nem is akármilyen szakemberek. Kö­zülük csak tizen vagyunk itt. Remélem, hogy idővel bővíteni tudjuk a létszámot a volt kollé­gákkal - mondja a Róth László, az 1992. szeptemberétől Pécsett termelő svájci-magyar Düro- Pack Csomagológépgyártó Kft. ügyvezetője. Nem azért kerestem fel, hogy a húsz évnyi mechlaboros múlt­járól faggassam. Annak vége, akárcsak a Mechlabomak. Ab­ban egyetértünk, hogy kár érte, kár az ott kinevelődött szakem­bergárdáért.-Annyi mindenen töpreng­tem hosszú hónapokon át, ho­gyan és miként tudnánk minél több munkatársammal továbbra is együtt dolgozni. Szerencsénk is volt. Bruno Dübendorfer svájci cégvezetőnek még mech- laborosként gyártottunk alkat­részeket. Ő elégedett volt a mi­nőséggel és úgy döntött, tőkét fektet be, hogy biztos hátorszá­got tudjon továbbra is maga mögött Pécsett. A kft döntő részben az övé. Mi gyakorlati­lag az ő termékeihez gyártunk alkatrészeket, kisebb részegy­ségeket biztos nyugati piacra. Igen sok helyen néztünk ma­gunknak telephelyet. Végül itt, a Sopiana Gépgyár tanműhe­lyének egy részén, háromszáz négyzetméteres területen ren­dezkedtünk be, remélve, hogy idővel együtt is működhetünk, hisz a profilunk hasonló. A kisüzemnek nagyon sok az előnye a nagyüzemmel szem­ben, de a hátrányait is megérzik. Mert amíg egy nagyobb egy­ségben egy-egy gép meghibá­sodásakor, kiesésekor akad(hat) helyettesítő gép, van javító-kar­bantartó háttér, addig egy kicsi­ben nincs, mert az túlontúl drága. Most például egy leállt NC gépük rendbe hozása adta fel a leckét. Az kétségtelen elő­nyük, hogy a legjobb szakem­bereket szerezhették meg ma­guknak. Róth László többször járt a svájci anyacégnél. Miket ta­pasztalt?- A kinti szakemberek sem képzettebbek a magyarnál, de nagy előnyük, hogy a háttéripa­ruk, azaz a hátországuk (anyag- beszerzés, gépjavítás, kooperá­ciós gyártás stb.) profi szintű. A mieinknek viszont mindenhez kell érteni.- A svájci anyacég valójában mekkora és mivel foglalkozik?- A harmincöt-negyven fős cég fejlesztésekkel, összeszere­léssel, a gyártás menedzselésé­vel és piackutatással, illetve a gépek szervizelésével foglalko­zik. Komoly érdekeltségük van Svájcban, Németországban és Franciaországban, most törnek be a spanyol és az ausztrál pi­acra. A nyugati visszaesést ugyan maguk is érzik, ezt kivé­dendő terjeszkednek, mert mást nem is tehetnek. Murányi László Egy nyugati példa elöljáró­ban: Dániában a munkanélküli két esztendőn keresztül kapja a segélyt, majd fél évig dolgoz­nia kell. Ellenben bármilyen - felajánlott - munkát köteles el­fogadni a két munka nélkül töl­tött év után. A ledolgozott fél év elteltével aztán, ha úgy dönt, hogy az adott munka nem az ő ízlése szerint való, újra igénybe veheti a munkanélküli járadék két éven keresztül fo­lyósított, s több mint százezer forintnak megfelelő összegét. S ez így megy, míg az illető meg nem unja a „semmit te­vést”. (Illik viszont hozzátenni mindehhez: nemcsak a segély mértékét, de a koppenhágai árakat sem a magyar pénztár­cákhoz szabták. Magyarországon a helyzet január elsejével az addigihoz képest is romlott. Azok között, akik 1992 december 31-én vál­tak munkanélkülivé, s azok kö­zött, akik január elsejével, a já­radék folyósításának idejében fél esztendőnyi a különbség. Ennyivel rövidebb ideig része­sül ellátásban a januárban mun­kanélkülivé lett polgár. Az ad­digi másfél évhez képest, per­sze, nem csak az ellátás ideje csökken, de a kézhez kapott já­radék összege is. Ha egy 25 ezer forint bruttó fizetésű dolgozó példáját vesszük alapul, a kü­lönbség majdnem nyolcvanezer forint.- A járadék összege januárig az első folyósítási szakaszban, tehát egy évig a munkanélkülivé válást megelőző négy naptári negyedév átlagkeresetének 70 százaléka volt, az utolsó fél év­ben ez 50 százalékra csökkent - mondja dr. Engler Erzsébet, a megyei munkaügyi központ (BMMK) igazgatóhelyettese. - Januártól ez úgy módosult, hogy 3 hónapig a 75 százalékot, az azt követő kilencben pedig a 60 százalékot kapja a járadékra jogosult. Változott a folyósítási összeg alsó és felső határa is, ezentúl egyik sincs összefüggésben a minimális bérrel. Az alsó határ januártól 8600 forint, míg a felső 3 hónapig 18 ezer, kilenc hónapig pedig 15 ezer forint. De ez is - sajnos - bruttóban ér­tendő. A módosított törvény nem csak az időtartam és a folyósí­tott összeg tekintetében kedve­zőtlenebb a polgár számára, mint az előző volt, de abban is, hogy a minden áron való mun­kában maradást erőlteti - sok­szor nem is éppen tolerálható eszközökkel. Ilyen például az a módosítás, mely azt mondja ki, hogy azok, akik - egyszerűen fogalmazva - önhibájukból vál­nak meg munkahelyüktől, az eddigi kilencven nap helyett 180 napot lesznek kénytelenek a járadék utalásának megkezdé­sére várni.- Ami meg még inkább szúrja a munkaügyi szakemberek sze­mét - mondja a BMMK igazga­tóhelyettese, s tegyük hozzá, nem csak az övékét hogy a próbaidő alatti, munkavállalói részről történő felmondást is 180 nappal „bünteti” a tör­vényalkotó. Főként azért érthe­tetlen ez, mert a próbaidő in­tézményének lényege szenved csorbát. A gyakorlat ugyanis ismert: a két fél azért állapodik meg próbaidőben, hogy bárme­lyikük indoklás nélkül megszün­tethesse a munkaviszonyt, min­denféle következmény nélkül. Ezt a Munka Törvénykönyve szentesíti - a Foglalkoztatási Törvény viszont január óta nem. Mindenesetre a helyzet eléggé érdekes . .. Ugyancsak többek csodálko­zását váltja majd ki, ha kiderül - márpedig a törvényből már ki­derült -, hogy ezentúl nem csak a munkaügyi központok, de a helyi önkormányzatok is ellen­őrizhetik a munkanélkülieket, vajon nem végeznek-e tiltott fe­ketemunkát. Amennyiben ugyanis a két intézmény megál­lapodik, s az önkormányzat al­kalmazottja rábizonyítja a mun­kanélkülire a feketemunkát, a hivatal részére a munkaügyi központ - amolyan vérdíjként - az illető 90 napi ellátmányát utalja át. (Kérdés, persze, lesz-e önkormányzat, mely a helyi munkanélkülieket, akik máskü­lönben potenciális választói, ilyesmivel kívánja sakkban tar­tani ...) S végül még egy változás: e hónap végétől a munkavállalók­tól nem az eddigi egy, hanem már két százalékot vonnak a Szolidaritási Alap részére - mely a munkanélküliek ellátását hivatott biztosítani. Csekély vi­gasz, ha egyáltalán annak ne­vezhető, hogy a munkaadótól követelt „fejadó” is nő - hét százalékra. Pauska Gazdasági fordulat Lengyelországban A recesszió évei után 1992-ben Lengyelországban az ipari termelés egyes területein megindult a gazdasági növeke­dés, s e tendencia tartósnak ígérkezik - jelentette a varsói Központi Tervhivatal. Az ipari termelés az előző évhez képest 3,5 százalékkal emelkedett. A növekedés ápri­lisban kezdődött, s e hónaptól az év végéig az iparban az ütem 1991-hez képest elérte a 9 szá­zalékot. Éves átlagban a terme­lékenység növekedése mintegy 12 százalék volt,, ezen belül a negyedik évnegyedben 17 szá­zalék. Éves áremelkedés 26,1 százalék A múlt év utolsó hónapjá­ban a fogyasztói árak - no­vemberhez viszonyítva - 1,1 százalékkal emelkedtek. No­vemberben a havi áremelkedés 1.6 százalékos, októberben 2,5 százalékos, szeptemberben pe­dig 2,4 százalékos volt, jelenti a KSH. Decemberben az előző év azonos időszakához viszo­nyítva az éves áremelkedés 21.6 százalékot tett ki. A Köz­ponti Statisztikai Hivatal sze­rint a múlt esztendő egészét te- kinve - az előző évhez viszo­nyítva - a fogyasztói árszínvo­nal átlagosan 23 százalékkal emelkedett. Az előző eszten­dőben 1991-ben az éves ár­emelkedés mértéke még 35 százalék volt. A KSH elem­zése szerint az 1992-ben egyenlőtlenül emelkedtek az árak. Az év elején jelentős ár- emelkedési hullám alakult ki, a támogatások csökkentése, az adók emelése következtében. Januárban a havi áremelkedés 3,2 százalékot, februárban 2,7 százalékot tett ki. Márciustól kezdve az infláció havi üteme jelentősen csökkent, egészen a nyár végéig, amikor ismét kismértékben felgyorsult. Az augusztusban kezdődő újabb áremelkedési hullám a vezeté­kes gáz és a villamosenergia, a palackos gáz és a központi fű­tés drágulásának volt köszön­hető. Emelkedtek az őszi hó­napokban a húsfélék, zsiradé­kok és zöldségfélék árai is. Múlt év decemberében a lét­minimum 39 100 forintra emelkedett a két felnőttből és két 15 éven aluli gyerekből álló városi családban. Egy főre számítva 9770 forintnak felel meg. Novemberhez képest háztartásonként 600 forinttal, egy főre számítva pedig 140 forinttal nőtt a létminimum. A létminimum összege leg­magasabb a városi egyedülál­lóknál, ez keresőnként 13 800 forintot tett ki decemberben. Legalacsonyabb viszont a két felnőttből és négy 15 éven aluli gyermekből álló községekben élő családoknál. Az ilyen ház­tartások létminimuma decem­berben 46 ezer forintot tett ki. Az előző év decemberében a két felnőttből és két gyermek­ből álló városi családoknál a létminimum még csak 31 400 forint volt, a községekben élő családoknál pedig 29 500 fo­rintot ért el. MEGRENDELŐLAP Megrendelem az Új Dunántúli Naplót .........................................................példányban. A példányonkénti lap vásárláshoz képest havonta 3 lapszámot, éves előfizetésnél 60-at ingyen kap ! Előfizetési díj 1 hónap 319 Ft, negyedév 957 Ft, 1 év 3388 Ft EGYÉNI ELŐFIZETŐ KÖZÜLETI ELŐFIZETŐ ESETÉN ESETÉN Név:................................,.................Cég neve :..................................................... C ím:...................................................Címe:.......................................................... A z előfizetési díjat a nyugtával jelentkező kézbesítőnek fizetem ki. Az előfizetési díjat a..................................................................számú banki b etétszámláról egyenlítem ki. aláírás cégszerű aláírás

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom