Új Dunántúli Napló, 1993. január (4. évfolyam, 1-30. szám)
1993-01-18 / 17. szám
6 üj Dunántúli napló 1993. január 18., hétfő Útilapu a Parlamentnek? Gyűlnek az aláírások. Az íveken több mint százezer név erősíti meg az igényt, hogy a parlamentet oszlassák fel és még a ciklus lejárta előtt kerüljön sor új országgyűlési választásokra. A Létminimum Alatt Élők Társaságának akciója azonban - vezetőinek bejelentése szerint - a százezres küszöb átlépése után is folytatódik. A kézjegyek gyűjteményét majd akkor teszik le a közélet asztalára, ha legalább 200 000 aláírás ad nyomatékot az előrehozott választások követelésének. Veszélyben a mandátumok szavatossági ideje? A kezdeményezés mozgósító erejét és támogatottságát egyelőre nehéz reálisan megbecsülni. Tény, hogy a népszavazás kiírásához szükséges 100 000-es kvóta - ez már korábban bebizonyosodott - alacsony. Sok olyan jelszószerű cél fogalmazható meg, amely mögé aláírók százezres nagyságrendű tábora sorakozik fel. Kétséges, hogy alkotmányjogilag elfogadható-e a képviselők visszahívásának eszközeként a népszavazás. És legalább ugyanennyire kétséges, hogy az esetleges igenlő válasz esetén összegyűlne-e annyi voks, amennyi a népszavazási aktus érvényességéhez szükséges. Jelentéktelen közéleti epizódról van szó? Szociáldema- gógia, kalandorkodás, ámyék- bokszolás - ilyen és hasonló minősítéseket kapott már a LÁÉT kezdeményezése, amelynek célját és lehetséges következményeit illetően is el- marasztalóak a vélemények. Ez azonban mitsem változtat azon, hogy súlyos hiba volna lekicsinylő kézlegyintéssel elintézni a dolgot. Az akció a létminimum alatt élők nevében szól - márpedig a nincstelenek és nélkülözők tábora növekszik. Lehet, hogy a konkrét követelés alkotmányjogi képtelenség. De a figyelmeztetést ki kell hallani belőle: a szociálpolitikát nem szoríthatják háttérbe pártcsatározások, acsarkodások, pozícióharcok, politikai pótcselekvések. A törvényhozó és a végrehajtó hatalom csak azzal veheti élét a társadalmi stabilitást fenyegető akciónak, ha most már minden erőt a LÁÉT potenciális tagságának csökkentésére, azaz az elesettek fölsegítésére összpontosít. Bajnok Zsolt Ismét Isten háza lesz? A református egyház visszaigényli egykori nagyerdői tulajdonát, a debreceni Egyetemi Templomot - adta hírül egyházi forrásból származó értesülését a debreceni rádió. Az egyház szerint a templom nem adásvétellel, hanem államosítással került állami tulajdonba, jóllehet helyette felépült a Bolyai utcai templom. Utóbbi azonban csak háromszáz személyes, s vasárnaponként 500 ember szorong benne. A volt egyetemi templom 1200 személyes, s a jövőben a debreceni egyetemisták lelki-szellemi gondozását fogja biztosítani. Lipták András, a debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetem rektora sajnálkozását fejezte ki amiatt, hogy ilyen fontos kérdésben az egyház vezetői nem keresték meg, csupán a rádió közvetítésével szerzett tudomást az egyházi igényről. Az is tény - mondta a rektor hogy az 1960-as, 70-es években az egyetemi professzori gárda legjózanabbul gondolkodó tagjai mentették meg a II. világháborúban megsérült templomot a lebontástól. Manapság az egyetemre látogató külföldieknek mint a „tudomány templomát” mutatják be az ingatlant, ahol az egyetemi könyvtár és a számítóközpont működik. Vizsgák a Kodolányiban A pécsi Kodolányi János Gimnáziumban (a volt Dolgozók Gimnáziuma, Szt. István tér 10., tel.: 15-673, 15-718) 1993. május hó folyamán különbözeti és magánvizsgák tehetők. Különbözeti vizsgát tehetnek azok, akik valamelyik szakközépiskola első-második osztályát sikeresen befejezték, de tanulmányaikat a gimnáziumban kívánják folytatni. A vizsga tantárgyait a bemutatott bizonyítvány alapján az igazgató vagy helyettese állapítja meg. Magán-(osztályozó) vizsgát a fenti időpontban a gimnázium bármelyik évfolyamának teljes anyagából lehet tenni. Jelentkezés: február 1-jétől február 15-ig - szombat, péntek kivételével -d.e. 9-12 és 13-19 óra között. A jelentkezésnél mindkét vizsgánál az iskolai bizonyítványt és a személyi igazolványt kell bemutatni. Érettségi vizsga (június): jelentkezés a fenti időpontban. Jelentkezéshez szükséges a gimnáziumi bizonyítvány (anyakönyvi kivonat) és a személyi igazolvány. A gimnázium igazgatósága A Halak vagy a Vízöntő korszaka A 26 000 éves Nagy Napciklusnak melyik világhónapjában is járunk? Az újságokban közölt, illetve különféle kiadványokban szereplő állatövi jegytípusokra alapított „horoszkópok” révén az asztrológia ma jobban foglalkoztatja nálunk az embereket, mint évtizedek óta bármikor. Az asztrológia tagadhatatlanul az emberiség több ezer éves kultúrájának jelentős eleme. Ugyanakkor mind hívőinek, mind ellenzőinek táborába túlnyomórészt abszolút laikusok tartoznak. Számukra - mondhatnám: számunkra ( ha egyéb gondunk nincs) - különösképpen zava- róak a különböző horoszkóp-kiadványokban található ellentmondások. Az apróságokon túl két alapeltérés mutatkozik. Megnyilvánul egy olyan felfogás, amely szerint az emberiség már bejutott az Vízöntő-korszakba, a másik szerint viszont csak e belépés előtt állunk a Halak korszakának végén. Akadnak olyan hazai újsághoroszkópok is, amelyek már elcsúsztatták az állatövi jegyeket, s akik ez idáig például úgy tudták, hogy február közepi születésükkel Vízöntő típusúak, döbbenten tapasztalhatják, hogy már Bak-nak számítanak.) A téma tisztázásához hazai viszonyainktól semleges külföldi asztrológus szaktekintélytől kértünk segítséget. A már 14 éve Svájcban élő pécsi származású dr. Keresztúri Endre - aki egyébként orvosi diplomáját a POTE-en szerezte és a közelmúltban nagy feltűnést keltett Jézus horoszkópjáról írt, Svájcban megjelent könyvével - készségesen vállalkozott a feladatra. A vele folytatott beszélgetés lényegét próbáljuk most visszaadni, azzal az általa hangsúlyozott tanáccsal, hogy aki alaposabban kíván megismerkedni az asztrológia alapjaival, feltétlenül olvassa el Baktay Ervin A csillagfejtés könyve című, 1989-ben újra megjelent művét. A problémakör megértéséhez a precesszió, a Föld-tengely elmozdulásának jelenségét kell tisztázni, mivel ennek megfigyelésével jutott el az asztrológia a Nagy Napciklus (Napév) filozófiai feltárásához, a 12 világhónapra osztott ciklus szellemi tartalmának meghatározásához. A megfigyelt jelenség arra vonatkozik, hogy a Föld-tengely elmozdulása folytán a tavaszi napéjegyenelőség a csillagképek hátterén visszafelé irányuló mozgással egy kört ír le. Ennek a következménye, hogy az égi egyenlítő és a Nap-pálya metszéspontja, a tavaszpont - amely a Kos jegyének 0 foka - hátráló mozgással mintegy 26 000 év alatt ír le egy kört. A leglényegesebb ezzel kapcsolatos ismeret és vitapont az állatövi jegyek és az állatövi csillagképek precíz elkülönítése, mert ennek hiánya vezet a legtöbb félreértéshez. Az állatjegyek öve nem létezik, csak fikció. Kiinduló pontja, a tavaszi napéjegyenlőség pontja vetül valahova a csillagképekre, amelyek bizonyos állandósággal rendelkeznek, de alkotó elemeik a térben igen nagy távolságra vannak egymástól. Amikor a korábbi csillagvallásokból az i.e. 5.- 4. században kialakult a horoszkópokra épülő asztrológia, az állatövi csillagképek nagyjából egybe estek az állatövi jegyekkel. Amiatt, hogy az állatövi jegyek sorának kiinduló pontja ( a Kos 0-fok) a precesszió révén hátráló mozgást ír le a csillagképek sora előtt. Ez az egész 12-szer 30 fokos Zodiák-rendszer - amely az állatövi jegyeket és nem a csillagképeket foglalja magába - együtt mozog a tavaszponttal. Az így mintegy 25 800 év alatt bejárt kör 1/12 részére nagyjából 2160 év jut. Ezek a nagy Napév úgynevezett világhónapjai. Annak meghatározásához, hogy melyik világhónapban vagyunk - a Halakban-e, vagy már a Vízöntőben; mikor volt, vagy lesz az átlépés, ez az évszám attól függ: mikorra tudjuk azt az időpontot tenni, amikor az állatövi jegyek és az állatövi csillagképek egybeestek. Erre, illetőleg az átlépés időpontjára vonatkozóan a leginkább számon tartottak között is 71 féle különböző adat ismeretes az asztrológiai irodalomban. A megadott dátumok az átlépés időpontjára a 18. századtól 3550-ig terjednek. Baktay Ervin azon adata, amely szerint az állatövi jegyek és az állatövi csillagképek i.e. 367-ben estek egybe, még ma is egyike a legjobbaknak. (dr. Keresztúri Endre is ennek elfogadása felé hajlik.) Ha ehhez az évszámhoz számítjuk azt a nagyjából 2160 évet - a precessziónak 30 fokkal távolabbi szakaszát - akkor az 1700-as évek végén kellett átjuthatnia a precessziónak a Vízöntő csillagképbe. Pontosabban 1793-ban, a francia forradalom csúcspontján. Nagyjából minden asztrológus egyetért azzal, hogy a Vízöntő korszak szellemi tartalma egybeesik a francia foradalom alapideológiájának jelmondatával - Szabadság, egyenlőség, testvériség - , s azzal is, hogy a francia forradalommal nagy társadalmi tudatváltozás következett be. Ezt vezetik vissza a Vízöntő korszak szellemi tartalmának elterjedésére. Abban is lényegi nézetazonoság mutatkozik, hogy a szellemileg felfogott világhónap tartalma az emberiség tudatában fokozatosan jelenik meg. Csillagászatilag megközelítve: az 1962 február 4-én, 5-én bekövetkezett napfogyatkozás a Vízöntő jegyében, amikor annak idején a Szatur- nuszig bezárólag valamennyi ismert klasszikus planéta ugyancsak a Vízöntő jegyében tartózkodott, a Vízöntő korszak kiteljesedésének újabb fokozataként értékelhető. Feltétlenül hangsúlyozandó: az a kijelentés, hogy a Vízöntő szellemi korszakába ért az emberiség, az jelenti, hogy a tavaszi napéjegyenelőség idején a Nap a Vízöntő csillagképben áll. Mégpedig az asztrológusok Vízöntő csillagképében.(Ennek pedig semmi köze sincs ahhoz, hogy a csillagászok hova húzzák meg a határvonalat a Halak és a Vízöntő csillagkép között.) Ugyanakkor a tavasz napéjegyenlőség napján kezdődik a Kos jegye is a horoszkópban. Ez azonban egészen más vonatkoztatási rendszer: az állatjegyek öve a Nap-pálya mentén. Az a fajta asztrólógia, amely figyelembe veszi, hogy a Nap ténylegesen melyik háttércsillagképben áll, az Európában kialakult asztrológia szisztémájától idegen - indiai eredetű - értelmezési szabályokat próbál ezzel a rendszerrel vegyíteni. Hasonlattal élve: minha a tarokk lapjait a magyar kártya lapjaival keverné össze. Vagyis amiatt, hogy a Vízöntő szellemi korszakába lépett az emberiség, illetőleg, hogy csillagászati szempontból valakinek a születésekor ténylegesen melyik csillagképben állt a Nap, a babiloni-gö- rög-római hagyományokon alapuló klasszikus európai asztrológiai szerint nem indokolt, hogy más jegybe soroltassék. Dunai Imre A „pálosok” A Mecsekre kapaszkodik az autóbusz. Pálosok!, - mondja a vezető a megálló nevét, s páran leszállnak a külön harangto- ronyos, „campanilés” templom előtt.S miközben épp egy „fehér barát” nyitja az üveges, rácsos ajtót, visszarepülnek gondolataink a messzi középkorba. • A korba, melyről az 1472-ben született Gyöngyösi Gergely rendi krónikás emlékezik, aki 1512-1519 közt a római Caelius hegyen levő magyar zarándokház priorja is volt, s aki vagy nyolcvan magyar, szlavón, német kolostor oklevélanyagát olvasva végig, feldolgozta az akkor már 300 éves pálos történetiséget. Tőle olvassuk, hogy a XII. sz. elején Bertalan pécsi püspök a patacsi birtokán levő hegy tetején Szent Jakab apostol tiszteletére kolostort építtet a Mecsekben élő ekkor már nem kisszámú remete számára. Az Esztergom-kömyéki remetékkel meg a jóerkölcsű Özséb kanonok törődik, kenyeret, élelmet juttatva cserébe a hozzá hozott gombáért, erdők gyümölcséért, fonott kosarakért. Sőt, világtól elvonult életmódjuk annyira megtetszik neki, hogy maga is közéjük áll, s a Pilisben a Szent Kereszt nevével jelölve kolostort is „tesz” nekik. Aztán egy éjszaka Özséb különös álmot lát. Sok kis láng világít az erdő fáin, s hamarosan mind-mind hatalmas, fényes- kedő koszorúba fonódnak. Felébredve az a gondolata támad, hogy a lángocskák az országban szerteszét megtelepedett remetéket példázzák, s ezeket neki össze kell gyűjteni a remeték nagy családjává. Egybe is szedi őket, s hamarosan szabályzatuk is lesz Pál veszprémi püspöktől, hogy a Szent Ágostontól megállapított kötelmek szerinti legyen közösségük. Elkövetkezik az 1262. év, Özséb pár társával Rómába megy, IV. Orbán pápától megkapja a rendi jóváhagyást, és első provinciálisként összetartja, vezeti a Pilup-i (Szentke- reszt-i), a kőkuti (kékkúti), a mecseki, a bakonyi, a badacsonyi, az örvényesi, eleki (zalai) és szakácsi (somogyi) remetéket. • De honnan a pálos név? A remeték Remete Szent Pált a Kr. u. 304-ben elhunyt, sivatagba vonult nagy magányost tartják szellemi ősüknek. A Peer kódex beszél róla, hogy Pál gazdag egyiptomi szülők gyermekeként korán árvaságra jut. Húgát férjhez adja, de a „rér”, a sógor minden áron meg akarván szerezni vagyonát, még életére is tör. Ekkor felhagyva evilági dolgaival a pusztába indul. Hatvan évig él egy mély keskenytorkú sziklabarlangban, ennek nyílását pálmafaágak levelei takarják el az avatatlan szemek élők. Elmélkedik, imádkozik , ételét, ruháját a pálma adja. Ezután lesz társa Antal remete, akiről a Debreczeni kódexben az áll, hogy nemes szülőktől származik, de hamarosan elárvul, vagyonát szétosztogatja a rászorultak közt és a vadonba vonul. Sok évi remetéskedés után, amit együtt tölt imában, elmélkedésben Pállal, - úgy tudja a hagyomány - ő temeti el megholt tanítómesterét, s két oroszlán segít neki a homoksírba való elföldelésnél. A pálos cimerben ezért látjuk Pál pálmafáját, a kettőjüknek naponta kenyeretet hozó hollóval és az oroszlánokkal. • A rend az évek során egyre erősödik, lombosodik. Gyöngyösi Gergely az 1526-os mohácsi csatát megelőző időkig csak hazánkban több mint száz kolostor nevét és pontos helyét adja meg rendtörténetében. Támogatóik közt elsősorban Nagy Lajost és Mátyás királyt kell említenünk. Nagy Lajos uralkodása tizedik évében 1352-ben Mária- nosztrán építtet kolostort a rendnek, ahol a név, „Maria nostra” a Mi Asszonyunk, a Magyarok Nagyasszonyára utal, s ez a település neve is. Az uralkodó gyakran keresi fel egész házanépével „kedvelt pálosait”, s innen küld 1382-ben 16 szerzetest Opolei (Apuliai) László nádorral Lengyelországba a czestochovai kolostor alapítására. Sőt megszeri a rendnek Remete Szent Pál ereklyéjét is. 1381-ben, a Velencével folytatott háborúskodás és győzelem után befoglaltatja a békeszerződésbe is, hogy a Köztársaság neki ajándékozza a rendalapító testereklyéjét. Az Érdy kódex szerint a pécsi Bálint és a zágrábi Pál püspök hozta két aprószent ereklyéjével a Szent János kápolnába Budára a drága testet, s előtte éjjel-nappal két pálos fráter őrködött, imádkozott. Rövidesen azonban Mindszent hava 14. napján átviteti a pápai legátussal és Demeter esztergomi érsekkel Buda fölötti Szent Lőrinc mártír egyházába. Márianosztráról még annyit, hogy 1535-ben lett a török pusztítás áldozata, s csak 1715-ben tér haza Lengyelországból két pálos barát, hogy nekifogjon az újraépítésnek. 1720-ra készül el Széchenyi György esztergomi érsek hagyatékából Vépi Máté pálos szerzetes tervei szerint a hajó a toronnyal, - betartva a középkori pálos építési szabályt, hogy a szentély és a hajó hosszának egyenlőnek kell lennie. Az újjáépített templomot 1729 augusztus 14-én szenteli fel Berényi Zsigmond, a későbbi pécsi püspök. A főoltáron ott a Laszkiri Cyprián atyától újonnan festett a czestochovai csodatevő képhez érintett „Mária a gyermek Jézussal” kegykép. A kolostor az 1770-es évek közepétől lakható, szerzetesei közt ott találjuk irodalmunk nagyját, Virág Benedeket, Ányos Pált, Verseghy Ferencet. És napjaink pálosai? Budán, az 1923-ban létesített szentgellérthegyi sziklatemplomban 1989 óta szolgálják ismét a szerzetesek a híveket, - ugyanezen évben vették birtokukba Nosztrát és a pécsi 1938-ban Szent Imre tiszteletére szentelt templom is megint övék. • A harangszó újra a Me- csek-oldalon a nagymúltú szerzetesrendre emlékeztet, s a napjukat január 15-én és 17-én tartó szent ősökre, Remete Szent Pálra, Szent Antalra. R. Gy.
