Új Dunántúli Napló, 1993. január (4. évfolyam, 1-30. szám)
1993-01-09 / 8. szám
1993. január 9., szombat uj Dunán túli napló 11 Belső gazdagodásra vár ma az emberiség Minden évben Assisi Korunk nagy gondolata, hogy állandóan fejlődésben vagyunk. A mai embernek többféleképpen adatott meg, hogy kifejezésre juttassa előmeneteli szándékát. Ezt átvitt értelemben kreativitásként értelmezzük. A kreativitás találékonyságot, újrateremtést, újrafogalmazást jelent. Új világnézet felé mutató irányokat, új valóságszemléletet, amelyben a lényeg az, hogy központi, centrikus gondolatok köré csoportosítunk más gondolatokat és ezek előremutatók, előbbrevivők a többihez viszonyítva. A szeretet az, ami felszabadít A kreativitás szellemében fogantak évenként az assisi nagy békeösszejövetelek. Az elmúlt évi összejövetelen 58 nemzet vagy közösség volt jelen. A főimát a koptok főpapja adta elő. Voltaképpen nem mondott mást, mint Szent Pál szeretet- himnuszát. „Szóljak bár az emberek vagy angyalok nyelvén, ha szeretet nincs bennem, csak zengő érc vagyok vagy pengő cimbalom. Legyen bár prófétáié tehetségem, ismerjem bár az összes titkokat és minden tudományt, legyen akkora hitem, hogy hegyeket mozgassak, ha szeretet nincs bennem, mit sem érek. Osszam el bár egész vagyonomat a szegényeknek, s vessem oda testemet, hogy elégessenek, ha szeretet nincs bennem, mit sem használ nekem. A szeretet türelmes, a szeretet jóságos,a szeretet nem féltékeny, nem kérkedik, nem gőgösködik, nem tapintatlan, nem keresi a magáét, haragra nem gerjed, a rosszat föl nem rója, nem örül a gonoszságnak, de együtt örül az igazsággal. Mindent eltűr, mindent elhisz, mindent remél, mindent elvisel. A szeretet soha el nem múlik. A prófétálás megszűnik, a nyelvek elhallgatnak, a tudomány elenyészik. Most megmarad a hit, a remény és a szeretet, ez a három, de köztük a legnagyobb a szeretet. Törekedjetek a szeretetre.” Belső gazdagodásra vár ma az emberiség. Hazánkban is a pápa ittléte óta ezek a gondolatok centrálisán mozognak eszmei terveinkben és elképzeléseinkben. Az első az, hogy meg kell bocsájtani egymásnak. Fájlalnunk kell, hogy egymást megsértettük, megbántottuk. A megbocsájtás ma a legalapvetőbb építőelem a társadalom egészében. Bűnt követtünk el egymás ellen. A megbocsájtás feledteti majd, ami fájt, ami sebeket ejtett, a szeretet az, ami felszabadít. Szabadságteremtő erő A kreativitás második nagy gondolata a más keresése. A kreativitásban benne van a teremtés. Újjáteremteni, a valóság adottságait termékenyen másképp rendezni, eredményesen egymás mellé tenni, főleg az ellentéteket. Az ellentmondások egymást kizárják, az ellentétek egymást kiegészítik, egymást emelik. Az ellentétek korszakában élünk, és ezért is lett komnk nagy filozófusa Hegel, aki a té- zis-szintézis-antitézis hármas dinamikájában állította fel az egész valóságot. Ezért volt képes a szabadságról beszélni és a vallásról is. A vallásról, mint ilyenről, kevesen szóltak oly mélységgel, mert a vallásban szabadságteremtő erőt látott. A kreativitást tehát joggal és illetékesen hozzuk össze a teremtéssel. A teremtés alapfogalma valaminek a semmiből való létrehozása. A kreativitásban valami hasonlóság van, hogy ami nem volt, azt újjá kell élni, megteremtődik, valósággá lesz. Korunk nagy feladata, hogy új eszmeiséget teremtsünk, mélyebb, emberibb valóság felé meneteljünk. Az emberiességnek a kihangsúlyozásával új emberré varázsolni egymást, - ez a kreativításmai küldetése. Az ember nincs egyedül És van a kreativitásnak egy harmadik alapgondolata is, amit sohasem szabad kihagynunk és ez az emberi szabadság. A szabadság - mint emberi tényező, mint a szellemnek a megnyilatkozása - eleve termékeny, eleve újjáteremtésre van hivatva. Benne mindig benne foglaltatik a lehetőségeknek az összessége. A kreativitásnak be kell mutatni ellenkezőit is: az emberi egyedülvalóságot és a történelem mozgásának való kiszolgáltatottságot. Az ember azáltal lesz kreatív, hogy nincs egyedül, sőt másokkal kapcsolatba kell legyen éspedig úgy, hogy az egyik ember kiegészítője, folytatója, befejezője a másiknak. Jean Paul Sartre, korunk legnagyobb egzisztencialistája azt állítja, hogy nincs szükség Istenre, mert az ember önmagának való és önmagának is elég. Voltaire azt mondta, ha nem lenne Isten, ki kellene találni még akkor is, ha nem is hiszünk benne, de kell egy ilyen fogalom, amely a valósággal szemben áll, azt létrehozta vagy kiegészítette. De nincs szükség Istenre, mert az ember önmagának és a valóság továbbvivéséhez, megteremtéséhez, értelmezéséhez és tökéletesítéséhez elegendő. Mindig akadtak emberek, akiknek nem volt szükségük Istenre, akik az Istent tagadták, de méginkább voltak emberek, akik az Istent igényelték, az Istent keresték és igent mondtak rá. Hegel mint a mai kornak legtöbbet mondó filozófus, eme fajta embernek bölcselője, habár nem volt hivő, mégis sokat mondott, hogy a valóságot nem ellentmondásosnak fogta fel, hanem ellentétekben képzelte el a tézis-antitézis és szintézis alakjában. Az ellentétek összekapcsolódnak és mindig az ellentétekből új valóság is keletkezik. Ez a kreativitásnak alapelve, erre csak az ember képes. Az Isten úgy teremtette meg a valóságot, hogy ellentétekből és nem ellentmondásokból tevődik össze: mindennek megvan az alapja, megvan a háttere és megvan a célja. Ebben a dinamikában él az ember is, aki kreatív abban a pillanatban lesz, amikor e dinamikát, ezt az evolutiv fejlődőképes ellentétességet felismeri és eszerint alkotja meg a világról való elképzeléseit és hozzálát a világ átalakításához. Ezt kell ma újból megkeresnünk, megtalálnunk és átadnunk az emberiségnek. Érdemes volna az általában elismert nagy költőknél ezt az ellentétesség-párhuzamot megkeresni, kibogozni. Akkor rájönnénk arra, hogy miért volt Ady vagy József Attila stb. kreatív, vagyis mások számára miért tudtak elvi, eszmei eligazító irányvonalakat adni. Ha nincs kreativitás, az ember egyedül van, nincs emberi közösség, de nincs is emberi előrehaladás és felemelkedés. Ezért is keressük ma annyira az emberi közösség valóságát és új létalapjait. Rátalálni a másikra Hazánkban a bekövetkezett nagy változás is a közösség felé tereli a figyelmet: el kell hagyni saját magunkat, hogy rátaláljunk egészen a másik emberre és csak ez a „másság” mentheti meg az egészet. Csak az egyéni, nem egyedülálló, de egyéni ember képes arra, hogy visszarendeződjék a teljes magyar valóság, amelyből új kreativitással új emberek, a mai feladatokra hivatott közösségi ember szü- lethetik majd meg. Jöjjön el a Te országod! Ez mindig az igazság, az igazságosság és a béke országa. Ezért imádkozunk ma, ezért fáradozunk. Ezt nem lehet másképp elképzelni, csak keresztényi alapon. Ezért van minden évben Assisi és mindig többen járnak Assisibe. Szent Ferenc - aki nekünk hagyta a béke, a szeretet himnuszát - mint inspiráló az újrateremtés, az újrakezdés mai prófétája körünkben. Csak most jövünk rá arra, hogy a materializmus, a kommunizmus mennyire szabadságtagadók voltak, mert tagadták a szabadság hátterét és alaperejét, a szellemet. Mindent mechanikussá tettek, kényszerré; alattuk csikorogtak az élet kerekei. Irgalom és megbocsájtás, e két fogalom köré kell csoportosítani ma az elvi teendőket, az egyház teendőit is. Irgalmasságot gyakorolni egymás felé, egymás körül, irgalommal lenni a szegények, a szenvedők iránt. Felkarolni mindent, ami elveszett vagy elveszni indul. Cserháti József ny. püspök Újból az egyházé a debreceni Kölcsey Ferenc Főiskola Református szellemiségű tanítóképzés A Magyarországi Református Egyház január 1-jei hatállyal visszakapta a debreceni Kölcsey Ferenc Tanítóképző Főiskola, az 1. számú Gyakorló Iskola és a Maróthi György Kollégium és Könyvtár tulajdonjogát. A Magyarországi Református Egyház vállalja, hogy az épületek tulajdonjogával együtt a főiskolát is átveszi, abban tanítóképzést folytat. Ezzel nem csak a református szellemiségű tanítók képzésének lehetőségét kívánja megteremteni, hanem az állam és mások által fenntartott iskolák számára is képez tanítókat. A megállapodás szerint a református egyház a főiskola teljes személyzetét, beleértve az oktatókat is, átveszi és jelenlegi munkakörükben foglalkoztatja. A már beiratkozott hallgatók megkezdett tanulmányaikat változatlan tanterv szerint fejezhetik be. A megegyezés rögzíti azt is, hogy az egyház, a tanítóképzőbe felvételiző hallgatók között, a hitoktató és a kántor szakra jelentkezők kivételével, semmiféle világnézeti vagy vallási megkülönböztetést nem tesz. Andrásfalvy Bertalan miniszter, valamint Kocsis Elemér, a Tiszántúli Református Egyházkerüelt püspöke az aláírást követő sajtótájékoztatón egyaránt hangsúlyozták: elsősorban a magyar társadalom, a hívők gyülekezete, nem pedig az egyházi vezetők igénylik, hogy az egyház visszakapja intézményeit. Ezt igazolja az is, hogy az egyházi iskolákban 3-5-szörös a túljelentkezés. Magyarul magyarán Koordinál vagy kordinál? Ejtsük ki hangosan a következő közismert szavainkat: beenged, kiindul, alááll, atlétaalkat! Mindenki furcsállaná, ha valaki így mondaná őket: ben- ged, kindul, aláll, atlétalkat. Az összefüggő szövegből kiemelve csaknem érthetetlenek, vagy teljesen azok. Mi okozza ezt a torzulást? Két azonos magánhangzó találkozását úgy oldottuk meg a kiejtésben, hogy az egyiket elhagytuk. A magyar kiejtés rendjében megfigyelhető az egyszerűsítésre való törekvés. Ennek egyik módja a két azonos vagy hasonló hang közül az egyiknek a kivetése. Legismertebb példája a gazdaaszony helyett a gazdasszony, a gazdauram helyett a gazduram ejtése. Ennek az az oka, hogy a magyar anyanyelvűek nehezen, erőltetetten tudják megoldani az egymás mellé került két azonos vagy hasonló hang kiejtését. A beszédhangok szakemberei, a fonetikusok szerint ugyanis ilyen helyzetben hangűr keletkezik. Naponta tapasztalhatjuk ezt, ha például a következő szavakat mondjuk: dió, fiam. írásban i és ó, illetve i és a áll egymás mellett. Akinek magyar az anyanyelve, az aligha ejti e szavakat írás szerint, vagyis így di-ó, fi-am, hanem szabályszerűen /-vei: dijó, fijam. Tapasztalhatjuk persze a hangűr kitöltésének eltúlzását is, főként a tájszólásokban. Ki ne hallotta volna népdalszövegben: „Alájállok, kedves édesanyám ...” Ezek szerint - mondhatja joggal bárki - mégiscsak megoldható a két azonos vagy rokon hang egymás melletti ejtése. Igen, de egy icipici szünetet kell tartani a kettő képzés között. A magyarul beszélőben azonban ez nem tudatosodik. Mégse hanyagolható el, mert vannak esetek, amikor a szöveg félreérthe- tővé válik. Mindezt azért-mondtam el,'hogy egy sokszor hallott kiejtési hiba érthetővé váljon. Gyakran találkozunk írásban és szóban egy sikeresen működő utazási irodánk nevével. Ez a Koopturiszt. Nos, ebben is két o kerül egymás mellé. Bizony le.- galább annyiszor ejtik rövid o-val, mint helyesen két o-val. Nem kell idegen nyelvi, ez esetben latin nyelvi tájékozottság ahhoz, hogy e névben felismerjük a kooperál, kooperáció ugyancsak gyakran használt idegen szavakat. Ha pedig a Kopturiszt ejtést fogadnánk el helyesnek, akkor a családjába tartozók is megváltoznak imigyen: koperál, koperáció, kope- ratív. - Messzebbre menve: a kooptálból koptál, a koordinál- ból kordinál és a koordinátából kordináta válik. Amennyire szokatlan és érthetetlen az alááll helyett az aláll, tartalmi és formai szempontból legalább ennyire sántít a Koopturiszt helyett a Kopturiszt. Takarékoskodjunk a hangokkal, betűkkel is, ahol kell és lehet, de a Koopturisztból ne sinkófáljuk el azt az egyetlen o hangot. Rónai Béla Afrika éhezni fog A Szomáliái éhínség ugyan némileg enyhült az ENSZ-segé- lyakciójának köszönhetően, de további 19 afrikai országnak rendkívüli élelmiszerhiánnyal kell majd szembenéznie az idén. Edouard Saouma, az ENSZ Élelmezési és Mezőgazdasági Szervezetének (FAO) főigazgatója szerint a nemzetközi közösségnek 1993-ban ki kell terjesztenie segélyhálózatát a polgárháborútól és aszálytól leginkább sújtott afrikai országokra. Szudánban, Libériában, Kenyában és Etiópiában a legsúlyosabb a helyzet, ahol jelenleg mintegy 10 millióan várnak segítségre - adta hírül kedden az AP. Hölgy a hadügyminiszter Kanadában Kim Campbell személyében Kanada történetében első ízben irányítja hölgy a védelmi minisztériumot. Brian Mulroney kanadai miniszterelnök hétfőn szervezte újjá kormányát - hírügynökségi jelentések szerint elsősorban azért, hogy az idén esedékes választásokra tekintettel valamelyest megpróbáljon javítani a konzervatív kormányzat az utóbbi időben cseppet sem kedvező népszerűségi mutatóin. A most 45 esztendős Kim Campbell jogász, korábban igazságügyminiszter volt, és egyes megfigyelők Mulroney lehetséges utódjaként emlegetik a konzervatív párt élén is. Keresztrejtvény Beküldendő a helyes megfejtés január 18-án (hétfő) déli 12 óráig beérkezőleg, LEVELEZŐLAPON 7601 Pf: 134, Új Dunántúli Napló Szerkesztősége, Pécs, Rákóczi u. 34. VIII. em. A december 24-i lapban közölt rejtvény megfejtése: „... mindig akkor ájul el, amikor ki kellene mondania az igent.” Utalványt nyertek: Kuba Attila, Szigetvár, Kerecsényi u. 11., Jó- zsa Dénes Piroska, Pécs, Petőfi u. 56., Sára László, Pécs, Lehel u. 10/1., Sipos János, Sellye, Ormánság u. L, Szabó László, Pécs, Széchenyi tér 2. Az utalványokat postán küldjük el. * r *
