Új Dunántúli Napló, 1993. január (4. évfolyam, 1-30. szám)

1993-01-14 / 13. szám

1993. január 14., csütörtök aj Dunántúli rtapiö 7 VÁLLALKOZÁSOK — ÜZLET Baranyai cégek horvát vásárokon A Horvát, az Eszéki és a Dél-Dunántúli Gazdasági Ka­marák, valamint a Pécsi Ipari Vásár Kft. megállapodást kö­tött, hogy 1993 év során köl­csönös vásári részvételekkel erősítik a két ország gazdasági kapcsolatát, a baranyai cégek részvételét a horvátországi újjá­építésben. Az együttműködés első fontos állomása április kö­zepén az Eszéki Vásár lesz, me­lyet a szlavón főváros Sport­csarnokában rendeznek. A hor- vátok Magyarországról első­sorban élelmiszeripari, könnyű­ipari és különböző profilú építő­ipari cégek részvételére számí­tanak. Exportsegítő tanácsok vállalkozóknak Az export előfinanszírozás új feltételeivel, a garancialehető­ségekkel és egyéb exportsegítő konstrukciókkal ismerkedhet­nek meg a vállalkozók a Ma­gyar Gazdasági Kamara elő­adássorozatán, január 19-én Budapesten, az MGK Kossuth Lajos téri székházában. Az or­szágoshírű pénzügyi szakembe­rek egész napos tájékoztatójá­nak további részleteiről infor­mációkat az érdeklődők a Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamarában tudhatnak meg. F randa-magyar alapítvány Az Iposz Magyar Kézműves Kamara és tagszervezete, a Fa- és Építőiparosok Országos Szö­vetsége, valamint a francia Consortium-Franco- Alemand Du Bat építőipari szövetség alapítványt hozott létre a francia és a magyar kis- és középvállal­kozások támogatására. Az ala­pító okiratot hétfőn írták alá. Az alapítvány elsősorban szervező tevékenységgel kívánja segíteni a vállalkozókat, hogy hazai, il­letve külföldi tendereken sike­resen szerepeljenek. A több mint 200 építőipari vállalatot képviselő francia konzorcium­nak kiépített banki és garancia- rendszere van. Az alapítvány­hoz a magyar fél 670 ezer fo­rinttal járul hozzá. (MTI) Üzleti találkozók Megjelent a Vállalkozók Or­szágos Szövetsége idei üzleti ta­lálkozóinak eseménynaptára. A VOSZ Nemzetközi Vállalko­zási Kereskedelmi Központ szolgáltató magazinjában ol­vasható a részletes program. Többek között január 21-én Strassbourgban kerül sor az Eu- ropalliances rendezvényre, feb­ruár 18-19-én Nyíregyházán magyar-ukrán üzletember-ta­lálkozót szerveznek. Február 25-27-én Budapesten ma­gyar-román üzleti megbeszélést tartanak. Valamennyi találkozó az adott ország gazdasági, pénzügyi, vám- és szállítmá­nyozási kérdéseiről tartott elő­adássorozattal indul, majd két­oldalú üzleti tárgyalásokkal folytatódik. (VG) Letenye-Zágráb autópálya A koncesszióról szóló tör­vény hrovátországi elfogadása jelek szerint jó hatást gyakorolt a Letenye-Zágráb autópálya le­endők beruházóira - írja a Ve- cernji List. A szerződések alá­írása még hátra van, ám elhárul­tak az akadályai annak, hogy a Siemens, és a német Macu- lan-Holding is beszálljon a vál­lalkozásba. A munkálatok befe­jezését 1995-re tervezik. Hitel 100 millióig Végre valóban kedvezó'ek a feltételek Nemzetközi jelzőt kap a Pécsi Ipari Vásár Színes, változatos eseménynaptárral jelentkezett a PIV Kft. Minden eddiginél kedve­zőbb lehetőségeket kínál a hi­telt felvenni szándékozó vál­lalkozóknak a tavaly decem­ber 7-én alapított, de tevé­kenységét idén február elsején kezdő Hitelgarancia Rt. Munkatársunk a részvénytár­saság vezérigazgató-helyette­sét, Bugár Csabát a részletek­ről kérdezte. Elsősorban arra keresünk vá­laszt, vajon az úgynevezett „kisember”, magyarul a vállal­kozni szándékozó (vagy már vállalkozást folytató), de elég­séges tőkével nem rendelkező, hitelképes állampolgárok és gazdasági társaságok számára mit jelenthet a Hitelgarancia Részvénytársaság jövő hónap­tól igényelhető segítsége? Bugár Csabától megtudtuk, a Hitelgarancia Rt.-t 26 bank, 40 takarékszövetkezet (mely az egész hazai takarékszövetkezeti hálózatot átfogja), kilenc ér­dekképviselet, a Magyar Vál­lalkozás-fejlesztési Alapítvány és a kormány alapította. A hiteligénylés a gyakorlat­ban úgy fest, hogy az ügyfél felkeresi az említett pénzintéze­tek bármelyikét, s ott ugyanúgy, mint eddig, hitelért folyamodik - megfelelő üzleti terv bemuta­tásával, s a szükséges forma- nyomtatványok kitöltése után. A pénzintézet szakemberei ezt követően megvizsgálják, ren­delkezésre áll-e a hitelnyújtás­hoz szükséges 150 százalékos fedezet, s ha esetleg nincs is meg, de véleményük szerint a terv életképes - és a Hitelgaran­cia Rt. sajátos feltételeinek is megfelel - megadják a hitelt. Azzal a kikötéssel persze, hogy a végső szót a hitelgaranciások mondják ki majd.- Ha mi is úgy ítéljük meg, hogy életképes a tervezet, aláír­juk a hitelnyújtási kérelmet - bíztatja a vállalkozókat a vezér­igazgató-helyettes. - Az egy igénylő által kérhető legmaga­sabb összeg 100 millió forint, melynek 80 százalékáig válla­lunk - lényegében - készfizető kezességet. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy aki le tud tenni mondjuk egymilliót készpénz­ben, vagy egy üres nyaralót, ami ilyen értékkel bír, négymil­liós hitelt kaphat érte. Csőd ese­tén persze az egymilliós biztosí­tékot, vagy a nyaralót elveszti az illető. Azoknak azonban, akiknek semmilyen fedezetük nincs, nem érdemes a kölcsönkérel­men gondolkodniuk, hiszen raj­tuk sajnos még a Hitelgarancia Rt. sem segít. Az ellenkező póluson viszont minden bizonnyal azok lesznek, akik egyszerre a 100 milliónál is többet szeretnének felvenni. Egyelőre ugyanis Bugár Csa- báék sem igazán tudnak olyan megoldást, mellyel kiszűrhető lenne, hogy egy személy, öt kü­lönböző vállalkozás résztulaj­donosaként a normális esetben felvehetőnél jóval több hitelhez jusson, adott esetben mások elől véve el ezzel a lehetőséget. Má­sok elől - írjuk, hiszen 1993-ban a Hitelgarancia Rt. ál­tal nyújtható kezességvállalás plafonja 8 millárd forint. Ami első hallásra óriási összeg, 100 milliós hitelek kihelyezésénél azonban nem lenne többre elég, mint nyolcvan magyar vállalko­zás megsegítésére. (Kérdés per­sze, sűrűn előfordulnak-e Ma­gyarországon olyan vállalko­zók, akik 20 milliót csak úgy fedezetként letesznek, ha arra kerül a sor?) A kölcsönigénylés benyújtá­sának napjától számítva egyéb­ként, mint megtudtuk, legké­sőbb 45-60 napon belül a meg­ítélt összeghez juthatnak a vál­lalkozók. Pauska Zsolt Szép kivitelű színes kiad­vánnyal ajánlja idei rendezvé­nyeit a Pécsi Ipari Vásár Vállal­kozásszervező és Tanácsadó Kft. A cég kínálatának közép­pontjában 1993-ban a hagyo­mányos Pécsi Ipari Vásár áll, amely a legutóbbi sikerekre te­kintettel ebben az évben méltán kapta meg a nemzetközi jelzőt. A szervező cég vezetése bi­zakodó a vásárt illetően, és erre az elmúlt évi kapcsolatépítések tükrében minden oka meg is van. A társaság sikerrel újította meg tavaly korábbi román, uk­rán, horvát, szlovén és osztrák ismeretségeit, amiket újonnan felvett további kapcsolatok - így olasz, német, lengyel, cseh szá­lak - is erősítenek majd. A gaz­dasági kapcsolatrendszer teljes kiépítésében a kft komoly segít­séget kaphat a megyei és városi hivataloktól, a német főkonzu­látustól, illetve az eddig is sok támogatást nyújtó Nemzetközi Gazdasági Kapcsolatok Minisz­tériumától. A cég vezetése sze­retné feleleveníteni, illetve kié­píteni valamennyi pécsi testvér- várossal az együttműködést, amelynek végső célja minden esetben a kölcsönös vásári rész­A Pénzügyminisztérium gaz­dasági prognózisa szerint ez év­ben kiegyensúlyozott külkeres­kedelmi mérlegre lehet számí­tani. A várakozások szerint a gazdaság fokozatosan növeke­dési pályára áll, fellendül a bel­földi felhasználás, ezen belül is a beruházások, s ez az import nagyobb fokú növekedését vétel lehetne. E tekintetben szép reményekre jogosítanak a bara­nyai megyeszékhely jó török, francia, belga és holland, egy­kori bolgár kapcsolatai. A kedvező nemzetközi kilá­tások, no meg a hagyományok várhatóan számos hazai kiállítót is vonzanak majd a júniusi pécsi gazdasági rendezvényre. A helyszín, az Apáczai Nevelési központ számos egyéb rendez­vénynek, így üzletember-talál­kozóknak, szakmai szimpóziu­moknak, különféle akcióknak is helyet biztosít a vásár 10 nap­ján. Hagyományos igény a pé­csi ipari vásáron az árusítás. A vásározók és a bemutatkozó cé­gek forgalmának zavartalan le­bonyolítása érdekében első íz­ben szeretnék különválasztani a két színteret. A 14. Pécsi Nem­zetközi Ipari Vásárra egyébként elsősorban élelmiszeripari, vegyipari, műszaki-háztartási, híradástechnikai, műszeripari, ruházati, kozmetikai, bútoripari, vendéglátós, mezőgazdasági gép- és járműipari cégek jelent­kezését váiják, ám természete­sen nem zárkóznak el más profi­lok bemutatkozásától sem. A nagy pécsi vásár mellett a igényli. A behozatal volumené­nek 6-8 %-os, a kivitel 5-7 %-os növekedését feltételezve a kül­kereskedelmi mérleg kiegyen­súlyozott lesz, illetve kismér­tékű passzívum lehetséges. 1994-ben az export az idei­hez hasonló mértékben fog nö­vekedni, az import pedig vala­mivel jobban, 7-9 százalékkal másik hazai rendezvénye az ok­tóberi Alpok-Adria fogyasztási cikk, sport- és turisztikai szak­vására lesz a PIV Kft.-nek. Emellett számos nemzetközi vásári részvétel szervezői jogát nyerte el a társaság. Az első a sorban a márciusi temesvári vá­sár, amit röviddel utána, április­ban az eszéki vásár követ. Au­gusztusba, illetve szeptember­ben Klagenfurtba és az olaszor­szági Pordenonébe juthatnak el a dél-dunántúli cégek a kft. közvetítésével, majd a nemzet­közi részvételek sorát az immár hagyományos Ívovi kereske­delmi napok záiják. Kaszás E. bővülhet. Jövőre a külkereske­delmi mérlegben 400-500 mil­lió dolláros passzívum várható. Mindez már egy erőteljesebb, a gazdaság szereplői számára is érezhető gazdasági növekedést feltételez 1994-ben. A prognózis évi 1,5 milliárd dollár külföldi működő tőke be­áramlására számít. Külkereskedelmi kilátások A prognózis szerint évi 1,5 milliárd dollár külföldi működő tőke beáramlására számíthatunk Részvény kárpótlási jegyért 1992-ben Egymilliárd forint értékű állami tulajdont vásároltak meg az elmúlt évben Egymilliárd forint értékű ál­lami tulajdont vásároltak meg kárpótlási jegy ellenében az elmúlt évben. Ebből nyilvános részvénycsere, illetve jegyzés útján mintegy 694 millió forint címletű kárpótlási jegyért 620 millió forint névértékű rész­vény kelt el. Tavaly júniusban kezdődött a részvények ilyen felajánlása és azóta mintegy 2 milliárd fo­rint értékű részvényt kínáltak fel különféle formában kárpót­lási jegy-tulajdonosoknak. A felkínált papírok révén össze­sen nyolc társaságban lehetett tulajdont szerezni kárpótlási jegyért. A legkeresettebbek az Ibusz, az Inter-Európa Bank, a Pick Szalámigyár és a Julius Meinl papírjai voltak. Az Ibusz részvényeiből kö­zel 30 millió forintnyit ajánlot­tak fel, de a nagy érdeklődés hatására összesen 36,5 millió­nyi becserélését tették lehe­tővé kárpótlási jegy ellenében, 3:1 arányban. A Pick papírjaiból 113,5 milliónyit lehetett jegyezni, az Inter-Európa papírokból pe­dig 180 millió forintnyit aján­lottak fel és mindkettő teljes egészében elfogyott. Hasonló eredménnyel zárt a Julius Me­inl jegyzés is, amelynek során a 185 milliós felajánlásból 178,96 millió forint névértékű részvényt jegyeztek le. Az OTP Rt. összesen 1,15 milliárd forint névértékű el­sőbbségi részvényeiből az év végéig csupán mintegy 99 mil­liónyi fogyott el. Egyértel­műen sikertelennek nevezhető a MÜART, a Zalakerámia és főként az OMKER papírjainak cseréje, illetve jegyzése. Az 50 millió forintnyi MÜ- ART-részvényből mindössze 5,09 milliónyi fogyott el an­nak ellenére, hogy 2 részvényt adtak 1 kárpótlási jegyért. A Zalakerámia papírjaiból 63 milliónyit kínáltak fel 3:2 arányban, s így 3,5 milliónyi fogyott el. Az OMKER rész­vényeiből 150 millió forintnyi volt a felajánlás és mindössze 345 ezer forintnyit jegyeztek le belőle a kárpótlási jegy-tu­lajdonosok. (MTI) ) ti

Next

/
Oldalképek
Tartalom