Új Dunántúli Napló, 1992. november (3. évfolyam, 301-330. szám)
1992-11-10 / 310. szám
8 aj Dunántúlt napló 1992. november 10., kedd Még nem érkezett meg az influenzavírus Bajorországban már felbukkant a közép-ázsiai eredetű, stílszerűen Dzsingisz kánnak elnevezett influenzavírus. Vajon mi a helyzet nálunk? Megérkezett-e a Dzsingisz kán a Kárpát medencébe is? - kérdeztük dr. Straub Ilonától, az Országos Közegészségügyi Intézet járványosztályának vezetőjétől.- Ma még nincs influenza járvány! Hetente kapjuk a fővárosi adatokat a táppénze^ betegek számának alakulásáról, és ez semmilyen emelkedést nem mutat. Eddig vidékről sem érkezett aggodalomra okot adó jelzés, és az ENSZ egészség- ügyi világszervezete sem értesített bennünket, hogy a környező országok bármelyikében influenzajárvány lenne. A vírusokról még nem tud mindent az orvos- tudomány, ezért meglepetéseket is okozhatnak. Ma még nincs is jelen járványszerűen az influenza, nem kizárt a Dzsingisz kán megjelenése. Ami pedig a speciális oltást illeti? Aki már megfertőződött, annak teljesen fölösleges oltásra jelentkeznie, mert az influenzát csak a fertőződés előtt beadott védőoltással lehet megelőzni. Novemberben megkapjuk az új oltóanyagot, és amennyiben a helyzet indokolttá teszi, megkezdjük az oltást. Az A, illetve a B-kompo- nensű hatóanyagot két hét különbséggel adják be a házirovo- sok. A gyerekekre azért veszélyes az influenza, mert ők még nem estek át a fertőzésen. Az idősek a koruk, a gyengébb ellenállóképességük, és főleg a szövődmények miatt veszélyeztetettek. Ezért javasolják a szakemberek a hatvan éven feü- lieknek az influenza elleni védőoltást. Ha mégis megérkezik Dzsingisz kán? Egy ismert svéd orvos, dr. Lernnart Plamefors réges-régen ismert módszereket javasol az influenza kezelésére. Az első tanács: a láztól nem kell megijedni, mert az a szervezet védekezése a vírusok ellen. A második: a beteg feküdjön ágyba, igyon meleg teát, vegyen forró fürdőt. A harmadik: együnk friss, nyers fokhagymát. Mint ismeretes, a kínai és egyiptomi papok már több évezrede fölfedezték a fokhagyma gyógyító, valójában vírusölő hatását.-szóA szolgáltatás marad, a tulajdonos változik Ingyen sem olcsó Az 1992. évi vagyonpolitikai irányelveket októberben elfogadta az országgyűlés, az 1993. évit pedig csak ezután fogja napirendre tűzni. Mindkét dolgozat az állami vagyon lebontásának egyik módjaként az ingyenes vagyonátadást jelöli meg. Az így privatizálható érték nagyságáról még nincsenek adatok. Csupán egy biztos: a társadalombiztosításnak 2 milliárd 722 millió forintot utal át az állam. (Viszonyításképpen érdemes megjegyezni, hogy a privatizációs bevételekből a Világkiállítási Alapnak 4, a Magyar Befektetési és Fejlesztési Rt-nek 8, az ÁVÜ által alapítandó gazdasági társaságoknak pedig összesen 11 milliárd forintot szán az állam.) A TB-n kívül ingyen juthatnak vagyonhoz azok az alapítványok, amelyek költségvetési feladatokat vállalnak át. Az ilyen vagyonátadásról mindenkor a kormány határoz. Előnyben részesülnek a felsőoktatási intézmények, a kórházak, a szociális, tudományos, oktatási, művészeti, kulturális, sport- és környezetvédelmi célokat szolgáló alapítványok. Hogy ezek esetében a vagyon átadásánál milyen szempontok érvényesülnek, arról a parlamentnek a közalapítványokról szóló új törvényben kell határoznia. Előreláthatólag azonban ez a törvény idén már nem kerül az országgyűlés napirendjére. Az átalakuló állami vállalatok jóléti-szociális vagyontárgyai is fizetség nélkül kerülhetnek a munkavállalók által létrehozott alapítványok tulajdonába. Egyetlen feltétele ennek, hogy a kezelők vállalják: továbbra is a dolgozók érdekeit szolgálják. Ilyen értelmű döntést követően minden felmerülő költséget természetesen a munkavállalóknak kell vállalniuk ... Egy ház romba dőlt Vannak a faluban sokan, 80 éves, reszkető kezű asszonyok, mégis dolgoznak A kapun kívülre került a régi lakó Fotó: Szundi György Rádfalva igen piciny. Itt persze majdnem mindenki tud mindenről. Például tudni vélnek arról is, hogy egy házat, amely a diósviszlói termelőszövetkezet tulajdonában volt, a polgármester az önkormányzat pénzén magának vásárolt meg, mi több: a lebontott épület anyagát a saját hasznára árulja.- így van! - bólint Líbor István polgármester. - Már ami a bontott anyag értékesítését illeti. Az pedig, hogy kinek a pénzén kinek a tulajdonába szállt át az a ház, hát bonyolult történet! Előzetesen annyit: nem az enyémbe. Sehogy se tudok eligazodni Kürtös Józsefné történetében. Pedig igyekszik segíteni, meghökkentő mennyiségű papírt rak elém, csupa hivatalos irat, értesítés, határozat, pecsét pecsét hátán - mégis az az érzésem, nem áll össze egésszé a történet. Ami jó tíz évvel ezelőtt kezdődött, amikor a tsz-ben juhászként alkalmazott főijével beköltözhetett Rádfalvára, a Petőfi utcai szolgálati házba. Hamarosan megözvegyült, két lányával továbbra is az épületben lakott.- Az a baj, hogy itt mindenki haragszik ránk, mert jehovisták vagyunk . . . Az asszony vallási kérdésként kezeli lakásügyét. Múlt év nyarán kapta az értesítést a tsz-tői: .......jogcím nélküli jóhiszemű lakáshasználatát 1991. június 30-ával megszüntetem . . . Kérem a lakás mielőbbi elhagyására, mert a szakhatóság véleménye alapján a lakás lakhatatlanná válik. ” Alig három hónap múlva már a Köz- társasági Megbízott Hivatala tudatta vele, hogy vitája a tsz-szel a bíróságra tartozik, ám „ . . . megfelelő másik lakásra tarthat igényt.” Ez év februárjának végén pedig már a Népjóléti Minisztérium bíztatta, hogy „ ... joga van ... másik lakásra. Ha ezt a diósviszlói tsz nem biztosítja, forduljon bírósághoz. ” A dolog valóban egyre sürgetőbbé vált, mert már 1991. december 2-án kötelezte a körjegyző a termelőszövetkezetet az épület lebontására, annak életveszélyessége miatt.- Hát igen... - toporog a néni az utcán. Találomra szólítottam meg, persze hogy tudott „az ügyről”. - Egy ház csak akkor lesz életveszélyes, ha nem törődnek vele. Márpedig ez az asszony, a Kürtösné, amióta csak abban lakott, egy cserepet nem igazított meg rajta! Azután még elmondja, hogy a tsz csak azért bontatta le a házat - aminek, ahogy ő tudja, csak az egyik szobája volt rossz, a többi helyiség még mind megjavítható lehetett volna -, hogy végre lezárja ezt a több éve húzódó ügyet.- Az hiányozna még, hogy az önkormányzat segítse! Először is akkor itt mindenkit segíteni kellene, mert szegény emberek élnek Rádfalván, másodszor meg most akar elköltözni innen az az asszony, Siklósra. ■sk Lassan-lassan azért kezdett összeállni a kép. Október elején újabb határozatot kapott Kürtösné : .......e lakásból való kiköltöztetésére és ingóságai kihelyezésére a végrehajtás foganatosítását 1992. október 12. napján 9 órára tűzöm ki... A kiköltöztetés a Rádfalva község Petőfi utca 33. szám alatti szükséglakásba történik. ” Az említett házat szeptemberben vette meg az önkormányzat, 400 000 forintért, valóban szükséglakásnak. Felajánlották Kürtösnének, aki azonban - s mutatja az asszony a papírt - már július 8-án bejelentkezett egy Siklóson épülő 1,5 szobás lakás megvásárlására. Ára 600 000 forint. Előszörre azonban csak 100 000 forintot kell befizetnie. Most pontosan ennyit követel a rádfalvai képviselőtestülettől: szavazzák meg neki, kártérítés címén.- A régi házban tönkrementek a bútoraim. Levált a szekrények alja, meg kellene szegelni - mondja. És hozzáteszi: a határozatok, bírósági végzések vándorlásának idején állandóan bizonytalanságban volt, ezért a szolgálati háznak még a kertjét sem ültette be. Erre mondta a polgármester:-Vannak itt, sok a faluban, reszkető kezű, 80 éves asszonyok. Mégis dolgoznak!- így igaz! - bólint a néni az utcán. - Nem csinál ez az asz- szony semmit! Csak szépen kiöltözik, minden nap, és elutazik valahova...- Egy testületi ülésen felmerült, hogy Kürtösné kapja meg szükséglakásnak a polgármesteri hivatalt - mondja Líbor István. - Ezen a lakosság felháborodott: ez az egyetlen középülete a falunak. Elvetettük. Ezt követően 400 000 forint kölcsönt kért lakásvásárlásra Kürtösné az önkormányzattól. Nem adtuk meg: miért kapjon olyan, aki néhány hónap múlva elköltözik? Jött a következő változat: az önkormányzat vegyen egy ingatlant szükséglakásnak. Ez volt a Petőfi utca 33. számú ház. Felajánlottunk, nem kellett neki, mert Siklósra akar költözni. Igaza van, ha a körülményeit nézzük. A végrehajtás előtt azt is felajánlottuk: ingyen költöztetjük át. Ezt a falu is elfogadta volna.- Na és a 100 000forint kártérítés?- Nem tudom, miért az ön- kormányzattól kéri? Miért nem az épület tulajdonosától, a tsz-től? Rádfalván 230 ember él, döntő részüknek a postás hozza a pénzt. Hogyan vehetnék el előlük Kürtösnének 100 000 fprintot?!- Azt állítja Kürtösné és a falu másik két jehovistája is, hogy hitük miatt maradt el a segítség.- Soha, egyetlen testületi ülésen nem hangzott el a szó: jeho- vista. Rádfalván többségben vannak a reformátusok. A templomukat most újíttatjuk fel. Ha ez a Jehova tanúi temploma lenne, akkor is elvégeztetnénk a munkát - mert az épület a községhez tartozik.- Mi van a lebontott ház anyagával?- Szerződést kötöttem a tsz-szel. Földig kell bontanom a házat, november végére a nyomát is eltüntetni. Ennek fejében kaptam meg a bontott anyagot. A bontás révén 30 ember jutott munkához és pénzhez. Kürtösné most a falu legszélső házába költözött, hittestvéréhez. A bútorok ott állnak összezsúfolva az egyik szoba közepén. Erre a házra is kiírták: „Eladó”. Régi épület, látszik rajta: fiatalasszony tulajdonosa minél hamarabb menni szeretne. A szobában rekedt hangon csahol egy palotapincsi.- Kettő is van! - mondja büszkén a tulajdonos. Eszembe jut, amit a polgár- mester mondott:-A mi utcánkban csak három olyan ház van, ahova nem a postás hozza a pénzt... Mészáros Attila Növényvédelmi tanácsadó Dinnyetermesztés Baranya megyében az utóbbi néhány évben a dinnyetermesztés meghaladta az optimális szintet. Ennek következtében az 5-6 éves vetésforgó már nem tartható, egyes körzetekben 2-3 év után visszakerül ugyanarra a területre a dinnye. Legtöbbször már a virágzás időszakában megindul a tőpusztulás, tőher- vadás. Gyakran találkoztam olyan termesztőkkel, akik hozzáértés nélkül a „nagy bevétel” reményében olyan saját területekre ültették a dinnyét, ahol az előző évben kukoricát termeltek, természetesen Hungazin PK-val gyomirtva (nem egyéves dózissal.) Általános, hogy a sárga- és a görögdinnyét csak dinnyeként ugyanazon körülmények és viszonyok között termesztik. Pedig a két dinnyefaj igénye igen eltérő. A sárgadinnye talajigénye: Többféle talajon termeszthető. Legjobban a rendszeresen művelt, 6,5-7,5 pH-jú (gyakorlatilag semleges kémhatású), jó szerkezetű talajokon termeszthető (homokos- vályogtalajon). Savas vagy lúgos kémhatású talajokon a sárgadinnye gyengén fejlődik, viszont kevésbé érzékeny a talaj sókoncentrációjára (gyakorlatilag az előző évben túltrágyázott talajokat is elviseli). Ä talajt ajánlatos ősszel 40-50 cm mélységig felszántani, mert a sárgadinnye gyökérzete ebben a zónában helyezkedik el. Tápanyagpótlás. A szabadföldi sárgadinnye tápanyagellátása kiültetés előtt:- 50 tonna (ha érett) almos istállótrágya, • - 200 kg szuperfoszfát (18% hatóanyagtartalmú),- 200 kg ammónium-szulfát. A terméskötődés idejétől kezdődően a tenyészidőszak végéig 18:8:20 arányú NPK-adagolást javasolnak. A hajtatott sárgadinnye tápanyagutánpótlása (ide tartozik a sík és alagútfóliás termesztés is). Kiültetés előtt-jól érett istállótrágya, marhatrágya esetén 60 t/ha, birkatrágyából 30 t/ha kijuttatása javasolható,- ammonszulfát 300 kg/ha,- kalcium-szuperfoszfát 500 kg/ha. Kiültetés után a növények folyamatos tápanyagpótlást kívánnak a szabadföldi termesztéshez hasonlóan. Állomány sűrűség: fajta és termesztés függvénye. Szabadföldi termesztésnél 8-10 000 tő/ ha, haj tatásban akár támberen- dezéses, akár síkművelésű művelésnél a 20.000 tőállomány biztosítja a legjobb eredményt. A görögdinnye talajigénye. A görögdinnye számára jól művelt morzsalékos és jó vízgazdálkodású talaj az optimális. A rendszeres szervestrágyázás segíti a jó talaj szerkezet kialakulását. A gyökérfejlődésnek az enyhén savanyú vagy a semleges kémhatású talajok kedveznek. Tápanyagutánpótlás. Területtrágyázáshoz 40-50 t/ha érett szavasmarha-istálló- trágyát javasolnak. Ez a meny- nyiség csökkenthető. Ha az előző évben történt szervestrágyázás, akkor 30-35 t istállótrágya kijuttatása javasolt. Nagyobb, több hektáros dinnyeterületeken már feltétlenül javasolható a talajvizsgálat ajapján végzendő műtrágyázás. Általában a görögdinnye igénye ültetés előtt: N 220 kg (mészamonsalét- rom 27% Pétisó) P 500 kg (Szuperfoszfát) K 400 kg (Kénsavkáli) Ültetés után (több alkalommal kijuttatva): N 300 kg/ha mészamonsalét- « rom P nem szükséges K 300 kg/ha kénsavkáli. A tenyészidőszakban szükséges lehet 40 kg magné- zium-oxid kijuttatása is (keserűsó vagy magnisal). Egyéb hiánybetegségek megjelenésekor csak a hiánytünetnek megfelelő lombtrágyát juttassuk, tehát általános vagy nitrogén-túlsúlyos lombtrágyák alkalmazása feleslegessé válik. Az ismertetett műtrágya-adagok a növény teljes igényét tartalmazzák, folyamatosan műtrágyázott területeken ezt a mennyiséget a foszfor és a káliműtrágyáknál csökkenteni kell. Magvetés A baranyai termesztési körzetben a magvetés tápkockába történik. A tápkocka készítésénél gyakori, hogy csak tőzeget használnak, és ezt dúsítják különböző műtrágyákkal. Ez a lehető legrosszabb módszer, mivel a tőzeg vízkapacitása 50-70%-os, ami annyit jelent, hogy a növény folyamatos öntözés ellenére is csak kis meny- nyiségű vizet képes felvenni, gyakoriak a hervadásos, fony- nyadásos tünetek. A talajkeverék készítésekor csak 2 kg/köbméter szuperfoszfát bekeverését ajánlom. Magvetésnél az előcsíráztatott magvak hőigénye magas. Optimálisan a csírázás és kelés időszakában a szükséges hőmérséklet 25 Celsius fok, ez szikleveles állapotban 22 Celsius fokra csökken. A technológiák iránt érdeklődők bővebb termesztési és növényvédelmi információkhoz juthatnak a BM-i NTÁ-n szerdai napkon 15 órai kezdettel megrendezendő szaktanácsadáson, valamint a Sellye környéki termelők a sellyei kultúrházban 12-én 18 órai kezdettel a Rijk Zwaan holland vetőmag- és fólia-, a Sumitomo japán növény- védőszer-forgalmazó cég rendezvényén, továbbá Vajszlón a termelőszövetkezeti irodaház tanácstermében nov. 20-án 14 órai kezdettel tartandó japán vetőmag- és növényvédőszer-bör- zén, ahol az ismertetett növényvédőszerek és vetőmagvak megvásárolhatók. Akik a ter- mésszabályózással kapcsolatban érdeklődnek, a Baranya megyei Növényegészségügyi és Talajvédelmi Állomáson 20-án 18.30-tól hallgathatnak meg előadást. Czigány Csaba
