Új Dunántúli Napló, 1992. november (3. évfolyam, 301-330. szám)
1992-11-16 / 316. szám
8 üj Dunántúli napló 1992. november 16., hétfő ígéretes mozzanatok Igen, Kupa Mihály megköszönte a Háznak, hogy jóváhagyta az idei pótköltségvetést. A parlamentáris illemszabályok szerint ez így szokás - a köszönet azonban ezúttal nem formalitás volt. A mellbevágóan magas - és nagy vitákat kavart - deficit keserű piruláját ugyanis kétharmadot meghaladó többséggel nyelte le a parlament. Afféle bizami szavazás volt tehát ez, amelyben az ellentétektől szabdalt Ház a miniszter mellé állt. Hasonló végkifejletet igér a 93-as költségvetés vitája? Ma még megjósolhatatlan a válasz. A mérlegeléshez azonban némi támpont lehet egy-két figyelemre méltó mozzanat. Például az, hogy a kormányzat és a szakszervezetek közötti dialógus első menetében - erre eddig nemigen volt példa -két miniszter ült az érdekképviseletek vezetőivel közös tárgyalóasztalhoz. (Emlékezzünk csak: korábban többnyire csupán állam- titkári szinten képviseltette magát a kabinet.) Ez pedig aligha csak protokolláris mézesmadzag - inkább az érdemi konszenzus-keresés jele. A költségvetési törvényjavaslat eddigi parlamenti vitája is azt tükrözi, hogy nem merevedtek meg sem a koalíció, sem az elíenzék „frontjai”. Körvonalazódnak például a kétkulcsos áfa bevezetésének kompenzációs feltételei, a szociális, oktatási, önkormányzati igények jobb kielégítésének lehetséges forrásai. Es még egy apró, de ígéretes mozzanat. A pénzügyminiszter előbb idézett köszönő szavaihoz hozzáfűzte, hogy elnézést kér az Országgyűléstől, amiért az idei költségvetés elkészítésekor ekkorát tévedett... Nem ismétlődhet tehát meg a tavalyi drámai költségvetési „csata”? Éles, szenvedélyes polémiákkal még feltétlenül számolni kell, de nagy a valószínűsége annak, hogy kompromisz- szumok sora jobbítja kiegyensúlyozottabbá teszi az államháztartás jövő évi pénzügyi programját. (Bajnok) Jó ha kéznél van! Lexikon rej t vény fej tőknek Egy nagy érdeklődésre számot tartó könyvet jelentetett meg a Magyar Világ Kiadó, dr. Garami László: Rejtvényfejtők Nagy Lexikona címmel. Előszavát ezzel a mondattal kezdi a szerző: Csak egyetlen betű legyen meg! Mindjárt meg is győzi igazáról az olvasókat, bizonyítva, hogy lexikona segítségével könnyebben, gyorsabban lehet keresztrejtvényt fejteni. Igen praktikus, könnyen áttekinthető a könyv szerkezete. Szavai, szócikkei, a megfejtések oszlopokba rendezettek oly- formán, hogy a betűk pontosan egymás alá kerültek. így a megfejtendő szó akkor is gyorsan kikereshető, ha annak csupán valamelyik köztes betűjét - másodikat, vagy esetleg a negyediket - találta ki a rejtvényfejtő, íme egy példa a nyári olimpiai bajnokságok színhelyeiről készült összeállításból (megjegyzés: az első oszlop a betűk számát jelenti, a második a színhely neve, a harmadik a sorszáma, a negyedik az évszám): 4... RÓMA 17.... . 1960 5... ATHÉN 1... . 1896 6... BERLIN 11... .1936 7... MOSZKVA 22... .1980 stb. A 77 oldalas lexikonban kb. százezer fő-, szinte ugyanennyi mellékinformáció, adat szerepel. A fogalomköröket tizenkét fejezetbe összefoglalva, majd ezeket részletekre bontva csoportosítja a szerző. A kötet használatát ésszerű útmutató segíti, melynek használatával sikeresen kezelhető a lexikon. A könyv nemcsak a rejtvényfejtők számára hasznos, hanem azoknak is érdekes lehet, akiknek akár társalgás, vita, vagy újságolvasás közben valami nem jut az eszükbe. Pld.: ha éppen Földünk nagyobb szigetcsoportjai közül valamelyikre kíváncsiak vagyunk a lexikon 83. oldalát fellapozva 36 megnevezését találhatjuk az óceán, vagy a tenger megjelölésével együtt. Végezetül: amiért a könyv egy kicsit kedvesebb nekünk a hozzá hasonlókétól, annak az a magyarázata, hogy dr. Garami László mintegy négy évtizeddel ezelőtt a Dunántúli Naplónál, mint rovatvezető dolgozott. Őszinte elismeréssel gratulálunk a nagy körültekintéssel, hatalmas adatanyag feldolgozásával összeállított lexikonához. Minden bizonnyal a karácsonyi könyvvásár egyik keresett példányának ígérkezik, nem kevés rejtvényfejtő fenyőfája alá kerülő ajándéknak. M. E. Erzsébet napra Az Úr 1211. esztendejében egy bizonyos Keled nemzetségből származó őrgróf vezetésével nagyszámú és ritka előkelő öltözetű lovag kopogtatott a thü- ringiai őrgróf, I. Hermann wart- burgi várának kapuján. A négy éves Erzsébet hercegkisasz- szonnyal érkeztek, II. Endre magyar király és Meráni Gertrud harmadik gyermekével, hogy eljegyezzék a gróf elsőszülött fiával. Egy XIV. századi írás szerint a lánykérő küldöttség hazánkba jöttekor két szekémyi holmival érkezett, míg most visszaútban 26 ló húzta a drágábbnál drágább jegyajándékokkal rakott 13 kocsit. Apoldai Theodorik erfurti dominikánus szerzetes, aki 1308 táján a hercegi káplán „Vita Ludovici” című munkája után írta meg Erzsébet életrajzát, - de egy másik szerző, Johannes Rotha is - alig győzi felsorolni az arany, ezüst koronák, ékszerek, kupák, gyűrűk, csatok, arannyal átszőtt selyem- szövetek, hímzések, a királyi bíbor ágykárpitok megannyiját, s bizony színezüst volt a bölcső, de még a fürdőkád is. Az esztergomi ötvösműhely nagyhírű mesteremberei az efé- lék gyártásában már a kis Erzsébet nagyapja, III. Béla királyunk idejében is javában serénykedtek. De Meráni Gertrud, a mama is igen iparkodott, hogy semmiben ne szenvedjen majd hiányt a kis menyasszony, aki ettől a naptól kezdve jövendő férje otthonában nevelkedett, így kívánta ezt a kor szokása, mert mihamarabb át kellett vennie jövendőbelije családi szokásait, a ház, a rokonság munkarendjét. Azért magyar szolgálattevők is maradtak Erzsébettel, kettőt névről is ismerünk. Farkas és Dávid nemes várjobbágyakról azt is tudjuk, hogy Erzsébet halála után hazatérve IV. Béla király engedélyt adott nekik, hogy birtokukon Szent Erzsébet tiszteletére templomot építtessenek. De ismert a kíséretből egy Alheit nevű hárfáslány is, meg Klingsor, az erdélyi szász költő és asztrológus. Dicséretre méltó házasság Az esküvőt 1221-ben tartották, Árpádházi Erzsébet IV. Lajos felesége lett. A „Vita Ludovici” a férjet bátor, bölcs, erényes, a szegények iránt könyörületes, s az egyház felé bőkezű uralkodónak mutatja. Erzsébetet is ideális feleségnek rajzolják az életírások. Ő szintén vallásos, a sors kivetettjei iránt végtelen jóindulatú, Lajosát teljes szívvel szereti. Méneké lipcsei professzor 1728-ban írt „Libellus”-ában még azt is megemlíti, hogy ha a férj távol volt otthonról, a feleség nyomban dísztelen, egyszerű ruhát hordott. Ám ha ura hazatért, gondosan átöltözött, felvette ékszereit. Hűséges társnője, Gertrud a szenttéavatási jegyzőkönyvben is úgy jellemzi, hogy „férjével dicséretre méltó házasságban élt.” Boldog napjai közül nem felejthetjük ki azt a hatalmas „lovaglást” sem, melynek során 1222 októberében Lajossal meglátogatja szülőhelyét, Sárospatakot. Ennek állít emléket Varga Imre szobrászművészünk a pataki templom előtt, az ifjú párt ábrázoló pompás lo- vas-kompoziciójával.(Képünkön) IV. Lajos 1227-ben II. Frigyes császár hívására keresztes hadjáratra indul. Egy Lübeck- ben, a Szentlélek kórházban 1420 óta meglevő, szentünk életét bemutató ciklus képsorainak egyikén látható az a jelenet, midőn Erzsébet a hadba induló férje karjára tűzi a keresztet. Ám a gróf nem jut el a Szentföldre, Otrantonban járvány elragadja az élők sorából, s Erzsébetre itt maradt három gyermekével nehéz idők következnek. Amit eddig Erzsébetről mondtunk, az szokványos élete egy a középkori főúri feleségnek. Miért emeli hát az egyház már 1231-ben, halála után alig négy évvel a szentek sorába? Elsőnek említsük a napjainkban is ismét oly sokra becsült karitatív tevékenységét. Ez Wartburgban nem volt túlzottan szokott életforma. Erzsébet rendszeresen oszt alamizsnát a koldusoknak, sajátkezüleg mossa, kötözi a szegények, betegek sebeit, látogatja a várandós anyákat. Történeti tény, hogy az 1225-ös nagy éhínség idején, férje itáliai tartózkodása alatt nagy odaadással gondoskodik az arra rászoruló nincstelenekről. Gabonát osztat köztük, kenyeret süttet, s mikor már teljesen kifogynak tartalékai, eladogatja ékszereit, hogy azok árából vásároljon élelmet szegényeinek. Mire félje hazatér, a fejedelmi raktárak már szinte teljesen üresek, de jellemző Lajos lelkületére, nem tesz szemrehányást, mindenben jóváhagyja intézkedését. Nem kevésbbé tűnik ki Erzsébet alázatosság, lelki tisztaság tekintetében sem. Bőven szól erről 1526-27-ben megjelent első magyar nyelvű életrajza, az Érdy kódex szerzője, a karthauzi névtelen szerzetes. Amikor gyermekeivel el kell hagynia Wartburgot, Eisenach- ban húzódik meg egy kocsmai istállóban, mígnem 1228 áprilisában nagynénje, Mechtild kit- zingi apátnő segítségével Bam- bergbe kerül. Férje temetése után annak öccsétől, Komádtól kap ugyan 2000 márka végkielégítést, de Marburg lesz kijelölt tartózkodási helye, s ekkor már el kell válnia gyermekeitől is. Fiát, Hermannt a család Creuzburgban nevelteti, hogy majdan a tartomány grófja legyen, Zsófiát 1229-ben eljegy- zik a brabanti herceggel, Gertrud pedig az altenburgi premontrei kolostorba kerül, itt perjelnő lesz. Érzsébet ezután már teljes szegénységben, aszkézisben tölti napjait, pénzét a marburgi, assisi Szent Ferenc oltalmába ajánlott kórháza építésére áldozza. Híre Európában Életszentségének híre egész Európában ismert halála után, Győrben róla nevezik el az ez- időtájt épített ugyancsak ferenc- rendi templomot, Kassa első városi pecsétje az alamizsnát osztó Szent Erzsébetet ábrázolja, ezzel a felirattal: „St. Elisabeth sigillum civium de Cassa;” (Kassa polgárainak Szent Erzsébet pecsétje). Késmárk - egyik első nevén „Villa Saxonum apud Ecclesiam Sanc- tae Elisabeth” - 1251-ben választja templom védőszentjéül. A tatárjárás alatt felégetett Besztercebányán pedig, ahová IV. Béla királyunk thüringiai szászokat telepített be, ma is áll a Malinovskeho ulican az 1303-ban épült Szent Erzsébet zárdatemplom pompás faragott oltáraival. E zárdához a város elöljárósága hamarosan hozzáépítteti az ugyancsak róla elnevezett besztercei kórházat. A bártfai Szent Egyed templom 11 gótikus oltárából egy Erzsébeté, táblaképe életéből vett jelenetekkel ékes, csakúgy, mint a pozsonyi Szent Erzsébet templom őt bárázoló Fr. X. Palkától festett oltárképei, vagy P. Troger- től származó freskói. A nyulak-szigeti domonkos kolostorban is van oltára, de itthon Pécsett is ápolták tiszteletét. Erzsébet királyné, Károly Róbert felesége, Nagy Lajos királyunk édesanyja 1355-ben városunkban építtetett oltárt Szent Erzsébetnek. Emlékét legteljesebben a kassai dóm őrzi talán, ahol a főoltár 48 táblaképéből 12 mutatja be életének epizódjait. Az egyik legújabb főoltárkép Mélykuton található, a Rómában élő jeles magyar festőművész, Prokop Péter munkája. Az emberszeretet szolgálatában Végül említsünk meg néhány karitatív rendet, amelyek - nevével jelezve - a szociális törődést és a mindent Krisztusért vállaló szellemiséget választották példának. Angelica Corbora civitelloi grófnő 1397-ben Fo- lignoban alapítja meg az Erzsébet Nővérek Rendjét, Essenben 1843-ben a Szent Erzsébet Nővérek karitatív rendje alakul, Padovaban a Betegápoló Erzsébet Apácák serénykednek ma is, Nápolyban Luigi Casoria ferences házat alapít elhagyott gyermekek, vakok, süketnémák, öregek segítésére, Sziléziában, Neisseben 1842-től a Szent Erzsébet Beteggondozó Társulat dolgozik, Vercelben, Franciaországban 1604-ben Francois de Besancon az Erzsébet Nővérek csoportját hívja életre. De Lengyelország, Csehország, Amerika, sőt Skandinávia betegápoló, szegényeket istápoló rendjei is őt, munkásságát utánozzák. Északi tiszteletére jellemző, hogy Szent Erzsébet fej- ereklyetartóját a stockholmi Statens Historiska Museum őrzi. Rozsnyói György A Sztálin világbemutatója ugyanazon a napon, november 21-én lesz az Egyesült Államokban és Magyarországon. Az alkotás rendezője a csehszlovák származású Ivan Passer, operatőre a magyar származású Zsigmond Vilmos. Lenin szerepében Maximillian Világbemutató november 21-én Sztálin Schellt, Zinovjev szerepében Bálint Andrást láthatja a közönség. A Sztálin c. filmet Magyarországon és az akkor még létező Szovjetunióban forgatták. Ez volt az első alkalom, hogy egy amerikai játékfilm stábja a Kreml falai között dolgozhatott. Jeleneteket forgattak Sztálin kuncevói dácsájában, az egykori diktátor második világháborús főhadiszállásán, a szovjet hadügyminisztériumban és az Oszlopok Csarnokában, ahol Sztálin holttestét felravatalozták. A Kremlben Lenin tényleges lakosztályában is forgattak, mindössze két emeltre attól az irodától, ahol Gorbacsov hiába harcolt a Szovjetunió fennmaradásáért. „Elgondolni is fantasztikus, milyen kicsi a valószínűsége annak, hogy egy filmstáb a Fehér Házban forgasson, miközben Bush elnök egy emelettel följebb dolgozik. Vagy a Downing Street 10-ben .. .Különösenakkor,amikor az ország válságban van .. .”-mondjaMarkCarliner,a Sztálin c. film producere. Az HBO filmje az első alkotás, mely a szovjet diktátort emberközelbe hozva magánemberként és politikusként ábrázolja, ahogy eddig sem a közönség, sem a közvélemény nem ismerte. Sztálin Joszif Vi- szarionovics Dzsugasviliként született a grúziai Goriban. Apja alkoholista volt, anyja mélyen vallásos asszony. Miután Sztálint kizárták a teológiáról, az illegális forradalmárokhoz csatlakozott. Lenin és a körülötte lévő értelmiségiek cikkeket írtak, előadásokat tartottak, elméleti vitákba bonyolódtak a külföldi száműzetésben. Sztálin Oroszországban a mozgalom közkatonáival együtt bankrablásokat, útonálló rablásokat tervezett és hajtott végre, hogy legyen miből pénzelni „az ügyet”. Emiatt hosszabb időre börtönbe került, majd Szibériába vitték, kényszermunkára. A szent cél érdekében azokkal a köztörvényes bűnözőkkel és nepperekkel szövetkezett, akikkel a cár börtöneiben ismerkedett meg. A Sztálin c. film néhány nappal a cár bukása után kezdődik. Az elkötelezett elvbarát szerepében tetszelgő Sztálin szinte a semmiből hízelgi be magát Lenin bizalmasainak körébe, majd sikeresen mesterkedik, hogy a súlyos beteg Vlagyimir Iljicset teljesen elszigetelje a politikai hatalomtól. Lenin halála után rendre végezteti ki vetélytársait és a Politbüro tagjait, akiknek helyébe saját embereit állítja. Sztálin maga mondta egyszer: „Egy ember halála tragédia, milliók halála statisztika”. A Sztálin c. film azonban nem áll meg ott, ahol a diktátor korlátlan politikai hatalomra tesz szert. Sztálin brutális hatalomvágyától családja sem menekülhetett. Nágyát, akit egy 19 éves szerelmes lány naivitása vitt a Sztálinnal kötött házasságba, öngyilkosságba kergette. A diktátor gyermekeit sem kímélte. A film feldolgozza azt is, hogyan hidegült el Sztálin legkedvesebb gyermekétől, Szvetlánától. Az Oscar-díjas Robert Duvall boldogan mondott igent az HBO felkérésére. „Olyan hatalmas és komplex feladatot kínáltak, amilyet csak Shakespeare drámáiban kaphat az ember” - nyilatkozta. Petrenkó cáfol „Ez a híres magyar csődtörvény lehetővé teszi, hogy ha egy társaság akár 20 ezer forinttal tartozik valakinek, akkor csődöt kérjenek ellene. Én különben öntől értesültem csak arról, hogy a Borsod-Abaúj- Zemplén Megyei Bírósághoz felszámolási kérelem érkezett a Pekó Acélipari Művek ellen” - nyilatkozta az MTI tudósítójának Petrenkó János, az ózdi magánvállalat tulajdonosa, a Napi című gazdasági lapban megjelent hírrel kapcsolatban. A továbbiakban elmondta, hogy a Pekó Művek 2 és fél milliárdos forgalmat bonyolít le, jelenleg is 3 műszakban folyamatosan dolgozik, jelentős export- megrendeléseket elégítenek ki, nincsenek piaci és foglalkoztatási gondjai. A személye és vállakózása elleni vádakat bármikor képes visszaverni. Fogalma sincs arról, hogy ki adott be fel- számolási kérelmet a Pekó Acélipari Művek ellen.
