Új Dunántúli Napló, 1992. november (3. évfolyam, 301-330. szám)
1992-11-26 / 326. szám
8 uj Dunántúli napló 1992. november 26., csütörtök Mindennapi utcai mozaikok A dekoratív megjelenésű, ifjú hölgy a 4-es buszra várt. A busz már csak 50 méterre volt, fékezésbe kezdett, amikor a dekorációs szépség - talán a szembe- tűnőségének fokozására - szép ívű, műkörmökkel hosszított ujjaival, elegáns mozdulattal cigarettát vesz elő. ■ Már az is ajtók nyílnak, amire a míves öngyújtó lángot ad. Még egy szippantás, mielőtt utolsónak felszáll, majd a csukódó ajtóból széles mozdulattal, nagy ívben a még várakozók közé hajítja. A dobással nem célzott, de talált, engem, telibe! Azóta is sokszor kapok lángra tőle, pedig szolidárisabbnak kellene lennem, a csikkszedők miatt, hisz valaki közülük még örül is neki, csak nehogy egy gyermek legyen az! Középkorú, közepesen öltözött cigány férfi meg előttem az utcán. Cigarettájának parazsa, amit a szél az arcotíiba csap, lépés lassításra késztet. Mire utolsót szippantott a cigarettájába, vagy a körmére égett - már tíz-tizenöt lépéssel túlhaladta a szeméttartót. Visszafordult, a szeméttartó oldalán elnyomva a csikket, s odadobta, ahova való. Szívesen megszorítottam volna a kezét. A szép arcú „ebadta kölyke” nem ért rá otthon reggelizni, az utcán kanalazza a gyümölcsjoghurtot. (Műanyag pohár és kanál.) Jó ízű lehet, mert hamar végez vele. Akkor és ott, -három méterre a szeméttartótól- az utcára dobja a poharat. Felveszem, megmutatom a szeméttartót, megkérem, hogy dobja oda! Visszaveszi tőlem, miért ne tenné? - hisz szépen kérem, de aztán annak örülhettem, hogy a maradékából csak a szemközti fal, nem pedig én kaptam. Falusi kisiskolás korom - azóta sem feledett tanítója mondta, hogy „gazt, szemetet, piszkot, szennyet még az utunkban se tűrjünk meg! Életem folyamán, ha a „gaz”-ok ellen nem is tudtam mindig eredményesen védekezni, de a a szemét, piszok azóta is, a környezetemen kívül is irritál, bántja a szemem. A notórius szemetelőknek nem bántja a szemét a szemét? T. L-né. A Kamara nem ért egyet A Nyugdíjasok Országos Kamarája a legutóbbi ülésén foglalkozott a jövő évi nyugdíj- emelési javaslatokkal is. Nem értenek egyet a kormányzat elképzelésével, s úgy döntöttek, hogy ezt a kérdést külön és kiemelten tárgyalják. A kétkulcsos áfa bevezetéséről is kialakítják az álláspontjukat. Tisztelet az éhezőknek! L ehet: mire e sorok megjelennek, az éhezők már nem éheznek. Lehet: azért, mert kilátástalannak tartották állampolgári engedetlenségi mozgalmukat, melyet egyébként a vártnál hűvösebben fogadtak mindenütt. Lehet:azért, mert az előtte volt éhségsztrájk a maga esetlenségével kifogta az ő - a szegények - vitorlájából. Emez - dr. Réti és Győri urak sztrájkja- Göncz Árpád lemondatását és a médiaelnökök kiebrudalását vette célba, s épp e sorok megjelenése napján sugároz róla közel egyórás riportműsort az MTV. Ilkei úrnak és társainak az előbbinél nemesebb célú, s nem csak két személyre kiterjedő, az ország lakossága nagy részének a rokonszenvétől kísért éhségmozgalmáról vajon láthatunk-e a pártatlanság jegyében, hasonló riportműsort? Ilkei úr annak idején az ország nyilvánossága előtt megszólította a pénzügyminisztert a lakosságnyomorító intézkedések terveinek - egyebek közt a kétkulcsos ÁFA - ügyében, mire Kupa úr a maga megszokott stílusában elutasító módon válaszolt. Ilkei úr ekkor vonult el éhezni a társaival egyetemben, hogy jobb belátásra bírják Kupa urat és a kormányt, annak fejével, Antall úrral egyetemben. Erre a november 15-vel zárult héten volt is némi remény, hiszen hallhattuk a kormányülés után: fontolgatják, hogy az alapvető élelmiszereket, a háztartási energiát kivonják a kétkulcsos ÁFA fogalomköréből, azokat is meghagyják 0-kul- csosnak, ezzel is segítve a létminimum vidékén élő milliókat. Aztán a következő héten ösz- szehívták a kétkulcsossal szemben renitenskedő koalíciós képviselőket, akik Antall és Kupa urak győzködése után már letették a főesküt: ők bizony nagyon is egyetértenek a kétkulcsossal, tehát önként és dalolva meg is szavazták azt a parlamentben. Ezek után adódik a kérdés:érdemes volt-e a szegények szószólóinak éhezniük? Ki- mondjukmem. S tesszük ezt akkor, midőn mélységes tiszteletünket fejezzük ki valamennyiüknek, akik életük, egészségük kockáztatásával értünk, nyugdíjasokért is vállalták a megpróbáltatást. A nem-re pedig ... Egyrészt, mert mérhetetlen közöny kísérte akciójukat. Elég csak Maczó Ágnes képviselő múltkori, napirend előtti felszólalására utalni. Maczó úrhölgy némi csacskaság kíséretében igen tiszteletreméltóan próbálta a T. Ház Figyelmét rájuk irányítani, kicsiholni belőlük némi rokonszenvet. Ám felszólalását a honatyák egységesen (!) fagyos hallgatása követte. Másrészt, mert a kétkulcsossal szemben az un. kompenzációt ígérgetik legüdvösebb megoldásként, amiről tudhatjuk, hogy sosem lehet teljes értékű. Részben, mert eleve differenciáltan adják, kizárva a kompenzációból az egyébként joggal rászorulókat; részben mert a 100 forint többletkiadásra jó, ha 50- 60-at, (de inkább kevesebbet) tesz ki a kompenzáció, a veszteség tehát mégis marad a rászorultaknál. S itt jut be az éhségsztrájk körébe a nyugdíjas társadalom, melynek túlnyomó többsége - ezt habozás nélkül kijelenthetjük — a kétkulcsos ÁFA kárvallottja lesz azáltal is, hogy - kompenzáció ide, kompenzáció oda - nagy valószínűséggel a vártnál jóval kevesebb lesz az 1993. évi nyugdíjemelés ösz- szege. Múltkor, amikor a nyugdíjasok képviselőjével, Barcza Imrével erről beszélgettünk, ő még azt mondta: a tavaly törvényileg vállalt 16% helyett 12,3%-ról van szó, azt pedig semmiképpen nem lehet hagyni, hogy ez .jöjjön be”. Azóta már a legkomolyabban beszélnek a 8-9%-ról, miközben újabb és újabb igen kemény és durva áremelési „elképzelésekkel” bombázzák az egész társadalmat. Ezek - a dolog természeténél fogva - leginkább megint azt a nyugdíjas társadalmat sújtják majd, amelyik a legkevesebbet teheti kivédésükért, tehát a legkiszolgáltatottabbak. (A munkanélküliek egyre gyarapodó tábora mellett.) Persze az is lehet, hogy a kormány -szociális érzékenységét bizonyítandó -a 8-9%-kal való „fenyegetőzés” után mégis a 12,3% megadása mellett dönt, hogy aztán kellőképpen nagy legyen az öröm és a hála. Am legyen. I lkei Csaba országgyűlési képviselő és elszánt csapata tehát a mi érdekeinkért is sztrájkol (sztrájkolt?). Köszönet és tisztelet illesse ezért őket, s mi ezen az oldalon nem fukarkodunk ezt másodszor is kifejezésre juttatni, hiszen egyébként oly kevés az elismerés mindazért, amit 1992. október 23-a óta tesznek a szegény magyarok millióiért. Hársfai István Hagyományőrző lakodalom Tizenöt évvel ezelőtt, 1977-ben alakult meg a pécsi Volán Vállalat nyugdíjas klubja, abból az igényből, hogy az aktív munkából kikerülők ne szakadjanak el teljesen a volt munkatársaiktól, hogy tudjanak egymás gondjairól, sorsuk alakulásáról. Ez pedig csak úgy volt lehetséges, hogy Tegzes Béla, a klub „Béla bácsija” megszerezte a művelődési ház egyik termét, ahol kéthetenként összejöttek a nyugdíjas kollégák, és las- san-lassan kialakult egy törzstagság, akik részére egyre tartalmasabb programokkal egy pezsgő klubélet formálódott. Ma már 154 fős a taglétszám, amelyből a rendszeresen látogatók száma 70-80 fő. Ez a lelkes gárda pedig tele van ötletekkel, ambícióval, csak össze kell fogni őket. A tartalmas előadások, diavetítések mellett jut idő kirándulásra is, és különböző rendezvények lebonyolítására is. Szerveztek már tréfás divat- bemutatót, szüreti mulatságot, legutóbb pedig egy régi népi lakodalmas lebonyolítását tűzték „műsorukra”. A cél az volt, hogy megismertessék azokat a szép népi szokásokat, amelyeket a falusi emberek nagy tisztességgel és méltósággal vittek végbe, különösen a családi ünnepek vonatkozásában. Ennek a lakodalmas játéknak a szereplői; a menyasszony, a vőlegény, a násznagy, a nyoszo- lyólányok és vőfélyek, sőt még az eskető pap is, valamennyien nyugdíjasok voltak. A vendéghívogató verssel kezdődő lakodalom násznépe a nyoszolyólányokkal és vőfélyekkel megjelent a vőlegény házánál, hogy az őt „kikérő” szülőktől, testvértől, rokontól elbúcsúztató vőfély rigmusait végighallgatva nótaszóval (Édesanyám kössön kendőt, selymet a fejére ... stb.) kísérte a menyasszony házához, ahol a menyasszonyt is illendően „kikérte” a vőfély. Majd a menyasszony átvette a vőlegénytől a menyasszonyi csokrot, és feltűzte a bokrétát a díszes vőlegé- nyi „bujkára”. Hímzett, vastag férfi posztókabát.) A násznép ezután elindult nótaszóval (Barna kislány jól meggondold magadat, / Hová teszed le a leánysorodat, / Gyöngyvirágos oltár elé leteszed, / Onnan többé soha fel nem veheted.) a templomba, hogy tanúja legyen a hűséges- küvésnek. A templomból a lakodalmas ház felé menve a következő énekkel vonult a menet: Hazamegyek esküvőről, kérdi az anyám: / Szereted-e a párodat, lányom igazán? / Ha már eddig megelégedtem vele, / Ezután meg párja leszek örökre. A lakodalmas háznál a násznagy illendően bekérte az új párt, ahol az örömszülők fogadták őket. Ezután megkezdődött a nyoszolyólányok és a vőfélyek körcsárdása a Lakodalom van a mi utcánkban kezdetű nótával. A vidám mulatozás után a vőfély rigmusokban adta a násznép tudtára, hogy kezdődik a „táncoltatás”, az ajándékozás. Volt ott Miska kancsó, konyharuha, hosszú ceruza, csörgő, cumi, babakocsi, ahogy az egy igazi lakodalomban szokás. Majd kisöprűzték a fiatal párt, akik később visszatértek „menyecske- és új ember-ruhában”, a násznép pedig a következő énekkel fogadta őket: Asz- szony lesz a lányból... így ment a mulatozás a .jelképes reggelig”, amikor ugyancsak verssel köszöntek el az ifjú pártól. Véget egy szép este, amely sok idős emberben maradandó élményt hagyott. És ha csak erre a pár órára is sikerült arcukra mosolyt varázsolni és elfeledtetni velük a rosszul fűtött kiskonyhát, az egytál ételt, a korán leoltott villanylámpát, az aggasztó holnapok gondját, akkor érdemes volt fáradni értük, hisz oly keveseknek jutnak eszükbe a megfáradt, munkában meggömyedt idős és magányos „öregek”. Zsemberovszky Pálné Fotó: Mecseki János Segítettek a fiatalok A nyugdíjasok kirándulásai nem mindig gond nélküliek. Igaz, a 85 éves Erzsébet néni most is nehézség nélkül járta végig a 6-7 kilométeres út könnyűnek nem nevezhető szakaszait. Egy fiatalabb férfi kiránduló társunk viszont meg- szédülés után olyan állapotba került, hogy önállóan sem megállni, sem lépni nem tudott. Távol az úttól, nagyon megijedtünk, de összekapva magunkat a Mandulásig sikerült lejuttatnunk. Pont ott állt egy taxi. Fiatal vezetője azonnal beszállította társunkat a szanatóriumba. Ki akartuk fizetni a viteldíjat, de ő elhárította. Köszönet jár annak a két tinédzserkorú fiatalnak is, akik miután felajánlották a segítségüket, előbb leértek az ambulanciára, s jelezték a jövetelünket. A nagy izgalomban kurtán búcsúztunk tőlük. Szeretnénk ha tudnák, hogy rendkívül jólesett nekünk ahogy viselkedtek. Táncsics Lászlóné Vendégségben A közelmúltban a szentlőrinci önkormányzat által fenntartott idősek klubja meghívásának tettünk eleget. A velünk, vendégekkel szemben megnyilvánult szeretet, minden várakozást felülmúlt. . Megnéztük a nyugdíjas klubbal közösen rendezett, nagyon szép kézimunka kiállításukat, amely véleményünk szerint pont a mutatóssága miatt nagyobb nyilvánosságot érdemelt volna. Köszönjük a kellemes napot. B. J. Jótállási kötelezettség Ritkán vásárolunk tartós használatra szolgáló termékeket: hűtőszekrényt, Tv-t, rádiót, bútort vagy értékesebb órát. Hogy az esemény örömmel párosuljon, a megfelelő áru kiválasztása előtt körültekintően kell eljárni. Kedvező tapasztalatok és bizalom alapján nyilván megszokott üzletéhez, ismerős eladójához fordul ilyenkor, egyébként azt javasoljuk, keressen fel több áruházat és szaküzletet, hiszen az árak, a választék, az eladók szakértelme és udvariassága nagyon is eltérő. A tartós használatra vásárolt termékekre megállapított jótállási kötelezettséget a Kormány több mint egy évvel ezelőtt 117/1991. (IC.10.) Korm. sz. rendelettel szabályozta újra. Jótállási kötelezettség alá tartoznak a gépipari termékek, mint például a fűtő-, a vízellátó- és klímaberendezések, kerti traktorok, motoros kapák, járművek és lakókocsik: a háztartási villamos berendezések és készülékek, a híradástechnikai és elektronikai termékek, számos kul- túrcikk, mint a látcső, óra, bútor, hangszer, ha értékük meghaladja az 1000 Ft-ot. A rendelet hatálya mind a belföldön előállított, mind az importból származó és belföldön kereskedelmi forgalomba kerülő új termékekre kiterjed. Ebből következik (amint erre előbbi, október 15-i cikkünkben utaltunk), hogy az utasforgalomban külföldről behozott vagy a vásárban, utcán vásárolt tartós fogyasztási cikkre a jótállást nem lehet érvényesíteni. Ezért is nagyon meggondolandó, hogy érdemes-e értékesebbnek látszó órát, fényképezőgépet, rádiót vagy bármilyen árut, amelynek alkatrészei rövid időn belül tönkre mehetnek a vásárban, piacon megvenni. A kereskedelemben vásárolt tartós fogyasztási cikkek legrövidebb jótállási időtartama 12 hónap, de számos cikknél ennél hosszabb időtartamot állapít meg a jogszabály. Például a központi fűtő-, folyadékmelegítő- és hőkicserélő berendezésekre, kazánokra, klímaberendezésekre stb. 24 hónap ez az idő. Nagymúltú, tekintélyes, a fogyasztók bizalmára építő gyártók sokszor a kötelezőnél hosszabb jótállást vállalnak termékeikre, amit a vásárlásnál érdemes figyelembe venni. Tapasztalataink alapján felhívjuk figyelmüket arra, hogy csak olyan jótállási jegyet fogadjanak el, amelyet a termelő vagy a terméket importáló cég állított ki. Köztudott, hogy számos értékes terméket (pl. karórát), amelyet hosszabb használatra vásároltak, lelkiismeretlen forgalmazók (iparosok, kereskedők, csempészek) jótállási jegy nélkül vagy hamisítványnyal árusítanak. Ilyen esetben hiába kísérlik meg a hibás termék ingyenes megjavíttatását. A jótállási jegy a termék származását, típusát, gyártási (azonosítási) számát és a vevőket megillető minden jogot és jogorvoslási módot tartalmazza. Vásárláskor meg kell győződni a jegy szabályos kitöltéséről, az azon feltüntetett termékszám és a terméken lévő gyártási szám azonosságáról. A jótállási jegyet gondosan meg kell őrizni, mert ha az elveszett, vagy kitöltése hibás, esetleg hiányos, a vásárlás időpontja nem állapítható meg vagy nem azonosítható a termék, akkor megszűnik a gyár (importáló cég) jótállási kötelezettsége. Mostanában többeknek okoz bosszúságot, hogy a termék gyártója, forgalmazója megszűnt, átalakult, privatizálták, a javításra kijelölt szolgáltatóval felbontották a szerződést és így az nem vállalja a korábbiakban vállalt jótállási kötelezettségek teljesítését. Sokszor okoz problémát a készülékek javításához szükséges alkatrészek beszerzése is, amelyeket a 74/1987. (XII. 10.) MT. sz. rendelet értelmében 6 évig, 10 000 Ft feletti vételár esetén 8 évig kell biztosítani. E mellett a hibás terméket 15 napon belül kellene kijavítani. A jogszabály szerint a javítás kötelező ideje csak akkor hosszabbodik meg 30 napra, ha a szerviz kölcsönkészüléket ajánl fel. Milyen mesz- sze vagyunk attól, hogy ezek a fogyasztók védelmét szolgáló jogszabályok gyakorlattá váljanak életünkben. Pedig ez is hozzátartozik az Európába vezető úthoz, amelyen végig kell járnunk. Tarthatatlan és elfogadhatatlan, hogy a lakosság fogyasztóként az átmenet éveiben ne részesüljön megfelelő védelemben. A közös gondok megoldása érdekében kérjük, hogy írásban vagy személyesen közöljék jogos sérelmeiket. Kedden és csütörtökön 9-12 óra között készséggel állunk rendelkezésére Pécs, Apáca u. 15. sz. I. emelet 10. sz. szobában. Telefonon a Társadalmi Egyesületek Szövetsége számain: 11-399, 24-166, 10-675 érhetnek el bennünket a 18. sz. melléken. Országos Fogyasztóvédelmi Egyesület Baranya Megyei Szervezete
