Új Dunántúli Napló, 1993. január (4. évfolyam, 1-30. szám)

1993-01-18 / 17. szám

1993. január 18., hétfő uj Dunántúli napiö 7 Szinte mindenhol látszanak a pusztítás nyomai Fotó: Szundi György Vandál pusztítás a komlói bányász emlékhelyen Falbontók, tolvajok, gyújtogatok látogatják a Kossuth 1-es légaknát Mielőtt a cöveket leverik Felgyorsult az ingatlanforgalom Leáll a Zetor gyár Leállítják a traktorgyártást, és tömegével bocsátják el a dol­gozókat a bmói Zetor gyárból - jelentette a Rudé Právo című prágai lap. 1990-ben még 10 ez­ren dolgoztak a Zetomál, jelen­leg 7 ezren. Az elkövetkező na­pokban azonban további 3 ezer munkás kapja meg a felmondó- levelet. Az ok: leállítják a trak­torgyártást. Ezt a döntést pedig az a tény váltotta ki, hogy nem sikerült megújítani a szerződést a Zetor traktorokat eddig érté­kesítő Motokov részvénytársa­sággal. Soros tavalyi nyeresége A Soros György irányította New York-i pénzügyi csoport tavalyi profitja 2-3 milliárd dol­lár volt - mondta a Financial Times című brit gazdasági lap­nak a Soros Fund Management (Soros Alapkezelő Társaság) egyik igazgatója, Stan Druc­kenmiller. Az igazgató szerint a haszonnak lényegesen keve­sebb mint a fele származott a közös piaci átváltási mecha­nizmus (ERM) tavaly szeptem­beri válságából, szétzilálódásá­ból, vagyis az angol font pénz­piacokon kikényszerített leérté­keléséből. A profit nagy része más valuták kereskedelméből és értékpapírokból származott - mondta az igazgató. Kheopsz kis piramisa A három világhírű el-gízai piramis legnagyobbika építtető- jének újabb piramisára bukkan­tak rá egyiptomi régészek - adta hírül a kairói Al-Ahram. - Khe­opsz kis piramisa a nagynak nem egész egytizednyi mása volt eredetileg: a számítások szerint a 23x23 méter alapú gúla 14 méter magasságot ért el. A magasságból két méter ma­radt épségben, de megvan a gú­lát záró csúcs. Négy nő a Déli sarkon Négy amerikai nő csütörtö­kön sítalpakon elérte a Déli sar­kot. A csapat vezetője, a 35 éves Ann Bancroft sporttanámő korábban már járt az Északi pó­lusnál, és így ő az első nő a vi­lágon, aki a Földnek mindkét sarkára eljutott. Az expedíció tavaly novem­ber 9-től, a Ronne-jégmezőtől több mint ezer kilométert tett meg az Antarktiszon, és még csaknem ezerötszáz kilométeres út áll előttük a McMurdo ame­rikai kutatóállomásig. Felszerelésüket szánkón ma­guk húzzák. Csendes erdei környezetben, Komló központjától alig 2 ki­lométernyire, a Határi tető mel­lett található Kossuth bánya I-es légaknája. A műúton megköze­líthető létesítmény még az 1920-as években épült. A 351 méter mély szellőző akna 1986-ig üzemelt, ekkor betö- medékelték, csak a 30 méter magas aknatorony, a szellőzte­tőberendezés és a szállítógép­ház maradt emlékeztetőül a fel­adatát betöltő ipari objektum­ból. Emlékhely születik Komlói lokálpatrióták, bányá­szok, nyugdíjasok ekkor hatá­rozták el, hogy az oly sokat lá­tott légakna külszíni maradvá­nyait ne rombolják le, hanem a komlói bányászat emlékhelyévé alakítsák át. A szellőztető és szállítógép mellé a rakodógép­től a kézi szerszámokig külön­böző leselejtezett bányagépeket és egyéb kellékeket sorakoztat­tak fel, így modellezve a föld alatti munka eszköztárát. Nem lett ez múzeum, a tárgyakat nem rendszerezték, s nem he­lyezték el azokat korhű környe­zetben sem, egyfajta bemutató teremmé vált inkább Kossuth I. légakna, emlékhely a munkát befejező bányászoknak, s szer­szám és gép ismertető a kíván­csi családtagoknak, érdeklő­dőknek. Mindaddig nem is volt semmi gond, amíg hozzáértő emberek őrizték a komplexu­mot és szakszerű tájékoztatót tartottak a kiállított darabokról a látogatóknak. 1990-től azonban a bányavállalat gazdasági hely­zete már nem engedte meg, hogy évi 1 millió forintot költ­sön az emlékhely fenntartására - fűtésre, világításra és a sze­mélyzet bérére, ezért a személyi védelmet megszüntette. Az építészeti különlegességet ezután kalandvágyó fiatalok fe­dezték fel, de mindennapos lá­togatók lettek hamarosan a be­törők is, akik a színesfém alkat­részek, alumínium és rézkábe­lek mellett minden mozdítható elemet igyekeztek hasznosítani. A rendőrség tetten ért a tolvajok közül néhányat, s az elkobzott eszközök visszakerültek rendel­tetési helyükre, de mindez ideig óráig tartott csupán, mert újabb hívatlan vendégek ismét eltu­lajdonították a kiállított tárgya­kat. Gazdátlan „bányamúzeum” A Mecseki Szénbányák ek­kor ingyen felajánlotta a komlói önkormányzatnak az ipari léte­sítményt további hasznosításra. A város vezetése azonban 1992 július 14-én rövid levélben így köszönte meg az ingatlant: „Komló város önkormányzata hozzájárul, hogy a légaknai múzeum épületét a Mecseki Szénbányák Fa. ipari tevékeny­ségre hasznosítsa, mert bányá­szati múzeumként fenntartani és üzemeltetni nem tudják.” Ezt követően csaknem fél évet várt még a bányavállalat hátha győz a józan ész és sike­rül végül is megmenteni az em­lékhelyet. Novemberben vi­szont elkerülhetetlenné vált az intézkedés. Ekkor ugyanis az unatkozó látogatók egy repedés mentén kibontották a gépház fa­lát, majd felgyújtották az épüle­tet. Bontásra ítélve Hiányzó ajtók, beszakadt padlózat, feldarabolt üszkös fémhulladékok, lemezcsonkok fogadják az ideérkezőt. A tíz­emelet magas aknatorony rend­szeresjátszóhelye a fiataloknak, a fémtraverzeken egyensúlyoz­nak a sodronyköteleken lógnak a gyerekek ég és föld között, életveszélyes helyzetekben. Úgyhogy a Szénbányák a SZÉ- SZEK (Szénbányászati Szerke­zetátalakítási Központ) engedé­lyével haladéktalanul nekilátott a balesetveszélyes elemek bon­tásához, szétdarabolásához. Amint az időjárás engedi, a munkát befejezik, s végleg bú­csút mondhatnak a komlóiak az egykor nemes célokkal induló kezdeményezésnek. Csupán néhány idős bányász emlékeze­tében marad meg majd, hogy egykor itt állt Kossuth I-es légakna. Mészáros B. Endre Sóhajtásnyi csak a szünet a baranyai földhivatalokban. A szünet képletesen értendő: a kárpótlási törvények végre­hajtása 1992-ben - de még je­lenleg is - páratlanul súlyos feladatot róttak az appará­tusra, ezekben a napokban pedig már az erőt gyűjtik arra az időszakra, amikor a felosz­tásra kijelölt tábláknak 60-70 százalékára lehet majd lici­tálni. Ez tavasszal elkezdődik. Nyolcvanezer ügyfél Mondhatnánk: most már aránylag könnyű nekik, hi­szen számítógépeken dolgoz­nak ... Valóban, ám estik a múlt év végétőt mondható, hogy minden városi és a me­gyei földhivatalban is rendel­kezésre áll a szükséges gép­park. Azt sem szabad figyel­men kívül hagyni: maga az át­állás, a computerek „betöl­tése” adatok tömegével, a géppark kezelésének elsajátí­tása éppen azokra a hóna­pokra esett, amikor a leter­heltségük a csúcson volt. A kárpótlási törvények végrehajtásához kötődő fel­adataik mértéke legfeljebb a tsz-szervezések időszakával hasonlítható össze. A munka elvitte a 40 fős szakember- gárda kapacitásának 80 száza­lékát. 1992-ben - az előző évi 40 000-rel szemben - 80 000 ügyfelet fogadtak a földhiva­talok. Ez azonban még mindig nem azonos a benyújtott kár­pótlási igények számával. Igen sokan voltak, akik ugyanabban az ügyben több­ször is rájuk nyitották az ajtót. Gyorsított eljárás Ezzel együtt a megye hiva­talaiban túl vannak az első ro­hamon. A Kárpótlási Hivatal­ban azonban ismét felpörget­ték a munka ritmusát: tavasz­tól - mint jeleztük - a jelen­legi 30 százalékkal szemben a kijelölt területeknek már 60-70 százalékára lehet lici­tálni. Ezeket a táblákat a föld­hivatalok szakembereinek kell előkészíteniük. Márpedig ez korántsem egyszerű munka. A kárpótlási hivataltól a licit napját megelőzően két hónappal már megkapják: me­lyik községben, mikor, me­lyik területre lesz az árverés. A földhivatal munkatársai a helyszínre mennek, felmérik, történt-e változás a művelési ágban. Ha igen, gyorsított el­járásban átviszik a tulajdoni lapra. Ezt követően ismét a helyszínre mennek, hogy a mérési adatokat pontosítsák, az adatokat számítógépre vi­szik, hogy a mágneslemezt időben megkaphassa a kárpót­lási hivatal. Közbevetőleg: egy orszá­gos értekezleten hangzott el, hogy példamutató Baranyá­ban a két hivatal együttműkö­dése: kárpótlási ügyekben csak három megye volt hiba­mentes, Baranyán kívül Ko­márom és Szabolcs. Ráadásul ma már a szabályok szigorod­tak: a külterületekre korábban soha nem kértek oly pontos felmérési adatokat, mint most. Korontos János, a megyei földhivatal vezetője sokat mondó táblázatot mutat. Esze­rint a kárpótláshoz kötődően a múlt év december 31-ig 182 községben 837 táblát készítet­tek elő, csaknem 11 000 hek­tárnyi területet. Több mint 278 táblát ki is tűztek, pedig az árveréseken eddig ezekből csak 106 volt érintett. (A lici­tek során egyébként Baranyá­ban december 31-ig 2 080 hektár kelt el.) Ezt a munkát 36 földhivatali szakember vé­gezte el, mégpedig a kijelölt földalap 100 százalékán.Túl vannak a kitűzött földrészle­tek birtokbaadásán is. Megértéssel Mindez azonban „csak” a földmérésre-kitűzésre vonat­kozik, ám terhük még az in­gatlan-nyilvántartás is. Ez a feladat is alaposan megnöve­kedett, gondoljunk csak az önkormányzatok tulajdon- szerzésére, a tsz-ek felbom­lására, az állami bérlakások eladására, az egyházak igé­nyeire, az állami vagyon le­bontására. Mindezt a hivata­lokban bejegyzések, törlések tömkelegé kíséri. A mező- gazdasági ingatlanok eseté­ben az ingatlanforgalom mintegy 10 százalékkal nö­vekedett meg, baranyai átla­got tekintve 20 százalékos, Pécsett 60 százalékos volt a forgalom felfutása 1991-hez képest. Ennek a másik oldala: az ingatlan-nyilvántartás terüle­tén lelassult az átvezetés. Vi­déken 30-35 napot, Pécsett 60 napnál is többet kell vár­niuk az ügyfeleknek. Ez per­sze nagyon kellemetlen is tud lenni, gondoljunk csak azokra, akiknél az OTP-től felvehető kölcsön egyik felté­tele a tulajdoni lap másolata . .. Mégis a földhivatalok munkatársai megértést és tü­relmet érdemelnek: rendkí­vüli leterheltségüket kor­szakként jegyezzük majd né­hány év múlva. Mészáros Attila Mit bír ki az ember? A viharos Balti-tengeren sze­rencsétlenül járt lengyel komp­hajó katasztrófája, mivel az áldo­zatok között magyarok is vannak fokozottan foglalkoztatja az em­bereket. A hideg tengerben kevés a valószínűsége, hogy a tengerben élve találjának meg bárkit. Miért - vetődik fel a kérdés, - hiszen több mint nyolcvan esztendővel ezelőtt a Titanic utasainak egy ré­szét sikerült megmenteni. Azóta fejlődött a technika, tehát na­gyobb az esély a megmenekü­lésre. A tengeri túlélés hazai szakértője. Hadházi László nyu­gállományú tengerészkapitányt kérdeztük a témáról.- Az első és a legfontosabb: a Titanicon a jégheggyel való ütkö­zés után viszonylag sok idő telt el az óceánjáró elsüllyedéséig. Fel tudtak készülni a hajó elhagyá­sára, meleg ruhát, polaócokat vit­tek magukkal a mentőcsóna­kokba. A lengyel komphajó uta­sait váratlanul, álmukban érte a szerencsétlenség, tehát nem tud­ták magukra venni a mentőmel­lényt. Az orkánszerű széllel fel­korbácsolt tengeren valószínűleg lehetetlen volt a mentőcsónakok leengedése.- A SOS jelzések hívására azonnal megindult a vízi- és a szárazföldi mentés is, mégis na­gyon kevés a túlélő.- A félelmen kívül valószínű a hideg víz is nehezítette a szeren­csétlenüljárt emberek megmenté­sét. A túlélés egyik kulcskérdése a testhőmérséklet, ez viszont a ten­ger vizének hőfokától függ. A vízbei} az ember hosszabb ideig csak akkor tud megmaradni, ha a víz hőfoka meghaladja a 25 fok Celsiust. 15-20 fok közöttiben kevesebb mint hat órán, 4-10 fok közöttiben ahg három órán, míg 2-4 fok közötti vízben nem egé­szen másfél óránbelül van esély a túlélésre. Mivel a Balti-tenger vízhőfoka a havaria idején nem haladta meg a 2 fokot, 40-45 percnél tovább elméletileg senki sem maradhatott életben. Fontos tényező a megmenekü­lésben az illető testsúlya, a bőra­latti zsírpárna és bőrvastagsága. A kövérek általában alacsonyabb hőmérsékleten képesek testhő­mérsékletüket stabilizálni. A so­ványoknak akkor van nagyobb esélyük, ha vizbemerülés előtt testüket vastagon bekenik zsírral, olajjal, Az idősek bírják a legne­hezebben a test hőmérsékletének csökkenését.-Milyen körülmények között menekülhettek volna meg a komphajó utasai?- Egyszemélyes, a vízen felfú­jódó mentőtutajokon, amelyekbe még a hajón be lehet szállni. sz. m. MEGRENDELŐLAP Megrendelem az Új Dunántúli Naplót ..........................................................példányban. A példányonkénti lap vásárláshoz képest havonta 3 lapszámot, éves előfizetésnél 60-at ingyen kap ! Előfizetési díj 1 hónap 319 Ft, negyedév 957 Ft, 1 év 3388 Ft EGYÉNI ELŐFIZETŐ KÖZÜLETI ELŐFIZETŐ ESETÉN ESETÉN Név:...................................................Cég neve :.................................................... C ím:..................................................Címe:.......................................................... A z előfizetési díjat a nyugtával jelentkező kézbesítőnek fizetem ki. Az előfizetési díjat a..................................................................számú banki b etétszámláról egyenlítem ki. aláírás cégszerű aláírás

Next

/
Oldalképek
Tartalom