Új Dunántúli Napló, 1992. december (3. évfolyam, 331-359. szám)

1992-12-12 / 342. szám

10 üj Dunántúli nopiö 1992. december 12., szombat Változatlanul nagy a kereslet a baromfihús iránt Proksza László felvételei A Magyar Hitel Bank az ANASCO Rt. főrészvényese Remény van a talponmaradásra Szabadkereskedelem „visegrádi módra” A baromfifeldolgozók több, mint fele csődöt jelentett, az iparág a teljes összeomlás előtt áll. Az okok a gazdasági változá­sokban és átalakulási folyama­tokban keresendők. A baromfi­ipar elsősorban exportra ter­melt, és a háztáji gazdaságok­ban sok kistermelőnek jelentett biztos megélhetést. Az expor- támogatás drasztikus csökken­tése, a nagyarányú piacvesztés Kelet-Európábán és a nagy for­góeszközt igénylő baromfifel­dolgozókra háruló kamatterhek, mind-mind hozzájárultak a je­lenleg kialakult helyzethez. Luxus cikk a csirke is-A nyugati világot egyálta­lán nem érdeklik a mi belső ba­jaink - mondja Deme János, az ANASCO Baromfifeldolgozó Rt. elnök-vezérigazgatója. - A világpiaci árak sincsenek tekin­tettel a magyarországi átalaku­lási folyamatokra. Egyértel­műen nőttek a kiadások, amit nem követettek a világpiaci árak. Belföldön jelentősen nőt­tek a fogyasztói árak, de van egy határ ami fölé már nem le­het menni. A fogyasztás így is jelentősen csökkent, sokan már nem tudják megvenni ezt a va­lamikor olcsónak számító ter­méket sem. A csirke is luxus cikké vált. A világpiaci árak csökkentek, az egész baromfiipar kiszorult a piacról, versenyképtelen lett. Ennek egyik oka a belső támo­gatás megszűnése. A Közös Piac országaiban az élelmiszer- ipar és a mezőgazdaság 40-50 százalékos állami támogatást kap.- A véleményem az, hogy a jelenlegi helyzet nem hozzá nem értésből adódik - folytatja Deme János, - hanem tenden­cia, ami érinti a kistermelőt és a takarmánytermelőt egyaránt, őket is tönkre teszi. 1990-ben még 54 millió forint nyereséget produkált a cég. Most meg már túl vagyunk a csődtárgyaláson. Az ANASCO termékeinek 70 százalékát exportálta, ezért még keményebben sújtotta a 20 százalékos exportámogatás megszűnése, mint a többieket. 1991-ben már 378 millió forin­tos veszteséget mondhatott a magáének. Az időközben ösz- szeomlott keleti piac keményen érintette a vállalatot, csökken­teni kellett a termelést is. 30 ezer tonna baromfi feldolgozá­sára épült, ezt a felére kellett visszafogni.- Kénytelenek voltunk közel 400 embert elbocsájtani. Vesz­teséges vállalatnak senki nem ad hitelt. A hitelek hiányában fokozatosan haladtunk a csőd felé, végül csődöt jelentettünk, ami a háttérágazatokat is rend­kívüli módon érinti. A kistermelőket kifizetik Az ANASCO csődegyezsége jónak mondható. A kishitele­zőknek teljes egészében megad­ják a tartozásukat. A résztulaj­donosok szintén megkapják a pénzüket. A részvényes szállí­tók adósságaik egy részét tőké­sítették, hogy a cég fennmarad­hasson, működhessen. A csőd- egyezség megszületésében a bankoknak nagy szerepük volt. A Magyar Hitel Bank döntötte el alapvetően a tárgyalások ki­menetelét, a megmentése mel­lett foglaltak állást, mert jövőt látnak benne. Éppen ezért a tar­tozásaik egy részét tőkésítették, ezzel 51 százalékban tulajdono­sai lettek az ANASCO Barom­fifeldolgozó Rt-nek. A csődegyezséget követően a Magyar Hitel Bank a vállalat működéséhez hiteleket nyújt, folytatódhat a termelés. Nagy váltást jelent azonban, hogy a régi nagy szállítók - a tsz-ek, az állami gazdaságok - megszűn­tek. Szétbomlásukkal ezt a há­lózatot is újra kell szervezni. A vállalkozók pénzhiánnyal küz­denek, hiába van meg a terme­léshez mindenük, ha a takar­mányhoz, az állomány megvá­sárlásához nem kapnak rövidle­járatú kedvezményes hitelt, és az ANASCO Baromfifeldol­gozó Rt. sem tudja az előfinan­szírozást vállalni.- A csődegyezség során megállapodtunk, hogy mit ho­gyan fogunk visszafizetni, de ahhoz termelni kell. A meg­egyezés még nem a talpraállást jelent, csak egy esélyt arra. Nincs szándékunkban senkit el­küldeni, sőt szeretnénk a terme­lést növelni. Egyes felesleges munkahelyeket felszámolunk, és gondolkodunk azon is, hogy ismét két műszakban dolgo­zunk. 1993. második félévében már talán 150-200 újabb embert tudunk foglalkoztatni. Az adó­ságainkat 1994-ig kell kifizet­nünk. A jelenlegi körülmények között is bíznunk kell abban, hogy talpra állunk, de saját ma­gunkon kívül ebben senki nem, segít. Elindulunk valamerre, de ha a kormány változatlanul tét­lenül nézi a jelenleg kialakult helyzetet, akkor ismét csődbe kerülünk. Ha továbbra sem ad a termelőknek kedvezményeket, kedvező hitelkonstrukciókat, akkor a termelők számának drasztikus csökkenésével kell számolni. A jövőben az kap majd a termeléséhez alapanya­got, aki hamarabb tud fizetni és az sokkal gyorsabban kerül a piacra is. Egy értelmetlenségig fajuló versenyhelyzet alakulhat ki, amelyben nincsenek szabá­lyok. Ez így nem normális piac, ezek nem árszabályozó ténye­zők. Az Agrárpiaci Rendtartás­ról pedig még ma is csak a vita folyik. Nem kell 20 feldolgozó Két éve Magyarország még a világ ötödik legnagyobb barom­fiexportáló országa volt, most nem vállalja senki, hogy meg­mondja, nem kell a csaknem húsz feldolgozó, csak mindösz- sze három. Sz. K. A visegrádi hármak - Ma­gyarország, Lengyelország és az év végéig még egységes Csehszlovákia - közötti sza­badkereskedelem vonzó, ám bi­zonyos buktatókat, gyakorlati problémákat is fölvető elgondo­lás. Ez magyarázza, hogy az egyezményt az érintett országok szakemberei ugyan részletesen kidolgozták, aláírására azonban a tervezett november 30. helyett várhatóan pár hetes késede­lemmel kerül sor. A szabadkereskedelem tar­talmáról elég eltérőek az elkép­zelések. Sokan úgy gondolják, hogy a megegyezést követően a vámhatárok azonnal megszűn­nek, mások viszont attól tarta­nak, hogy ez a folyamat egy év­tizedet, vagy annál is hosszabb időszakot vehet igénybe. Jelen­tősek ugyanis a különbségek nemcsak az ipar, a mezőgazda­ság és az infrastruktúra fejlett­ségét illetően, hanem a privati­záció mértékében, a külföldi cégekkel közös vállalatok léte­sítésében, a külföldiek beruhá­zásaiban is. S mindez érzéke­nyen érintheti a jövendő vámu­niót. A térség három (vagy 1993-tól már négy) országa közti szabadkereskedelem azt jelentheti, hogy a vámkorláto­zásokat, s a kereskedelem útját akadályozó egyéb tényezőket, megfelelő ütemterv alapján és csak fokozatosan lehet kiiktatni úgy, hogy lehetőleg már az ez­redfordulóig az övezet gazdasá­gilag valóban egységes legyen. A fokozatosság a mi szem­pontunkból azt jelenti, hogy a magyar mezőgazdaság és az élelmiszeripar termékei a lehető legkevesebb akadállyal jutnak el a cseh, a szlovák és a lengyel fogyasztókhoz, ugyanakkor a hazainál fejlettebb cseh gépipari termékek, különösen a háztar­tási gépek, a mezőgazdasági kisgépek a magyar vásárlók számára lesznek jobban hozzá­férhetőek, hiszen ezeket a ter­mékeket nem, vagy csak ke­véssé sújtja majd a vám. Len­gyelországból viszont szenet és más alapanyagokat lehet majd kedvezőbb feltételekkel impor­tálni, ami a magyar kis- és kö­zépipar, de a lakosság számára is fontos lehet. A fokozatos szabadkereske­delem tehát olyan terméklisták alapján jön létre, amelyen az áruk köre évről évre bővül. Ez kemény kereskedelmi alku kér­dése. A magyar mezőgazdaság és élelmiszeripar azonban ked­vezőbb pozícióba juthat, az ipar más területein pedig a fejlett­ség, a minőség, a szállítási készség a döntő tényező. E há­rom országnak az EK-hoz való csatlakozását a várható szabad­kereskedelmi megállapodás is gyorsíthatja. Ny. V. • • Üres volt a fekete doboz Dél-Korea nem módosítja döntését az Oroszországnak nyújtandó kölcsönökről annak ellenére sem, hogy kiderült: használhatatlannak bizonyult a lelőtt dél-koreai utasszállító re­pülőgép fekete doboza, amelyet Borisz Jelcin orosz elnök adott át nemrégiben Ro Te Vu dél-koreai államfőnek. A Dél-Koreában beindult elnök- választási kampány részévé vált a fekete doboz-ügy. Az ellenzék azt kifogásolja, hogy Ro Te Vu államfő úgymond üres dobozt fogadott el 1,5 milliárd dolláros hitelért cserébe. Mint kiderült: a fekete dobozból hiányzott a re­pülési adatokat rögzítő magnó­szalag. Kínai fegyverek Amerikai kormányforrások szerint jelentősen felgyorsult a kínai fegyverkereskedelem a leköszönő Bush-kormányzat utolsó heteiben, mivel Peking attól tart, hogy a Clinton-féle Fehér Ház jóval keményebb fel­lépésre készül a kínai fegyver- eladások visszafogása érdeké­ben. Az AP hírügynökség által idézett források úgy tudják: a sietve összeütött új szerződések közül nem egy rakétatechnoló­giák eladásáról, illetve orosz fegyverrendszerek importjáról és reexportjáról szól. A vásár­lók között szerepel Szíria, Irán, valamint Pakisztán, és valószí­nűleg Líbia is. Beküldendő a helyes megfejtés december 21-én (hétfő) déli 12 óráig beérkezőleg, LEVE­LEZŐLAPON, 7601. Pf: 134, Új Dunántúli Napló Szerkesztősége, Pécs, Rákóczi u. 34. VIII. em. A november 28-i lapban közölt rejtvény meg­fejtése; „Nővérke, nem látom azt a karcsú szőkét, akit ígért.” Utalványt nyertek: Bánfai Zoltánné, Kozármisleny, Üszögpuszta Víztároló, Nánási Gyula, Pécs, Szabó E. tér 11., Samu Szilvia Ber­nadett, Pécs, Nagypostavölgy 120., Vendégh Béla, Dunaszekcső, Ady u. 29., Wéber Klára, Mohács, Ete J. u. 7/B., Az utalványokat postán küldjük él. Megcsappant a baromfitartás vidéken. A porták többségén már csak saját fogyasztásra nevelik a baromfit Keresztrejtvény

Next

/
Oldalképek
Tartalom