Új Dunántúli Napló, 1992. november (3. évfolyam, 301-330. szám)

1992-11-03 / 303. szám

1992. november 3., kedd aj Dunántúli napiö 7 Azé a hatalom, akié az információ Emberek és kódok Támadás a sivatagok ellen Csöpögtető öntözés - más módszerrel Időzített bomba A Financial Times cikkírói a kommunizmus utáni Európa egyik legkomolyabb tűzfészké­nek minősítették a főleg magyar kisebbségiek lakta szlovák terü­leten folyó Duna-elterelési munkálatokat, habár ez „ke­vésbé halálos, mint a jugoszlá­viai harckocsi és tüzérségi tűz” - írták. Miközben Magyaror­szág szuverenitása megsértésé­vel vádolja Szlovákiát, a szlo­vákok pedig a magyar naciona­listákat szidják azért, mert sze­rintük alá akarják ásni Szlová­kia gazdaságát és össze akarják ugrasztani a magyar kisebbsé­get a szlovákokkal, a gát való­jában a volt kommunista rend­szerek által hátrahagyott időzí­tett bomba. Cigaretta­lájmolók Erős dohányos vagyok, kor­hol is érte eleget a családom, környezetem. Tudom, hogy ká­ros, tudom, hogy drága - főleg most, hogy ismét felemelték a cigaretta árát - mégis szívom. Úgy kell nekem! Hol van már az az idő, amikor dobozonként 8 forintos „szopcsival” mérgez­hettem magamat, most 48-50 forintnál kezdődik csomagja. Már többször elhatároztam, összeszámolom havi füstölésem árát, de tartok tőle, hogy leve­gőbe eregetett pénzem olyan sok lenne, hogy idegességem­ben megint csak rágyújtanék. Megpróbáltam hát, hogy szobában, közösségben mérsé­keljem magamat, így jórészt csak az utca maradt. Ilyenkor aztán bőszen igyekeztem bepó­tolni nikotinhiányomat, de az utóbbi időben tapasztaltak miatt lehet, hogy ezen a szokásomon is változtatni kell! Feltűntek az utcán a cigaretta lájmolók. Ahogyan emelték a cigaretta árát, úgy szaporodtak. Egy alkalommal a megyehá­zától a Széchenyi térig négyszer szólítottak le különböző stílus­ban: bűzrudat, staubot, vagy egyszerűen csak egy szál ciga­rettát kunyerálva. Régebben, ha ritkán elő is fordult, nem csinál­tam belőle problémát, de most, hogy ennyire drága lett, már nem vagyok adakozó. De mit is válaszoljak, hogyan tagadjam meg, amikor szemmel láthatóan nem kiköpött úriemberek állíta­nak meg ellentmondást nem tűrő hangon? Eleinte tréfával védtem ki, mondván én nem akarok másokat „megmér­gezni”, mígnem rájöttem, hogy ez nem hatásos. A minap egy négytagú társaság állított meg egy viszonylag néptelen utcá­ban. Pillanat alatt egy dominó ötös középpontjában találtam magamat. Jobb a békesség - s mert éppen csak pár szál volt már nálam - odaadtam az egész maradék csomagot, így szűntem meg „középpont” lenni. Hogy ennyire nem véletlenszerűek az ilyen akciók, az előző társaság két tagjával másnap a Király ut­cában hozott össze a sors, akik ismét „Adj egy cigarettát, ha­ver!” felszólítással állítottak meg. Ekkor már felment a pumpám, végül is ne az én pén­zemen dohányozzanak!- Szívesen adok, szálja 3 fo­rint, és még tüzet is adok - vála­szoltam hirtelen. Az üzlet nem köttetett meg, és „hülye b.. i” címzéssel álltak odébb. Mindezekből két dologra kö­vetkeztetek: ha nem Pécs for­galmas belvárosában történik, talán nem úszom meg ilyen si­mán. Illetve nem szerencsés ut­cán dohányozni. De talán még jobb, leszokni a dohányzásról. Cs. I. Ki legyen áttetsző, átvilágít­ható - az állampolgár vagy az állam? így összegezte a szemé­lyes adatok védelméről és a kö­zérdekű adatok nyilvánosságá­ról szóló törvény értelmét egy képviselő. A törvény két - nemzetközi egyezményben is garantált - alapvető emberi jo­got kapcsol össze: a magánélet tiszteletben tartásához, valamint az állam és a közintézmények tevékenységéről való tájékozó­dáshoz fűződő jogot. A médiaháború árnyékában 1989. nyarán a törvényjavas­lat kidolgozása már szerepelt az akkor még egységes ellenzék és az MSZMP közötti politikai egyeztető tárgyalásokon. Az 1990-es választások utáni MDF-SZDSZ-megállapodás- ban pedig ezt a törvényt is meg­hagyták azok között, amelyek elfogadásához kétharmados többség kell. Most viszont, az október 23-i Kossuth téri inci­denst követő parlamenti viharok és a „médiaháború” árnyékában szinte észrevétlenül maradt, hogy hosszú idő óta először a kormány és az ellenzék egyetér­tésével alkottak meg egy tör­vényt. Az adatvédelem abból indul ki, hogy személyes adatot fel­venni és felhasználni csak az érintett tudtával, beleegyezésé­vel szabad. Mindenkinek joga van tudni, hogy ki, hol, mikor és milyen célra használja fel sze­mélyes adatát. Ezt a jogot fon­tos közösségi érdekből csak törvény korlátozhatja meghatá­rozott esetekben. A felvett ada­tot csak az előre megjelölt célra lehet felhasználni, s csak olyan mértékben és addig, ahogy azt a cél indokolja. A törvény tiltja a különböző célokból nyilvántar­tott adatok önkényes, az állam­polgár magánéletét, integritását veszélyeztető összekapcsolását. Tulajdonképpen ez az a pont, ahol a közvélemény találkozott a problémával: a személyi szám kapcsán. Az Alkotmánybíróság ugyanis tavaly áprilisban nem a személyi számot nyilvánította alkotmányellenesnek - mint so­kan hiszik - hanem annak korlá­tozás nélküli alkalmazását. Az­zal, hogy a személyi számot az élet minden területén megköve­telik - a munkahelytől a kórhá­zig, a bankon, a biztosítón át a vásárlásokig - „átlátszóvá”, s ezáltal kiszolgáltatottá válik az állampolgár. Az Alkotmánybí­róság határozatát követően, 1991. decemberében átmeneti Az idén még folytatódik a GDP (bruttó hazai termék) visz- szaesése, a csökkenés mértéke az év végére várhatóan eléri az 5 százalékot. Ezzel párhuzamo­san az év végére a munkanélkü­liség 13 százalékra emelkedik. 1993-ban a gazdaság vissza­esése megáll, és stagnáló GDP várható. A munkanélküliség el­kerülhetetlenül tovább nő, és 18-19 százalékos szintet ér el - hangoztatták a Kopint-Datorg Rt. munkatársai. A kutatók véleménye szerint 1993-ban a fejlett nyugati or­szágokban fokozatosan megin­dul a gazdaság növekedése. Az USA-ban és Japánban 3-4 szá­törvényben korlátozták a sze­mélyi szám használatát. Ma is kell a személyi szám Azóta csak meghatározott te­rületeken, például népes­ség-nyilvántartás, adózás, tár­sadalombiztosítás, választás - szabad alkalmazni a tizenegy jegyű kódot. Ez az átmeneti törvény sokkal kisebb nyilvá­nosságot kapott, mint az Al­kotmánybíróság határozata, így aztán sokan meglepődnek, ami­kor személyi számukat kérik pl. az útlevélkérő lapon. Az átme­neti törvény hatálya október 31-én lejárt - s már most tudni lehet, hogy nem készül el időre a személyi adatok nyilvántartá­sát szabályozó új törvény. Pedig az adatvédelmi törvénnyel együtt ezt is tárgyalta a parla­ment, s elfogadásához az egy­szerű többség is elég lenne. Az ördög azonban a részle­tekben lakik. Bár sikerült hosz- szas viták után egyetértésre jutni az adatok felvételének és kezelésének elveiben, s egy sor egyéb dologban, nagyon ko­moly nézeteltérések maradtak a törvény előírásait illetően. El­lenzéki képviselők szerint ugyanis a kormány tervezete lé­nyegében a jelenlegi személyi számhoz hasonló azonosító jelet tartana fenn az államigazgatás minden területén való felhasz­nálásra. Az átkeresztelt „szemé­lyi azonosító szám” megtartaná a - Belügyminisztérium aláren­zalékkal is nőhet a gazdaság tel­jesítménye, emellett várhatóan csökkennek Németországban a kamatok, és ez új lendületet ad­hat a beruházások növekedésé­nek. Mindezek kedvező feltéte­leket teremtenek a napjainkban már Nyugatra exportáló magyar gazdaság számára. A jelentés a világ egyik leg­bizonytalanabb térségének te­kinti Kelet-Európát. A kutatók szerint nem dőlt el, hogy a régió a felzárkózás irányába halad-e, vagy országai a leszakadás felé tartanak. A kelet-európai térsé­gen belül nagyfokú polarizáló­dás indult meg. Az első cso­portba, a kedvező feltételű or­deltségébe tartozó - Népesség­nyilvántartó Hivatal is. Az el­múlt napokban az ellenzék az­zal fenyegetőzött, hogy ha a parlamenti kormánytöbbség változatlan formában megsza­vazná a polgárok adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló törvényt, akkor az Alkot­mánybírósághoz fordulnak. De ha már sikerült kompromisszu­mot kötni a „kétharmados” adatvédelmi törvényről, talán a nyilvántartás vitatott kérdései­ben is egyezségre jutnak majd a képviselők. Közérdekű adatok nyilvánossága A „személyes adatok védel­méről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról” szóló tör­vény elfogadását inkább az a vita hátráltatta, amely a közér­dekű adatok hozzáférhetőségé­ről, az állam működésének nyilvánosságáról folyt. Ez nem­csak a sajtószabadság kérdésé­vel függ össze, hanem a nem­zetbiztonságot is érinti - s ne­héz volt megtalálni azt a komp­romisszumos formát, mely lega­lább a megszövegezés szintjén biztosítja az egyensúlyt. Akié az információ, azé a ha­talom - fogalmazták meg töb­ben is a törvény parlamenti vitá­jában. Nemcsak a törvény fon­tosságára gondoltak, hanem azt is magyarázni próbálták, miért folyt ilyen sokáig a vita - és a munka - a tervezet minden apró paragrafusa fölött.Hajdú A. szágok közé csupán a „viseg­rádi hármak” sorolhatók, bár továbbra is jellemző a gazda­sági hanyatlás, a mélypont el­érésének időpontja ma még nem látható. Különösen súlyos hely­zetben vannak a térségben a há­borúban álló délszláv államok és a Szovjetunió felbomlása után alakult FÁK tagállamai. A magyar gazdaságban a ku­tatók különösen negatívan ítélik meg azt, hogy növekvő lakos­sági megtakarításokat nem a be­ruházások növelésére fordítják, és továbbra is erősen érvényesül az állami költségvetés újrae­losztó szerepe. Véleményük szerint bizonyos megközelítés Dr. Pócsik István tudomá­nyos kutató a víz biológiai sze­repét vizsgálja az élő szerveze­tekben. Történetesen egyik vizsgálati módszeréhez nagy- mennyiségű desztillált vízre volt szüksége, a kutatóintézet­nek viszont csak pár liter állt rendelkezésére. Arra sem volt módja, hogy a gyártóktól besze­rezze. Ez a tény egy kutatót természetesen nem téríthet el célja megvalósításától, rövid idő alatt kidolgozott egy mód­szert, amellyel folyamatosan ál­líthat elő desztillált folyadékot. Találmányában az az új, hogy míg az eddigi párologtató be­rendezések technológiája ál­landó felügyeletet igényelt, ad­dig az általa kifejlesztett szer­kezet automatikusan működik, csak meghatározott időközön­ként a készterméket kell lecsa­polni. Tulajdonképpen ezzel kez­dődött feltalálói pályafutása, s bár az alapkutatást nem hagyta abba, egyre többet foglalkozik alkalmazott kutatással. Víz nél­kül nincs élet, a tudósok egyre többször emelik fel hangjukat, figyelmeztetik az embereket, csínján bánjanak a készletekkel, mert az éltető elem tisztítása, felszínre hozatala, eljuttatása a fogyasztóhoz egyre többe kerül. A növényzet módszeres kiirtása megszakítja a természetes kör­alapján a GDP háromnegyed ré­szét, más megítélés szerint két­harmadát osztja el újra a meg­termelt javaknak a központi költségvetés, miközben önfel élő, pazarló gazdálkodást foly­tat a bevételekkel. A dokumentum szerzői sze­rint jövőre a beruházások enyhe növekedése és a fogyasztás emelkedése nem zárható ki. A megtakarítások azonban jövőre már nem biztos, hogy fedezetet nyújtanak a kutatók által 250 milliárd forintra becsült állam- háztartási hiányra. A szakértők a munkanélküliség nagyarányú növekedését beszámítva ag­gasztónak tartják az adókulcsok emelését, új adónemek kiveté­sét. Ehelyett a nem gazdasági kiadások csökkentését, a ma­gánberuházások erőteljes támo­gatását javasolják. A gazdaság teljesítményének további növe­kedését hátráltatja a tb-járulék tervezett emelése is. Kedvezőtlen a kormányzat forgást, aminek következtében, hosszabb időtávban a Föld terü­lete elsivatagosodhat. Nos, dr. Pócsik e folyamat megállítására is talált megoldást. A csöpögtető öntözést már régóta ismerik a mezőgazda­ságban, technikai kivitelezésé­vel tudományos művek soka­sága foglalkozik. Dr. Pócsik ta­lálmányának lényege abban rej­lik, hogy míg a hagyományos csöpögtető berendezéseknél a víz eljuttatására szolgáló töm­lőn a lyukak egy idő után eltű­ntödnek, addig az általa kifej­lesztett öntöző szerkezet szinte vég nélkül működhet, mert ezt a problémát megoldotta. A találmány szabadalmazta- tási eljárás alatt van, s addig* míg védettséget nem élvez, módszere lényegét érthető mó­don nem hozza nyilvánosságra. Laboratóriumi körülmények között kipróbálta, a rendszer működik, most már csak olyan vállalkozóra vagy vállalatra volna szüksége, amely a nagy­üzemi előállításhoz az anyagi hátteret biztosítaná. Mert két­ségtelen, ha ez az öntözési módszer nagy területeken al­kalmazható, megmenthető lenne olyan országok termőta­laja, amelyek már ma is óriási erőfeszítéseket tesznek az elsi- vatagosodás megakadályozá­sára. B. G, forintárfolyam-felértékelő poli­tikája, mivel az hosszú távon visszavetheti a külkereskede­lem eddigi kedvező teljesítmé­nyét. A jelentés az egyik legsúlyo­sabb problémának a munkanél­küliség alakulását tartja. A kuta­tók véleménye szerint a nem re­gisztrált munkanélküliség ha­zánkban már eléri a 15-16 szá­zalékot. A helyzetet súlyosbítja: fokozatos leépülés tapasztal­ható a foglalkoztatottak körében is. Az aktív keresők száma leggyorsabban a mezőgazda­ságban, az iparban és az építő­iparban csökkent az utóbbi idő­ben. A kormányzat igen nagy összegeket fordít a munkanél­küli-segélyekre, azonban át­fogó, hosszú távú foglalkozta­táspolitikát a mai napig nem dolgozott ki. A tanulmány szerint a helyze­tet súlyosbítaná, ha felemelnék a nők nyugdíjkorhatárát. A Kopint-Datorg Rt. jelentése Jövőre a visszaesés megáll A munkanélküliség eléri a 15-16 %-ot A magánberuházások támogatását javasolják Mi van a zöld kártyákkal? Szigorúan ellenőrzik Bár közismert a tény, sok au­tós elfeledkezik arról, hogy járművét elvigye a kötelező környezetvédelmi vizsgálatra. Pedig az úgynevezett zöld kár­tya meglétét egyre szigorúbban ellenőrzik a közlekedési fel­ügyelet munkatársai. Emlékeztetőül: 1992. május 1. és 1993. május 30. között va­lamennyi Magyarországon for­galomban lévő gépjárművet szervizbe kell vinni, ahol elvég­zik a környezetvédelmi vizsgá­latot, s erről igazolást, azaz zöld kártyát adnak. Fontos tudnivaló, hogy ez teljesen független attól, hogy mikor jár le a gépkocsi műszaki vizsgája! A Baranya Megyei Közleke­dési Felügyelet ellenőrzési ta­pasztalatai szerint a kötelezett gépkocsik fele nem jelent meg eddig a vizsgálaton. Pedig a kö­vetkezmények nem csekélyek: amennyiben hiányzik a zöld igazolólap, ez ugyan olyan ér­tékű szabálysértés, mint ha a forgalmi engedély nem lenne meg, a pénzbüntetés mértéke elérheti a 3000 forintot. Elterjedt a hír, hogy szigorít­ják a környezetvédelmi para­métereket, elsősorban a két- üteműeknél. A közlekedési felügyeletnél ezt sem megerő­síteni, sem megcáfolni nem tudták, azt azonban elképzelhe­tőnek tartották, hogy az újon­nan üzembehelyezett jármű­veknél csökkentik a felső ha­tárértékeket. A felügyeletnél elmondták, hogy egy másik szabálynak is egyre inkább érvényt szerez­nek. Közterületen tilos tárolni - parkírozni - 3500 kilo­grammnál nagyobb össztö- megű járművet, például IFA, AVIA, Robur tehergépkocsi­kat. Pécsett eddig 39 esetben indíttattak szabálysértési eljá­rást a fegyelmezetlen tulajdo­nosok, üzemeltetők ellen. A notórius szabálysértők közül tíznek a magánfuvarozói tevé­kenységet is megtiltatták. R. N. Gyermekkortól kezdődően kell használni a személyi számot Fotó: Läufer László

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom