Új Dunántúli Napló, 1993. január (4. évfolyam, 1-30. szám)
1993-01-14 / 13. szám
6 aj Dunántúlt napló 1993. január 14., csütörtök Pécsett a Hevesy Sándor Szakközépiskolában korszerű laboratórium várja a jelentkezőket Tallózás rendeletek közt - útravaló helyett A pályaválasztás félidejében A „pályaválasztás” félidejében járunk. A nyolcadikosok szüleik és tanáraik segítségével ebben az időszakban választanak, hol, melyik középiskolában szeretnének továbbtanulni. Mit mond a „papírforma”? A jelentkezési lapokat legkésőbb február 15-ig kell elküldeni az első helyen megjelölt oktatási intézménybe. A tanulók felvételéről a középfokú iskolák igazgatóinak legkésőbb 1993 április 15-ig kell dönteniük. A két időpont között tartandó felvételi vizsgák időpontjait a megye illetve a régió területén működő önkormányzatok együttesen határozzák meg. A legújabb rendelkezések szerint ez a hagyományos eljárásmód érvényes a két tanítási nyelvű középiskolák felvételi rendjére is. Az ettől eltérő - ja- i nuár 9-i - jelentkezési határidő csak a művészeti és a katonai szakközépiskolákra vonatkozik. A tudnivalók közé tartozik, hogy a szülő most is csak egy jelentkezési lapot tölthet ki és küldhet el az általános iskola közvetítésével, amelyen azonban több, illetve többféle típusú középfokú oktatási intézményt jelölhet meg. (A jelentkezőnek persze joga van mindössze egyetlen intézményt megjelölni.) A tapasztalatok szerint azonban három intézményt - legfeljebb négyet - célszerű feltüntetni a reális választáshoz. Ugyancsak növelheti a beiskolázás esélyét, ha a jelentkezők lehetőség szerint egymástól eltérő iskolatípusokat, illetve azonos típusokon belül többé-kevésbé eltérő szakokat jelölnek meg. Érdemes a lapon feltüntetni a tanulni kívánt idegen nyelvet is -, több nyelv esetén érdeklődés szerinti sorrendben. A felvételi vizsgák időpontjának egyeztetése érdekében - hogy senkit hátrány ne érjen - ajánlatos utalni az esetleges korábbi „előjelentkezésekre” is. A szakoktatási intézményekbe pályázók gondosan és pontosan töltsék ki lapjaikat, hogy hasonló módon kapjanak tájékoztatást az alkalmassági vizsgák időpontjáról. A külföldön tartózkodó, de magyar állampolgárságú fiatalok, akik itthon akarnak továbbtanulni, ugyancsak jelentkezési lapot töltenek ki, amelyhez mellékelni kell a bizonyítványok hiteles magyar fordításait. Mérvadó körülménnyé válhat a választott iskolák sorrendjének helyes megválasztása is, amelynek önismeretre, az érdeklődés irányára és az elért tanulmányi eredményre egyaránt épülnie kell. Az utóbbi években megnőtt a szerepe annak, hogy a lakóhely szerinti iskolák közül választottunk-e, s hogy az iskola tud-e kollégiumi férőhelyet biztosítani távol lakó diákjainak. Természetesen az intézmény egyéb sajátosságairól, nagyságáról, közkedveltségéről is érdemes kikérni a pedagógus szakvéleményét, hogy a lehető legnagyobb esélye legyen annak, hogy a kisdiák a számára leginkább „testreszabott” iskolába kerül. Azoknak, akik „kosarat” kapnak Az utolsó helyen megjelölt középfokú intézményből elutasított tanulók jelentkezési lapját (az elutasító határozattal együtt) az iskolafenntartó önkormányzatok kapják, az április 25-i döntést követően azonnal, hogy esélyt és időt teremtsenek a fellebbezések beadásának és elbíFellebbezni a 15/1986. MM számú rendelet szerint csak akkor lehet, ha valamennyi választott (a jelentkezési lapon megjelölt!) középiskola elutasította. Fellebbezni ugyan az elutasító határozatot hozó, (következésképp utolsó helyen megjelölt) középiskola döntése ellen lehet, (ide kell postázni), de az ismételten beadott jelentkezési lapon már bármelyik középiskolát választhatjuk a korábban megjelöltek közül. A fellebbezéseknek a középiskolából - a kézhez vételtől számítva 3 napon belül - az iskolafenntartóhoz kell kerülniük, ahol a beadványokat az oktatási intézmények segítségével június 15-ig bírálják el. A tovább nem tanulók foglalkoztatása, elhelyezése a lakóhely szerint illetékes jegyző feladata. Aki a „k”, azaz betanított munkásokat is képző 9-10. osztályokba sem akar (vagy nem tud) járni, a Munkaügyi Foglalkoztatóhoz fordulhat, de ehhez először felmentést kell kérnie a 16 éves korig érvényes tankötelezettség alól. Választék és választás Szükséges említeni, hogy a Pályaválasztási Tájékoztatóban közöltektől eltérően, az egészségügyi szakképzésben Pécsett egyelőre nem lesz változás a tavalyihoz képest. Viszont először indít szakközépiskolai osztályokat a pécsi 508. Ipari Szakmunkásképző és Szakközépiskola faipari, bőripari és épületgépész szakmacsoportokban a jelentkezők száma szerint, az 500. számú Ipari Szakmunkásképző és Szakközépiskolában ruhagyártó szakközépiskolai osztály jelent majd ősztől újdonságot, míg autószerelő szakmában hasonló osztály indításához nem járult hozzá a város. y* Újdonság szeptembertől Nem lesz ötéves mesterképzés ősztől az 506. sz. Szakmunkásképzőben, megszűnt Pécsvá- radon a négyéves állattenyésztési szakközépiskolai szak, viszont kialakulóban vannak az új profilok a Hevesy György Műszaki Szakközépiskolában, (a tulajdonképpeni vegyipariban) ahol többféle ágazati technikusi (környezetvédelmi, vegyésztechnikusi, ipari biotechnikusi) képzés indul és a világbank által támogatott képzési modell bevezetésével gazdag választási lehetőséget kínál fémipari szakmákban a Zipemovszky Károly Szakközépiskola. Mohácson a Dr. Marek József Mezőgazdasági Szakközépiskolában az általános mezőgazdasági szak, ismét indulnak alternatív osztályok a pécsi Testnevelési Általános Iskola és Alternatív Közgazdasági Gimnáziumban, és a szerkezetében átalakuló Apáczai Csere Gimnázium már hatodik osztályos tanulókat is fogad majd, főként azokat, akik később gimnáziumi képzésben szeretnének részesülni. A választékból terjedelmi okok miatt csak tallózhattunk. Mindenesetre döntésünknél azt is mérlegelni kell, hogy a speciális szakiskolákban, a 9-10. osztályokban szerzett oklevél csak lehetőséget ad, de nem ad szakmunkásbizonyítványt - bizonyos vállalkozások létrehozására és folytatására nem jogosít fel. Ehhez hasonlóan az országos szakmajegyzékben számontar- tott (OSZJ-értékű) szakmunkásbizonyítvány csak iskola- rendszerű oktatás révén szerezhető, míg az ágazaton, vállalaton belüli képzés és bizonyítvány csak az adott ágazaton illetve cégen belül bír szakmai érvénnyel. Bóka Róbert Egy szegedi könyv kapcsán Pécsi személyi adattár Az idegen (turista, látogató) emlékezetében egy-egy városról jobbára csak annak külső képe marad meg. Épületeinek szépsége vagy elhanyagolt volta, utcáinak-tereinek harmóniája vagy összevisszasága, tisztasága vagy szél hordta szemete. Alig marad (vagy keletkezik) emléke polgárairól. Pedig a látható külsőségekben ők testesülnek meg. Tehetségük, szorgalmuk, figyelmességük vagy nemtörődöm gondatlanságuk. Főként azoké, akik a legtöbbet tehetik városukért: a vezetőké (a civitas vezető testületéinek tagjaié), cégek tulajdonosaié, intézmények vezetőié, az anyagi vagy a szellemi gazdaság birtokosaié. Alig találunk olyan munkát, mely átfogó kutatások alapján, lexikonszerűen, teljességre törekedve mutatja be egy város polgárcsaládjait és azok jelentős személyiségeit több évszázadra visszatekintve. Aki szerepet játszott A szegedieknek, s a város iránt érdeklődőknek már nem kell hiányolniuk e kötetet. Ha- bermann Gusztáv „Személyi adattár a szegedi polgár-családok történetéhez” c. munkája példa értékű lehet más városok számára is. (Kiadta a Csongrád Megyei Levéltár és a Móra Ferenc Múzeum, Szeged Város Önkormányzata és a Szegedért Alapítvány támogatásával, a Tanulmányok Csongrád megye történetéből c. évkönyv XIX. köteteként.) A szerző eredetileg csak névmutatót szándékozott készíteni Czimer Károly „A Szeged-Belvárosi Kaszinó százéves története (1829-1929” c. könyvéhez. A kötetben talált hibák, hiányosságok késztették arra, hogy javítsa és kipótolja az eredeti mű adatait, fgy lett a névmutatóból mintegy 300 nyomtatott oldalnyi személyi adattár, mely több mint kétezer személy, illetve család legfontosabb adatait tartalmazza a születéstől kezdve az iskolai végzettségen, betöltött tisztségeken és legfontosabb családi adatokon át a halálig. Abafi Auréltól (aki 1875 után Eperjesről királyi közjegyzőként került Szegedre, majd a szegedi Közjegyzői Kamara elnöke lett) a görög eredetű Zsótér családig és annak 11 tagjáig. Mindenki adatai megtalálhatók az adattárban, akit Czimer Károly könyvében megemlített, s majdnem mindenki, aki a 18. század közepe és a 20. század közepe közötti 180-200 évben Szegeden született és/vagy többé-kevésbé fontos szerepet játszott a város illetve az ország életében; aki országos jelentőségű személyiségként megfordult ott. Közismert írókról, költőkről (Dugonics András, Móra Ferenc, Tömörkény István stb.) éppúgy olvashatunk, mint jeles tudósokról (Horger Antal, Horváth Mihály, az 1849-es miniszter püspök-történetíró), politikusokról (Klauzál Gábor, Klé- belsberg Kunó, Bethlen István, Kun Béla, Horthy Miklós stb.), szegedi polgármesterekről és tanácsnokokról, ügyvédekről, orvosokról, tanárokról, levél- tárnokokról, múzeológusokról, újságírókról, színészekről, gyár- tulajdonosokról, kereskedőkről, iparosokról vagy kocsmárosok- ról stb. A gazdag anyag nemcsak a szegedi személyiségek és családok közötti eligazodást segíti. Adatai egyben a város történetének mozaikkockái, s akár szociológiai elemzések bázisául is szolgálhatnak. Mindez Habermann Gusztáv több évtizedes - mások segtoé- gére is támaszkodó - kutmó- munkájának eredménye. Nagy emberi teljesítmény, nélkülözhetetlen és megkerülhetetlen mű a Szeged történetét kutatók vagy megismerni szándékozók számára. Pécsi polgárcsaládok Miért írunk minderről egy Pécsett megjelenő napilapban? Hiányérzet miatt, mondhatni irigységből. Itt ugyanis még nem jelent meg hasonló igényű munka. Pedig sok olyan kutatási eredmény halmozódott fel, melyek jó alapot adnak arra, hogy - a szükséges kiegészítő kutatások jól megtervezett elvégzése után - a pécsi polgárok és polgárcsaládok személyi adattára is elkészüljön. Csupán néhány példát kiragadva olyan előzményekre gondolok, mint Bérdi György Pécs legnagyobb adófizetőiről írt, - teljes egészében sajnos mindmáig nem publikált - doktori dolgozata. Márfi Attila és Futaki Hajna színháztörténeti, Nádor Tamás, Szkladányi Péter és Vargha Dezső zenetörténeti, Romvári Ferenc, Hárs Éva és Mendöl Zsuzsa művészettörténeti, Tüskés Tibor és több pécsi irodalomtörténész irodalmi publikációi és adattárai. Hasonlóan gazdag anyag birtokában van a pécsi iparosok és kereskedők tekintetében Móró Mária Anna, B. Horváth Csilla, T. Mé- rey Klára, a képviselőtestület tagjait illetően Révész Mária, a szerb megszállás időszakának személyiségeiről Szűts Emil, a sajtó és a nyomdászat jelentős alakjairól Surján Miklós és Borsy Károly a város különbözőbb társadalmi csoportjainak tagjairól Szita László és Beze- rédy Győző. Angster József mérnök,Sey Gábor tanár és mások saját családjuk történetét dolgozták fel. És a sor folytatható! S akkor még nem szóltunk a múltból ránk maradt eredményekről: 'Madas József Fetter Antal, Csekey István és mások gazdag hagyatékáról, az 1945 előtt divatos, a megye és a város ismert korabeli személyiségeinek százait bemutató kiadványokról (Pécsi fejek, Pécs, 1928., Pécs-Baranyai Ismertető 1934., szerk.: Koltai László, Dunántúl Rt. 1934). Olyan régebbi közleményeket sem hagyhatunk figyelmen kívül, mint például Kardos Emilia: A pécsi német sajtó és színészet története (1932) vagy Horváth Mihály: Muzsikáló Pécs (1959) c. könyve - ismét csak két kiragadott példára hivatkozva. Ráadásul olyan kötet is jelent meg Pécsett, mely a Habermann Gusztávot inspiráló Czimer Ká- roly-féle munkához hasonlóan serkentheti a pécsi történészeket. Lenkei Lajos, a Pécsi Napló egykori neves szerkesztője 1922-ben jelentette meg visszaemlékezéseit „Negyven év Pécs életéből” címmel. A lehetőség A pécsi személyi adattár ösz- szeállítására tehát nemcsak szükség van, hanem lehetőség is. E lehetőségek tárát bővítette - szervezeti értelemben - az önkormányzat által 1992-ben létesített Pécs Története Alapítvány. Ennek támogatásával olyan nagyszabású, szervezett várostörténeti kutatás folyik majd (az eddigi eredményeket felhasználva és kiegészítve), mely során végleg és teljességében összegyűjthető a személyi adattár anyaga. Másrészt ez az adattár nagy segítséget jelenthet majdan a Pécs történetét bemutató nagy- és kismonográfiát valamint (a dokumentumokat közlő) olvasókönyvet forgató pécsi polgárok számára. A feladat teljesítéséhez szükséges feltételek tehát adottak. Már csak egy vállalkozó szellemű kutatóra van szükség, aki Habermann Gusztávhoz hasonlóan - a kutatótársai munkáját is összehangolva - megszervezi a pécsi személyi adattár összeállítását. Dr. Vonyó József Janus Pannonius Múzeum A világ a Világbank tükrében Első helyen Svájc A Washingtonban most közzétett világbanki kézikönyv szerint Svájcban a legmagasabb az átlagos jövedelem, egy főre számítva 33,510 dollár. A világon a legkevesebbet a mozambikiek keresnek, fejenként mindössze 70 dollárt. Az Egyesült Államok e táblázaton a tizedik helyet foglalják el 22 560 dollárral. Az előttük helyet foglaló kilenc ország sorrendje a következő: Svájc, Luxemburg, Japán, Svédország, Finnország, Norvégia, Dánia, Németország és Izland. A várható élettartam Japánban a legmagasabb: 79 év, és Bissau-Guineában élnek a legrövidebb ideig az emberek, mindössze átlagosan 39 évet. Az elfogyasztott kalóriák tekintetében a görögök állnak az élen: napi 3825 kalóriát fogyasztanak. Utánuk az írek következnek 3778 kalóriával. majd az amerikaiak 3671 kalóriával. A legkevesebb táplálékot az etiópiaiak veszik magukhoz: napi 1667 kalóriát. A világbank 25. atlaszában első Ízben hoznak nyilvánosságra az energiafelhasználással kapcsolatos adatokat. A kutatók arra kerestek választ, hogy egy-egy ország mennyi árut állít elő egy kilogramm nyersolaj (vagy más hasonló hőértékű nyersanyag) elégetése árán. E táblázat első helyezettje Dánia, amely hét dollár értékben gyárt árukat egy kiló kőolajjal. Második a sorban Olaszország (6,90 dollár) majd Japán következik (6,70). E három ipari ország használja fel leghatékonyabban a szóbanforgó energiát. A világbank kimutatása szerint az Egyesült Államok csupán 2.80 dollárnyi árut képes előállítani egy kilogramm nyersolaj elégetése árán. Merkur-eredmények Újdonság az Aleko A Merkur Semélygépkocsi Értékesítő Vállalat életében 1992 a fordulat éve volt, hiszen a majdnem padlóra került vállalatot sikerült újra talpra állítani. Tavaly márciusban a Merkúrnak szinte nem volt forgalma, s a csőd reális veszély volt. Az új vezetés által kidolgozott program végül eredményesnek bizonyult. A vállalat működőképességének megőrzésén túl finanszírozni tudták azt a több mint 500 millió forint kiadást jelentő feladatot is, amely a korábban, értékesített kocsik vevőszolgálati kötelezettségeiből származik. A garanciával és szavatolásával összefüggő kiadások idén 130, 1994-ben pedig már csak 20 millió forint kötelezettséget jelentenek a Merkúrnak. Tavaly 7000 autót értékesítettek, beleértve a használt kocsikat is. A Merkur bekapcsolódott a Magyar Suzuki értékesítési láncába. A Swifteken kívül Marutikat is forgalmaznak, s szó van arról is, hogy a Vitara márkájú japán terepjárókkal is bővítik kínálatot. Napok kérdése a Ladák értékesítésére vonatkozó szerződés aláírása. Újdonság lesz a Lada-mo- torral felszerelt Moszkvics, az Aleko, illetve ennek dízeles változata. A Merkur tavaly óta foglalkozik a Daithatsu és az Alfa Romeo típusok árusításával. Sikeresnek bizonyult az az ötlet is, amelynek keretében a Fiat gyártól hároméves, gyárilag felújított autókat kínáltak részletfizetésre. Most tárgyalnak a Mercedes magyarországi képviseletével használt haszongépjárművek hasonló típusú értékesítésére. Valamennyi eladott használt autóra fél év garanciát adnak.
