Új Dunántúli Napló, 1992. december (3. évfolyam, 331-359. szám)

1992-12-29 / 357. szám

1992. december 29., kedd aj Dunántúli nopiö 9 Új névvel, a régi formátumban Februárban indul a Komló és vidéke Komlói körkép Megbízatás, majd pályázat Négy olyan közművelődési intézmény van Komlón, amely vezetőjének határozatlan időre szóló megbízását egy kormány- rendelet alapján 6 hónapra szóló határozott idejű megbízássá alakította át a képviselőtestület. A június 30-ig szóló megbízás lejárta előtt pályázatot írnak ki a négy érintett beosztásra, a Vá­rosi Művelődési Központ, a Jó­zsef Attila Városi Könyvtár, a Színház- és Hangversenyterem, valamint a Gyermek- és Ifjúsági Ház vezetői posztjára. Január közepén nyit a körtvélyesi óvoda A hiánypótlási munkák elhú­zódása miatt az eredeti időpont­hoz képest várhatóan egy hetes csúszással nyit Komló új gyer­mekintézménye, a 120 férőhe­lyes körtvélyesi óvoda. A hat csoportba 200-nál több óvodás­korút Írattak be a szülők. Utoljára jelent meg a múlt hé­ten Komló város lakóinak lapja, a Komlói Újság. Rövid négy évet élt, előbb a tanács, majd az önkormányzat kiadásában, s mivel a képviselőtestület úgy döntött, ekkora összeget nem tud áldozni a helyi tájékozta­tásra, pályázatot írtak ki egy lap vállalkozási formájú működte­tésére. A furcsa mindössze az, hogy az eddigi 3,75 millió fo­rintos támogatást sokallták a vá­rosatyák, majd elfogadtak egy pályázatot, amelynek alapján 1993-ban 3+1 millió forintot garantálnak a város pénzéből. Nem kis viharokat kavart ön­kormányzati körökben, hogy testületi döntés értelmében feb­ruár elsejével bezáiják a Berek utcai bölcsődét. Pénzügyi okok döntöttek: szakemberek számí­tásai szerint a megmaradó két bölcsőde is ki tudja elégíteni az igényeket, s mivel az önkor- mányz'ati alapfeladatok között nem szerepel a bölcsődei ellá­tás, a szűkülő pénzekből igen­csak takarékoskodni kell a vá­ros zavartalan üzemeltetése ér­dekében. A melyiket a három közül kérdésre is gyorsan választ adott a képviselőtestület, csak a környékbeli szülők elégedet­lenkedtek kissé, s a bölcsőde dolgozói emeltek kifogást lé­nyegesen magasabb hangon. Nekik az a testületi ülésen el­hangzott bejelentés kínált vi­gaszt, hogy senki nem kerül ut­cára, az önkormányzat vala­mennyijüknek szakképzettsé­güknek megfelelő állást bizto­A lényeg azonban az, hogy továbbra is lesz lapja a városnak - febryár elejétől. Ekkor indítja útjára a pályázatot elnyert FE­RENCI PRESS a Komló és vi­déke című hetilapot, az eddig megszokott formátumban, 12-16 oldalon. Ferenci Demeter újságírótól, a vállalkozás veze­tőjétől megtudtuk, még nincs végleges döntés, mennyibe is kerül majd egy példány, az azonban biztos, az eddigi 8,50-nél többet kell kérniük. Sa­ját terjesztői hálózatot alakíta­nak ki, s már januárban felkere­sik a lakosságot. Aki januárban sít. Több alkalommal zajlottak az egyeztetések a polgármesteri hivatal és a bölcsőde dolgozói között, s utólag mindkét fél tudja sorolni az általa érthetet­lennek tartottakat. Mint a lóvá­sárban az állatok között, úgy vá­logattak bennünket, azonnali döntést kértek tölünk, kezdet­ben szó sem volt végkielégítés­ről, felmondási időre járó pénz­ről, mondták a munkavállalók, míg az ajánlattevők azon cso­dálkoztak, hogy többen nem fo­gadják el a felkínált munkalehe­tőséget. Amikor az ünnepek előtti na­pokban a bölcsődében jártam, már megnyugodtak a kedélyek, tisztázódtak az állásajánlatok. Mindössze egy munkahelyről hangzott el, hogy ott a kisze­melttel nem hajlandók munka- szerződést kötni, a többi helyen váiják az új munkaerőt. Mégis úgy néz ki, a 16-ból hetüknek nem lesz állása - mert nem fo­gadja el a felkínáltat. Az óvo­egész évre rendel egy havi ked­vezményt kap. Évente 720-780 forint közötti összegért 52 lap­számot juttatnak el a postalá­dákba Komlón, s a környék lap­jává is szeretnének válni. A pos­tával még folynak az egyezteté­sek, hogy a hírlapárusoknál is kapható legyen az újság. A négy tagú szerkesztőségen kívül széles körű tudósítói háló­zatot szeretnének kialakítani nemcsak helyben, hanem a kör­nyező településeken is, hogy minél több helyről származó friss információkkal szolgál­hassanak. dákba, bölcsődékbe irányítottak azonnal igent mondtak, a szoci­ális otthonba, a mecsekjánosi csecsemőotthonba és a kór­házba többműszakos beosztásra szóló munkalehetőségek azon­ban cseppet sem vonzók a jobb anyagiak ellenére sem. Az in­dokok ésszerűek: ott kezdték lánykorukban, s most kisgyere­kekkel nem tudják vállalni a többműszakos folyamatos munkarendet, indokolnak a fia­talabbak, az idősebbek pedig megromlott egészségi állapotuk miatt nem kívánnak ezeken a helyeken dolgozni. Mindez érthető is lehet, ám az megdöbbentett egy cseppet, hogy jelenleg egyiküknek sincs más, konkrét és megvalósítható elképzelésük a jövőjüket ille­tően. Úgy mondanak nemet egy több fáradságot, nehezebb munkakörülményeket jelentő ajánlatra, hogy nem tudják mi lesz velük. Amikor vázoltam előttük, hogy hamar a végére ér a munkanélküli járadékot je­lentő idő, s utána már igencsak csekély az ellátás összege, a vá­lasz a nem tudom, majd csak alakul valahogy félmondatok­ban merült ki. G. G. Bölcsőde vagy csecsemőotthon: micsoda különbség! Heten nem fogadták el a felkínált állást Új szolgáltató a távfűtésben: Komlóhő kft. A kezdeti lépések a fogyasztásarányos elszámolásért A radiátorra szerelhető hőmegosztó Fotó: Proksza László Hamarosan valamennyi táv­fűtött komlói lakás tulajdonosa megkapja azt a szórólapot, amelyben Tóth József polgár- mester tájékoztatja őket a szol­gáltatás körül a városban bekö­vetkezett változásokról. Ahogy sok más, úgy a hőszolgáltatás is, az eddigi megyei szintű vál­lalattól helyi, önkormányzati tu­lajdonú cég kezébe került. Sok-sok vita után következett a vagyonmegosztás, s január else­jétől kezdi meg működését a Komló Hőszolgáltató Kft., Va­karó József irányításával, akit decemberben nevezett ki poszt­jára a képviselőtestület. Az új ügyvezető jól ismeri a munkaterületet, hiszen majd há­rom évtizedig dolgozott külön­böző beosztásokban az elődvál­lalatnál, a PÉTÁV-nál. Azzal kezdi a beszélgetést, hogy hagy­juk az olyan minősítéseket, hogy jobb lesz, olcsóbb lesz - erre ő nem tud ígéretet tenni. Azt tudja, hogy átalánydíjak mellett nem lehet a hővel gaz­dálkodni, s ezen mindenképpen változtatni szeretne. Ami a fo­gyasztókat jobban érdekelheti: vallja, a szolgáltatónak az a fe­ladata, hogy hőt szolgáltasson, a fogyasztó pedig ebből vegyen el annyit, amennyire szüksége van és amennyit meg tud fi­zetni. Állítja, ehhez a fogyasztók­nak adottak is a feltételek. Ugyanis évek óta minden hő­központban hőmennyiségmérő üzemel, amivel mérhető a hő­központ hőfogyasztása. Ma a távfűtött, körülbelül 4800 kom­lói lakás közül még csak 152-ben álltak át az átalánydíj­ról a mérés szerinti fizetésre, igazán nincsenek még általáno­sítható tapasztalataik, de abban mindenki egyet kell értsen Va­karó József okfejtésével: ma mindenki az után szeretné a dí­jat kifizetni, amennyit elfo­gyaszt. Ehhez az első lépés a hőközpontonkénti mérés sze­rinti elszámolás, a lakók kéré­sére. Az áttérést követően az épületben, a lépcsőházban la­kóknak kell a saját maguk által megszabott feltételek között fi­zetniük a ténylegesen felhasz­nált hőmennyiség szerint. Az elv valóban az igazsá­gosabb díjfizetés felé mutat, csakhát rögtön következhet az ellenérv: vajon takarékosko- dik-e mindenki, akit közös mé­rőre vezényelt sorsa? Eire igent mondani botorság lenne, ám van lehetőség a még pontosabb elosztásra. A radiátoronkéti hőmennyiségmérés megvalósí­tása olyan észtvesztően magas összegbe kerül, hogy több tíz év alatt sem térülne meg a befekte­tés, de az úgynevezett költség- osztó felszerelése radiátoron­ként jelenlegi árakon 750 forin­tot tesz ki, s ezzel már érdeme­sebb próbálkozni. A költsé­gosztó segítségével a felhasz­nált hőt már fogyasztásarányo» san lehet fizetni. Vakaró József örül annak, hogy Komlón a távfűtött laká­sok 80 százalékában van a fo­gyasztott melegvizet mérő óra. Ezeknél a lakásoknál már bizto­san megvalósulhat az általa val­lott, amennyit fogyaszt, annyit fizet elv. Új elszámolási rendre térnek át január elsejétől. Aki­nek van mérője, januárban nem fizet melegvízhődíjat, február­tól pedig havonta az előző havi tényleges fogyasztás után kell fizetni. Ehhez meg kell állapí­taniuk a december 31-i mérőál­lásokat, ezért kérik a közös képviselőket, jegyezzék fel a lakásonkénti mérőállásokat s je­lentkezzenek a Komlóhőnél (te­lephelyük és telefonszámaik változatlanok). A többi lakást dolgozóik keresik fel a közeli napokban a mérők leolvasása céljából. S egy kellemes megle­petés a lakosságnak - ezért a későbbiekben sem számítanak fel külön díjat. A mérővel nem rendelkezők továbbra is áta­lányt kötelesek fizetni. A képvi­selőtestület által megalkotott rendeletben meghatározott árak alapján, bár január elsejétől hat százalékos áfa is terheli, az új évben nem emelkednek a távfű­tési díjak. A Komlóhő kft. kezdeti ne­hézségeiről is szót ejtett Vakaró József. A PÉTÁV meglévő va­gyonából a Komlót illető rész átadása folyamatban van. Nem áll azonban még rendelkezé­sükre az a 40 millió forint, amelynek átutalását, egyéb, megkapott vagyontárgyak fejé­ben január 1-i határidővel Pécs önkormányzata vállalta. Ez adna fedezetet a Komlóhőnek az indulásra, enélkül azonnal hi­telért kellene sorba állniuk. Ugyancsak gondot okoz, hogy a lakosság 6,3 millió forinttal tar­tozik, s hasonló nagyságrendű a közületi fogyasztók hátraléka is. Ezeket a pénzeket már az új szervezetnek kell behajtania. Grünwald Géza A komlói hőeró'niű vezérlőterme Fotó: Szundi György Vagyoni átalakítás előtt Meghökkentő, hogy egy erőmű kapacitásának egyhar- madát használja ki, villamos energiát vételez működése ér­dekében, olajtüzelésre tér át egy széntermelésre épült városban. Mindez annak köszönhető, hogy a Komlói Hőerőmű átállí­tása szénről olajtüzelésre befe­jeződött. Csak hőenergiát ter­mel villamosenergiát nem. A rekonsrukciót követően a por- szennyeződés megszűnt dr. Kamarás Béla, a Pécsi Erőmű Rt. műszaki igazgatója, Kovács Dezső, a komlói telep­vezetője és Vincié József, kom­lói műszaki vezetője szerint. Mint az illetékesek egybehang­zóan közölték:- A legnagyobb gond az volt, hogy a lakosság megértse a tü­zelőanyag váltás okát. A szén­bányák és a város vezetői támo­gatták elképzeléseinket. Az erőmű rekonstrukciója, ha szén- tüzelésű marad 2 milliárd, így csak 180 millió forintba került. A gazdasági szempontokra irányuló kérdéseimre kifejtet­ték: az éves szinten felhasznált 20 ezer tonna pakura ára - táv­fűtési szempontból a költségek 70 százaléka - egyötöde a laká­sokban használt tüzelőolajnak. Azt az 50-60 ezer fonna szenet, amit évente a komlói erőmű felhasznált, a pécsi hatéko­nyabban fogja eltüzelni. Az önállósodási törekvések­ről szólva kiderült, egyszemé­lyes kft-ként kívánják működ­tetni a komlói erőművet. Ügy­vezetőjévé - a tervek szerint - Vincze Józsefet neveznék ki. A lépésre azért van szükség, mert az állami tulajdonú erőmű, a te­lektulajdonnal és az erőműhöz szervesen kapcsolódó hálózat tulajdonával, rendelkező ön- kormányzat más tulajdonviszo­nyúvá kívánja átalakítani az összefüggő rendszert. Ennek érdekében az erőmű és a város vezetői már megtették az első lépéseket. R. T. Karácsonyi segélyek- Lassan már ott tartunk, hogy a város lakosságának kö­zel fele segítségre szorul - mondta Fábos Józsefné, a pol­gármesteri hivatal családsegítő központjának vezetője, amikor a karácsonyi segélyakciókról kérdeztem. A komlói önkormányzatot nem érheti vád, hogy nem pró­bál meg, néha még pénzügyi le­hetőségein felül is törődni a rá­szorulókkal. Példa erre a mos­tani karácsony. Egy december eleji testületi döntéssel 1,3 mil­lió forintot csoportosítottak át az eseti segélyezetteknek, s eb­ből több százan kaphattak kü­lönböző nagyságrendű össze­geket. A családsegítő közpon­ton kívül a helyi vöröskereszt, a gyámügy, a szociálpolitkai elő­adók, a református és a katoli­kus egyház szakemberei voltak a javaslattevők, mégis, ahogy Fábosné mondta, embertöme­gek zarándokoltak a hivatalba, az én miért nem kaptam kérdést feltéve. Az eseti segélyen kívül 180-an kaptak 2000 forint ér­tékű élelmiszercsomagot, ame­lyet a tartós élelmiszereket ösz- szeállító Süni Diszkont Ám ház mindenkinek a lakására szállí­tott. A csomag mellé egy meg­hívó is dukált, valamennyijü­ket várták a városháza díszter­mébe egy hangulatos karácso­nyi ünnepségre, ahol a sokak­nak hiányzó meleg szavak is el­hangzottak. A Kópicz József vezette kenderföldi általános is­kolások bensőséges, szívhez szóló ünnepi műsorára azonban az otthonukban megajándéko­zottak fele sem volt kiváncsi. A gyámügyesek a legkiseb­bekre figyeltek az ünnepek előtti napokban. 100 nagycsa- ládban felnövő kisgyerek kapott 300 forint értékű édességcso­magot, s mellé ezer forintos vá­sárlási utalványt. Segélyakciót bonyolított le a helyi vöröskereszt is. Az általuk létrehozott Szegényekért Ala­pítvány kuratóriuma 70 ezer fo­rint értékben osztott ki élelmi­szercsomagot és vásárlási utal­ványt, s a rászorulók napokon keresztül válogathattak a lakos­sági gyűjtésből származó ruhák, lábbelik közül.

Next

/
Oldalképek
Tartalom