Új Dunántúli Napló, 1992. november (3. évfolyam, 301-330. szám)

1992-11-12 / 312. szám

1992. november 12., csütörtök aj Dunántúli napló 9 Pécsi Körkép Jupiternek sem Megborzongató, hogy a rej­telmes tudatalatti miféle él­mény- vagy információmorzsá­kat képes összekapcsolni, amely aztán hosszabb ideig megmagyarázhatatlan megér­zésként foglalkoztatja az em­bert. A miért-re rendszerint csak jóval később kerül válasz. Legutóbb ezen a hasábon az önkormányzat rendelet-, illetve határozatalkotásának a nem kellő előkészítettségben rejlő időt nem állóságáról morfondí­roztam. Hely hiányában a vég­rehajtásuk következetlenségeire nem térhettem ki. S lám, az első novemberi közgyűlési ülésen az egész téma globálisan színre ke­rült! Sőt olyan általánosságban is, hogy a törvény mindenkire - jogalkotóra is - egyaránt vonat­kozik. A több közül az egyik kiváltó ok az volt, hogy egy képviselői indítványra a testület gyakorlatilag elismerte: május­ban nem túl szerencsésen szabá­lyozta az önkormányzat nem lakás céljára szolgáló helyisé­gének bérleti díját, tehát mini­mum annak módosítása vált szükségessé. E témakört érintve egy konk­rét ügy kapcsán az a probléma is előkerült, hogy vajon milyen következetességgel tartja magát a közgyűlés saját határozatai­hoz? Ujfent kiderült, hogy nem túlságosan konokul, bár a jelzett esetben végül is megkötötte magát. Arról volt szó ugyanis, hogy az önkormányzat rendkí­vül előnyös vételi ajánlatot ka­pott az egyik nem lakás célú he­lyiségére. Igen ám, de az ilyen helyiségek elidegenítését még tavaly januárban felfüggesztette a testület. Igaz, azóta számos precedens akadt már a testület által jóváhagyottan gyakorolt kivételekre. Ezekkel azonban az a baj, hogy annak klasszikus mondásnak a „hatálya alá es­hetnek”, amelyet figyelmezte­tésként idézett az egyik jogász képviselőnő: Amit szabad Jupi­ternek, nem szabad az ökörnek. A demokráciához bizony en­nél jobban passzol Cicerónak a felfogása, amelyet egy régebbi jegyzetemben már felemleget­tem: „A törvény rabjai va­gyunk, hogy így szabadok le­hessünk. ” Ez a mondás egyébként XXIII. János pápának is ked­vence volt gyermekkorától, ahogy erről még párizsi nunci- usként nyilatkozott. A jog, a szabadság és a testvériség ösz- szefüggései mindig is foglal­koztatták. A Szentszék diplo­matájaként például ugyanebben az időszakban úgy hivatkozott az Újszövetségre, mint a civili­záció Magna Chartájára: „Bol­dogok a szelídek, mert öröksé­gül bírják a Földet, boldogok a békességre igyekvők, mert ők Is­ten fiainak mondatnak". Nem véletlen tehát, hogy egy francia radikális párti vezér így véleke­dett: „Ha minden pap olyan lenne, mint Roncalli nuncius, akkor nem lenne egyetlen antik- lerikális sem ”. Hogy miféle asszociációkat provokálnak egyes közgyűlési témák! Dunai Imre Lakossági fórum a történelmi belváros forgalomcsillapításának kiterjesztéséről Környezetkímélő közlekedési rend Az önkormányzat környeze- tevédelmi és városépítészeti bi­zottsága még e hónapban a köz­gyűlés elé kívánja terjeszteni a történelmi belváros második ütemének - a Király utca - Hu­nyadi út, vak Bottyán utca - Dr. Majorossy Imre utca által hatá­rolt terület - forgalomcsillapítá­sára vonatkozó tervezetét. A bevezetésre javasolt kör­nyezetkímélő forgalmi rend és az eseti behajtási engedélyek kiadása a tervezetben megegye­zik a Szent István tér környékén már négy éve működő és meg­felelő eredményt hozó forga­lomcsillapítási módszerrel. A további forgalomcsillapításra kijelölt övezetben csak az Anna utcai parkolóhely képez kivé­telt. A történelmi belváros dél­keleti és délnyugati részéinek forgalomcsillapítását az előző­ektől eltérő módszerrel, a par­kolóhelyi díjak időarányos nö­velésével és a várakozási idő korlátozásával tervezik beve­zetni a jövő év első felében. A tervezet eleme, hogy a parkolási díjakat még idén meg kell vál­toztatni, ami aligha csökkenté­süket jelenti. Minderről már korábban is ír­tunk, mint ahogy a javaslatnak arról az eleméről is, hogy a for­galomcsillapítás bevezetésével egy időben a történelmi belvá­roson áthaladó városi buszjára­tok száma kettővel csökkenne: ezek a Kórháztér felé kerülnék el a városcentrumot. Azt is megpendítettük már, hogy a forgalomcsillapítás kiterjeszté­sének a több tízezres nagyság- rendű utazási igényt kielégítő, illetve idegenforgalmi szem­pontból jelentős buszjáratok el­terelésével való ilyen összekap­csolása - hogy az autósoknak kevesebb hivatkozási alapjuk legyen a méltatlankodáshoz - nem biztos, hogy szerencsés. A környezetvédelmi érdek feltét­len elismerése mellett sem. Ám ezt nem érdemes tovább fejtegetni, hiszen mód nyílik arra, hogy a témában érintett polgárok kifejthessék a vélemé­nyüket: november 17-én 18 órai kezdettel a Városházán - a terü­leten illetékes képviselők jelen­létében - lakossági fórumot tar­tanak. Az ott elhangzottakról a közgyűlést is tájékoztatják a tervezet előterjesztői. D. I. A gyalogosok számára alig marad hely a járdán Fotó: Läufer Felújítják az Indóház teret Korábban már elkészült a Szabadság út és a Jókai utca aszfaltozása, s e munkáknak szerves folytatásaként a Vá­rosgondnokság megbízásából most végzi a Pécsi Építő Kft. az Indóház tér keleti felének és a Vasút utcának a felújítá­sát. A közel hét millió forintos felújítás során még az aszfal­tozás előtt azt is fel kell tárni: mi okozza a szinte állandó vízszivárgást a buszvégállo­más előtti gyalogátkelőhely­nél? A tér keleti felének és a Vasút utcának a burkolatfel­újítása várhatóan még ebben a hónapban befejeződik. Merre is menjen a lakótelepi ember? Épített és kitaposott ösvények Megyünk a legénykével a Testvérvárosok téri bölcsődébe. Baktatás közben olyant is ész­revesz az ember, amit esetleg éveken át egyszer sem. Most például azt, hogy a tízemeletes melletti járda folytatása hirtelen 45 fokos szögben jobbra térül el, egyenesen neki a semminek, vagyis egy kerítésnek. Mi azonban ugyanilyen szögben balra térünk, s az itt kőke­ményre taposott ösvényke vé­gén 30-40 centit kell ugrani a kerítés menti járdára, de megéri, hiszen nagyjából 10-15 méter­nyi fölöslegesnek ítélt kerülőt takaríthatunk meg. Apróságnak tűnik ez, pedig nem az. Egyik kifejezője annak a több évtizedes küzdelemnek, ami a lakótelepek tervezői és lakói között dúl még ma is. Va­laki egyszer úgy gondolta, hogy aki lakótelepen lakik, s kiteszi egyenlakásából a lábát, mást sem tesz, csak andalogva sétál, természetesen minél kacskarin- gósabban. Hogy siet a boltba, rohan az autóbuszhoz, száguld hajnalban-reggel a gyerekkel bölcsődébe, óvodába? Nem, ez fel sem merült. És ettől lettek tele a parkosított területek kü­lönböző, célszerű irányokban kitaposott ösvényekkel. (Évek­kel ezelőtt, amikor a 6-os útnak még nyoma sem látszott, a he­lyén volt uránvárosi széles zöld sávot repülőről volt alkalmam megtekinteni, s mondhatom, a lélegzetem is elállt a milliónyi, keresztül-kasul cikkázó ösvény látványától.) Ez szülte azt az öt­letet, hogy ki kell figyelni, merre járnak az emberek, aztán ezeket az ösvényeket kell le­burkolni. Ez is valami, bár a célt tekintve mégsem az igazi meg­oldás. Láttam ugyanis olyan utólag burkolt ösvényeket, me­lyek mellett egy-kettőre újabb kitaposott ösvények születtek. De hát akkor?... Azt hiszem, nehezen talál­ható jó megoldás. Ez a prob­léma a hagyományos város- szerkezettől merőben eltérő la­kótelepi szerkezet velejárója, aminek a következményei aligha küszöbölhetők ki. Figyelek például egy másik jelenséget: az autóparkolási szokásokat. Tudom, ez merő oda nem figyelésből ered, nem pedig rosszindulatból. Szerte­szét a városrészben - jelen eset­ben Megyervárosra, a hajdani Lvov-Kertváros gondolok ­olyan helyeken látni hosz- szabb-rövidebb ideig várakozó járműveket, ahol a gyalogos közlekedés épített, vagy kitapo­sott helyei vannak, s akkor is, ha előtte-utána volna egyébként bőven hely a parkolásra. Aki­nek arra vezet az útja, mi mást is tehetne, mint azt, hogy mel­lékösvényre tétjén, ami pedig azzal jár, hogy előbb-utóbb újabb négyzetmétereken pusz­tul ki a növényzet. Mert végül is az egész leírt jelenségcsoport mögött ez van: az eredetileg kijelölt és létesített zöldfelület módszeres csökke­nése, ami ráadásul az esztéti­kustól igen messze eső látvány­nyal párosul. Fentebb meglehe­tősen borúlátó megjegyzést tet­tem ezzel kapcsolatban. Vajon csakugyan és csakis borúlátóan lehet megítélni mindezt? Hársfai István Városvédő őrjárat Városunk egyik ékköve a Mecsekoldal. A pécsi ember mindig szerette a Mecseket, gyönyörködve nézett fel a szelíd hegy vonu­latra, amely kedvelt kirándulóhely volt mindenkor. S a városnak ezzel a természeti adottságával szoktunk dicsekedni a hazai és külföldi vendégeknek. A modern korban azonban - mint fotóinkon is látható - egyre-másra sebezték meg a hegy oldalát. Mind feljebb hágnak az építmények, s még elnevezések is „rongálják a képét,,. Példa erre a „Mecsek-Nyugat” szörnyszülemény. Nem lehet elégszer felemelnünk szavunkat e szomorú tendencia ellen.f’arfca.y Mária, Vajgert György, Várhidy György, dr. Vargha Dezső Helyet keres a Nevelők Háza Kamarakórusa Mi, a Pécs-Baranyai Kó­rus- és Zenekari Szövetség együtteseinek képviselői saj­nálattal és megdöbbenéssel értesültünk arról, hogy Pécs Város Önkormányzata 1992. november 5-i döntése értel­mében a Pécsi Nevelők Háza Kamarakórusa működésének feltételei ez év végével meg­szűnnek. Az önkormányzat - az egyház jogos igényeinek megfelelően - a Nevelők Háza épületét visszajuttatta korábbi tulajdonosának. Mi úgy gondoljuk, hogy Pécs város képviselő-testüle­tének feladatai közé tartozik a város jelentős kulturális ér­tékeinek megőrzése és támo­gatása. Ezért kérjük, érezze magá­énak a nemzetközi hírű, vá­rosunk számára oly sok di­csőséget hozó kamarakórust és biztosítsa a további műkö­déséhez szükséges, méltó fel­tételeket. 29 kórusvezető Weidinger Imre emlékmű A világhírű zeneművész szü­letésének 200. évfordulójára a Városgondokság megrendelte a Szent István téri Weidinger Imre-emlékmű felújítását. A 400 000 forint értékű munkát november 30-ig Ozsgyáni Vil­mos kőszobrász és Soős László restaurátor végzi el. A síkosság ellen A BS AXIS Selmecz utcai (Pécsbánya felé) telephelyén mától vásárolhat a lakosság só-homok keveréket a hó és a síkosság elleni védekezéshez. Hinták és padok A közterületek gondozói megkezdték a parkok lengőhin­táinak leszerelését. Ezzel együtt a sérült és törött padok javítása is elkezdődött. Utak és járdák Befejeződött a Vadász és a Bor utca, valamint a Megyeri tér burkolatának felújítása, s megkezdődött a járdafelújítás a Dobó István, az Újvilág és a Ka­lapács utcában. Nyílt vízfolyások Megkezdődött a patacsi Fő utca csapadékelvezető árkának, a' Pécsi-víz Ipari út menti, va­lamint a Lámpás patak Rigóder utcai szakaszán a medertisztí­tás, cserje és bozótirtás.

Next

/
Oldalképek
Tartalom