Új Dunántúli Napló, 1992. október (3. évfolyam, 271-300. szám)
1992-10-01 / 271. szám
8 üj Dunántúli napló 1992. október 1., csütörtök Világnapi számvetés Nem csak időseknek! Étkezési tanácsok, speciális receptek Rendkívül hasznos, s valóban nem csak az idős embereknek szól az a könyv, amelyet az Új Őszidő Kiskönyvtárának első köteteként már sokan ismernek. A címét nem szeretnénk gyakran leírni, mert amilyen jó a könyv, annyira szerencsétlen a címe: Betegecske öregecske konyhája. A különböző betegségekhez kacsolódó diétákat ajánlják a szerzők számos recepttel kiegészítve. Úgy véljük, nem lesz haszontalan, ha ebből a könyvből, az egyes betegségekhez kötődő étkezési tízparancsolatot és a recepteket folyamatosan közre adjuk. Először a szerzők ajánlását. A honi lakosságból minden negyedik-ötödik ember az időskorúak táborához tartozik. Ez a megfogalmazás magában foglalja a 60-75 év közötti öregedő, a 75 és 90 év közötti öreg és az e fölötti lakosságot. Hazánkban a férfiak átlagéletkora 63, míg a nőké 65 év. Ugyanezek az életkorok Japánban 72, illetve 80 évet mutatnak. Mit tegyünk, hogy életünket meghosszabbítsuk? Móra Ferenc szellemes gondolatával felelve, annyit „hogy ne rövidítsük meg.” Köztudott, hogy bizonyos betegségek idős korban sokkal nagyobb számban jelentkeznek, mint a fiatal és a középkorú generációban. Tudomásul vesz- szük, hogy a gyomor-, a bél- rendszeri panaszok, a keringési megbetegedések, a vesebántal- mak, a cukorbaj és így tovább, a kor velejárói. E panaszok megjelenését azonban távolabbra lehet tolni. A könyv receptúráiban található új ízek, új ételék ismertetésével mindkét cél elérését tudatosan vállaltuk abban a reményben, hogy kipróbálásuk az eddig megszokott ízek, az új gasztronómiai örömök mellett az időskori betegségek megelőzését és gyógyulását szolgálják. Kirándulás Komárnoba Évek óta rendszeresen szervez kirándulásokat a Bólyi Gondozási Központ. Ha kevesebben utaznak, akkor a saját mikrobuszukkal, ha többen, akkor bérelt busszal mennek. A napokban Komárnoba látogatott a központ lakóinak egy csoportja. A kétnapos programra nagy buszt béreltek és vendégeket is hívtak: borjádi, mohácsi és nagybudméri időseknek is lehetőséget teremtettek arra, hogy velük tartsanak. A negyven idős embert elkísérte Balog Istvánná pszichológus, akit a Nyugdíjasok Szabadegyeteme szervezőjeként és előadójaként évek óta jól ismernek Bolyban és Schüffer Józsefié, a Gondozási Központ vezetője. A z Idősek Világnapjának idei eseményeire elsősorban a számvetés jegyében készülünk. Az idős korúak helyzetének, életkörülményeinek általános romlása kényszent arra, hogy gondjainkról, bajainkról szóljunk és mindenekelőtt sérelmeink orvoslásának útjait, módjait keressük. Az elmúlt év októberében rendeztük meg először ezt .a napot. A tömegeket megmozgató rendezvények nem szűkölködtek az idős emberek iránti együttérzésben, helyzetük javítására tett ígéretekben. A tapasztalatok arról tanúskodnak, hogy annál inkább szűkében vagyunk a szavakat valóra váltó tetteknek, miközben anyagi és szociális körülményeink tovább romlottak, létfeltételeink minden tekintetben rosszabbak lettek. Az alapvető szükségleti cikkekre is ki- teijedő áremelések mindennaposak lettek és mértékük ösz- szességében meghaladja a nyugdíjak, az idős emberek jövedelmének emelkedését. Ennek következményeként a nyugdíjasoknak körülbelül háMa, október 1-jén van az Idősek Világnapja. Ebből az alkalomból kérdezte a Nyárutó Knoll Istvánt a Nyugdíjasok Országos Kamarájának ügyvivőjét e korosztály helyzetéről. Elsőként arról, hogy milyen előzményei vannak a világnapnak?-Tavaly született az ENSZ-közgyűlés határozata, miszerint 1991. október 1-jétől kezdve minden évben ez a nap az Idősek Világnapja. A közgyűlés hozta ezt a döntést, amit azért szükséges hangsúlyozni, mert a magyar politikai, társadalmi életben nagyon sokan azt hiszik, hogy az Idősek Világnapját az ENSZ valamelyik bizottsága határozta el. De mivel az ENSZ közgyűlése döntött a világnapról, ez az ügy fontosságát, súlyát is meghatározza! Ez a határozat egy folyamat nagyon fontos mérföldköve. Az ENSZ ugyanis egyre nagyobb figyelmet fordít az idős emberek életének alakulására, s egyre nagyobb felelősséget érez azért, hogy befolyásolja a nyugdíjasok életkörülményeit. Emlékeztetnék arra, hogy egy évtizeddel ezelőtt Bécsben rendezte meg az ENSZ a világ történetének első olyan világkonferenciáját, amelyre kormányfők, kormányok voltak hivatalosak és a téma a világ idős lakosságának helyzete, sorsa volt. Mint TV-rendező, néhány napig magam is jelen voltam e világkonferencián, ahol felelősségteljes számvetés történt az idősek helyzetének felmérésében és a teendők megfogalmazásában. Nemzetközi tanácskozásokon is azt tapasztalom, hogy az ENSZ illetékes bizottságainak vezetői, küldöttei egyre intenzívebben vesznek részt az idősek különböző nemzetközi szervezeteinek konferenciáin, ily módon is erősítve a kapcsolatot a nyugdíjasok érdekeit képviselő szervezetekkel. Mivel az utóbbi évtizedekben, nemcsak Európában, az idősek számaránya az egész lakosságon belül jelentősen nőtt, természetesen a legtöbb országban nagy mértékben szélesedett a nyugdíjasokkal kapcsolatos politikai, társadalmi kérdések, problémák köre. Az egyes államokban sokféleképpen, és gyakran más-más erkölcsi alapállásból /.építették fel” az időseket körülvevő rendeleti, törvényi kereteket, vagy legalábbis már hozzáromnegyede a létminimum alatt él és százezrekkel nőtt azoknak a száma, akik a legalapvetőbb dolgokat (élelmiszer, gyógyszer) sem tudják maguknak biztosítani. Szinte minden idős embert közvetlenül és hátrányosan érint az egészségügyi ellátás egyre nagyobb mértékű romlása, drágulása. Pénz, törvény és kellő figyelem híján rosszabbak lettek a szociális ellátás feltételei, e téren csak a bizonytalanság és a kilátástalanság lett nagyobb. Ilyen viszontagságos helyzet közepette elszomorít, hogy a hivatalos politika porondján a valóságos és égető problémáktól milyen távoleső kérdések körül folyik az iszap háború. Az idősek ügye is csupán az éves nyugdíjemelés kapcsán kerül napirendre nagy huzavonával, alapos késéssel, szűkmarkúan, a maradék elv alapján. A nyugdíjasok megértik, hogy a lehetőségek behatároltak. Ugyanakkor felháborokezdtek e keretek megalkotásához. Ilyen előzmények, ilyen körülmények között érlelődött meg az ENSZ közgyűlésének döntése, azzal a céllal, hogy a világon mindenütt, egyazon napon, a politikai élet, a társadalom minden korosztálya fejezze ki tiszteletét az idős polgárok iránt, és tegyen számvetést, mit tettek érdekükben az elmúlt esztendő alatt, és mit kell tenniük az elkövetkező évben! Október 1. tehát ünnepi nap, a becsületes számvetés napja parlamentek, kormányok részére, az egész társadalom számára. Mindannyiunk kötelességének kijelölése az idős polgárok életének jobbítása érdekében. Az ENSZ - a sok-sok országból kért és kapott tájékoztatások alapján - részletes információt állított össze 1991. október 1-jének eseményeiről, és ebben a „Bulleting on age- ing”-ben nagy elismeréssel szóltak hazánkról, ahol nemcsak Budapesten, hanem sok száz városban és községben tartották meg az Idősek Világnapját. Az ünnepi megemlékezések, a települési számvetések szervezésében, megrendezésében élen járt a Nyugdíjas Klubok és Idősek „Életet az éveknek” Országos Szövetségének több száz klubja és a Nyugdíjasok Országos Kamarája, a regionális Kamarák.- Ön, mint a világ sok országában megforduló rendező, mit tapasztal más országokban? Melyek azok a kérdések, amelyek az időseket foglalkoztatják?- Több mint harminc országban jártam, s az utóbbi években sok nemzetközi konferencián is, dással tapasztalják az állami pazarlást, az egyes területeken megnyilvánuló pénzügyi nagyvonalúságot. Ezzel is összefüggő kérdés a társadalombiztosítás bizonytalan pénzügyi helyzete, amely nyugtalanítja az idős embereket. Az Idősek Világnapja alkalmából készülő számvetés során ismételten hangot kívánunk adni egy sor olyan kérdésnek, amelyek rendezése alapvetően befolyásolja a nyugdíjasok életét, közvetlenül érinti érdekeinket, érdekképviseleti lehetőségeinket. Ezek közül néhányat említek: Változatlanul nincs meg a nyugdíjak vásárlóértékének megőrzését szavatoló törvényes garancia. Folyamatosan gondoskodni kell a nyugdíjak korábbi érték- vesztésének pótlásáról, hogy azok közelítsék és elérjék az indulásuk időpontjának vásárlóértékét. Fedezetét a költségmint az egyik nagy szervezet, a F.I.A.P.A. (Nyugdíjasok Szervezeteinek Nemzetközi Szövetsége) Igazgatótanácsának tagja. Ilyen minőségben voltam februárban Szenegálban, és veszek részt most október elején Barcelonában egy nagyszabású, ötnapos konferencián. Jó néhány évvel ezelőtt köteleztem el magam a nyugdíjasok érdekeinek képviselete mellett, mert több mint két évtizede, 1970 márciusában kezdtem el az „Életet az éveknek” című tv-műsort. így valóban van tapasztalatom bőven. Vannak országok, például Kanada, ahol van idősügyi miniszter! Az ilyen politikai, kormányzati magatartás természetesen jelentősen befolyásolja, mi történik az idősek érdekében, milyen élő, folyamatos a kapcsolat az idős lakosság és a kormány, a parlament között. Az idősek életében kardinális kérdés részvételük az önkormányzati életben. Sok helyütt a város, a község életében nem lehet döntést hozni a Seniorok Tanácsának meghallgatása nélkül. Az idősek házi gondozása, a nyugdíjasok egymás iránti törődése is természetesen mindenütt meghatározó fontosságú témakör, ezernyi érdekes megoldással. S ehhez szorosan kapcsolódik a betegbiztosítás, a kórházi ellátás problémaköre. A nyugdíjasok joga a munkához, ennek lehetőségei - nagy érdeklődésre számot tartó téma, s éppen erről tartottam előadást a múlt évben a Davos-i nagy nemzetközi szimpózium rendezőinek felkérésére. A nyugdíjasok magányának feloldása, a nyugdíjasok klubjainak élete, sokszínű tevékenyvetésből kell biztosítani. Megoldásra váró feladat az alacsony nyugdíjasok helyzetének javítása, a szociális keretből a nyugdíjuknak a létminimum szintjére emelése. Az egyre élesedő szociális feszültségek miatt meg kell gyorsítani a Szociális törvény megalkotását. Halaszthatatlan feladat az özvegyi nyugdíjak igazságos és méltányos rendezése. A jelenlegi nyugdíjak nagy része olyan alacsony munka jövedelemhez kapcsolódik, amelyeket szerteágazó és magas állami dotációk (lakbérnél, fogyasztási cikkeknél, szolgáltatásoknál stb.)ellentételeztek. A nyugdíjasok érdekképviselete csak akkor érvényesülhet megfelelően, ha létre jönnek és működnek a társadalombiztosítási önkormányzatok. Szükség van olyan megoldásra, amely megfelelő hatáskört és számarányukhoz méltó képviseletet biztosít a nyugdíjasoknak. ségeik köre - mindez természetesen ugyancsak az időseket érintő, érdeklő téma, sok mással együtt.- Csak egy évre visszatekintve, hogy látja a magyar nyugdíjasok helyzetét? Mi és hogyan változott az elmúlt hónapokban?- Kétségtelenül javult a nyugdíjasok anyagi helyzete, de távolról sem oly mértékben, hogy gondjaik jelentősen csökkentek volna, mert az infláció, a sokféle és oly magas áremelés nagy részben, sokuknál teljes mértékben elvitte azt, amit a nyugdíjemelés jelentett! A Nyugdíjasok Országos Kamarájának jelentős szerepe volt abban, hogy az áprilisi nyugdíj- emelés visszamenőleges érvényű volt, januártól! Ezt például Dr. Surján László miniszter parlamenti beszédében is megemlítette. Mint minden rendelet, törvény előkészítésében, úgy az alacsony, régen megállapított nyugdíjak úgynevezett szintre emelésében is kellő indokokkal alátámasztott javaslatokkal vettünk részt, írásban éppen úgy, mint a parlamenti bizottság ülésein. Azzal nem értünk egyet, hogy e törvény megszületése és végrehajtása - a régi nyugdíjak emelése - körül politikai körökben sok helyütt a megelégedés légköre uralkodott el. Ugyanis ez a valóban jelentős emelés sem hozta olyan helyzetbe a nyugdíjasokat - a közismert gazdasági körülmények, infláció stb. miatt - hogy súlyos gondjaiktól, mindennapi nélkülözéseiktől megszabadultak volna. Egyik legnagyobb probléma, hogy az oly nagymérvű áremelésekkel kapcsolatban a rendeletek, törvények csak úgy általában említik, hogy a legjobban rászorulókat anyagilag segíteni kell az új terhek elviselésében. De hogy ez milyen mértékű lesz, kiknek jár, s hogy az erre szükséges pénz biztosítva van-e (főleg az önkormányzatok pénzkereteiben), mindez legtöbbször csak ködösen megfogalmazott mondatokban jelenik meg. Ez a helyzet aggasztja a nyugdíjasokat. A velük kapcsolatos rendeletek, törvények megszületése, előkészítése körül nagyön sok felelőtlen tájékoztatás jelenik meg, s mindez csak fokozza bizonytalanságukat mindennapjaik jövőjéről. Szövetségünk eddigi tevékenységében is előtérben állt az érdekvédelem, az érdekképviselet. Erőnkhöz és lehetőségeinkhez mérten próbáltunk megfelelni a velünk szemben támasztott követelményeknek. Feladataink megoldásához igyekeztünk támogatókat találni. Változatlanul ezt az utat kívánjuk követni. Tudjuk, hogy az érdekvédelem, érdekképviselet eredményeinek legfontosabb feltétele a nyugdíjasok egységes fellépése, aktivitása, kiállása saját ügyük mellett. A következő év - a közelgő választások miatt is - igencsak mozgalmasnak ígérkezik. Minden bizonnyal ez a nyugdíjasok számára is több, kedvezőbb lehetőséget kínál. Figyelnünk kell, melyek azok a politikai erők, pártok, amelyek leginkább képviselik a nyugdíjasok érdekeit és ezért a jövendő sorsunk irányítására bizalmat érdemelnek. Bleyer Jenő a Magyar Nyugdíjas Egyesületek Szövetségének elnöke Ünnepi rendezvények Ma, október 1-jén 10,30 órakor az Idősek Világnapja alkalmából a Nyugdíjasok Pécsi Egyesülete és a Pécsi Nemzeti Színház szervezésében megtekinthető Donizetti: Don Pas- quale című vígoperája Gregor' József főszereplésével. A főpróba előtt Bleyer Jenő,a Nyugdíjasok Pécsi Egyesületének elnöke ünnepi beszédet mond. A rendezvény zártkörű, csak a nyugdíjasokat várják, a belépése díjtalan. A Nyugdíjasok Baranya Megyei Kamarája ma, október 1-jén délután 2 órai kezdettel Pécsett, a József Attila Művelődési Házban (Meszes, Korvin Ottó u.20.) rendez ünnepséget a megyei nyugdíjasai számára. Az eseményen ünnepi beszédet mond dr.Szücs József a Baranya Megyei Közgyűlés elnöke, dr. Páva Zsolt, Pécs Megyei Jogú Város alpolgármestere és Viola Mihály, a Nyugdíjasok Baranya Megyei Kamarájának az ügyvivője. Az ünnepség résztvevői elé a nyugdíjasok helyzetével foglalkozó petíciót terjeszt elfogadásra Bojtor László, a Kamara ügyvivője. A rendezvényen közreműködnek a nyugdíjasok öntevékeny művészei. 4 Szüreti mulatság a Tettyén Hagyománnyá vált a pécsi, Xavér utcai központú Egyesített Szociális Intézmények által szervezett tettyei szüreti mulatság. A hat évvel ezelőtt kezdeményezett összejövetelen nem csak a szociális otthon lakói, hanem az Ágoston téri Gondozási Központ által segített idős emberek is minden évben részt vettek, jól érezték magukat. így szinte már számítottak az idei találkozóra, amit részben az Idősek Világnapja jegyében, e héten, kedden tartottak a Tettye vendéglőben. Az időjárás is kegyeibe fogadta az időseket, még tartott a nyárutó, így a szabadban tartózkodás is kellemes élményt jelentett számukra. Az ünnepi ebéden és a szüreti játékokat is bemutató szórakoztató rendezvényen ezúttal is sokan, csaknem kétszázan vettek részt. Kötelesség az idős polgárok életének jobbítása Beszélgetés Knoll Istvánnal, az országos kamara ügyvivőjével Megpihenés az Ahaligeti tó partján Fotó: Proksza L.
