Új Dunántúli Napló, 1992. november (3. évfolyam, 301-330. szám)
1992-11-10 / 310. szám
1992. november 10., kedd új Dunántúlt napló 7 Három-ötezer forint havonta a fűtés és melegvíz Minisztérium által kiadott árszabályzat alapján az egész országban Szentlőrinc a harmadik legdrágább település a fűtési díj szempontjából. Egy 57 négyzetméteres lakás fűtési és melegvíz díja 8300 forint lett volna. A lakosság és az önkormányzat tiltakozására a kompenzációs összeg és az önkormányzat saját 1,3 milliós támogatása azonban 5500 forintra mérsékelte.- Az első megbeszélésen a vagyoni törvény adta lehetőséggel élve visszautasítottuk a vagyon átvételét, mert képtelenek lettünk volna üzemeltetni a rendszert. A Vagyonátadó Bizottság egyezség hiányában a megyei önkormányzatnak adta a működtető vagyont. A döntést az önkormányzatok megfellebbezték. Több tárgyalás után augusztus 27-én Pécsről kaptunk egy levelet, hogy a város átveszi a szentlőrinci vagyont is és működteti a hálózatot. Az október 1-jén keltezett levélben Pécs polgármestere arról értesített - nem is nekem címezve hogy a város csak a saját területén lévő működtető vagyonra tart igényt, nem vállalja a szolgáltatást a többi településen. Ezek után a kéviselőtestület belátta, hogy hiába panaszkodunk, úgy tűnik a vállalat csődbe megy, senki nem fogja fűteni a község lakásait. Ez már nem gazdasági, vagy jogi kérdés, hanem politikai. Nekünk kell felvállalni a fűtőrendszer működtetését az itt lakók érdekében, még akkor is, ha veszteséges ez a tevékenyTöbb tárgyalás is volt már a Pécsi Távfűtő Vállalat vagyonátadásával kapcsolatban, azonban mindeddig eredmény nélkül álltak fel az asztaloktól az érintett települések polgármesterei. Úgy tűnik, hosszas huza-vona után mégis rendeződnek a tulajdonjogi kérdések, mert a sok problémát és fejtörést okozó szentlőrinci fűtőrendszert hajlandó átvenni az önkormányzat, erről döntött a minap képviselő- testület. Szentlőrinc Dr. Varga Adám polgármester az előzményekkel kezdi a beszélgetést.-Néhány évtizeddel ezelőtt született az a döntés, hogy az uránbányászok lakásainak egy részét Szentlőrincen építik fel, ekkor készült a fűtőrendszer is. Akkoriban kiegészítő szociális támogatásnak minősült a távfűtés dotációja, senkinek nem okozott problémát a mérés lehetőségének megteremtése, illetve a néhányszáz forintos számla kifizetése. Mára megszűnt az állami támogatás, de az 591 lakás és a fűtőrendszer, illetve a hatalmas költségek - olajjal fűte- nek - maradt. Független szakértők véleménye szerint a legkorszerűbb technológiával, a legjobb fizetési morál és a legnagyobb takarékosság mellett is jó eredménynek számít, ha nem keletkezik ezen a rendszeren veszteség az üzemeltetés során. Túl kevés ez a lakásszám. A legkisebb gazdaságosan fűthető tétel, minimum 1000 lakás. A rendszer egyvezetékes, felsőelosztású, nem szabályozható, és megoldatlan a mérés is. Az Ipari és Kereskedelmi Jóval több távfűtéses lakásra lenne szükség Szentlőrincen a rendszer gazdaságos üzemeltetéséhez Fotó: Läufer László Szentlőrinc vállalja a távfűtést Pécsett az önköltségi árnál is kevesebbet fizetnek Pécsett sem fedezi a díj a költségeket ség. Jelenleg a PÉTÁV szerint 9,5 millió forint a kintlévőségünk, amit a vagyonátadás során feltehetőleg levonnak a tulajdoni hányadból. Emellett 10-11 millió forintot kellene fordítani a rendszer átállítására, más tüzelési rendszer üzembe helyezésére. . Pécs Pécsett döntött a képviselő- testület a fűtési díjakról, november 1-jétől december 31-ig az új árak vannak érvényben. Ez alapján a lakossági általány a következőkből tevődik össze: a fűtés és melegvíz alapdíja 63,40 Ft/légm3/év, a fűtés hődíja 67 Ft/légm3/6 hó, a melegvízé 55,40 Ft/m3. Egy 52 négyzetméter alapterületű, 135 légköbméteres lakás - ahol havi 9 m3 melegvíz átalányt vesznek figyelembe - fűtési és melegvíz díja havonta 2719 forint. Kiss Jánosáé a PÉTÁV gazdasági igazgatóhelyettese szerint Pécsett a jóváhagyott ár a jelenlegi szolgáltatási színvonal mellett nem fedezi az önköltségeket. Komló Komlón október 15-től érvényes az önkormányzat rendeleté, amely alapján az éves alapdíja a fűtésnek és melegvíznek 57,84 Ft/légm3, a fűtési hődíj 93,60 Ft/légm3/6 hó, míg a melegvíz hődíja 75 Ft/m3. Szintén egy 52 négyzetméteres lakással számolva a havonta Fotó: Szundi György összesen fizetendő számla 3432 forint. Mohács Mohácson szintén október 15-től érvényesek az új távfűtési díjak, amelyeknek módosítását a gáz árának emelkedése miatt kérte a PÉTÁV az önkormányzattól. A fűtés és melegvíz éves alapdíja 132,24 Ft/légm3, a fűtési hődíj 89,40 Ft/légm3/6 hó, a melegvíz hődíja 73,20 Ft/m3. Az 52 négyzetméteres lakás havi • fűtési és melegvíz díja 4158 forint. Siklós Siklóson nem fordult az ön- kormányzathoz ármódosítási kérelemmel a PÉTÁV, mert a rendszert nem érinti sem a gáz, sem a hőerőművi árak változása, ezért á régi árak vannak érvényben. A városban nincs melegvíz szolgáltatás, csak távfűtés. Az 52 négyzetméteres lakásban élők csak a fűtésért fizetnek havonta 4559 forintot. Szigetvár Szigetváron sem adott be ármódosítási kérelmet a PÉTÁV, a régi árak vannak érvényben. A fűtés és melegvíz éves alapdíja 120,60 Ft/légm3, a fűtési hődíj 268,80 Ft/légm3/6 hó, a melegvíz hődíja 63,60 Ft/m3. Az 52 négyzetméteres lakás havi fűtési és melegvíz díja 4953 forint. Hajdú Zsolt A belügyi államtitkár a menekültekről Hatvanezren Hatmillió dollár támogatást nyújt 1992-ben hazánknak az ENSZ Mfenekültügyi Főbiztossága, s ebből eddig 4,2 milliót vettünk föl. Égető szükségünk van a nemzetközi szervezet pénzbeli segítségére, hiszen a nálunk menedéket keresők száma már megközelíti a 60 000-et. Morvay István belügyi politikai államtitkárt arról kérdeztük: mai - közismerten kritikus - gazdasági helyzetünkben mit tudunk tenni a menekültek sorsának jobbításáért, s meddig tudjuk hordozni a menekültügy terheit?- Tragikus tény, hogy a jugoszláviai háborús cselekmények az utóbbi évtizedek legnagyobb menekültáradatát indították el, s ezt a hullámot az etnikai tisztogatások még növelhetik. Mélységes aggodalommal tölt el bennünket, hogy a szerb hatóságok magyarlakta területekre telepítik a szerb menekülteket, s ezzel felbontják e területek hagyományos nemzetiségi összetételét. Mi pedig teherbíró képességünk határára érkeztünk ...- Lát esélyt pozitív irányú változásra ?- A jugoszláviai menekültügy megoldása az volna, ha a kiváltó okot meg lehetne szüntetni. Erre azonban rövid időn belül nincs kilátás. Tudják ezt a nemzetközi szervezet vezetői is; az anyagi segítséget illetően azonban az ő lehetőségeik is behatároltak. A főbiztosság csak azt a pénzt tudja szétosztani, amit a donor-országok küldenek. A gyakorlat úgy fest, hogy a főbiztosság valamilyen nemes cél, humánus program megvalósításáért felhívást ad ki- s vagy jön be rá pénz, vagy nem.-Belátható időn belül talán végetér a polgárháború - van valamilyen elképzelés arra, hogy a földönfutók hogyan térhetnek haza?- A repatriálás csak akkor kerülhet napirendre, ha annak megvannak a feltételei, azaz például az otthonukból elűzött szerbek is hazatérhetnek. S a hivatalos szerveknek akkor is szinte esetenként kell vizsgálniuk az érintett családok sorsának alakulását és keresniük a megoldást.- Sokan lesznek, akik nem kívánnak hazamenni.- Valóban, ahogy romlanak az ottani viszonyok, mind többen gondolnak arra, hogy végleg búcsút vesznek szülőföldjüktől. A beilleszkedés a magyar családok számára viszonylag a legkönnyebb - bár szerintünk nem ez a megoldás. Akiknek pedig nálunk nagyon csekély az esélyük és lehetőségük a beilleszkedésre, azoknak szeretnénk megtalálni a harmadik befogadó országot. Gondolunk itt elsősorban a mohamedán országokra, ahová sok bosnyák menekült szívesen menne. Már kértük is a főbiztosságot, hogy ebben az ügyben forduljanak felhívással az érdekelt országokhoz. A kanadai és az ausztráliai bevándorlásügyi minisztériumok vezetőivel is folytattunk tárgyalásokat arról, hogy .miként lehetne náluk, a magyar lakta területeken befogadni menekülteket. A minap, egy Bicskén átmenetiéig otthonra lelt magyar család már megkapta az Ausztráliába szóló beutazási engedélyt. -koósHol tartanak a hivatalok? Sokan türelmetlenkednek, miért nem kapnak még röpke értesítést sem arról, mikor mennyi kárpótlásra számíthatnak? A hivatalok túlterheltek, egyik megyében hosszabb, a másikban rövidebb a kárpótlási jegyre várók sora. Ä legtöbb megyében 30-40 ezer kárpótlási igényt nyújtottak be, de van, ahol ennél is sokkal többet. Közel 60-60 ezer ügye van a Bács-Kiskun, a Békés és a Pest megyei hivataloknak. A legkevesebb kárpótlási kérelmet Komárom-Észtergom és Nógrád megyében regisztrálták, a húszezret sem éri el az akták száma. Országosan eddig az ügyek 40 százalékában hoztak végleges határozatot. A megyei hivatalok kimutatásai szerint a „kézbe vett” ügyek mintegy 10 százalékát sem sikerült lezárni, mert az elbíráláshoz további információk, adatok beszerzését tartotta fontosnak a hivatal. A legjobban Baranya megyében haladnak a munkával, a kérelmek 58 százalékát már elbírálták. Fejér megye 56 százalékkal, Nógrád és Tolna megye 55-55 százalékkal követi. A sereghajtók között van Budapest, ahol csak a kérelmek 22 százalékát sikerült elbírálni, de még ennél is rosszabbul állnak - ez szintén a fővárosiak gondja - a külföldön benyújtott kérelmekkel. Ezeknek az ügyeknek mindössze a 3 százalékát sikerült lezárni. De többet mond a legfrissebb táblázat az elintézett ügyek arányáról: Budapest Külföldiek Baranya Bács-Kiskun Békés Borsod-Abaúj Csongrád Fejér Győr-Sopron Hajdú-Bihar Heves Komárom-Esztergom Nógrád Pest Somogy Szabolcs-Szatmár Jász-Nagykun Tolna Vas Veszprém Zala 6 070 ügyirat, 22% 920 3% 14 286 58% 21 068 35% 19 777 35% 11 112 22% 13211 27% 17 306 56% 18 819 48% 16 390 30% 12 542 27% 6 373 30% 10 527 55% 19415 35% 14 869 50% 11 738 20% 11 738 37% 14 255 55% 11 834 42% 15 828 48% 14 153 50% A bizalom rendet teremt Szomrú, hogy az alvilágból érkezett feljelentés nyomán egy magasrangú rendőrtisztet el kellett bocsátani, másikat pedig súlyos fegyelmi büntetéssel sújtani. Most pedig egy rendőrtiszt - aki áthelyezését igazságtalannak tartja - hivatali visszaélésekkel gyanúsítja a rendőrség vezetőit. Fennáll ugyanakkor a gyanúja annak, hogy ez a rendőrtiszt is súlyos törvénysértést követett el. Baj az, hogy ezek az ügyek napvilágra kerültek? Nem, mert a nyilvánosság a közélet tisztító tüze. Hozzásegít ahhoz, hogy még üzembiztosabban működjék az igazságtevés gépezete, legyen szó akár az állami köz- tisztviselők olyan „kényes” köréről, mint a rendőrség. Baj az, hogy ilyen ügyek vannak? Igen, ez baj, mert a bűnüldözőknek minden gyanú felett kell állniuk, s ezt csak úgy érhetik el, ha tiszták maradnak minden törvénytelenségtől. Elkerülhetők ezek az ügyek? Sajnos nem, mert a közéletünk minden területére kiterjedő tisztulási folyamat a rendőrséget sem kerülheti el. A bűnözők és a rendőrök összejátszása nem egy országban ölt veszedelmes méreteket, miért lenne akkor Magyarország kivétel? De annak kell lennie - még a nyilvánosságot felborzoló, úgynevezett rendőrügyek árán is. A rendőrség sok eszközzel képes fenntartani a rendet. De aligha van hatásosabb fegyvere annál, ha a lakosság hisz a rendőröknek a jog és az erkölcs törvényei szerinti tisztaságában. Mondhatnánk úgy is: a rend őrei iránti bizalom rendet teremt. A kérdés: elég gyorsan érik-e ez a bizalom? Megnyúztak egy fát Pécsett, az Illyés Gyula úton megnyúztak egy fiatal fát, a törzséről lehúzták a kérget. Kegyetlenkedésből vagy szórakozásból tették, erre csak az elkövetők (esetleg elkövető) válaszolhatnának. A tettesek (esetleg tettes) ismeretlenek. A fák állva halnak meg. Ez a fa is állva, jajgatás nélkül tűrte a fájdalmat, és most állva haldoklik. Megnyúztak egy fát. Nem nagy ügy. Ki törődik egy megnyúzott fával akkor, amikor levágott fejű embereket mutogatnak a képernyőn, amikor a hullák úgy sorakoznak előttünk, mint körvadászat után a nyulak és fácánok. Ki emel szót egy megnyúzott fa érdekében akkor - hallottam a történetet -, amikor van egy ember, aki azért tiltakozik a faültetés ellen, mert a fára rászállnak a madarak, és azok zavarják őt a pihenésben. Arany János oly korban élt, amikor a szomszédok azért fordultak a bírósághoz: döntse el a bíróság, kinek fütyül a madár. Mi olyan korban élünk, amelyben a szomszédok egyikét a madárdal is zavarja. Sz. Harsányi János Nekropolisz a sivatagban A Krisztus előtti ötödik évezredből származó - teheráni sajtóbeszámolók alapján páratlan leletnek ígérkező - nekropoliszt fedeztek fel iráni régészek az afgán határ közelében. A mintegy 30 ezer sír hozzávetőleg 100 ezer ember földi maradványait rejti magában, amelyeket jó állapotban őrzött meg a betonkeménységű sós anyagréteg és a száraz éghajlat. Iráni szakértők szerint a világ legrégibb olyan temetőjére bukkantak, amelyben éppen maradi holttestek találhatók.
