Új Dunántúli Napló, 1992. december (3. évfolyam, 331-359. szám)
1992-12-12 / 342. szám
1992. december 12., szombat aj Dunántúli napló 7 Dr. Raffay Ernő politikai államtitkár az új honvédelmi törvénytervezetről Erősödik a kormány irányító szerepe Két éves előkészítés után várhatóan december elején kerül a kormány elé az új honvédelmi törvénytervezet, ezt követi jövő év elején a téma országgyűlési vitája. Az új törvénytervezet alapkoncepciójáról, a változásokról, újdonságokról, a sorállományt érintő enyhítésekről, kedvezményekről kérdezte lapunk munkatársa dr. Raffay Ernőt, a Honvédelmi Minisztérium politikai államtitkárát.-Államtitkár úr! Meglehetősen sok sürgős tennivalója volt az elmúlt két évben az országgyűlésnek a törvénykezéssel kapcsolatban, azonban a honvédelmi törvény egészen eddig nem került napirendre. Mi indokolja most a honvédelmi törvény fontosságát, aktualitását ?-Jelenleg az 1976-ban hozott honvédelmi törvény van érvényben, amelyet legutoljára ’91-ben módosított a tárca. A téma alapvető aktualitását az indokolja, hogy megszűntek a 70-es évek viszonyai politikai és gazdasági tekintetben egyaránt. Megváltozott a honvédségnek a társadalomban betöltött szerepe, megváltozott ’76-hoz képest a politikai közeg is, jelentősen módosult a közép-európai helyzet. Ezen változások arra kötelezik az új kormányzatot, hogy ezekhez az új viszonyokhoz igazítsa a hadsereg külső és belső, jogi és egyéb viszonylatait. Idén júliusra készült el a törvénytervezet, október közepére fejeződött be a különböző kormányzati szervek, minisztériumok, szakértői csoportok közti egyeztetés, október 15-ig kellett volna visszajelezniük a pártoknak a törvénnyel kapcsolatos véleményüket, észrevételeiket, azonban ezt eddig nem tették meg.- Mennyiben különbözik az új honvédelmi törvény- tervezet alapkoncepciója a jelenleg érvényben lévőtől, melyek az ezzel kapcsolatos fontosabb változások?- A jelenleg érvényben lévő alkotmány keretei között kívánjuk elfogadtatni a parlamenttel az új honvédelmi törvényt, alkotmánymódosítást mindössze egyetlen esetben, a határőrségre vonatkozó néhány mondattal kapcsolatban szükséges beterjeszteni. Korábban felmerült az alkotmánymódosítás lehetősége, de ezt elvetettük, viszont figyelembe vettük az alapkoncepció kialakításánál a témával kapcsolatos alkotmánybírósági állásfoglalást. Fontos változás, hogy a ’76-os törvényhez képest módosult a honvédelem célja, amelynek lényege, hogy a honvédelem az idegen hatalom fegy veres támadása elleni védelem háború esetében, illetve békében, az erre történő felkészülés. Az új törvény megszabja a Honvédelmi Tanács működési rendjét, összetételét. A Honvédelmi Tanács háború esetén alakul meg, az alkotmány is szabályozza a működését, a törvény tulajdonképpen ezt pontosítja. Nem elég. ha csak egy háhát nyilvánvaló, hogy a honvédség működésének irányítását a kormány kezébe kell letenni. Természetesen különböző garanciák vannak arra, hogy a kormány a honvédséget ne használhassa fel az ellenzékkel szemben. Ezzel kapcsolatban bővíti a törvény az alkotmánnyal összhangban a honvédelmi miniszter jogkörét, nevezetesen neki van kormányzati szintű felelőssége a hadsereg irányításában, tehát a honvédség irányítását a kormány nevében a honvédelmi miniszter végzi. Ez nemcsak jogelv, hanem a hadsereg működésének Dr. Raffay Ernő borús pillanatban áll fel a szervezet, hanem békeidőben kell tisztázni a működés feltételeit, kialakítani a tanácsot, hogy a háborús helyzetben azonnal működőképes legyen. A törvénytervezet pontosan szabályozza a köztársasági elnök, az országgyűlés, a kormány a belügyminiszter és a Magyar Honvédség parancsnokának a jogköreit. Az országgyűlés nemcsak a honvédelmi alapelveket határozza meg, hanem például a béke-létszámot, a hivatásos és sorállomány arányát is.- Az új törvénytervezet erősíti a honvédelmi miniszter és a kormány szerepét a honvédség irányításában, tudomásom szerint ez a törekvés nem váltotta ki az ellenzéki pártok rokonszenvét.- A kormány hatáskörét az alkotmánnyal, illetve az Alkotmánybíróság 1991. szeptemberi döntésével összhangban a törvény kiegészíti azzal, ha az ország vezetéséért a parlament által megválasztott kormány felelős - jogi szempontból kormányzati felelőssége van -, teFotó: Läufer László irányításában rendkívül fontos és praktikus megoldás is - mert a Németh Miklós kormány 1990. március elején hozott intézkedése elválasztotta egymástól a honvédelmi minisztert, illetve az MH parancsnokságát, élén a vezérkarral - ez most ismét összeáll egy struktúrába. Csak annyi jogot tervezünk a kormánynak és a védelmi miniszternek, amennyi általában Európában van, amennyi a hadsereg működésének irányításához szükséges. Természetesen a kormány és a honvédelmi miniszter az országgyűlés állandó ellenőrzése melett tevékenykedik. Nagyon fontos, hogy a törvényben szabályozva legyen az összes politikai jelentőségű kérdés.- Kettős szakmai vezetésnek tűnik a honvédség parancsnoka és a honvéd vezérkarfőnöke beosztások.-Jelen pillanatban két első katona létezik a Magyar Honvédségben - Európában egyetlen országban sincs ilyen - az egyik az MH parancsnoka és első helyettese a honvéd vezérkar főnöke. 1989-ben Kárpáti Ferenc minisztersége idején döntöttek erről a furcsa kettősségről, ezt szeretnénk most megszüntetni, és csatlakozni az európai egységes szisztémához.-Melyek a sorkatonákat érintő változások, kedvezmények, rövidül-e a szolgálati idő?- Több olyan újdonság is van a törvényben, amelyek jelentősen megkönnyítik a sorkatonai szolgálatot, ilyen például a szociális érdekvédelemmel kapcsolatos fejezet, amely többek között intézkedik arról is, hogy a katona hozzátartozója jogosult családi segélyre. Eddig bevonulási- és leszerelési segélyt kaptak, amelyeket kiegészítettünk egy újfajta támogatási rendszerrel, amely a katonai költségvetést, tehát a kormányzatot terheli száz milliós nagyságrendben. Az új törvény lényegesen csökkenti a szolgálati időket: a fegyver nélküli szolgálat esetében 18 hónapról 12-re, a polgári szolgálat esetében 22-ről 18 hónapra, míg a tartalékos katonai szolgálat együttes időtartamát 10 hónapról 6 hónapra módosítja. A fegyveres sorkatonai szolgálati idő nem változik, marad 12 hónap, mert a szakértők szerint minimum ennyi idő szükséges a megfelelő színvonalú harcászati kiképzéshez.-Komoly vita alapja lehet a honvédség korlátozott alkalmazásának kérdése ...- Fontos kérdés a haderő korlátozott alkalmazása. A honvédség alkalmazását az ország- gyűlés rendelheti el, de adódhatnak kivételes esetek is, amelyekre gondolnunk kell. Mi történik például, ha a határaink mentén 50 méter mélységben átsodródik magyar területre 100 idegen katona. Az országgyűlési intézkedés sok időt vesz igénybe, ugyanakkor nem kell mozgósítást elrendelni, nem kell bevezetni a rendkívüli állapotot, nem kell működésbe hozni a Honvédelmi Tanácsot, mindössze oda kell vezényelni egy alakulatot, amely rendezi a kérdést. A törvény szerint: a honvédelmi miniszter a honvédség parancsnokával együtt - az országgyűlés haladéktalan értesítése mellett - elrendelheti az odavezénylést. Ez minden európai államban így működik, például Ausztriában is lehetőség van erre, 4 ezer katonát ki is vezényeltek a horvát-szlovén határra a háborús események idején. Hajdú Zsolt Dilemmák Politikához értők szerint (pártállástól függetlenül mondják) érdemes odafigyelni arra, amit a tudós Kiss Gy. Csaba mond: most arra, amit a „csecsemő- korú” Közép-Európa Intézet igazgatójaként fejteget. Természetesen Közép-Európáról. Mivel kényszerít gondolkodásra? Talán kicsit eretnek. íme: mi a 150 éves dilemmánk? Az, hogy minden modernizációs kihíváskor ugyanaz a problémánk; „hogyan lehet az egyetemes európai értékeket és a piacgazdaság követelményeit, a polgári egyenlőség értékeit úgy érvényesíteni, hogy azok a meglévő adottságokra, a nemzeti hagyományainkra épüljenek”. S mert nem tudjuk eldönteni, inkább nem lépjük át saját árnyékunkat, sem (közép-) európaiként, sem pedig magyarként, vagy ha mégis, úgy csak nagyon „fontolva haladva”. Vagy: milyen illúzióban élünk? Abban, hogy van egy bizonyos „magyar sziget”, amely „kissé túlértékeli Magyarország előnyeit Csehországgal, Szlovákiával, Lengyelországgal szemben. Önáltatás azt hinnünk, hogy náluk nem történik semmi, nincs fejlődés”. S ez akkor is igaznak tűnik ránk nézve, ha „ez persze érvényes mind a négy országban”. Sajnos, nem kell messzire mennünk példákért, sem határon innen, sem határon túl. Mi ennek a követelménye? A „régi magyar délibábos etno- centrikus szemlélet”, az „extra Hungáriám non est vita korlátoltsága”, amelyről Kiss Gy. ugyan múlt időben szól - „régen annyi kárt okozott” -, de gyanítom, a jövőbe is érti, hisz nemcsak a mának, a holnapnak is szól, hogy „tudomásul nem venni a nagyrészt szláv, román környezetről, amelybe a magyarság annakidején beékelődött - öngyilkos szemlélet”. De miért kellene bárkinek „öngyilkos utat” választani ma Közép-Európában? Talán mégsem csak az aggódó tudós számára világos, hogy „összefogásunk esetén megnőnének az európai integrációs esélyeink”. Létérdekünk, hogy mi értsük, szomszédainkkal pedig próbáljuk megértetni: „Minden nyelvi különbség, érdekellentét ellenére szükséges volna megfogalmaznunk közös formulában sorsunkat úgy, ahogy az elkezdődött a visegrádi hármak néha bátortalannak érezhető első lépéseiben”. Hiszen az első lépéseken csak túl vagyunk ... Kocsis Tamás Tejpénz a pesti szállítóknak A fővárosban újra kitört a tejmizéria, nincs elegendő tejtermék a budapesti boltokban. Az Agrárpiaci Rendtartást Koordináló Bizottság most kiadott közleménye szerint a főváros tej- és tejtermék ellátásának javításában résztvevő vállalatok intervenciós támogatást kaphatnak, ha 1992. decemberében az év első tíz hónapjának átlagánál több étkezési tejet, túrót, félkemény sajtot hoznak forgalomba. A támogatásból Budapest ellátásában résztvevő valamennyi vidéki gazdálkodó részesülhet. Az intézkedés szerint minden ezer liter folyadéktej, illetve ezzel a mennyiséggel megegyező tejtermék után 5000 forint agrárpiaci támogatás jár. A támogatást igénybe vevő zeniek a felvett összegnek legalább a felét kötelesek visszajuttatni a tejtermelőknek. A támogatást 1993. január 20 után lehet kérni a jogosultságot igazoló dokumentumok és az érintett vevőkört bizonyító iratok felmutatásával. A támogatás az importból származó tej- és tejtermékek forgalmazására nem Sötét előrejelzés 1993-ra Európa nyugati felén emelkedni fog a munkanélküliek száma, a volt szocialista országokban pedig folytatódik a gazdasági hanyatlás, amely további társadalmi feszültségekhez vezet - jósolja 1993-ra szólóan egy a napokban közzétett ENSZ-jelentés. A világszervezet Európai Gazdasági Bizottságának szakértői kétévenként jelentkeznek Kelet-Nyugat című jelentésükkel. A mostaniban a problémák enyhítéseként a fejlettebb országok közötti együttműködés szorosabbra szövését, s a volt keleti tömb országainak jobb segélyezését javasolják. A jelentés kiemeli Magyarországot, Lengyelországot és Csehszlovákiát a volt szocialista országok közül, mint olyanokat, amelyekben létrejött a működő piacgazdság struktúrája, és a privatizáció is megindult. Mi lesz a pécsi belvárosi telek sorsa? Spekuláció helyett beruházás Többen telekspekulációra gyanakodtak. Mások visszaélést sejtettek. Mert - mondták -, hogyan lehetséges az, hogy egy kitűnő helyen, a belváros szívében lévő telken a gaz burjánzik ahelyett, hogy okosan hasznosítanák. Habár mostanság, a karácsony előtti hetekben konténereket - vásárt tartanak - vittek a Hal tér melletti területre, s ta- lán-talán rendezettebb lett a környék, igazából nem ez a megoldás. Legalábbis az elképzelések szerint... A történet ott kezdődött, hogy a Rákóczi út 49. szám alatti telket még 1987-ben megvásárolta az UNIBER, a Hal tér 5. számú telek - ez a Pécsi ÁFÉSZ tulajdona mind a mai napig - hasznosítására pedig szerződést kötöttek. A város 2 millió forintért adta el a területet» hogy ez ;sok, avagy kevés volt akkor, ne firtassuk, mindenesetre a vevő nem járt rosz- szul. A vásárlás célja szerint egy nagy kereskedelmi és több kisebb vállalkozással közösen négyszintes üzletházat építettek volna a területre, a földalatt pedig kétszintes gépkocsi parkolót terveztek. Elkészültek a tanulmánytervek, úgy tűnt, a pénz is összejön, aztán mégsem jött össze. A legnagyobb befektetőnek, a kereskedelmi vállalkozásnak nem ment igazán jól - többek között a jugoszláv bevásárló turizmus drasztikus visszaesése miatt -, ezért a kecsegtetőnek ígérkező üzlettől visszalépett. Nélkülük pedig a beruházást nem tudták megkezdeni. A telken időközben lebontották az épületeket, s burjánozni kezdett a gaz. Ä történet folytatása szerint a most már korlátolt felelősségű társaságként működő UNI- BER-nek, mint telektulajdonosnak és beruházónak változatlanul az a célja, hogy minél előbb és minél előnyösebben hasznosítsa a területet. Idejük pedig bőven van, mert bármilyen hihetetlen, mivel az eladó - akkor a városi tanács - beépítési kötelezettséget, határidőt nem írt elő, az UNIBER-nek szinte korlátlan ideje van a megfelelő partnerek kivárására. S gyakorlatilag azt építenek amit akarnak - üzletházat, szállodát, irodaházat? -, mert ebbe sincs beleszólása ma már a városnak. Ugyanis csupán bizonyos építészeti előírásoknak - homlokzat magasságnak, beépítési vonalnak - kell megfelelni az épületnek. Az UNIBER keresi a befektetőket, ám a beruházási kedv nem igazán nagy manapság. A pécsi Hal-téri üres telket a karácsonyi vásározók vették birtokba Fotó: Proksza László Igaz, a kedven kívül jelenleg olyan 250-300 millió forintra lenne szükség e remek helyen lévő telek beépítésére. Tehát nem tehetetlenség, telekspekuláció vagy visszaélés miatt nem hasznosítják a területet. Persze felmerülhet a kérdés, a kft. miért nem adja el a telket, mert úgy tűnik, ez csak egy öröklött nyűg a nyakán. A válasz szerint azért, mert igaz ugyan, hogy kétmillió forintért jutott hozzá, de a szanálások és kártérítések, valamint az állagmegóvás miatt sokat költött rá: az UNIBER-nek már vagy 22 millió forintjában van ez az üzlet. A történetnek nincs vége. Mert bár a telekgazda - saját jól felfogott érdekében is - mindent megtesz, hogy egy újabb szép és hasznos épület gazdagítsa a belvárost, egyelőre parkoló és vásár működik a területen. Roszprim Nándor
