Új Dunántúli Napló, 1993. január (4. évfolyam, 1-30. szám)

1993-01-13 / 12. szám

1993. január 13., szerda aj Dunántúli napló 5 Pécsvárad visszakéri városi rangját Városi rangra kívánják emelni Pécsváradot, talán jobb kifejezés, ha azt mondják, hogy vissza akarják kapni, szerezni a városi rangot, hiszen évszáza­dokkal ezelőtt már városi rangot viselt ez a szép fekvésű község. Városi életről már 1258-tól vannak írásos adatok, városként 1333-ban említik először, me­zővárosként pedig 1439-ben. Baranyában 1828-ban tíz me­zőváros volt, amelyet a vásár- tartási jog és önkormányzatiság különböztetett meg a falvaktól. 1855-ben épült fel az új neogó­tikus városháza. 1333-tól 1871-ig folyamatosan viselte a városi jogokat. Egy központi rendelet 1871-ben szüntette meg - tíz más településsel együtt - mezővárosi rangját. Központi szerepe - járási szék­helyként - mégis megmaradt 1966-ig. A városi rang meg­szerzéséhez szükséges lépése­ket már megtették. Az önkormányzat elkészí­tette a pályázatot, melyet a feb­ruári ülésen tárgyalnak. A Bel­ügyminisztériumból hivatalos látogatás során vizsgálták, hogy a városi rang követelményeinek megfelel-e a község. A vizsgá­lódások során nem emeltek ki­fogást az ellen, hogy Pécsvárad beadja a pályázatot. A pályázat elkészítését megelőzően a kép­viselőtestületi tagokból hat fős csoport látogatott meg három hasonló települést, - Tab, Enying és Csurgó - mivel azok a közelmúltban kaptak városi rangot. Az új városokhoz pró­bálták hasonlítani, viszonyítani Pécsváradot.- A tapasztalatok azt igazol­ták, hogy nem lebecsülve a lá­tott településeket, kedvezőbb adottságokkal rendelkezik Pécsvárad - mondja Kakas Sándor polgármester.- Közsé­günk rendelkezik mindazon az infrastruktúrával, intézmény­rendszerrel, amely a pályázat eredményét befolyásolhatja, így, a művelődés, alap- és kö­zépfokú oktatás, kulturális in­tézmények, egészségügyi cent­rum, szociális intézmény, szol­gáltatások - vezetékes gáz, he­lyi tévéadások, kábeltévé, ban­kok -, jó a kereskedelmi üzlet- hálózat. A távhivásos telefont a közeli hónapokban helyezik üzembe, jó a közlekedés, és kia­lakult egy városképi központ is. Van egy történelmi jelentőségű 1000 éves patinás vár, melyben impozáns szálloda is működik, kiállítótermek és múzeum is gazdagítja azt. A község mellett csodálatos környezetben van a Dombay-csónakázó tó és üdü­lőközpont. Mindezek magában hordozzák azt, hogy méltónak ítéljék meg a városi rang meg­adását, de mondhatnák a visz- szaadását. A fejlesztést szintén rögzítet­ték, igaz nemcsak a pályázat­ban, hanem anélkül is valóra akarják váltani a település arcu­latának, hangulatának kedve­zőbbé tételét, strand és kem­ping, sportcsarnok megépítése, szennyvízhálózat bővítése is szerepel, de hangsúlyt helyez­nek például nívós országos és nemzetközi zenei versenyek megrendezésére, fontosnak tart­ják a vállalkozások elősegítését a település további fejlődésének érdekében, hogy csak néhányat emeljünk ki a tervek közül.- Szeretné az önkormányzat, ha a városi rangot odaítélnék, és azt már ez év augusztus 20-án országos ünnepséggel egybe­kötve ünnepelhetnék meg - mondja dr. Kófiás Mihály kör­jegyző. - A vázolt célkitűzések megvalósításával tovább erősö­dik Pécsvárad térségi szerepe, mely egyben a vonzáskörzetbe tartozó települések helyzetét is javítaná. Sántha László Pécsvárad központja Fotó: Kóródi Gábor Az SZDSZ pécsi teadélutánja A helyi sajtó képviselőinek tartott politikai teadélutánt teg­nap délután a Szabad Demokra­ták Szövetségének pécsi cso­portja a megyeszékhelyen, a Fá-Fá kínai étteremben. A be­szélgetésen Bretter Zoltán or­szággyűlési képviselő vezeté­sével a helyi sajtó valamennyi egységét képviselő újságírók örömmel vették, hogy a hasonló összejöveteleket folyamatosan kívánja szervezni Pécsett az SZDSZ. Várhatóan a további­akban valamennyi párt rendez hasonló találkozókat. Ismeretes, hogy az SZDSZ a napokban az Országos Ta­nácsba választott két baranyai fiatalt is, Unger Attilát és He- indl Pétert. Heindl Péter el­mondta, hogy Pető Iván el­nökké választása óta koncepci­óváltás érzékelhető az SZDSZ felső vezetésében, a közelgő vá­lasztások idején pedig különö­sen fontos lehet az értelmiség hatékonyabb bevonása a szak­mai munkába. Bretter Zoltán kérdésekre válaszolva el­mondta, hogy igen nehéz lesz a továbbiakban a parlamentben elfogadni bármilyen kétharma­dos szavazati arányt igénylő törvényt, ez azért is sajnálatos, tette hozzá, mert például a rendőrségi vagy éppen a nemze­tiségi törvényre mielőbb szük­ség lenne. Hozzátette, hogy például a készülő nemzetiségi törvénynél elsősorban nem a pártok, hanem a különböző nemzetiségek között vannak vi­ták a pontos szövegértelmezés­ben. Megjegyezte, hogy az el­lenzéki pártok nem támogatják sajtótörvény elfogadását. Bozsik Mára már jól menő fodrász­üzletről álmodozott Czirják Gyuláné, aki a pécsi Petőfi utca 68-ban lévő fodrászat bérleti jogát átvette egy idős fodrász­tól, amit a Pécsi önkormányzat 1991. decemberi határozata szen­tesített. Azóta van üzlete, vannak ki­adásai, ám mesterségét mégsem gyakorolhatja. A tizenhat négyzetméteres helyiség bérleti jogáért befizette a nyolcvanezer forintot, és az­óta törleszti a havi 2800 forintos bérleti díjat is a Pécsi Ingatlan- kezelő Vállalatnak, igaz, egy ideje ügyvédi javaslatra letétbe helyezve. Rendbetette az üzletet, jöhet­nének a kuncsaftok, ám a fiatal- asszony tetemes kiadásai elle­nére munkanélküli. A fodrászüzlet ugyanis egy társasház földszintjén található, mellette a mágocsi tsz bérel húsboltot a PIK-től úgy, hogy kiadta üzemeltetésre szintén egy magánvállalkozónak. A két szomszédos helyiség között van egy egy bizonyos át­járó, és ez az oka Cziiják Gyű­Hízósertés átvétel új árakon Kompenzációs felár a költségek ellentételezésére Szigetváron felvásárolt sertéseket terelnek a Möbiusz telepén A klagenfurti vásárokra baranyai kiállítókat várnak Fiatal vállalkozóknak kedvezményes részvételi lehetőségek Jó és rossz hírrel egyaránt szolgált a napokban a bara­nyai kisüzemi sertéshizlalók­nak a Möbiusz Húsipari Részvénytársaság. A január 10-étől érvényes új árakról kapott értesülést (amelyről lapunkban hirdetés is megjelent) bizonyára nem fo­gadták örömmel a termelők, ugyanis a 100 és 130 kilo­gramm közötti vágósertések át­vételi árát a múlt év végi 100 forintról 90-re csökkentette a vállalat. Jó hír viszont (s ennek hatását az árváltozásoktól füg­getlenül hosszú távon érezhetik majd a gazdák), hogy a költség- vetésből a mindenkori vételáron felül 6 százalék kompenzációs felár illeti meg a leadott hízók után a termelőket. Ez utóbbihoz azonban az szükséges, hogy a termelők az adóhatóságnál adóigazgatási számot kéijenek. A kapott szel­vényt a hízóleadáskor be kell mutatniuk az átvevőnek, s a 6 százalék felárat a leadott hízók árával együtt fogják megkapni. A termelőknek ez esetben nem kell idegenkedniük az adóigaz­gatási szám kérésétől, az igé­nyelt felár ugyanis a személyi jövedelem-adózással nincs kap­csolatban. A kompenzációs fel­árnak éppen az a célja, hogy a január 1-től (az Áfa miatt) meg­növekvő hizlalási, termelési költségeket valamelyest ellen­súlyozzák számukra. Az adóigazgatási számot a termelők Pécsett, a Rákóczi út 54-56 sz. alatt lévő APEH iro­dában kérhetik. Az igénylés nem jár semmiféle tortúrával és később sem jelent adminisztrá­ciós kötelezettséget, feladato­kat. Csupán annyit kell tenni, hogy a kapott adószámot az hí­zóleadások alkalmával rá kell írni az átvételi jegyekre. Mint Geréb Sándortól, a Möbiusz Húsipari Rt. kereske­delmi igazgatójától megtudtuk, a januári hónapra (31-éig) visz- szamenőleg is igényelhetik lea­dott sertéseik után a 6 százalé­kos felárat azok, akik az adói­gazgatási számukat csak később tudták az adóhatóságnál meg­kapni. Ezen igényüket Pécsett, a Möbiusz Siklósi úti központjá­ban, vagy a településük közelé­ben lévő átvevőhelyen jelezhe­tik. Könnyen kiszámítható, hogy a 6 százalékos felárral a 100-130 kilogramm súlyú hízók átvételi ára a most meghirdetett 90 Ft/kg-os árról 95 forint 40 fillérre emelkedik. Január első hetében a kis­üzemekből származó 1300 hí­zósertés leadásakor a termelők 90 százaléka már jelezte, hogy i" -nyt tartanak majd a felárra, s ko/ülük már jó néhányan ren­delkeztek is adószámmal. Arra a kérdésünkre, hogy mi indokolta a 10 forintos kilón­kénti árcsökkentést, Geréb Sán­dor elmondta, hogy a disznóö­lési szezonban minden évben csökken a hús- és húskészítmé­nyek iránti kereslet. Törvény- szerű tehát, hogy ilyen időszak­ban csökkennek a felvásárlási árak. A vállalat nevében azon­ban azt javasolta a termelőknek, hogy emiatt ne csökkentsék (sőt, ha lehet növeljék) állomá­nyukat, mert nem várható to­vábbi áresés, és a sertéshizlalás megfelelő jövedelmet fog bizto­sítani. Javasolta ugyanakkor, hogy minél többen éljenek a biztonságot nyújtó szerződéskö­tések lehetőségével. Balog N. Bécs és Milánó között Kla­genfurt a legnagyobb áruház. Ez a megállapítás tegnap egy budapesti sajtótájékoztatón hangzott el, s azért jellemezték így az osztrák várost, mert évente hatszor rendeznek itt vá­sárt, ahol alkalmanként 100 ezer négyzetméteres területen 800 kiállító mutatja be termé­keit. Érthető tehát, hogy nincs olyan Shopping City a Dunától a Földközi-tengerig, amelyik ezzel a kínálattal versenyez­hetne. Klagenfurt ugyanakkor az Alpok-Adria Közösség köz­pontja is. A térség regionális vásárainak többségét nem vélet­lenül rendezik éppen itt, hiszen Karintia tartomány fővárosa több mint másfél évszázados kiállításszervezői múlttal ren­delkezik. A tavalyi Klagenfurti Nemzetközi Vásárra a Pécsi Ipari Vásár Kft. szervezésében már baranyai vállalkozók is el­jutottak, s közülük nem egy jó üzleti kapcsolatot épített ki ott megismert partnerével. A fővárosi vásárismertetőn Walter Dermuth, a vásár elnöke és Dr. Hans-Jörg Pawlik vásá­rigazgató elmondták, hogy az együttműködésre és megméret­tetésre az idén az eddigieknél is kedvezőbb lehetőségeket bizto­sítanak. A magyar, a cseh és szlovák, valamint a bolgár vál­lalkozók kedvezményesen ve­hetnek részt a vásárokon, de a fiatalok és az először jelentke­zők számára is többféle támoga­tási módszert dolgoztak ki. Mű­ködik egy technológiai park is Klagenfurtban, ahol a vállalko­zók az ötleteiket kedvező kö­rülmények között valósíthatják meg. Szervezett érdeklődés ese­tén az is megoldható, hogy ma­gyar ötletgazdák is itt kivitelez­zék elképzeléseiket. A vásárok sorát a negyedszá­zados jubileumát ünneplő Gast ’93 nemzetközi gasztronómiai és idegenforgalmi szakvásár nyitja március 13-17 között, a 90 millió schillingért felújított vásárcsarnokban. Az Alpok- Adria térség egyik legnépsze­rűbb rendezvényén elsősorban szállodai berendezéseket, ital, élelmiszer és élvezeti cikk be­mutatót tekinthetnek meg az ér­deklődők. A Freizeit ’93 tavaszi vásár április 1-től 4-ig az építés és barkácsolás, a csónak és vízi sport, hobby, utazás, sport és egészség témaköröket célozza meg. Baranyai körökben talán a legközkedveltebb a Klagenfur­ter Messe ’93 (augusztus 14-22) kereskedelmi, ipari és kisipari, valamint mezőgazdasági fo­gyasztási- és beruházási cikkek nemzetközi vására. A Pécsi Ipari Vásár Kft. ebben az évben is várja a régióból a jelentkezé­seket erre a rendezvényre. A fa­ipari termékek bemutatója (Holz Klagenfurt) szeptember 8-tól 11-ig tart majd, s külön platformot kap ezen az ácsok, tetőfedők, szigetelőszakembe­rek munkája, valamint az ab­lak-, ajtó-, kapu- és lépcsőépí­tés. A Componenta ’93 (szep­tember 29-október 2) két évvel ezelőtti bevezetését a beszállító­ipar fejlődésének erőteljes nö­vekedése indokolta. Azóta pedig a rendszergyár­táshoz szükséges alkatrészek és részelemek beszállítóinak nem­zetközi találkozója már szerves része a klagenfurti vásárprog­ramnak. Ami viszont újdonság­nak számít, az az antiquitás-, művészeti és vagyonbefektetési vásár, melyet épp a múlt év végi nagy sikerre való tekintettel is­mételnek meg 1993 október 14-17 között. Tavaly Klagenfurtban a vásá­roknak 500 ezer látogatója volt, zömmel osztrák, olasz, német, szlovén emberek, s a kiállítók többsége is ezekből az orszá­gokból érkezett. Magyarok jó, ha ötezren látták a Wörthi-tó szomszédságában megrendezett kiállításokat, s mindössze 80 vállalkozó vitte el termékeit az Alpok-Adria központjában rendezett bemutatókra. Pedig üzleti kapcsolatok kialakítására ennél jobb esély nemigen kínál­kozik, nem beszélve a minőségi áruk nyugati terítésének egye­dülálló lehetőségéről. Mészáros B. Endre Zűrzavaros vegyes tulajdon A fodrásznőnek van helyisége, csak üzlete nincs láné számos bosszúságának, ká­rának. A Városi Tisztiorvosi Szolgá­lat ugyanis csak akkor ad enge­délyt a fodrászat megnyitásá­hoz, ha zárt közlekedőn juthat­nak a vendégek a szociális léte­sítményekhez. (Itt enélkül üze­melt évekig egy fodrászüzlet.) Egyébként az említett helyisé­gekhez ebben a házban egyik út az udvar, a másik meg az átjáró lenne. Ezt azonban már évekkel ezelőtt raktárrésznek elfoglalta a húsbolt üzemeltetője, és semmilyen felszólításra - már bírósági ítélet is kötelezné erre - nem hajlandó megnyitni. Pró­bálkoztak a PIK rendészei is, mindhiába. A fiatalasszony nem érti, a tehetetlenséget, mert a PIK-kel közösen nyerték meg az említett pert, mégsem történt semmilyen változás. Engert Miklós, a PIK főmér­nöke viszont visszakérdez, mondja meg valaki, mit tehet­nek? A közelmúltban tartott helyszíni szemlén, ahol minden érintett jelen volt, győződött meg a szomorú igazságról, és véleménye szerint ebben az ügyben mindenki vétett. A fia­talasszony, aki nem körültekin­tően vette át a bérletet - ezt a bí­róság is megjegyzi -, amit aztán a Polgármesteri Hivatal szerinte szintén körültekintés nélkül ha­tározatba foglalva elfogadott. Mindemellett a legérdeke­sebb fejlemény, hogy a társas­ház alapító okiratában átjárónak nevezett helyiség nem átjáró. Az alapító okirathoz szüksé­ges felmérést ugyanis a PIK INKÖZ Irodájának megbízásá­ból egy azóta jogutód nélkül megszűnt gmk végezte, és munkatársa nem nézte meg a helyiségrészt, hanem bemon­dásra rögzítette a valótlan tényt. Az a valami nem más, mint a ház szellőzője, tehát az elvárt zárt közlekedőnek sem felel meg. A főmérnök intézkedett: a vállalata kijavítja az alapító ok­iratot. Felszólította a mágocsi tsz-t a raktárnak elfoglalt helyi­ségrész bérleti díjának - mára 200 000 forintra rúg - vissza­menőleges megfizetésére. Fel­kérte a Városi Tisztiorvosi Szolgálatot is, vizsgálja meg a körülményeket, mert nyilvánva­lóan ez a szellőzőakna nem al­kalmas húsféleségek raktározá­sára sem, ahogy ez évekig tör­tént. Ezek után egyértelmű, hogy ez a 16 négyzetméteres helyiség így sosem lesz alkalmas fodrá­szatnak. Ráadásul a házban la­kók is tiltakoznak ellene, talán nem ismerve a körülményeket a fiatalasszonyra orrainak, mert félnek a házban átjáró vendégek miatt. A PIK főmérnöke megje­gyezve, hogy a vállalata tehetet­len, csak újabb per hozhat meg­oldást, hozzáteszi: 977 ilyen vagyes tulajdonú ház van Pé­csett, és a napokban öt közös képviselő kereste meg hasonló ügyben... Sok vesztese van ennek az ügynek, ám többnyire erkölcsi vesztese, az egyetlen károsult Czirják Gyuláné, aki sok forin­tot áldozott erre az üzletre, nem beszélve az egy éve elmaradt haszonról. A sajnálatnál vagy kényszerű megértésnél többet érdemelne. Mindenesetre a bírói ítélet vég­rehajtását kéri, valamint elis­merve, hogy maga sem volt kö­rültekintő a bérlet átvételekor, a PIK-től igényli a költségeinek és az egy éves elmaradt haszná­nak a kétharmadát. Gáldonyi Magdolna

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom