Új Dunántúli Napló, 1992. október (3. évfolyam, 271-300. szám)

1992-10-07 / 277. szám

1992. október 7., szerda üj Dunántúlt napló 7 A rendelettervezet alapján a plusz szolgáltatást külön meg kell téríteni Ki fizesse a vízdíj számlázás költségeit? Támogatások az 1993. évi termeléshez Az év hátlévő részében nem kell víz- és csatornadíj emelésre számítani, azonban olyan válto­zások várhatók a vízzel kapcso­latos témában néhány hónapon belül, amelyekről feltétlenül tá­jékoztatnunk kell olvasóinkat. Három rendelet is készül, amely közvetlenül érinti a Vízműve­ket, illetve a fogyasztókat: az egyik a leolvasási és számlázási díj bevezetése, a másik, hogy az önkormányzatok hatáskörébe kerül a víz árának megállapí­tása, illetve a harmadik a tömb­lakásokban felszerelt háztartási mérőórák tulajdonlásával, hite­lesítésével foglalkozik. Többek között erről kérdeztük Kummer Lászlót, a Pécsi Vízmű gazda­sági igazgatóhelyettesét. Csökkent a fogyasztás Miniszteri rendelet határozza meg az ivóvíz árát, amely sze­rint Pécsett 40 Ft/m3, illetve a csatornázott területeken 60 fo­rintot kell fizetnie a lakosság­nak a víz köbméteréért. Az ál­lami költségvetésből még min­dig 1,5 milliárdot fordítanak ár­támogatásra, amelyből a pé­csiek is részesülnek, mert a termelői ára 55, illetve a csator­názott területeken 74 forint a víz köbméterének. A Pécsi Vízmű 36 Ft/m3 áron kapja a Duna vizet a Dunántúli Regio­nális Vízműtől, ez a város vízel­látásának 60 százalékát teszi ki. Az elmúlt években a víz árá­nak a tényleges termelési érté­kétől való eltérítése pazarló víz­felhasználáshoz vezetett. Az utóbbi három évben drasztiku­san, több lépcsőben csökken­tette a kormány a központi tá­mogatást, ezáltal megközelítette a vízdíj a tényleges termelési költségeket. Ezeket az intézke­déseket a lakosság áremelésként érzékelte, részben, ennek hatá­sára 28-30 százalékkal csökkent a vízfelhasználás. Jelentősen bővült a fogyasztás mérésének lehetősége is a lakásokban fel­szerelt mérőórák révén, az egyéni elszámolás lehetősége szintén a takarékosságra kész­tette a fogyasztókat. Ezek a for­galomba hozás előtt hitelesített mérők azonban csak költség­megosztóként működnek, mert a Vízmű továbbra is az épületek előtt lévő főmérőt olvassa le, amely az összfogyasztást méri. A vezetékrendszer az épület főmérőjéig a Vízmű kezelésé­ben van, mi végezzük a karban­tartási, javítási és egyéb mun­kákat. A főmérő utáni, épületen belüli vezetékszakasz viszont az épülethez tartozik, a lakások mindenkori kezelőjének, tulaj­donosának kell gondoskodnia róla. Ezért a háztartási mérőó­rák sem a Vízműhöz tartoznak, nem megoldott a leolvasásuk, a hitelesítésük. A főmérőn túl A Pécsi Vízmű a főmérőn való elszámoláson túl vállalta, illetve olyan szerződést kötött az épületek üzemeltetőivel - la­kásszövetkezetek, társasházak közös képviselőivel - amennyi­ben eljuttatják a Vízműhöz a háztartási mérőórák leolvasott adatait, akkor ez alapján elké­szítik a lakóknak az egyedi számlát. Az elszámoláskor le­vonják az almérők összfogyasz- tását a főmérőn mért mennyi­ségből és a különbözet a lakó- közösségeket, a lakásszövetke­zeteket terheli. A Vízmű mindenkor a főmé­rőn mért mennyiséget szám­lázza le a fogyasztóknak, még akkor is, ha az kevesebbet mu­tat, mint az almérőkön mért és összegzett fogyasztás. Ezek a háztartási mérők közelebb van­nak a fogyasztási helyhez, il­letve a legkisebb átfolyó meny- nyiséget is érzékelik, ezért pon­tosabban mérik a fogyasztást, mint a főmérő. Az eltérés nagy­ságát az is jelzi, hogy már több közös képviselő visszalépett a szerződéstől: nem hozzák be a fogyasztási adatokat, ők elinté­zik a számla szétosztását, hogy ne is lássuk, mennyivel számlá­zunk kevesebbet a háztartási órák által mért fogyasztáshoz képest. 30 000 órát számon tartanak Korábban 19 000 mérőt kel­lett leolvasnia a Vízműnek és ezek alapján készítették el a számlát negyed- és félévenként, ma már - a háztartási mérők felszerelése következtében - több mint 30 000 mérőórát kell számon tartaniuk és számlázni utána kéthavonta. A megnöve­kedett adatmennyiség miatt át­szervezték a leolvasási és szám­lázási rendszert, több óraleolva­sóra van szükség, illetve a ko­rábbi számítógép rendszerüket nagyobb kapacitású, gyorsabb feldolgozóképességű gépekre kellett cserélni. Az új számítógépbe építet­tünk egy olyan programot, amely hibalistát készít, ha a számla összege túl magas, vagy túl alacsony. Ezeket ellenőriz­zük, mert nem akarjuk, hogy feleslegesen fizessenek a fo­gyasztók, viszont ezáltal tolódik a számla kijuttatásának idő­pontja, két hónap helyett négy hónap múlva kapja csak meg a fogyasztó. Ez és az átállás, programkészítés nehézségei okozták azt a torlódást, amely­nek következtében egyes város­részeken több hónapja nem kapnak vízszámlát. Tény, hogy vannak olyan fo gyasztók, akik nem tudják fel­szereltetni több ezer forintért a mérőórákat és ők ezentúl - a szétosztás után is - az átalány­hoz hasonló módon fizetnek, míg a többiek a mérés alapján. A többletköltségeket valakinek meg kell fizetni, amire két megoldás kínálkozik. Az egyik az, hogy leolvasási és számlá­zási díj keretében plusz költ­ségként fizetik meg a mérés alapján történő elszámolást azok, akik felszerelték az órá­kat, vagy a másik lehetőség, hogy ezt a többletköltséget be­leszámítják a Vízmű összes működési költségébe, ezáltal minden fogyasztónak emel­kedni fog a vízdíja. Ezt az el­lentmondást próbálja meg fel­oldani a készülő rendelet, amely úgy közelíti meg a problémát, hogy a többlet szolgáltatásért plusz költségeket számoljanak fel a szolgáltatók. Korábban so­kan azért szorgalmazták a ház­tartási mérők beszerelését, hogy ezáltal csökkenjen a fogyasztás, igazságosabb legyen az elosz­tás, azonban nem számoltak az ebből adódó számlázási több­letmunkával, amit valakinek meg kell fizetni. Most úgy tű­nik, az húzza a rövidebbet, aki a mérő felszerelésével akart taka­rékoskodni, viszont az is igaz, miért fizessen emiatt magasabb vízszámlát az, aki még a mérőó­rát sem tudta felszereltetni. Tömbfogyasztás megállapítása hogy az ármegállapítási jogkört leadja minisztérium az önkor­mányzatoknak, illetve itt álla­píthatnák meg a támogatás mér­tékét is. Nem elképzelhetetlen egy az áramszolgáltatás terén már bevezetett tömbfogyasztás megállapítása a víz esetében sem. Ez azt jelentené, hogy a meghatározott mennyiséget a támogatott áron kapnák meg a fogyasztók, míg a tömb értékén felül elfogyasztott mennyiséget a termelői áron számláznák a szolgáltatók. Hajdú Zsolt A kormányzat a mezőgazda­ság pénzügyi nehézségeinek mérséklésére, a termelők meg­segítésére több intézkedést ho­zott. Ezeket a kedvezményeket a szövetkezetek, az állami gaz­daságok és a magántermelők egyaránt igénybevehetik. Az intézkedések három cso­portba sorolhatók: I Ha a termelő a gabonafé­lék, a cukorrépa, a burgo­nya és az olajos növények beta­karításához kényszerül segít­séghez folyamodni, akkor va­lamelyik felvásárló céghez kell fordulnia, mert e termények felvásárlásához ők kaphatnak 10 százalék ponttal alacsonyabb kamatozású hitelt. A felvásárló akkor kapja meg ezt a kamat- kedvezményt, ha a terményre megkötött szerződés időpontjá­ból számított 30 napon belül a termelőnek járó összeg legalább 70%-át készpénzben kifizeti, a teljes vételárat pedig a felvásár­lási szezon végéig megtéríti. 2 Az 1993. évi termelés . érdekében a termelők kedvezményes - 10 százalék- ponttal alacsonyabb kamato­zású - hitelt vehetnek fel a jövő évi vetéshez szükséges szántó­földi és kertészeti talajmunkák elvégzéséhez. Az ilyen ked­vezményes hitel összege hektá­ronként 6 000forint lehet. Az őszi búza, őszi árpa, rozs vetési munkáinak költségeire hektáronként 10 000 Ft nagy­ságú, ugyancsak 10 százalék- ponttal csökkentett kamatozású hitel vehető fel. Az aszálykárosnak minősített termelő ugyanazt a 6 000 Ft-os és 10 000 Ft-os hitelt 20 száza­lékpontos kamatcsökkentéssel kaphatja meg. a. Kérdés, hogy melyik ter­melő minősül aszálykárosnak? Ezt a földadóról szóló tör­vény szabályozza és ugyancsak a megyei földművelésügyi hiva­talok igazolják. Aszálykáros a hitelfelvételnél az a termelő, aki az aszálykár miatt földadó mér­séklésben, vagy elengedésben részesül. Az a termelő, aki egyébként fel van mentve a földadó fizetés alól, a földművelésügyi hivatal­nál segítséget kérhet az aszály­kár nagyságának megállapítá­sához. b. Mit kell tenni annak, aki ezeket a hiteleket fel akarja venni? Természetesen hitelfevételről lévén szó, fel kell keresni egy bankfiókot. A bankok a hitelké­pességet vizsgálják. A hitel ga­ranciája általában az a termék, amelyhez a kölcsönt felveszik. A kormány az őszi búza biztosí­tása érdekében, a kamatked­vezmény mellett e hitelhez 70%-os garanciát is vállal an­nak érdekében, hogy a termelők minél nagyobb köre hitelképes legyen. A 70%-os állami garanciát a termelő úgy kapja meg, hogy hozzájárul ahhoz, hogy a meg­termelt őszi búza értékesítésé­ből befolyó össszegből a hitelt törleszti. Ezt a hitelszerződés­nek tartalmaznia kell. Ha a termelő valamilyen ok­nál fogva nem tudja a hitelt visszafizetni, akkor az állami garanciavállalás visszafizetendő állami támogatássá alakul át. A felvett hitelek kamatked­vezményét akkor lehet igénybe venni, ha a termelőnek a me­gyeszékhelyen lévő földműve­lésügyi hivatal igazolja az el­végzett talajmunkát és a beve­tett terület nagyságát. 3 A legújabb kormányzati .intézkedés az őszi kalá­szos gabonák (őszi búza, őszi árpa, rozs) vetéséhez vissza nem térítendő támogatást is ad. A támogatás hektáronként legfeljebb 1 500 Ft nagyságú és minősített vetőmagra, műtrá­gyára, valamint a talaj művelés­hez, vetéshez felhasznált gáz­olaj megvásárlására lehet igénybe venni. A támogatás igénybevételé­hez számlával kell igazolni a vetőmag vásárlást, a műtrágya- és gázolajbeszerzést. Ez a három tétel egyenként és összesen is jogosulttá teszi a támogatást. Péládul: a termelő 250 kg minősített búza vetőma­got vet el 1 hektár földterületre. A beszerzési ár 1 300 Ft/q, így a 3 250 Ft értékű számlát bemu­tatva már jogosult az 1 500 Ft támogatásra. Hasonlóan kell igazolni a felhasznált műtrágyát és a gáz­olajat is. Ez utóbbi esetében a bérmunka is elfogadható, azaz a termelőnek - saját eszköze nem lévén - a bérmunkát végzőtől kell számlát kérnie. Mivel a támogatás összesen nem haladhatja meg a hektá­ronkénti 1 500 Ft-ot, így ha a termelő nem rendelkezik a fenti tételekre vonatkozóan hektá­ronként összesen 1 500 Ft ér­tékű számlákkal, akkor csak a számlákkal igazolt összegű tá­mogatásra jogosult. A vetés megtörténtét a me­gyei földművelésügyi hivatal igazolja. Az igazolások, számlák birto­kában a termelőnek az adóel­számolási irodához kell fordul­nia. A vetést követő 15 napjától innen lehet megigényelni a tá­mogatást. A PIK véleménye A halálra ítélt ház Kevesebb a szőlő és a bor A Földművelésügyi Minisz­térium becslései szerint az idei szőlőtermés körülbelül tíz szá­zalékkal elmarad a tavalyitól. Bár a szőlőültetvények általá­ban jól teleltek és a virágzási idő alatt kedvező volt az időjá­rás, a hosszantartó csapadékhi­ány hatására a szőlőszemek lé­tartalma csökkent és a mustok savösszetétele is kedvezőtlenül alakult - kapta a tájékoztatást az MTI a Földművelésügyi Mi­nisztériumtól. A leszüretelt szőlő mennyi­sége tavaly 759 ezer tonna volt, idén pedig már csak 610-640 ezer tonna a szőlőtermés vár­ható mennyisége. Míg a 70-es évek második felében mintegy 5150 hektoli­tert, tavaly már csak 4607 hek­toliter bort termeltünk, az idei várható mennyiség pedig mind­össze 3900-4000 hektoliter. N emrég jelent meg lapunk­ban a Halálra ítélt ház című írásunk, amelyben arról írtunk, hogy a Rákóczi u.53. sz. házon - két idős hölgy lakik benne - s amely a PIK szomszédságában található, mindenfelé hatalmas repedések keletkeztek, a lakás­ban több helyen leesett a vako­lat, s hogy egy műszaki szakér­tői vélemény szerint a PIK épü­letének csatornájából elszivárgó víz okolható a ház megmozdu­lásáért. Azt is megírtuk, hogy a ház tulajdonosai bajuk orvoslásáért ügyvédhez fordultak, ám az első tárgyalást megelőzően - úgy fél éve - a PIK jogi képvi­selője a per szüneteltetését kérte, s egyben kötelezettséget vállalt a hibák kijavítására, ami viszont nem történt meg. Most a másik félnek, a PIK vezetőinek véleményét adjuk közre. Engert Miklós főmérnök a következőkről tájékoztatott bennünket:-A szóban forgó ház nem PIK, hanem magántulajdon. A tulajdonos több év óta igyekszik a házon keletkezett károsodáso­kat a PIK vállalatra hárítani, pedig az ő problémájuk kizáró­lagosan a saját házukkal kap­csolatos.- Önöknek is birtokukban van az a szakvélemény, ami vi­szont azt állítja, hogy az önök csatornája okolható a nagymér­tékű károsodásért.-A tulajdonosoknak termé­szetesen jogukban áll szakvé­leményt kérni. Ezt a szakvéle­ményt Fekete Sándor műszaki szakértő készítette. A vélemé­nyem, hogy Fekete úr téves dolgokat állít. Ugyanis, ha megnézzük a falak repedéseit, mind olyan irányúak, amiből a fizika törvényei alapján arra le­het következtetni, hogy a süly- lyedés oka a ház udvarán kere­sendő. A ház udvarán van egy akna, ahová csatornák futnak. Ide csatlakozik az esővíz lefo­lyó is, amit csak nemrég csinál­tatott meg a tulajdonos, eddig a lukas csövön a víz szabadon folyt. Ugyanitt csatlakozik be a vízvezeték is. Az összes repe­dés vonulata e hármas vízrend­szer felé mutat, tehát az ok va­lahol itt keresendő. A Fekete Sándor úr által ké­szített szakvéleményének mel­lékletében megtalálható a repe­dések rajza, de a repedésképek­kel ellentétes végkövetkeztetést vont le. A szakvéleményben a PIK udvarán található aknát és csatornát okolják a ház süllye­déséért, holott ez 8 méterre van a szomszéd ház falától.- Természetesen mi is készít­tettünk egy talajmechanikai és statikai szakvéleményt. Ennek a szakvéleménynek a következte­tései megegyeznek a mi megál­lapításainkkal. Ezenkívül egyéb tényeket is feltártak. Hat méter mély próbafúrásokat végeztek, talajmintákat vettek, s ez bizo­nyította, hogy ezen a részen a talajban felszín alatti vízfolyá­sok futnak, ami a szomszédos épületeknél már korábban ko­moly gondokat okozott. To­vábbi figyelemre jnéltó megál­lapítás, hogy az épület alatti ta­laj mintegy 2,5 méteres mély­ségben feltöltés, nem az eredeti altalaj, a 100 éves épületet erre a laza feltöltésre alapozták. Ad­dig nem is volt ezzel gond, amíg a víz ez alá az alap alá nem folyt. A szakvélemény szerint mindaddig, míg ezeket az alap­vető okokat meg nem szüntetik, semmiféle helyreállítási munkát nem érdemes csinálni.- Önök mégis a per szünetel­tetését kérték, azzal a vállalás­sal, hogy a hibákat kijavítják. Hajna Jánosné, a PIK igaz­gatónője:- Ezt a hibát sajnos a vállala­tunk jogi képviselője követte el, a vállalat vezetésének megkér­dezése nélkül. Mi a per szüne­teltetését azért kértük, hogy to­vábbi komoly műszaki vizsgála­tokkal tisztázódjon a tényleges helyzet. Mi vállaljuk annak a kárnak a helyre hozatalát, ami bizonyí­tottan minket terhel, de meg kell mondanom, ez igencsak kis hányada a tényleges kárnak. Vi­szont nem vagyunk hajlandók - bármennyire sajnálom is ember­ileg a két idős hölgyet - fizetni olyanért, aminek nem mi va­gyunk az okai. Sarok Zsuzsa A Pécsi V ízmű szivattyútelepe Fotó: Proksza László

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom