Új Dunántúli Napló, 1992. november (3. évfolyam, 301-330. szám)

1992-11-16 / 316. szám

8 üj Dunántúli napló 1992. november 16., hétfő ígéretes mozzanatok Igen, Kupa Mihály megkö­szönte a Háznak, hogy jóvá­hagyta az idei pótköltségvetést. A parlamentáris illemszabályok szerint ez így szokás - a köszö­net azonban ezúttal nem forma­litás volt. A mellbevágóan ma­gas - és nagy vitákat kavart - deficit keserű piruláját ugyanis kétharmadot meghaladó több­séggel nyelte le a parlament. Afféle bizami szavazás volt te­hát ez, amelyben az ellentétek­től szabdalt Ház a miniszter mellé állt. Hasonló végkifejletet igér a 93-as költségvetés vitája? Ma még megjósolhatatlan a válasz. A mérlegeléshez azonban némi támpont lehet egy-két figye­lemre méltó mozzanat. Például az, hogy a kormányzat és a szakszervezetek közötti dialó­gus első menetében - erre eddig nemigen volt példa -két mi­niszter ült az érdekképviseletek vezetőivel közös tárgyalóasz­talhoz. (Emlékezzünk csak: ko­rábban többnyire csupán állam- titkári szinten képviseltette ma­gát a kabinet.) Ez pedig aligha csak protokolláris mézesma­dzag - inkább az érdemi kon­szenzus-keresés jele. A költségvetési törvényjavas­lat eddigi parlamenti vitája is azt tükrözi, hogy nem mereved­tek meg sem a koalíció, sem az elíenzék „frontjai”. Körvonala­zódnak például a kétkulcsos áfa bevezetésének kompenzációs feltételei, a szociális, oktatási, önkormányzati igények jobb ki­elégítésének lehetséges forrásai. Es még egy apró, de ígéretes mozzanat. A pénzügyminiszter előbb idézett köszönő szavaihoz hozzáfűzte, hogy elnézést kér az Országgyűléstől, amiért az idei költségvetés elkészítésekor ekkorát tévedett... Nem ismétlődhet tehát meg a tavalyi drámai költségvetési „csata”? Éles, szenvedélyes po­lémiákkal még feltétlenül szá­molni kell, de nagy a valószínű­sége annak, hogy kompromisz- szumok sora jobbítja kiegyensú­lyozottabbá teszi az államház­tartás jövő évi pénzügyi prog­ramját. (Bajnok) Jó ha kéznél van! Lexikon rej t vény fej tőknek Egy nagy érdeklődésre szá­mot tartó könyvet jelentetett meg a Magyar Világ Kiadó, dr. Garami László: Rejtvényfejtők Nagy Lexikona címmel. Előszavát ezzel a mondattal kezdi a szerző: Csak egyetlen betű legyen meg! Mindjárt meg is győzi igazáról az olvasókat, bizonyítva, hogy lexikona se­gítségével könnyebben, gyor­sabban lehet keresztrejtvényt fejteni. Igen praktikus, könnyen átte­kinthető a könyv szerkezete. Szavai, szócikkei, a megfejté­sek oszlopokba rendezettek oly- formán, hogy a betűk pontosan egymás alá kerültek. így a meg­fejtendő szó akkor is gyorsan kikereshető, ha annak csupán valamelyik köztes betűjét - má­sodikat, vagy esetleg a negye­diket - találta ki a rejtvényfejtő, íme egy példa a nyári olimpiai bajnokságok színhelyeiről ké­szült összeállításból (megjegy­zés: az első oszlop a betűk szá­mát jelenti, a második a szín­hely neve, a harmadik a sor­száma, a negyedik az évszám): 4... RÓMA 17.... . 1960 5... ATHÉN 1... . 1896 6... BERLIN 11... .1936 7... MOSZKVA 22... .1980 stb. A 77 oldalas lexikonban kb. százezer fő-, szinte ugyanennyi mellékinformáció, adat szere­pel. A fogalomköröket tizenkét fejezetbe összefoglalva, majd ezeket részletekre bontva cso­portosítja a szerző. A kötet használatát ésszerű útmutató segíti, melynek hasz­nálatával sikeresen kezelhető a lexikon. A könyv nemcsak a rejtvényfejtők számára hasznos, hanem azoknak is érdekes lehet, akiknek akár társalgás, vita, vagy újságolvasás közben va­lami nem jut az eszükbe. Pld.: ha éppen Földünk nagyobb szi­getcsoportjai közül valame­lyikre kíváncsiak vagyunk a le­xikon 83. oldalát fellapozva 36 megnevezését találhatjuk az óceán, vagy a tenger megjelölé­sével együtt. Végezetül: amiért a könyv egy kicsit kedvesebb nekünk a hozzá hasonlókétól, annak az a magyarázata, hogy dr. Garami László mintegy négy évtizeddel ezelőtt a Dunántúli Naplónál, mint rovatvezető dolgozott. Őszinte elismeréssel gratulá­lunk a nagy körültekintéssel, hatalmas adatanyag feldolgozá­sával összeállított lexikonához. Minden bizonnyal a karácsonyi könyvvásár egyik keresett pél­dányának ígérkezik, nem kevés rejtvényfejtő fenyőfája alá ke­rülő ajándéknak. M. E. Erzsébet napra Az Úr 1211. esztendejében egy bizonyos Keled nemzetség­ből származó őrgróf vezetésével nagyszámú és ritka előkelő öl­tözetű lovag kopogtatott a thü- ringiai őrgróf, I. Hermann wart- burgi várának kapuján. A négy éves Erzsébet hercegkisasz- szonnyal érkeztek, II. Endre magyar király és Meráni Gert­rud harmadik gyermekével, hogy eljegyezzék a gróf első­szülött fiával. Egy XIV. századi írás szerint a lánykérő küldöttség hazánkba jöttekor két szekémyi holmival érkezett, míg most visszaútban 26 ló húzta a drágábbnál drá­gább jegyajándékokkal rakott 13 kocsit. Apoldai Theodorik erfurti dominikánus szerzetes, aki 1308 táján a hercegi káplán „Vita Ludovici” című munkája után írta meg Erzsébet életraj­zát, - de egy másik szerző, Jo­hannes Rotha is - alig győzi fel­sorolni az arany, ezüst koronák, ékszerek, kupák, gyűrűk, csa­tok, arannyal átszőtt selyem- szövetek, hímzések, a királyi bíbor ágykárpitok megannyiját, s bizony színezüst volt a bölcső, de még a fürdőkád is. Az esztergomi ötvösműhely nagyhírű mesteremberei az efé- lék gyártásában már a kis Er­zsébet nagyapja, III. Béla kirá­lyunk idejében is javában se­rénykedtek. De Meráni Gertrud, a mama is igen iparkodott, hogy semmiben ne szenvedjen majd hiányt a kis menyasszony, aki ettől a naptól kezdve jövendő férje otthonában nevelkedett, így kívánta ezt a kor szokása, mert mihamarabb át kellett vennie jövendőbelije családi szokásait, a ház, a rokonság munkarendjét. Azért magyar szolgálattevők is maradtak Erzsébettel, kettőt névről is ismerünk. Farkas és Dávid nemes várjobbágyakról azt is tudjuk, hogy Erzsébet ha­lála után hazatérve IV. Béla ki­rály engedélyt adott nekik, hogy birtokukon Szent Erzsébet tisz­teletére templomot építtesse­nek. De ismert a kíséretből egy Alheit nevű hárfáslány is, meg Klingsor, az erdélyi szász költő és asztrológus. Dicséretre méltó házasság Az esküvőt 1221-ben tartot­ták, Árpádházi Erzsébet IV. La­jos felesége lett. A „Vita Ludovici” a férjet bá­tor, bölcs, erényes, a szegények iránt könyörületes, s az egyház felé bőkezű uralkodónak mu­tatja. Erzsébetet is ideális fele­ségnek rajzolják az életírások. Ő szintén vallásos, a sors kive­tettjei iránt végtelen jóindulatú, Lajosát teljes szívvel szereti. Méneké lipcsei professzor 1728-ban írt „Libellus”-ában még azt is megemlíti, hogy ha a férj távol volt otthonról, a fele­ség nyomban dísztelen, egy­szerű ruhát hordott. Ám ha ura hazatért, gondosan átöltözött, felvette ékszereit. Hűséges társ­nője, Gertrud a szenttéavatási jegyzőkönyvben is úgy jel­lemzi, hogy „férjével dicséretre méltó házasságban élt.” Boldog napjai közül nem fe­lejthetjük ki azt a hatalmas „lovaglást” sem, melynek során 1222 októberében Lajossal meglátogatja szülőhelyét, Sá­rospatakot. Ennek állít emléket Varga Imre szobrászművészünk a pataki templom előtt, az ifjú párt ábrázoló pompás lo- vas-kompoziciójával.(Képün­kön) IV. Lajos 1227-ben II. Fri­gyes császár hívására keresztes hadjáratra indul. Egy Lübeck- ben, a Szentlélek kórházban 1420 óta meglevő, szentünk éle­tét bemutató ciklus képsorainak egyikén látható az a jelenet, mi­dőn Erzsébet a hadba induló férje karjára tűzi a keresztet. Ám a gróf nem jut el a Szent­földre, Otrantonban járvány el­ragadja az élők sorából, s Er­zsébetre itt maradt három gyermekével nehéz idők követ­keznek. Amit eddig Erzsébetről mondtunk, az szokványos élete egy a középkori főúri feleség­nek. Miért emeli hát az egyház már 1231-ben, halála után alig négy évvel a szentek sorába? Elsőnek említsük a napjaink­ban is ismét oly sokra becsült karitatív tevékenységét. Ez Wartburgban nem volt túlzottan szokott életforma. Erzsébet rendszeresen oszt alamizsnát a koldusoknak, sajátkezüleg mossa, kötözi a szegények, be­tegek sebeit, látogatja a váran­dós anyákat. Történeti tény, hogy az 1225-ös nagy éhínség idején, férje itáliai tartózkodása alatt nagy odaadással gondos­kodik az arra rászoruló nincste­lenekről. Gabonát osztat köz­tük, kenyeret süttet, s mikor már teljesen kifogynak tartalékai, eladogatja ékszereit, hogy azok árából vásároljon élelmet sze­gényeinek. Mire félje hazatér, a fejedelmi raktárak már szinte teljesen üresek, de jellemző La­jos lelkületére, nem tesz szem­rehányást, mindenben jóvá­hagyja intézkedését. Nem kevésbbé tűnik ki Er­zsébet alázatosság, lelki tiszta­ság tekintetében sem. Bőven szól erről 1526-27-ben megje­lent első magyar nyelvű élet­rajza, az Érdy kódex szerzője, a karthauzi névtelen szerzetes. Amikor gyermekeivel el kell hagynia Wartburgot, Eisenach- ban húzódik meg egy kocsmai istállóban, mígnem 1228 áprili­sában nagynénje, Mechtild kit- zingi apátnő segítségével Bam- bergbe kerül. Férje temetése után annak öccsétől, Komádtól kap ugyan 2000 márka végki­elégítést, de Marburg lesz kije­lölt tartózkodási helye, s ekkor már el kell válnia gyermekeitől is. Fiát, Hermannt a család Creuzburgban nevelteti, hogy majdan a tartomány grófja le­gyen, Zsófiát 1229-ben eljegy- zik a brabanti herceggel, Gert­rud pedig az altenburgi pre­montrei kolostorba kerül, itt perjelnő lesz. Érzsébet ezután már teljes szegénységben, aszkézisben tölti napjait, pénzét a marburgi, assisi Szent Ferenc oltalmába ajánlott kórháza építésére ál­dozza. Híre Európában Életszentségének híre egész Európában ismert halála után, Győrben róla nevezik el az ez- időtájt épített ugyancsak ferenc- rendi templomot, Kassa első vá­rosi pecsétje az alamizsnát osztó Szent Erzsébetet ábrá­zolja, ezzel a felirattal: „St. El­isabeth sigillum civium de Cassa;” (Kassa polgárainak Szent Erzsébet pecsétje). Kés­márk - egyik első nevén „Villa Saxonum apud Ecclesiam Sanc- tae Elisabeth” - 1251-ben vá­lasztja templom védőszentjéül. A tatárjárás alatt felégetett Besztercebányán pedig, ahová IV. Béla királyunk thüringiai szászokat telepített be, ma is áll a Malinovskeho ulican az 1303-ban épült Szent Erzsébet zárdatemplom pompás faragott oltáraival. E zárdához a város elöljárósága hamarosan hozzá­építteti az ugyancsak róla elne­vezett besztercei kórházat. A bártfai Szent Egyed templom 11 gótikus oltárából egy Erzsébeté, táblaképe életéből vett jelene­tekkel ékes, csakúgy, mint a po­zsonyi Szent Erzsébet templom őt bárázoló Fr. X. Palkától fes­tett oltárképei, vagy P. Troger- től származó freskói. A nyulak-szigeti domonkos kolostorban is van oltára, de itt­hon Pécsett is ápolták tisztele­tét. Erzsébet királyné, Károly Róbert felesége, Nagy Lajos ki­rályunk édesanyja 1355-ben vá­rosunkban építtetett oltárt Szent Erzsébetnek. Emlékét legtelje­sebben a kassai dóm őrzi talán, ahol a főoltár 48 táblaképéből 12 mutatja be életének epizód­jait. Az egyik legújabb főoltár­kép Mélykuton található, a Ró­mában élő jeles magyar festő­művész, Prokop Péter munkája. Az emberszeretet szolgálatában Végül említsünk meg néhány karitatív rendet, amelyek - ne­vével jelezve - a szociális törő­dést és a mindent Krisztusért vállaló szellemiséget választot­ták példának. Angelica Corbora civitelloi grófnő 1397-ben Fo- lignoban alapítja meg az Erzsé­bet Nővérek Rendjét, Essenben 1843-ben a Szent Erzsébet Nő­vérek karitatív rendje alakul, Padovaban a Betegápoló Erzsé­bet Apácák serénykednek ma is, Nápolyban Luigi Casoria feren­ces házat alapít elhagyott gyer­mekek, vakok, süketnémák, öregek segítésére, Sziléziában, Neisseben 1842-től a Szent Er­zsébet Beteggondozó Társulat dolgozik, Vercelben, Franciaor­szágban 1604-ben Francois de Besancon az Erzsébet Nővérek csoportját hívja életre. De Len­gyelország, Csehország, Ame­rika, sőt Skandinávia beteg­ápoló, szegényeket istápoló rendjei is őt, munkásságát utá­nozzák. Északi tiszteletére jel­lemző, hogy Szent Erzsébet fej- ereklyetartóját a stockholmi Statens Historiska Museum őrzi. Rozsnyói György A Sztálin világbemutatója ugyanazon a napon, november 21-én lesz az Egyesült Álla­mokban és Magyarországon. Az alkotás rendezője a cseh­szlovák származású Ivan Pas­ser, operatőre a magyar szárma­zású Zsigmond Vilmos. Lenin szerepében Maximillian Világbemutató november 21-én Sztálin Schellt, Zinovjev szerepében Bálint Andrást láthatja a közön­ség. A Sztálin c. filmet Magyaror­szágon és az akkor még létező Szovjetunióban forgatták. Ez volt az első alkalom, hogy egy amerikai játékfilm stábja a Kreml falai között dolgozhatott. Jeleneteket forgattak Sztálin kuncevói dácsájában, az egy­kori diktátor második világhá­borús főhadiszállásán, a szovjet hadügyminisztériumban és az Oszlopok Csarnokában, ahol Sztálin holttestét felravataloz­ták. A Kremlben Lenin tényle­ges lakosztályában is forgattak, mindössze két emeltre attól az irodától, ahol Gorbacsov hiába harcolt a Szovjetunió fennma­radásáért. „Elgondolni is fan­tasztikus, milyen kicsi a való­színűsége annak, hogy egy filmstáb a Fehér Házban forgas­son, miközben Bush elnök egy emelettel följebb dolgozik. Vagy a Downing Street 10-ben .. .Különösenakkor,ami­kor az ország válságban van .. .”-mondjaMarkCarliner,a Sztálin c. film producere. Az HBO filmje az első alko­tás, mely a szovjet diktátort emberközelbe hozva magán­emberként és politikusként áb­rázolja, ahogy eddig sem a kö­zönség, sem a közvélemény nem ismerte. Sztálin Joszif Vi- szarionovics Dzsugasviliként született a grúziai Goriban. Apja alkoholista volt, anyja mé­lyen vallásos asszony. Miután Sztálint kizárták a teológiáról, az illegális forradalmárokhoz csatlakozott. Lenin és a körü­lötte lévő értelmiségiek cikke­ket írtak, előadásokat tartottak, elméleti vitákba bonyolódtak a külföldi száműzetésben. Sztálin Oroszországban a mozgalom közkatonáival együtt bankrab­lásokat, útonálló rablásokat ter­vezett és hajtott végre, hogy le­gyen miből pénzelni „az ügyet”. Emiatt hosszabb időre börtönbe került, majd Szibériába vitték, kényszermunkára. A szent cél érdekében azokkal a köztörvé­nyes bűnözőkkel és nepperek­kel szövetkezett, akikkel a cár börtöneiben ismerkedett meg. A Sztálin c. film néhány nap­pal a cár bukása után kezdődik. Az elkötelezett elvbarát szere­pében tetszelgő Sztálin szinte a semmiből hízelgi be magát Le­nin bizalmasainak körébe, majd sikeresen mesterkedik, hogy a súlyos beteg Vlagyimir Iljicset teljesen elszigetelje a politikai hatalomtól. Lenin halála után rendre végezteti ki vetélytársait és a Politbüro tagjait, akiknek helyébe saját embereit állítja. Sztálin maga mondta egyszer: „Egy ember halála tragédia, milliók halála statisztika”. A Sztálin c. film azonban nem áll meg ott, ahol a diktátor korlát­lan politikai hatalomra tesz szert. Sztálin brutális hatalom­vágyától családja sem mene­külhetett. Nágyát, akit egy 19 éves szerelmes lány naivitása vitt a Sztálinnal kötött házas­ságba, öngyilkosságba kergette. A diktátor gyermekeit sem kí­mélte. A film feldolgozza azt is, hogyan hidegült el Sztálin leg­kedvesebb gyermekétől, Szvet­lánától. Az Oscar-díjas Robert Duvall boldogan mondott igent az HBO felkérésére. „Olyan ha­talmas és komplex feladatot kí­náltak, amilyet csak Shakes­peare drámáiban kaphat az ember” - nyilatkozta. Petrenkó cáfol „Ez a híres magyar csődtör­vény lehetővé teszi, hogy ha egy társaság akár 20 ezer forint­tal tartozik valakinek, akkor csődöt kérjenek ellene. Én kü­lönben öntől értesültem csak ar­ról, hogy a Borsod-Abaúj- Zemplén Megyei Bírósághoz felszámolási kérelem érkezett a Pekó Acélipari Művek ellen” - nyilatkozta az MTI tudósítójá­nak Petrenkó János, az ózdi magánvállalat tulajdonosa, a Napi című gazdasági lapban megjelent hírrel kapcsolatban. A továbbiakban elmondta, hogy a Pekó Művek 2 és fél milliár­dos forgalmat bonyolít le, jelen­leg is 3 műszakban folyamato­san dolgozik, jelentős export- megrendeléseket elégítenek ki, nincsenek piaci és foglalkozta­tási gondjai. A személye és vál­lakózása elleni vádakat bármi­kor képes visszaverni. Fogalma sincs arról, hogy ki adott be fel- számolási kérelmet a Pekó Acé­lipari Művek ellen.

Next

/
Oldalképek
Tartalom