Új Dunántúli Napló, 1992. november (3. évfolyam, 301-330. szám)

1992-11-26 / 326. szám

1992. november 26., csütörtök üj Dunántúli napló 7 Változások a közúti közlekedés szabályaiban (3.) Kerekes szék A Pénzügyminisztérium véleménye A gazdaságpolitika fő kérdése a stabilizáció megteremtése kétkulcsos áfa bevezetéséből adódó költségtöbblet kompen­zálását is tervbe vette. E kom­penzációk a benyújtott költség­megfontolandónak tartja az alábbi javaslatok támogatását:- a gyermeknevelési támoga­tások mintegy 7 milliárd forint összkihatású növelése (a családi pótlék 100 forintos, valamint az szja gyermekkedvezmény 400 forintos emelésével);- a nyugdíjak 9 milliárd fo­rintos kihatású további emelése;- a költségvetési intézmé­nyek bérfejlesztési lehetőségei­nek 9 milliárd forinttal történő megnövelése, annak érdekében, hogy azokon a területeken, ahol A Parlament előtt lévő tör­vényjavaslatok közül a két­kulcsos áfa jövő évi bevezeté­séről szóló tervezet váltotta ki az elmúlt egy hónap során a legnagyobb vitát. Számos kri­tika és módosító javaslat hangzott el, ezért most a Pénzügyminisztérium is kifej­tette álláspontját. „A gazdaság teljesítőképes­ségének folyamatos csökkenése 1992-ben már a belső egyensú­lyi helyzet jelentős romlásához vezetett. Ezért a gazdaságpoli­tika központi kérdésévé, a to­vábbiakban a stabilizáció meg­teremtésének, és ebből kiin­dulva az egészséges gazdasági növekedés megindulásának kell válnia. E gazdaságpolitikai hangsúlyváltásra 1993-tól kezdve - ellentétben az eddigi­ekkel - az ad reális lehetőséget, hogy idén külső egyensúlyi helyzetünk jelentősen javult, és megindult a növekedés elsődle­ges húzóerejét jelentő export volumenének emelkedése. Tőkeberuházások kellenek 1993-tól a stabilizációs célki­tűzések - infláció fokozatos le­szorítása, külső egyensúly fenn­tartása - messzemenő figye­lembevételével, a gazdasági növekedés megindulását előse­gítendő, a növekvő kivitel mellé egyenrangú gazdaságpolitikai célként állítható a belföldi ke­reslet bővülése is. A jelenlegi feltételek mellett a fizetési mér­leg aktívumának csökkenése esetén is biztonsággal tudjuk teljesíteni adósságszolgálati kö­telezettségeinket. Ezért az lenne kívánatos, ha - akár a fizetési mérleg aktívum terhére is - nö­vekednének a tőkeberuházások. A várt fellendülés megindu­lásának kulcskérdése a valós profit-kilátások, megtérülés mérlegelése alapján meghozott szuverén vállalkozói döntések nyomán születő beruházások élénkülése, illetve a fogyasztás további csökkenésének megál­lása. A kormányzati gazdaság- politika a beruházások élénkü­lését, a növekedési impulzusok spontán kialakulását olyan in­tézkedésekkel szándékozik tá­mogatni, melyek célja a hitel­kamatok csökkenésének, a ka­matrés szűkülésének, a hitelex­panzió bővülésének előmozdí­tása. Mi várható? A munkabér központi szabá­lyozása a versenyszférában tel­jesen megszüntethető. A költ­ségvetési szféra a jövőben csak úgy tud lépést tartani a gazdál­kodók béreivel, ha itt is kialakul a létszámmal való racionális gazdálkodás gyakorlata. A foglalkoztatás-csökkenés, a munkanélküliség problémájá­nak súlyosbodása az átalakulási folyamatból adódó determiná­ciók miatt a jövő évben még el­kerülhetetlen. A gazdasági szerkezet szükségképpen széles körű változása ugyanis, még a gazdasági összteljesítmény visszaesésének megfékezése, a felelendülés megindulása ese­tén is ilyen helyzetet eredmé­nyez, ami a foglalkoztatáspoli­tika teljes eszköztárának beve­tését, folyamatos korszerűsíté­sét igényli. A gazdaságban jelenleg zajló folyamatokat, illetve a kitűzött gazdaságpolitikai célok elérése érdekében működtetett szabá­lyozó eszközök várható hatásait figyelembe véve a Pénzügymi­nisztérium 1993-as gazdasági prognózisa azzal számol, hogy jövőre a gazdaság teljesítménye már nem csökken tovább, igen kedvező esetben megindulhat egy szerény mértékű fellendülés is. A GDP 0-3 százalék közötti ütemben bővülhet. Az ipari termelés szintén 0-3 százalékkal nőhet, az élelmiszergazdaság teljesítménye még kismérték­ben valószínűleg csökken. A munkanélküliség jövőre eléri te­tőpontját (körülbelül 900 ezer fő). Mindez a gazdasági részfo­lyamatok alábbi előrejelzésén alapul: A kivitel volumene 5-7 szá­zalékkal nőhet. Emellett a bel­földi kereslet növekedése is se­gíti a gazdaság mélypontról való kimozdulását. A lakosság fogyasztása nem csökken to­vább, a bruttó átlagkereset 19-20 százalékkal nő, a reálbér szinten marad, vagy csak kis­mértékben csökken. A pénzbeli társadalmi juttatások várhatóan 18-19 százalékkal növekednek, a fogyasztói árak 16-19 száza­lékos emelkedése mellett. A belföldi kereslet másik kompo­nense a felhalmozás - illetve ezen belül a beruházás - 2-6 százalékkal növekedhet. Ebből adódóan az import volumene 6-8 százalékkal bővülhet. így a külkereskedelmi és a fizetési mérleg kiegyensúlyozott lesz. 50 milliárdot jelent a kétkulcsos áfa A továbbra is alacsony szintű gazdasági teljesítőképesség kö­vetkeztében 1993-ban is kényte­lenek vagyunk jelentős költség- vetési hiánnyal számolni, de az államháztartás túlzott mértékű hiányának kialakulását meg kell akadályozni. Ezért van szükség többek között az adórendszer korszerűsítésére, a kétkulcsos áfa bevezetésére is. A kormány 185 milliárd fo­rintos költségvetési hiány jóvá­hagyását kéri az Országgyűlés­től. Az ugyancsak jóváhagyásra javasolt kétkulcsos (8-25 száza­lék) áfa az említett hiányt meg­határozó költségvetési bevéte­lekhez mintegy 85-95 milliárd forint többlettel járulna hozzá. Ebből körülbelül 70-80 milliárd forint közvetlen adóbevételi többlet, míg 15 milliárd forint másodlagos hatásként, az ár­szint növekedését követő bér- növekményekből adódó szja-bevételi többlet. Ugyanakkor a kormány a A Bács-Kiskun Megyei Rendőr-főkapitányság gazda­ságvédelmi osztálya befejezte az úgynevezett „vodka-ügy” nyomozását, amelynek megál­lapításairól dr. Lovas József alezredes tájékoztatta a sajtó képviselőit. Elmondta, hogy Szinapidisz Miklós, budapesti lakos ellen csalás és más bűn- cselekmények elkövetésének alapos gyanúja miatt indult eljá­rás, amelynek során a követke­zőket állapították meg. A kecskeméti székhelyű Mé­dia Kft. 1991-ben bartell szer­ződést kötött egy ukrajnai válla­lattal, amelynek értelmében az Ukrajnából kapott vodkáért a kft. búzával fizet. A megállapo­dás értéke 24 millió dollár (1 vetés kiadási oldalát összessé­gében körülbelül 38 milliárd fo­rinttal emelték meg. Ebből a szociális törvény alapján 13,5 milliárd forint a családok, a szociálisan rászorultak és a munkanélküliek jövedelempót­lására szolgál, 3 milliárd forint az agrártámogatás növekménye, 12 milliárd forint többletkiadást igényel a megnövekedett adós­ságszolgálat és körülbelül 10 milliárd forint kapcsolódik a la­kástámogatásokhoz. így az Országgyűlésnek be­nyújtott költségvetésben a két­kulcsos áfa egyenlegében mint­egy 50 milliárd forint többlet- bevételt eredményezne. | Képviselői igények A költségvetési törvényjavas­lathoz számos olyan képviselői módosító indítvány érkezett, amelyek a kétkulcsos áfa-rend­szerre történő áttérés pénzügyi hatásainak fokozottabb ellenté­telezését célozza meg. Ezek kö­zül a módosító indítványok kö­zül - figyelembe véve az or­szággyűlési képviselőcsopor­tokkal, valamint az érdekképvi­seletekkel folytatott konzultá­ciók tapasztalatait - a Pénz­ügyminisztérium komolyan milliárd 920 millió forint) volt. De mert a Média Kft-nek nem volt búzája, ezért további meg­állapodást kötött a budapesti székhelyű Szinapidisz Miklós Kft-vt 1, amelynek tulajdonos ügyvezetője, Szinapidisz Mik­lós vállalta, hogy kiszállítja az ukrán félnek a szükséges gabo­namennyiséget, amelynek min­den tonnája után 75 palack 0,5 literes vodkát kap ellenérték­ként. Csakhogy a Szinapidisz Kft-nek sem volt búzája. Ezért Szinapidisz Miklós további szerződést kötött a budapesti Sörárpa Kft-vel, amelynek tény­leg volt búzája és a szállítást azonnal meg is kezdte. Rövid idő alatt át is adott az ukrán félnek 65 361 000 forint az eddigi javaslat nem adott fe­dezetet a bérek növekedésére, differenciált módon béremelé­sekre kerülhessen sor;- a személyi jövedelem­adó-bevételek központi költ­ségvetés és önkormányzatok közötti elosztásának javasolt megváltozása miatt hátrányos helyzetbe kerülő önkormányzat kompenzálására 3-4 milliárd fo­rint;- a közműfejlesztés áfa-visz- szaigénylésére 4 milliárd forint;- a lakásépítéshez kapcso­lódó áfa visszaigényelhetősé­gének fenntartása mintegy 7 milliárd forint. A 185 milliárdos hiány nem nőhet A fenti változtatások összes­ségében mintegy 40 milliárd fo­rint költségvetési többletkiadást jelentenének. Jelenlegi helyze­tünkben azonban mindenkép­pen abból kell kiindulni, hogy a jelzett kompenzációtöbblethez szükséges forrásokat az eredeti költségvetési előirányzatok belső átcsoportosításával tudjuk megteremteni, úgy, hogy a költ­ségvetési hiány mértéke ebben az esetben se haladja meg az eredetileg előirányzott 185 mil­liárd forintot. értékű búzát, de a további szállí­tást beszüntette, mert rájött, hogy Szinapidisz félrevezette. Ugyanis a gabona ellenértéké­nek fedezeteként megadott bankszámlája üres volt, arról pénzt leemelni természetesen nem lehetett. Ezáltal a Sörárpa Kft-t 65 milliós kár érte. Idő­közben az ukránok maradékta­lanul elküldték a vodkát a Mé­dia Kft. részére, amely bízva Szinapidisz búzakiszállítási ígé­retében, 100 382 000 forint ér­tékű vodkát adott át neki azzal, hogy a jogszabályok biztosította adómentesség érdekében azt csak külföldön értékesítheti. Szinapidisz azonban a vodkát belföldön adta el. Miután a Mé­dia erről tudomást szerzett, nem volt hajlandó több vodkát adni Szinapidisznek. Ekkor a Média kecskeméti vámudvaráról 24 millió forint értékű vodkát eltu­lajdonítottak. A meglopott Mé­dia ekkor tett feljelentést a 7. A mozgáskorlátozottak közlekedését segítő „betegszál­lító kocsi” helyett „kerekes szék” megnevezés került. Az új rendelkezés alapján: „a moz­gáskorlátozottak közlekedésére szolgáló, emberi erővel tolt vagy hajtott kerekes szék és a gépi meghajtású kerekes szék - ha sík úton önerejéből 6 km/óra sebességnél gyorsabban haladni nem képes -, továbbá a gyer­mekkocsi és a talicska nem mi­nősül járműnek. Az ilyen esz­közökkel közlekedő személyek gyalogosoknak minősülnek”. Kerekes székkel - ha nincs járda, útpadka, leállósáv, ke­rékpárút, vagy az a gyalogos közlekedésre alkalmatlan -, az úttesten közlekedhet a mozgás- korlátozott gyalogos, mindig a menetirány szerinti jobb olda­lon. A zárt csoportban haladó járműveket - pl. delegációt, kormányküldöttséget, külföld­ről érkezett államfői látogatáson résztvevőket, azok gépkocsijait - el kell látni megkülönböztető kék villogó fényjelzéssel. Útkereszteződésben „minden járművel a megkülönböztető fény- és hangjelzést együttesen használó gépjármű részére, to­vábbá minden ilyen gépjármű­vekkel kísért (közrefogott), zárt csoportban haladó megkülön­böztető fényjelzést használó gépjármű részére” - az érkezési iránytól függetlenül - elsőbbsé­get kell adni. Útkereszteződé­sen kívül is minden járművel minden helyzetben elsőbbséget kell adni - és biztosítani kell az akadálytalan továbbhaladást félrehúzódással, és a szükség­hez képest megállással is - a megkülönböztető jelzést hasz­náló gépjárművekkel kísért (közrefogott), zárt csoportban rendőrségen és ezen a szálon indult meg a nyomozás. A „vodka-ügyön” túl azon­ban más manipulációkra is fény derült. így például arra, hogy Szinapidisz Miklós 1991-ben a budapesti székhelyű Agromed Kft-vel és a Dunagold Bt-vel., valamint a Fréfi és Társa Bt-ve 1 is szerződést kötött, s ebben kö­telezettséget vállalt, hogy nagy mennyiségű búzát szállít nekik. A búza meglétét fiktív tárolási bizonylatokkal igazolta, s kikö­tötte, hogy a szállítást akkor kezdi meg, ha partnerei fizetési előlegként Szinapidisz bank­számlájára átutalják a teljes vé­telár 10-30 százalékát. Ennek értelmében az Agromed Kft. és a Dunagold Bt. összesen 166 millió forintot utalt át Szinapi­disznek. Megállapította a nyomozás azt is, hogy a Szinapidisz Kft. múlt évi tevékenységével össze­függésben 88 millió forint áfát haladó megkülönböztető fény­jelzést használó gépjármű ré­szére. 9. Ahol kapaszkodósáv van, a kapaszkodósávon belül kell haladniuk azoknak a járművek­nek, amelyek a jelzőtáblán meg­jelölt „kötelező legkisebb se­bességinél kisebb sebességgel haladnak. Ha a „kapaszkodó­sáv” jelzőtáblán nincs sebessé­gérték feltüntetve, akkor lakott területen kívül 70 km/ó, lakott területen belül 40 km/ó sebes­ségnél lassabban haladóknak kell a kapaszkodósávon közle­kedniük. 10. Az eddigi gyakorlat az volt a gépkocsivezetői gyakor­lati vizsgán, hogy a jármű fe­lelős vezetője a vizsgázó volt. Az új szabályozás szerint „a gépkocsivezetés oktatása és az azt követő gyakorlati vizsga so­rán vezetőnek az oktató minő­sül”. Az új szabályok 1993. már­cius 1-jén lépnek hatályba. Is­mét egy alkalom ahhoz, hogy a KRESZ-könyvet átlapozzák, átolvassák a járművezetők. Az ismertetett új szabályokat cél­szerű a meglévő KRESZ-könyvben átjavítani, és az új kiegészítéseket beírni a korábbi megszűnt, vagy módo­sított szabályok helyett. Állandóan figyelemmel kell kísérni a személygépkocsit ve­zetőknek a sebességmérő órát, hogy a megszokott 60 km/ó he­lyett csökkentett sebességgel való közlekedéshez minél előbb hozzászokjanak. Termé­szetesen a gyorshajtókat ezután is büntetni fogják, de ezt ke­rülje el mindenki. Litványi Tibor a Baranya megyei ATI igazgatója igényelt vissza az APEH-től és 227 millió forint áfát nem fize­tett be. De Szinapidisz Miklós sikkasztást is elkövetett, mert saját Kft-jétől tavaly májusban 116 millió forintot vett fel egy fiktív számla alapján és az ösz- szeggel sajátjaként rendelke­zett. Összességében Szinapidisz néhány hónap leforgása alatt el­követett vagyon elleni bűncse­lekményeivel - amelyek között csalás, lopás, sikkasztás is sze­repel - megközelítően 640 mil­lió forint kárt okozott. Ugyan­akkor a büntetőeljárás megindu­lása miatt több megkezdett bűn- cselekményt nem tudott befe­jezni, így kísérleti szakaszban maradt további 3 milliárd 690 millió forint kárral járó jogsér­tés. A nyomozás anyagát a rend­őrség vádemelési javaslattal megküldte a Bács-Kiskun me- gyi főügyészségnek. Hatszáznegyven milliós kár A vodka-ügy Kupa Mihály pénzügyminiszter Fotó: Läufer László Csúcsforgalomban a kerekes szék Fotó: Kó'hegyi Zoltán

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom