Új Dunántúli Napló, 1993. január (4. évfolyam, 1-30. szám)
1993-01-09 / 8. szám
10 üj Dunántúli napló 1993. január 9., szombat ( A 2. magyar hadsereg tragédiája a Donnál Otven éve történt „Az ti dicsőséges árnyékotoknak és tisztességgel temetett csontjaitoknak dedicálom” Zrínyi Miklós 1943 január 12-én 19.45-kor az orosz Voronyezsi Front 40. hadserege az urivi hídfőben támadásra indult a Don mellett álló m. kir. 2. hadsereg 20. és 7. hadosztálya ellen. A támadást másnap harckocsik tömeges bevetésével áttöréssé fejlesztette. Az elvágott III. hadtest német parancsnokság alá került és a német 2. hadsereg jobbszámyá- nak védelmezése során szinte teljesen felmorzsolódott. A magyar főerő sorsát a I. 14-én bekövetkezett scsucsjei áttörés pecsételte meg. A három részre szakadt hadsereg a zord időjárásban, a túlerejű ellenséges csapatok üldözése közepette tragikus visszavonulására kényszerült. Ez a téli csata, a második világháború legnagyobb magyar katonai erőfeszítése, az élmúlt félévszázad során históriai fél- árnyékba szorult. Tárgyilagos megítélésére nem kerülhetett sor, a hivatalos történetírás igyekezett felette átsiklani s úgyszólván csak elítélő jelzőkkel lehetett róla megemlékezni. A Kádár-rendszer a résztvevők visszaemlékezéseit tartalmazó „Pergőtűz” című kötet 80 ezer példányát még 1984-ben is bezúzatta s a tudományos igényekkel fellépő Magyarország Hadtörténete (1985) 19 oldalt szentelt a 2. hadsereg egyesz- tendős történetének, ugyanakkor amikor 45 oldalon tárgyalta a szovjet polgárháborúban résztvevő magyar internacionalisták küzdelmeit és 21 oldalon ismertette a spanyol polgárháborúban résztvevő nemzetközi vörösbrigád harcait. Legyen szabad most a szűk- reszabott terjedelem korlátái között reflektálni a pártállami időkből származó s lassan közhellyé váló hamisításokra: 1-M- • A háborúnak sokezer kioltott magyar élet és kimondhatatlan anyagi pusztulás az ára, amelyet az ország uralkodó körei minden szívfájdalom nélkül áldoztak fel létük és önző anyagi céljaik érdekében. A valóság: az ország két legfőbb közjogi méltósága a saját fiát küldte a 2. hadsereg keretében az orosz hadszíntérre. Horthy Miklós kormányzó István fia - úgyis mint kormányzóhelyettes - repülőfőhadnagyként halt hősi halált, Kállay Miklós miniszterelnök fia András pedig hadnagyként harcolt a nyíregyházi huszárok sorai között. 2 . Jm • Általánosságban beszélni a védelmi sáv szélességéről legalábbis mellébeszélés vallja a pártállam érdekeit a hir- hedett katonapolitikai osztály soraiban képviselő volt muszos, Komis Pál, akinek tárgyilagosságát jellemzi, hogy a magyar csapatokról következetesen mint ellenségről emlékezik meg. A valóságban az 1939-ben kiadott Harcászati Szabályzat szerint „Zászlóaljnak általában ne adjunk három km-nél nagyobb kiterjedést”. Ennek megfelelően a 2. magyar hadsereg 54 zászlóalja a hozzá beosztott 429. német ezred 3 zászlóaljával együtt legfeljebb 171 km hosszat tarthatott volna a tényleges 208 km helyett. Szovjet adatok szerint 1942 őszétől a német védelmi rendszerben egy-egy gyalogos hadosztály fontosabb irányokban 4-7 km, egyéb irányokban 12-15 km hosszban védekezett, ez a 9 zászlóaljas német hadosztályok esetén -még a legkedvezőtlenebb - 15 km-es hadosztály sávot is figyelembe véve 1,6-1,7 km-t jelent zászlóaljanként, vagyis kétszerese a 2. hadsereg által létrehozott védelmi sűrűségnek. Ugyanezen források szerint a Vörös Hadsereg 6-10 km hosszban védekezett egy-egy lövészhadosztállyal, tehát mintegy 0,9 km/zászlóalj súllyal. A 2. magyar hadsereg felállítása a Don mellett tehát nemcsak elnyújtott, de feszített volt s lényegesen meghaladta nemcsak a már idejét múlt Harcászati Szabályzat előírásait, de nem felelt meg a keleti fronton hadban álló német vagy orosz csapatok által követett gyakorlatnak sem. • Az orosz támadás meglepte a magyarokat. A szovjet támadás teljesen váratlanul érte a magyar és német katonai vezetést. A valóság: a bekövetkező támadással mindenki számolt, csak az idő és hely volt eleinte bizonytalan. Korabeli naplófeljegyzések szerint az oroszok már november elején megszállták a túlsó partot s „egy-egy tábori őrsünkkel szemben 120-150 ember nyüzsög”. December végén belövik nehéz fegyvereiket, vállalkozásokkal kísérleteznek, új tűzgépeket állítanak be, elől-hátul ágyukat ásnak be. Ahol a felderítő tevékenység nem vezetett eredményre, jöttek a nagyobb egységek, szakasz, sőt század, sok aknavetővel. Naponta tömegével látták befutni a túlparti Svo- bodába a katonai szerelvényeket, az oroszok gerendákat fektettek a Don jegére, jéghidakat építettek. Január 4-én a magyar éjjeli vállalkozás négy hadosztály jelenlétét állapította meg az urivi hídfőben. Január 6-án felderítők jelentése szerint újabb orosz csapatok érkeztek a Don kanyarba, s foglyok vallomása szerint 11-re volt várható a támadás. 9-én az urivi hídfő északi részén az orosz utászok már az aknákat is felszedték s 11-én, Lajtos Árpád, a hadsereg hadműveleti osztályvezetője személyesen végrehajtott felderítő repülés során az urivi hídfő mesterséges elködösítéséből arra a következtetésre jutott, hogy küszöbön áll a támadás. Ugyanezt írta be noteszába Weichs báró vezérezredes, német hadseregcsoport-parancs- nok is, hozzáfűzve, hogy „a magyar arcvonal a legveszélyeztetettebb”. Az urivi hídfőben álló 7. hadosztály parancsnoka január 9-én jelentette, hogy „az ellenség látható szándéka támadás, súllyal az urivi hídfő területén”. Ezen túlmenően Szabó tábornok annyira megérezte a támadásnak időpontját, hogy az orosz tüzérségi előkészítés a legelső vonalban, a soproni 4. gyalogezrednél találta. d • A magyar hadsereget nem elsöprő túlerővel, hanem létszám tekintetében éppen kisebbségben lévő, harckocsik és tüzérség vonatkozásában a támadáshoz szükségesnek tartott legalább háromszorosnak csak a felével rendelkező szovjet csapatok verték meg. A valóság: a szovjet haditerv megállapítja, hogy a főcsapások irányában döntő fölényt sikerült biztosítani, tüzérség és harckocsik terén sokszoros volt a fölény. A tüzérségi összpontosítás meghaladta a Sztálingrádnál augusztus-szeptember hónapban felhasznált koncentrációt. Urivnál 672 aknavető és 752 löveg támogatása mellett 5 hadosztály és 1 dandár, Scsucsjénál 483 aknavető és 377 löveg támogatásával 4 hadosztály és 1 dandár támadott. Élőerő Tüzérség Páncélosok Uriv 3,5:1 10:1 Abszolút fölény Scsucsje 2:1 7:1 döntés fölény w • Futott a 2. hadsereg, félt a szovjet katonától, hisz harcban találkozott velük, nem mert fogságba kerülni, futott tehát hátra a harc elől. Futottak a magyar egységek katonái visszafelé. Ekkor az egyszerű katonák szembe találták magukat hivatásos tisztjeik, tábori csendőrök tizedelő fegyvereivel. A tisztek arcán vakrémület volt. Mi lesz velük, ha a bolsevikok győznek? A valóság: „A magyar csapatok kiválóan harcoltak” (A német 429. ezred parancsnoka. „A magyarok úgy tűnik bátran harcolnak”). Weichs báró naplófeljegyzése. „El kell ismemi, hogy egyes helyeken valóban hosszú A 2. magyar hadsereg és a Voronyezsi Front csapatainak helyzete 1043 január 13-én ideig és makacsul ellenálltak, így pl. a 20. k. hadosztály Sztoro- zsevojénál, az 13. k. hadosztály Osztrogozsszknál, a 19. k. hadosztály Markinál. Ha a viszonyok majd pontosan ismeretesek lesznek, bizonyára megsokasodik lényegesen az ilyen esetek száma.”) (Weichs báró 1943. II. 26-án a parancsnokok számára kiadott titkos utasításából). Tip- pelskirch szerint (A második világháború története. Bonn 1954) Voronyezsnél egy hétig fedezték a német 2. hadsereg jobbszámyát a magyarok „egy tetterős hadosztályparancsnok vezetése alatt” személy szerint is kiemelve a harcokban kétszer is megsebesült Oszlányi Koméi ezredest. Valójában az ő hadosztálya volt, mely a németeket is beleértve az utóvédek utóvédéként utolsónak vált le január 27-re virradóra a doni védővonalból. Helytállt s a németek jobbszárnyát január 15-26-ig legnagyobb áldozatkészséggel védelmezte a III. hadtest, kitüntette magát a 10. és 13. hadosztály Osztro- gozsszk védelmében és január 22-én sikeresen tört ki az ostromlott városkából, melyet az orosz haditerv már a hadművelet 2. napján, január 13-án akart elfoglalni. A támadók veszteségeiről a mai napig nem készült kimutatás, de annyit tudunk, hogy az urivi hídfőben bevetett három páncélos dandár 132 harckocsijából január 15-én 77 tank - az állomány közel 60%-a elveszett. Ahol a tisztek a helyükön maradtak és kézben tartották a legénységet, ott ha nem is teljes létszámban, de egész szép erőben sikerült visszahozni őket. Ahol keménynek bizonyult a vezetés, maga mellé tudta állítani a katonák jó részét és több tízezren harcok közepette, törtek ki minden gyűrűből. A parancsnokság jó példával járt elő, a bekerített egységeknél megjelent Storch típusú repülőgépén Jány Gusztáv hadseregparancsnok - aki a közhiedelemmel ellentétben soha nem volt kedvelt ember a német hadvezetőségnek, leváltását mérlegelték, mert állandóan erősítést és felszerelést követelt tőlük - beállt a katonák közé lőni és harcolni. A szétvert vonalak felett repkedett, felkereste az utóvédek állásait, sokan úgy vélik, hogy a halált kereste. „Mindazon helyeken, ahol a tisztek teljesítették kötelességüket, bátran harcoltak a csapatok is” - úja a magyarokról Heusinger tábornok, az OKH hadműveleti osztályának főnöke. Megtartották a Zrínyi által előírt militaris disciplinát s bebizonyították, hogy „egy nemzetnél sem vagyunk alábbvalóak, s ha kevesen is ugyan, nem oly kevesen azért, hogy (ellenségeinkkel) meg ne bánassuk, hogy oly semminek tartott minket.” Páva István Mit nyújt a Magyar Autóklub? Jön az új sárga angyal Az idén kiépül az országos segélyhívó-rendszer Az Autóklub, pécsi Hengermalom utcai javítóbázisa Fotó: Läufer László A gazdasági recesszió nem igazán kedvez a különféle társadalmi szervezeteknek, s ez különösen igaz a Magyar Autóklubra (MÁK), amely azokat tömöríti, akiknek bár van járművük, az anyagi terheik az átlagosnál jobban nőnek. S ebből következik, hogy az autósok ott igyekeznek megfogni a pénzt, ahol csak lehet: így például - bár alapvető érdekeik ellen való - mind többen fordulnak el az autóklubtól, s nem fizetik ki az egyre emelkedő tagsági díjat. Ezt bizonyítja, hogy a változatlanul legnagyobb hazai autós érdekvédelmi és szolgáltató szervezet létszáma rohamosan csökkent az elmúlt években; Baranya megyében például a 20 000-es taglétszám öt esztendő alatt a felére esett vissza! Holott a klub ereje éppen abban rejlett, hogy a tagság befizetéseit „egy az egyben vissza forgatták”, s a legkülönfélébb kedvezményes szolgáltatásokat tudták adni. A Magyar Autóklub Baranyai Megyei Szervezete is a váltás küszöbén áll, aminek része: ebben az esztendőben megteremtik annak a feltételeit, hogy jövőre gazdaságilag és jogilag is teljesen önállóvá váljanak. Dr. Varga Lászlóné titkár szerint ez nem azt jelenti, hogy, Jászakadnának” a nagy autóscsaládból, de azt feltételenül, hogy lényegesen jobbak lesznek a lehetőségeik. A műszaki szolgáltatásokat bővítik, új eszközöket, berendezéseket, szerszámokat vásárolnak, elvégzik a kisebb és nagyobb javításokat, ellenőrzéseket, közlekedésbiztonsági vizsgálatokat. Újdonság, hogy a műszaki vizsgáztatást - reggel 6 órától, este 10 óráig előzetes bejelentkezés alapján folyamatosan dolgoznak - komplex módon intézik. Ez azt jelenti, hogy a klubtagnak csak az autóját kell a pécsi, Hengermalom utcai szervizbe vinnie, a vizsgáztatást, az adminisztrációt, a rendszámmal kapcsolatos befizetéséket, valamint a zöld kártya kiadását is megcsinálják. Újdonság, hogy 2000 forintért átalány-díjas karbantartást vállalnak, de amennyiben a tag nem használja fel ezt az összeget kocsija rendszeres átvizsgáltatá- sára, akkor egy nagyobb értékű javításnál is módjában áll beszámíttatni. Változatlanul vállalják a kisebb sérülést szenvedett gépkocsiszélvédők speciális javítását. Addig, amíg a szerelők az autón dolgoznak, az ügyfélszolgálatnál biztosítást lehet kötni, hitelleveleket, életmentést segítő információs kártyát, térképeket, utazási anyagot vásárolni. A segélyszolgálatnál - hívószáma 008 vagy a 12-738 - éjjel-nappal működő üzenetrögzítőt helyeztek el, így a segítségre szoruló autósok, ha az ügyeletes szerelő éppen máshol dolgozik, megadhatja a „lerobbanás” helyét, s hogy mit kér. Napokon belül megérkezik a szervezethez az új sárga angyal: a Subaru típusú gépkocsiban rádiótelefon is működik majd, így könnyebb lesz a kapcsolattartás. Jó hír, hogy az idén kiépülő országos segélyhívó-rendszer egyik diszpécserközpontja Pécsett lesz, s hogy a klub tagjai részére Iveco autómentő is a rendelkezésre áll. A Magyar Autóklub utazási irodájával, az Autó-Tours-szal közösen olyan programokat is szerveznek - ezekre sem csak a Ferencesek utcai klubirodában, hanem a műszaki állomáson is lehet jelentkezni -, amelyek Pécsről indulnak. S a végére* egy igazi érdekesség: az ÉPFU töltőállomásán a MAK-tagok egy-két forinttal olcsóbban vásárolhatnak üzemanyagot. Roszprim Nándor
