Új Dunántúli Napló, 1992. november (3. évfolyam, 301-330. szám)

1992-11-16 / 316. szám

1992. november 16., hétfő üj Dunántúli napló 7 A Paksi Atomerőmű reaktortere Fotó: Proksza László Földrengés védelem az Atomerőműben Pécsi vállalkozók NASA technikával kutatják a Föld titkait Rangot az érettséginek! 25 millió vendég A KSH legfrissebb adatai szerint januártól szeptemberig az ország összes szállodájának kihasználtsága 47,3 százalékos volt - ezen belül augusztusban 56,4, szeptemberben 55,8 szá­zalékos. A budapesti szállodák telí­tettsége 55,1, a Balaton-partiaké 48,5 százalékos volt szeptember végéig. Szeptemberben a legke­resettebbek a budapesti ötcsil­lagos szállodák voltak 85 száza­lékos telítettséggel. Ebben az évben szeptember végéig összesen 25 229 000 külföldi fordult meg az ország­ban, ez 22 százalékkal keve­sebb, mint a múlt év azonos időszakában. A külföldre utazó magyarok száma 9 hónap alatt valamivel meghaladta a 9 és fél milliót, s ez csak kétharmada a tavaly ilyenkori adatnak. IMF-tárgyalások Illetékes IMF-források el­mondták az MTI tudósítójának: a tervek szerint november vé­gén utazik ismét Budapestre a Valutaalap küldöttsége, hogy folytassa a tárgyalásokat a ké­szenléti hitelprogramról. A ke­ret esedékes részének folyósítá­sát az IMF ismeretesen felfüg­gesztette, mivel az idei költség- vetés hiánya jelentősen megha­ladta a tervezettet. A kérdésről beható tárgyalások folytak szep­temberben Washingtonban, amelyeken az IMF illetékesei közölték: az idei gondokat az átállás árának minősítik, de ab­ból indulnak ki, hogy a költség- vetés 1993-as hiánya ne haladja meg a nemzeti össztermék 6 százalékát. Amennyiben az or­szággyűlés ennek megfelelő döntéseket hoz, a hitelek felújí­tására vonatkozó javaslat már­ciusban kerülhet az IMF vezető testületé elé. Királytalálkozó A skandináv országok kultúrá­ját bemutató nagyszabású mű­vészeti fesztivál megnyitásán ugyanis II. Erzsébet brit ural­kodó mellett mind az öt skandi­náv ország államfőjével képvi­seltette magát. így sikerült fel­ülmúlni az eddigi rekordot tartó, immáron legendás 1363-as „királytalálkozó” lét­számát. (1363-ban az akkori angol király a skót, a francia, a dán és a ciprusi uralkodókat látta vendégül.) Csernobil katasztrófája örök emlékeztető lesz az atomenergia történetében ar­ról, hogy emberi mulasztások, biztonsági előírások figyel­men kívül hagyása milyen eredményhez vezethet. Re­mélhetőleg nem szükséges újabb atomszerencsétlenséget átélnünk ahhoz, hogy a más jellegű veszélyforrásokra is odafigyeljenek a szakembe­rek. Mi a biztosíték arra, hogy földrengés hatására nem követ­kezik be a csernobilihez ha­sonló tragédia? Ez a kérdésfel­vetés a Paksi Atomerőmű ese­tében különösen helytálló, hi­szen az energiatermelő létesít­mény a Kapos vonal elnevezésű tektonikai repedés mentén épült. Szakértői vélemények szerint pedig ebben a térségben bármikor keletkezhetnek a Richter skála 4-es erősségének megfelelő földrengések - 0,3 g-s gyorsulási értékekkel. Va­jon kibírnak-e ilyen erős ké­regmozgást az Atomerőmű épü­letei, berendezései? Az illetékesek nem bízták a választ a véletlenre. 1988-ban a Mecseki Szénbányák kutatási osztályát kérték fel a vizsgála­tok elvégzésére, s azóta a cég közel 60 millió forint értékű munkát végzett a problémák megoldása érdekében. Igaz idő­közben a társaság a Szénbányák életében az elsők között alakult át 1990-ben kft-vé, de mint Ge- opárd Geotechnikai és Geofizi­kai Kft. is folytatták a megkez­dett feladatokat. Az eredményes tevékenységhez nagyban hozzá­járult az is, hogy a vállalkozás tapasztalt szakembereinek a legmodernebb műszereket sike­rült beszerezniük dán és ameri­kai üzleti partnereiken keresz­tül. A pécsi cég valószínűleg egyedülálló helyzetbe került ezen a területen hazánkban, hi­szen COCOM listás szoftverek, NASA kifejlesztésű berendezé­sek jutottak így a birtokukba, s minden eszközük megvan a rezgésvédelmi és földrengés-ál- lósági vizsgálatokhoz. A mérés komoly előkészüle­teket igényel, s igen látványos. A földrengéseket ugyanis na­gyerejű robbantásokkal szimu­lálják - esetenként 2-300 kilo­gramm robbanóanyag együttes felhasználására is sor kerül. Ugyanakkor egyidejűleg 192 ponton mérik gyorsulásérzéke­lőkkel falazatok, csővezetékek, gépek, műszerek reagálását a külső mechanikus hatásra. így szűrték ki például a vezérlőte­rem gyenge pontjait is, de az összes frekventált pont bemé­rése még jó néhány évig eltart. A Geopárd Kft. azonban nemcsak Pakson tette le névje­gyét. Speciális kőzetradaijukkal 8 volt szovjet katonai laktanyá­nak a területén végeztek méré­seket, s 10 méteres mélységben tártak fel üregeket, titkos alagutakat, közműveket, erős­áramú kábeleket. A műszer se­gített atomsilók behatárolásá­ban, 15-20 köbméteres föld­alatti fémtartályok felkutatásá­ban is. Az érdekes és különleges munkamegrendelések pedig rendületlenül érkeznek. Egy másik speciális berendezésük például (a fúrásnál jóval ol­csóbban, de legalább olyan pon­tosan) szeizmikus módszerrel határozza meg 30 méteres mélységig a rétegszelvényeket, így a cég ezen szolgáltatása igen keresett nagy volumenű építkezések talajmechanikai vizsgálataihoz. A pécsi vállal­kozás nevét várhatóan két év múlva még inkább megismer­heti az ország, ugyanis a kft. előrehaladott tárgyalásokat folytat az 1994-ben 100 éves budapesti Szabadság-híd dina­mikai felülvizsgálatáról. Mészáros. B. Endre Nem tartható tovább az érett­ségi és felvételi rendszer kettő- sége, ha azt akarjuk, hogy a ha­zai közoktatás európai mércével mérve is a korszerűbbek közé számítson, állítja az a közle­mény, melyet a Művelődési és Közoktatási Minisztérium adott ki. Már az előző két tanévben is jelentős változások történtek a felvételi eljárásban, de a közok­tatási és felsőoktatási törvény előkészületei megkövetelik, hogy a két rendszert tovább kö­zelítsék egymáshoz. A jelenlegi jogszabályok keretei között, 1993-ban angolból, németből és franciából vezetnek be egységes írásbeli felvételit, illetve a ma­gyar nyelv- és irodalom írásbeli vizsgáinak összehangolásával korszerűsödik a felvételi rend­szer. Az évtizedek alatt kialakult és ma is élő felvételi gyakorlat szerint négy tantárgyból - ma­tematikából, fizikából, biológi­ából és kémiából -már eddig is közös írásbeli érettségi és felvé­teli vizsgát tettek a jelenkezők. Mit lehet tudni az idei érett­ségiről? Az összevont írásbeli vizsgákra 1993. május 24-26-án kerül sor. Azok, akiknek csak érettségizniük kell, mert mond­juk tanulmányi versenyen már „megváltották” belépőjüket az egyetemre, a hagyományos érettségi vizsgát teszik az idén is. Az érettségit és felvételit Az előző éveknél valame­lyest kedvezőbben alakul a sző­lősgazdák helyzete az idén - mondta az MTI munkatársának Sümegi József a Magyar Szőlő- és Bortermelők Szövetségének főtitkára. Jelentősen növekedett a hazai borfogyasztás az elmúlt idő­szakban. Egy ember átlagosan több mint 30 liter hazai bort iszik meg egy évben. Újjáéled­tek a keleti piacok is, így kere­sik a magyar bort a volt Szov­jetunió utódállamaiban, Német­ország új keleti tartományaiban is, a volt NDK területén. Az idén az aszály miatt keve­sebb szőlő termett ugyan, ám még így is 3,6-3,8 millió hekto­liter borra lehet számítani az idén. Az óborkészlet jelenleg egyidőben iró diákok a dolgoza­tot karbonpapirra készítik, az egyik példányt az iskola, a má­sik példányt a felsőoktatási in­tézmény kapja meg. Nem kell a három kiemelt nyelvből össze­vont dolgozatot Írniuk azoknak, akik legalább C fokozatú állami nyelvvizsga - bizonyítvánnyal rendelkeznek. A kéttannyelvű gimnáziumokban minden tanu­lónak az Írásbeli érettségi és a felvételi dolgozatot egyaránt meg kell Írnia. A magyar nyelv- és irodalom egységes írásbelijének kidolgo­zására is megtörténtek az előké­születek. A követelmények az egyes iskolatípusok között elté­rőek,az átmenethez időre van szükség. Első lépésben megma­radt a három tétel, amelyből egyet szabadon választva kar­bonpapírra kell majd kidol­gozni. A dolgozatot a középis­kolai tanárok javítják ki és ők is értékelik, de egyik példányát megküldik a felsőoktatási in­tézménybe. A felvételizők az idén még tesznek ugyan külön írásbeli felvételi vizsgát, ugyanakkor az érettségi dolgo­zatot is figyelembe veszik a pontszámok kialakításkor. Hogy bizonyos értékelési gon­dokat elkerülhessenek, 1993-ban magyar nyelv- és iro­dalomból nem szerepel majd a tételek között irodalmi elemzés, ezt helyettesíti majd az érettségi dolgozat. (somfai) valamivel több, mint 3 millió hektoliter. Továbbra is gondot jelent azonban, hogy a régi nagy­üzemi borfelvásárlás - főként a nagyüzemek anyagi gondjai miatt - már nem működik, ám a kisüzemek még nem tudják tel­jes mértékben átvenni a volt mamutvállalatok szerepét. így a termelőknek adott feldolgozási támogatást, amely mintegy 500 millió forintot tett ki, a gazdák nem tudták teljes mértékben felhasználni. Ebből mintegy 200 millió forintnyit használtak fel erre a célra. A szakember javaslata sze­rint a fennmaradó összegből támogatni lehetne a kisvállal­kozások borfeldolgozási tevé­kenységét, valamint a marke­ting-munkát is. Ismét keresik a magyar bort Feldolgozási támogatás Mennyit hoz a „kétkulcsos”? Kétkulcsos vagy háromkul­csos legyen a januártól alkal­mazott általános forgalmi adó? A most folyó költségvetési vita egyik, a szó szoros értelmében vett „kulcs-kérdése” ez. Ko­rábban a 25 százalékos kulcsot tekintették általánosnak, ezzel terheltek minden szolgáltatást, fogyasztási terméket, amely nem tartozott az úgynevezett létfontosságú cikkek körébe. A 0 százalék-kulcsot a tömegfo­gyasztás alapvetőnek minősí­tett termékeinek, szolgáltatása­inak esetében alkalmazták, ide sorolták többek között a tejet, a tejtermékeket, az egyes háztar­tási energiaforrásokat, a helyi közlekedést, a lakbéreket, hogy csak néhányat említsünk a va­lóban legfontosabbak közül. A 15 százalékos kulcsot olyan esetekben alkalmazták, amikor ugyan a normatívnak tekintett 25 százaléknál kedvezőbb fel­tételekkel kívánták segíteni a fogyasztást. A mostani kormányjavaslat szerint a jövő év januárjától mindössze két kulcsot alkal­maznának: egy 8 százalékost és egy 25 százalékost. Az elő­zetes számítások szerint 126 milliárd forinttal nőnének az áfa-bevételek, és elérnék az évi 285 milliárdot. Mondjuk ki: a piacon 126 milliárd forintnak megfelelő áremelést takar a lé­pés. Ekörül kavarog most a vi­har. A kétkulcsos rendszer el­lenzői azt hangoztatják, hogy nem lehet minden kötöttségtől mentesen növelni a költségve­tési bevételeket. Nincs olyan lényeges szempont - és ide so­rolják a költségvetési hiányt és bizonyos támogatások forrás­igényét is -, ami teljesen sza­bad kezet adna a pénzügyi tár­cának az adóprés használatá­hoz. A másik oldal szerint nyilvánvaló, hogy több bevé­telre van szüksége az állam­nak, s ezt az igényét méltá­nyolnia kell a parlamentnek. A szakszervezetek azt kíván­ják, hogy a fogyasztási kiadá­sok növekedését és a költség­vetési intézmények - iskolák, kórházak - áfa-emelésből adódó többletkiadásait kom­penzálja a kormány. Anélkül ugyanis romlik a szolgáltatá­sok színvonala. De ma még a kormány tanácstalannak tűnik a kompenzálás módját, lehető­ségeit illetően. Általános bér­emelést csak úgy adhat, ha le­mond bizonyos adóbevételek­ről, és előírja, hogy azt béreme­lésre fordítsák a munkaa­dók .. .ígyviszontéppenabevé­telét csökkentené ahelyett, hogy emelné. Elvileg persze elrendelhetne általános bér­emelést is, de ezzel verseny- képtelenné tenné a termelést, felerősödne a vállalatok lét­számcsökkentési törekvése, ami megint a közös kassza kia­dásait terhelné, tehát másutt megint adót kellene emelni, vagy külföldi hitelt felvenni a fogyasztás fedezetére. Akármelyik ujját harapja meg a költségvetés - neki fáj. Bácskai Tamás Terjeszkedik a hazai narkópiac Még csak fenyegető jóslat,, hogy a kábítószerek fogyasztá­sában hamarosan utolérjük a Nyugatot; félő azonban, hogy belátható időn belül teljesedik. Mint a drogellenes társadalmi küzdelem szervezői munkatár­sunknak elmondták: sok jel utal arra, hogy fokozatosan kiépül a drogkereskedelem hazai háló­zata. Sajnos, a választék bőséges; a vevőnek ma már nem kell kül­földön felhajtania a portékát, mert itthon is beszerezhető minden rendű-rangú kábítószer, igaz, egyelőre csak Budapesten és a nagyobb vidéki városok­ban. A forgalomban levő drogok minősége változó és egységes árfolyamokról sem beszélhe­tünk. Ez utóbbiakat nemcsak a nemzetközi feketepiac árainak alakulása befolyásolja, hanem az is, hogy adott időben inten­zív rendőrségi akciókra vagy éppen szélcsendre számítanak a forgalmazók. Méreteit illetően ez a keres­kedelem még messze van a sok nyugati országban működő ko­moly, nagy hálózatoktól. „Nagymenők” még nem nőttek ki, a csempészektől a vevőig zömmel két, legfeljebb három kézen megy át az áru. Az sem ritka, hogy a csempész egy személyben beszerző, szállító és eladó, azaz kisipari módon zajlik az üzlet. „Narkó-standok” leginkább mulatókban, éjszakai szórako­zóhelyeken, bárokban működ­nek, közülük is főként azokban, amelyek népszerűek, nagy for­galmat bonyolítanak le. Itt aránylag könnyű vevőkört ta­lálni és bővíteni, s a szórakozók forgatagában a zugárusok gyorsan szedhetik a sátorfáju­kat, ha veszélyt szimatolnak. Sajnos ma már nyomon kö­vethetőek bizonyos fogyasztói szokások is. Az „újoncok” többnyire mákból készített ópi- umos teával kezdik - ehhez elég könnyű hozzájutni és aránylag nem drága. Aki rákap, nemigen tudja, hogy veszélyes úton indul el, mert potenciálisan ezekből a „teásokból” lesznek a legkemé­nyebb drogosok, .fűből” a kül­földi portéka grammonként 6-800 forintba kerül. A hazai áru valamivel olcsóbb, s gyön­gébb minőségű. A hasis a fűnél valamivel drágább, az úgyneve­zett kemény drogokért pedig még nagyobb pénzeket kasszí­roznak a kábítós-piacon. Az LSD-t, amely egyébként TRIP néven szerepel, félszer félcentis, bélyegszerű csomago­lásban 800-1200 forintért árul­ják. Az amphitamin alapanyagú „Speed” ára 1000 forint körül ingadozik. Kokain a zugpiacon por alakban dúsítva vagy tisztán kapható, adagonként 1000-1200 forintért, ugyanennyi a heroin is. A narkó-választék tekinté­lyes része külföldi, ismereteink szerint Amszterdam, Berlin, Bécs felől érkezik. —pol—

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom