Új Dunántúli Napló, 1992. december (3. évfolyam, 331-359. szám)

1992-12-29 / 357. szám

8 aj Dunámon líapiö 1992. december 29., kedd Új Dunántúli Napló autóteszt Daihatsu Feroza 1.6 A pécsi egyesület az Európa-Házak Nemzetközi Szövetségében Hárommillió a Héra Alapítványtól Energetikai szakemberek egy csoportja tavaly saját jövedel­mének terhére országos alapít­vány létrehozását kezdemé­nyezte azzal a céllal, hogy az energiaárak drasztikus emelése által leginkább érintett rétegek számára az energiaszolgáltatás díjai csökkenthetők legyenek. A Magyar Demokrata Fórum is felkarolta a Héra Alapítványt, létrejött a kuratórium, amely különböző pártállású, magas beosztású személyiségeket fog­lal magába. Az alapítvány célja a segít­ségnyújtás, a díjak részleges vagy teljes átvállalásával, rész­ben pedig energiatakarékos ké­szülékek rendelkezésre bocsá­tásával, illetve az energiafel­használást csökkentő más in­tézkedések végrehajtásával. A rászorultak kiválasztása az ön- kormányzatok aktív közremű­ködésével történik, akik pályá­zat útján nyerhetik el az alapít­vány támogatását. Az alapít­vány induló vagyona 25 millió forint volt, amely mára megha­ladja a 40 milliót. Mint dr. Veszély Károly a pé­csi Zöld Híd Egyesülés szakér­tői bizottságának vezetője el­mondta, a város energia- és ví­zellátását biztosító szolgáltató­kat képviselik a lakosság felé, ezáltal biztosított ezen cégek támogatása is a Héra Alapít­vány működtetéséhez. Pécs ön- kormányzata szándéknyilatko­zatban hatalmazta fel az egyesü­lést a szolgáltatók felé irányuló koordinációban, egyben vál­lalva a rászorultság mértékének minősítését. Ez alapján a Pécs város is pályázatot nyújtott be az alapítványhoz, ahonnan 3 millió forint támogatást kapott.- Célunk, hogy ebből a pénz­ből a nagycsaládosokat, a gyermeküket egyedül nevelőket és az idős kisnyugdíjasokat tá­mogassuk, akik önhibájukon kívül kerültek ebbe a helyzetbe. Mint dr. Sohár Endre a pol­gármesteri hivatal népjóléti iro­dájának vezetője elmondta, na­gyon nehéz feladat összeállítani a támogatásra szorulók névso­rát, mert egyelőre nincs szociá­lis térképe a városnak. Ezért a területi szociális központokon, illetve gondozási intézménye­ken keresztül kértek informáci­ókat a rászorultakról, ezt össze­vetették a szolgáltatóktól kapott hátralékosok és késve fizetők névsorával. Az így kapott ösz- szesítés alapján közel 400 csa­ládnak fizetik ki a Héra Alapít­vány támogatásával az áram­számláját. Hajdú Zs. A japán Daihatsu-autógyár sem tudott ellenállni a kísértés­nek, illetve a piac fokozott ér­deklődésének, hogy terepjárók­kal bővítse választékát. A D. vi­lágháború után polgárosodott „dzsippék” mai utódai közül a Feroza - a budapesti Daihatsu vezérképviselet, a pécsi Fehér és Társa Kft. regionális márka- kereskedés közreműködésével bocsátotta rendelkezésünkre - igazán nem szégyenkezhet a ve- télytársai között. A négyke- rék-meghajtású kocsi tulajdon­ságai autópályán, városban, ha­vas és földes terepen is minden várakozást felülmúlóak voltak. A viszonylag kicsi - 3,77 mé­ter hosszú, 1,58 méter széles, 1,72 méter magas - Feroza utas­terében ugyan.nem lehet tán­colni, a nyurga utasoknak a lába „útban” van, de ez ennek a ko­csinak a legnagyobb hibája. A kidolgozása, a kárpitozása első­rangú, mondhatnék úgy is - személygépkocsi-minőségű. A plüss üléshuzat és fejtámlák, belső ajtóburkolatok, az auto­mata biztonsági öv, az állítható ülések (a hátsók könnyedén ki- szedhetőek, s ezzel tágas cso­magteret nyerünk) nagyon gon­dos munkáról vallanak. A puritánul egyszerű műszer­fal csak azt mutatja, ami szük­séges, de jól áttekinthetően. A rádióelőkészítés fölött még két műszer dolgozik, az egyik az akkumlátor feltöltöttségéről ad pontos adatot, a másik egy tá­joló, amely leginkább afrikai szafarikon nyújt segítséget a helymeghatározásban. A kocsi adottságainak köszönhetően a bentülők igazán magasan érez­hetik magukat, a vezető útra lá­tását sem akadályozza semmi. A magasságban állítható szervo-kormány még a legva­dabb terepen sem ugrál az em­ber kezében, az öt sebességes, ugyancsak szervo-rendszerű sebességváltó kényelmesen kapcsolható, a váltókar mögött megbúvó terepfokozatot, azaz a négykerék meghajtást - ezt lámpával is jelzik - szintén könnyedén lehet „betenni”. Az általam kipróbált Dai­hatsu Ferozát 1598 köbcentimé­teres, benzinüzemű, négy hen­geres, tizenhat szelepes, befecs- kendezéses, katalizátoros, re­mekül pörgő motor hajtja, amely 5700-as percenkénti for­dulaton 95 LE leadására képes. A gyár adatai szerint nem túl fa­lánk az erőforrás - 90 km/ó se­bességnél 7,6 liter ólommentes üzemanyagot, 120-nál 11,9-et, városban 10,5-et eszik -, a ta­pasztalatom szerinti fogyasztás 11,6 liter volt átlagban. Ez sok­nak tűnik, de ennél az értéknél nem hagyható figyelmen kívül, hogy a kocsit alaposan próbára tettem dimbes-dombos, mély sárral, friss hóval „tarkított” te­repen. Mert egy terepjárónál el­sősorban az az érdekes, hogy mit tud az úttalan utakon: Az 1235 kilogramm önsúlyú Fe­roza kitűnőre vizsgázott, hiszen könnyedén kapaszkodott fel a meredek emelkedőkön, különö­sebb erőlködés nélkül, kettes sebességi fokozatban, kipörgés nélkül volt képes menni az eső áztatta földön, a havat pedig csúszás és a bentragadás veszé­lye nélkül gyűrte maga alá. S tette mindezt úgy, hogy az uta­soknak nem rázódott szét a gyomruk, nem zörgött, hupo- gott az autóban semmi. Az ala­posan megerősített futómű ru­gózása - elöl független kereszt­lengőkaros, stabilizátorral, há­tul kettő, hosszanti irányban el­helyezett laprugó - magabizto­san működött. Az ember azt hinné, hogy egy ilyen magas építésű és rö­vid autó borulékony. Nos, erre rácáfolt a Feroza, mert a terepen és az országutakon is bizonyí­totta, hogy stabil, sőt a kanya­rokat nagy sebességnél is a csú­szás veszélye nélkül képes be­venni. Mozgékonysága jó, bár az, hogy 10,2 méter átmérőjű körben képes csak megfordulni, kissé soknak tűnt - figyelembe véve az autó méreteit. Elvezet volt menni ezzel a kis japán „dzsippel”, amely egye­síti magában az átalágosnál jobb személygépkocsik és a klasszikus terepjárók legjobb vonásait. Bár nem volt alkal­mam kipróbálni, de állítólag könnyedén leszerelhető a veze­tőülés fölött és hátul a tető, il­letve az oldal rész. Ezzel jó idő­ben nagyon „dögös” utazást tesz lehetővé. A tapasztalatok szerint egyébként nem csupán azok veszik ezeket az autókat, akiknek valóban szükségük van rá - erdészek, vadászok, horgá­szok, földmérők -, hanem sok­kal inkább a hobi vezetők, az érdekes és változatos autózást szeretők. Roszprim Nándor Az Európa-Házak Nemzet­közi Szövetsége (FIME) éves közgyűlésén december 19-én egyhangúlag társult taggá vá­lasztották a pécsi EU- RÓPA-HÁZ EGYESÜLETET. A FIME (Fédération Interna­tionale des Maisons de l'Eu- rope) ekkor ünnepelte fennállá­sának 30. évfordulóját. 1962-ben hat Európa-ház szán­dékának megfelelően alakult meg az Európa Tanács és az Eu­rópa Parlament hatékony együttműködésével-. Feladatául tűzte ki áz európaiság gondola­tának elhintését és megértését, a fiatalok megfelelő szintű képzé­sének elősegítését, a diák­csere-kapcsolatok elmélyítését, gyakorlati munkára épülő sze­mináriumok szervezését. Az el­telt harminc év alatt meg tudott felelni ezen elvárásoknak és egy fontos kötelezettségének: mint kormánytól független szervezet az Európa Tanács első rendű ta­nácsadó szerve. Új irányok is kialakultak az együttműködésben: a loméi rendszerrel összhangban a FIME szorosabbra kívánja fűzni a kapcsolatot az afrikai, a karib térségi és a Csendes-óceáni or­szágokkal. Meghirdettük a FAX - ACP programot, mely első­sorban diákoknak szól, és az in­formációcserét, egymás minél jobb megismerését tűzi ki célul. Elmélyítettük a kapcsolatot az Alpok-Adria munkaközös­ség területén lévő Európa-há- zakkal és közös programponto­kat határoztunk meg. Ezek kö­zött szerepel a diákcsere kap­csolatok bővítése (Graz főszer­vezésében), közös információs kiadvány szerkesztése (köz­pontja Zágráb), gyermekrajz­verseny meghirdetése az Eu­Válságprogram Norvégiában Norvégiában eltörölnek egy munkaszüneti napot, növelik a magas jövedelműek adóterhét és 20-ról 22 százalékra emelik az általános forgalmi adót a kormány és az ellenzék által el­fogadott gazdasági válságprog­ram részeként - jelentette a Re­uter. Az általános adóemelés elle­nére csökken a tej és a sajt adója. E termékek olcsóbbítását a mezőgazdaság érdekeit képvi­selő Centrum Párt és a Keresz­tény Néppárt szabta a csopmag- terv támogatása feltételéül. rópa Tanács támogatásával. A Pécsi Európa-Ház Egyesület egy nemzetközi, európai témájú vetélkedő megszervezését vál­lalta fel a körzeti tévé és rádió nemzetiségi adásaira is támasz­kodva. Az Európa-Házak Nemzet­közi Szövetségének immáron 96 tagja van 26 országból, tevé­kenysége kiterjed egész Euró­pára. Vcjpzereje pedig az, hogy olyan a közösség, mint egy igazi nagy család (erre utal az „Európa-Ház” fogalom, Robert Schuman gondolata). A pécsi Európa-Ház Egyesü­let kétéves kitartó munkájával érdemelte ki a felvételt a tagok sorába. Mi hídnak tekintjük magunkat a külföldi szakembe­rek és lehetséges magyar part­nereik között, kulturális prog­ramokat szervezünk (erre példa az 1992. januári Európa-feszti- vál), oktatási kezdeményezése­ket támogatunk (pl. német okta­tási központ). Szoros kapcsola­tot alakítottunk ki az EK Bizott­sága budapesti képviseletének vezetőivel (részben ennek kö­szönhetően kapta meg Pécs az „Európa-Város” kitüntető címet és az Európa-zászlót). De legfontosabb küldeté­sünknek tekintjük Pécset, a ré­giót, az országot méltóan képvi­selni külföldön. Utazó kulturá­lis követeknek tekintjük ma­gunkat. Számomra csodálatos érzés volt, mikor a közgyűlésre belépve (már folyt az ülés), az egyik olasz barátom felkiáltott: „Itt van Caterina dé Pécs deirUngheria!). A vezetékne­vem helyébe városom és hazám neve lépett.... Somody Katalin Európa-Ház Egyesület titkára Adósságütemezést kér Oroszország Oroszország hivatalos kére­lemmel fordult a kormányhite­lezőit tömörítő Párizsi Klubhoz, és ebben adósságátütemezésért folyamodott. Pjotr Aven, a külgazdasági kapcsolatok orosz minisztere szerint a jövő évi orosz adós­ságszolgálat 10 éves átütemezé­séről van szó, öszesen közel 34 milliárd dollárról. Moszkva elvi megállapo­dásra jutott az átütemezésről a kereskedelmi banki és magánhi­telezőket tömörítő Londoni Klubbal. Az ellopott kamion A BMW először egy beton­oszlopnak ütközött, aztán na­gyot bukfencezve belefúródott az árok túlpartjába. A szágul­dást, a szaltó mortálét, a ször­nyű csattanást nem látta, nem hallotta senki. A Tatabánya felé vezető országúton szeptember 16-ának éjjelén nem volt túl nagy a forgalom. Később vette észre egy autós a roncsot s az összezúzódott karosszéria ele­mek között a két vérbe fagyott emberi testet. Ő értesítette a mentőket, a rendőrséget. A tatabányai kórház intenzív osztályán harcba szálltak az or­vosok a baleset két áldozatának- a középkorú férfi és a fiatal nő- életéért. Töréseket, súlyos belső sérüléseket, jelentős vér- veszteséget állapítottak meg. Különösen a férfi állapota volt súlyos, ő ült a volán mögött. A rendőrség közben vizsgálta a helyszínt, a nyomokat, s meg­állapította: a szörnyű tragédiát nem okozhatta más, mint a ret­tenetes száguldás - mintegy 160 km/óra sebességre következtet­tek - és a vezető ittasága. A férfi vérében hihetetlenül nagy mennyiségű alkoholt, 3,6 ezre­léknyit találtak. Kiderítették, hogy a magyar forgalmi rendszámú BMW-t Günter Kienberger osztrák ál­lampolgár vezette, s a vele utazó feltűnően csinos fiatal lány, magyar állampolgár, egy budapesti éjszakai lokál kon- zumtáncosnője. A lány időköz­ben magához tért, s elmondta, hogy egy nappal korábban a munkahelyén ismerkedett meg a férfival. Gáláns, nagyvonalú fiú volt, tele pénzzel. Előző nap látott nála egy diplomata-táskát, s az dugig volt kötegelt ötezre­sekkel. Günter mindig sokat ivott, aznap is lekortyolta a maga szokásos egy üveg Balan- tine whiskyjét, ezután ajánlotta a lánynak: ugorjának át Tatabá­nyára, ismer a városban egy ki­tűnő lokált, folytassák ott a görbe éjszakát. (Tény: a lány a baleset pillanatáig egy korty szeszes italt sem fogyasztott.) Időközben a tatabányai rend­őrség megállapította: Günter Kienbergert az Interpol is kö­rözi. A távírón érkezett adatok szerint egy svájci szállítmányo­zási vállalat azzal bízta meg a kamionsofőrt, hogy egy rako­mány Marlboro cigarettát (36 600 000 forint értékben) magyarországi tranzit útvonal­lal vigyen el Macedóniába. A körözés szerint a szállítmány nem érkezett meg rendeltetési helyére és eltűnt a gépkocsi ve­zetője is. A kamiont másnap megtalál­ták. Budapesten, a XXI. kerület egyik elhagyatott parkolójában akadtak rá a rendőrök - üresen! Günter Kienberger anélkül, hogy egy pillanatra is magához tért volna, szeptember 20-án meghalt. A hatóságot viszont érdekelte, hova tűnt a vagyont­érő cigaretta, s egyáltalán, mit csinál hazánkban a kamionso­főr, nem fűződik-e nevéhez va­lamilyen Magyarországon el­követett bűncselekmény? A nyomozást a Vám- és Pénzügyőrség Fővárosi Nyo­mozóhivatala vette át, s nagyon kevés adat alapján kezdhette el a munkát. Azt hamar megállapí­tották, hogy Kienberger 1992. augusztus 11-én lépett magyar területre a búcsúi határállomá­son. Tranzit fuvarról lévén szó, ennek legkésőbb három nap múl­tán el kellett volna hagynia az országot. Ez nem történt meg. Az üres kamionból, a konzum- lány kevés támpontot adó vallo­másából pusztán következteté­seket lehetett levonni. Elsősor­ban azt, hogy az osztrák szólja a pénzt. De hogy mit csinált több mint egy hónapig az országban, merre járt, kikkel tárgyalt, s mi­lyen ajtókat nyithat az a kulcs­csomó, amelyet az elhunyt zse­bében találtak a rendőrök - kér­dések voltak csupán. Valóban bravúros munkát végeztek a vámosok. Két és fél napig éjjel-nappal járták a vá­rost, keresték az osztrák hátra­hagyott nyomait, azokat a sze­mélyeket, akik ismerték, akik­kel tárgyalt. Éjszakai bárokban, kocsmákban sok embernek mu­tatták meg a fényképét. „Sosem láttam ezt az alakot, uram!” „Óh, igen, néhányszor megfordult már nálunk ez a fickó. Annyit tudok róla, hogy vedelte a whiskyt!” „Igen, is­merem látásból, valamilyen Günter. A lányok csak a „bal- lantájnosnak” hívták. Ez aztán tudott élni! Tudja uram, ... a pia meg a csajok. Na persze könnyű volt neki, tele volt pénzzel! Egy este 35 ezret ha­gyott itt!” - mondta a legtöbbet tudó pincér. Az összeszedett adatmorzsák alapján jutottak el a vámnyo­mozók a Fehérvári út 217-es számú házban lévő bérlakásba. A Kienberger zsebében talált kulcsok nyitották az ajtót. A le­függönyözött helyiségekben bűz, piszok, szétdobált ruhada­rabok. A konyhában mosatlan edény.ek, whiskys üvegek sza­naszét. Az egyik nyomozónak szemet szúrt, a piszkos hűtő- szekrény mögött a falon egy vi­lágosabb csík. Mögé néztek, s a rácsok közé dugva megtalálták azt a diplomata-táskát, amelyről a konzumlány beszélt. Nem üresen: 13 millió forintnak megfelelő magyar pénz és va­luta volt benne. Feltételezték, hogy az osztrák kamionos illegálisan értékesí­tette Magyarországon a kami­onnyi Marlborót. Készülhetett az akcióra, mert a lakást előre bérelte ki, egy hónapra fizette meg a bért. Ennek ellenére sok­szor lakott szállodában is. Csak következtetni lehetett olasz maffiás kapcsolataira. Szicíliá­ban élt hosszabb ideig, de on­nan kiutasították. Leginkább Svájcban tartózkodott, ott töl­tött börtönben egy évet csalás miatt. A 36 milliót érő Marl- boro-szállítmányból, melyet Kienberger a számítások szerint mintegy 25 millióért értékesí­tett, egyetlen doboz cigaretta sem került elő. Miután a koro­natanú meghalt, csak feltéte­lezni lehet, hogy a magyar ciga­rettaüzérek kezén tűnt el nyom­talanul. Halász Kálmán

Next

/
Oldalképek
Tartalom