Új Dunántúli Napló, 1992. október (3. évfolyam, 271-300. szám)

1992-10-01 / 271. szám

8 üj Dunántúli napló 1992. október 1., csütörtök Világnapi számvetés Nem csak időseknek! Étkezési tanácsok, speciális receptek Rendkívül hasznos, s valóban nem csak az idős embereknek szól az a könyv, amelyet az Új Őszidő Kiskönyvtárának első köteteként már sokan ismernek. A címét nem szeretnénk gyak­ran leírni, mert amilyen jó a könyv, annyira szerencsétlen a címe: Betegecske öregecske konyhája. A különböző beteg­ségekhez kacsolódó diétákat ajánlják a szerzők számos re­cepttel kiegészítve. Úgy véljük, nem lesz haszontalan, ha ebből a könyvből, az egyes betegsé­gekhez kötődő étkezési tízpa­rancsolatot és a recepteket fo­lyamatosan közre adjuk. Elő­ször a szerzők ajánlását. A honi lakosságból minden negyedik-ötödik ember az időskorúak táborához tartozik. Ez a megfogalmazás magában foglalja a 60-75 év közötti öre­gedő, a 75 és 90 év közötti öreg és az e fölötti lakosságot. Ha­zánkban a férfiak átlagéletkora 63, míg a nőké 65 év. Ugyan­ezek az életkorok Japánban 72, illetve 80 évet mutatnak. Mit tegyünk, hogy életünket meg­hosszabbítsuk? Móra Ferenc szellemes gondolatával felelve, annyit „hogy ne rövidítsük meg.” Köztudott, hogy bizonyos be­tegségek idős korban sokkal nagyobb számban jelentkeznek, mint a fiatal és a középkorú ge­nerációban. Tudomásul vesz- szük, hogy a gyomor-, a bél- rendszeri panaszok, a keringési megbetegedések, a vesebántal- mak, a cukorbaj és így tovább, a kor velejárói. E panaszok meg­jelenését azonban távolabbra lehet tolni. A könyv receptúráiban talál­ható új ízek, új ételék ismerteté­sével mindkét cél elérését tuda­tosan vállaltuk abban a remény­ben, hogy kipróbálásuk az ed­dig megszokott ízek, az új gasztronómiai örömök mellett az időskori betegségek megelő­zését és gyógyulását szolgálják. Kirándulás Komárnoba Évek óta rendszeresen szer­vez kirándulásokat a Bólyi Gondozási Központ. Ha keve­sebben utaznak, akkor a saját mikrobuszukkal, ha többen, ak­kor bérelt busszal mennek. A napokban Komárnoba látoga­tott a központ lakóinak egy cso­portja. A kétnapos programra nagy buszt béreltek és vendége­ket is hívtak: borjádi, mohácsi és nagybudméri időseknek is lehetőséget teremtettek arra, hogy velük tartsanak. A negy­ven idős embert elkísérte Balog Istvánná pszichológus, akit a Nyugdíjasok Szabadegyeteme szervezőjeként és előadójaként évek óta jól ismernek Bolyban és Schüffer Józsefié, a Gondo­zási Központ vezetője. A z Idősek Világnapjának idei eseményeire elsősor­ban a számvetés jegyében ké­szülünk. Az idős korúak hely­zetének, életkörülményeinek általános romlása kényszent arra, hogy gondjainkról, baja­inkról szóljunk és mindenek­előtt sérelmeink orvoslásának útjait, módjait keressük. Az elmúlt év októberében rendeztük meg először ezt .a napot. A tömegeket megmoz­gató rendezvények nem szű­kölködtek az idős emberek iránti együttérzésben, helyze­tük javítására tett ígéretekben. A tapasztalatok arról tanús­kodnak, hogy annál inkább szűkében vagyunk a szavakat valóra váltó tetteknek, miköz­ben anyagi és szociális körül­ményeink tovább romlottak, létfeltételeink minden tekintet­ben rosszabbak lettek. Az alap­vető szükségleti cikkekre is ki- teijedő áremelések mindenna­posak lettek és mértékük ösz- szességében meghaladja a nyugdíjak, az idős emberek jö­vedelmének emelkedését. Ennek következményeként a nyugdíjasoknak körülbelül há­Ma, október 1-jén van az Idősek Világnapja. Ebből az alkalom­ból kérdezte a Nyárutó Knoll Istvánt a Nyugdíjasok Országos Kamarájának ügyvivőjét e kor­osztály helyzetéről. Elsőként ar­ról, hogy milyen előzményei vannak a világnapnak?-Tavaly született az ENSZ-közgyűlés határozata, miszerint 1991. október 1-jétől kezdve minden évben ez a nap az Idősek Világnapja. A közgyűlés hozta ezt a dön­tést, amit azért szükséges hang­súlyozni, mert a magyar politi­kai, társadalmi életben nagyon sokan azt hiszik, hogy az Idősek Világnapját az ENSZ valame­lyik bizottsága határozta el. De mivel az ENSZ közgyűlése dön­tött a világnapról, ez az ügy fon­tosságát, súlyát is meghatá­rozza! Ez a határozat egy folyamat nagyon fontos mérföldköve. Az ENSZ ugyanis egyre nagyobb figyelmet fordít az idős embe­rek életének alakulására, s egyre nagyobb felelősséget érez azért, hogy befolyásolja a nyugdíjasok életkörülményeit. Emlékeztetnék arra, hogy egy évtizeddel ezelőtt Bécsben ren­dezte meg az ENSZ a világ tör­ténetének első olyan világkon­ferenciáját, amelyre kormány­fők, kormányok voltak hivata­losak és a téma a világ idős la­kosságának helyzete, sorsa volt. Mint TV-rendező, néhány napig magam is jelen voltam e világkonferencián, ahol felelős­ségteljes számvetés történt az idősek helyzetének felmérésé­ben és a teendők megfogalma­zásában. Nemzetközi tanácsko­zásokon is azt tapasztalom, hogy az ENSZ illetékes bizott­ságainak vezetői, küldöttei egyre intenzívebben vesznek részt az idősek különböző nem­zetközi szervezeteinek konfe­renciáin, ily módon is erősítve a kapcsolatot a nyugdíjasok érde­keit képviselő szervezetekkel. Mivel az utóbbi évtizedek­ben, nemcsak Európában, az idősek számaránya az egész la­kosságon belül jelentősen nőtt, természetesen a legtöbb ország­ban nagy mértékben szélesedett a nyugdíjasokkal kapcsolatos politikai, társadalmi kérdések, problémák köre. Az egyes államokban sokfé­leképpen, és gyakran más-más erkölcsi alapállásból /.építették fel” az időseket körülvevő rendeleti, törvényi kereteket, vagy legalábbis már hozzá­romnegyede a létminimum alatt él és százezrekkel nőtt azoknak a száma, akik a lega­lapvetőbb dolgokat (élelmi­szer, gyógyszer) sem tudják maguknak biztosítani. Szinte minden idős embert közvetle­nül és hátrányosan érint az egészségügyi ellátás egyre na­gyobb mértékű romlása, drágu­lása. Pénz, törvény és kellő fi­gyelem híján rosszabbak lettek a szociális ellátás feltételei, e téren csak a bizonytalanság és a kilátástalanság lett nagyobb. Ilyen viszontagságos helyzet közepette elszomorít, hogy a hivatalos politika porondján a valóságos és égető problémák­tól milyen távoleső kérdések körül folyik az iszap háború. Az idősek ügye is csupán az éves nyugdíjemelés kapcsán kerül napirendre nagy huza­vonával, alapos késéssel, szűkmarkúan, a maradék elv alapján. A nyugdíjasok megér­tik, hogy a lehetőségek behatá­roltak. Ugyanakkor felháboro­kezdtek e keretek megalkotá­sához. Ilyen előzmények, ilyen kö­rülmények között érlelődött meg az ENSZ közgyűlésének döntése, azzal a céllal, hogy a világon mindenütt, egyazon na­pon, a politikai élet, a társada­lom minden korosztálya fejezze ki tiszteletét az idős polgárok iránt, és tegyen számvetést, mit tettek érdekükben az elmúlt esz­tendő alatt, és mit kell tenniük az elkövetkező évben! Október 1. tehát ünnepi nap, a becsületes számvetés napja parlamentek, kormányok ré­szére, az egész társadalom szá­mára. Mindannyiunk kötelessé­gének kijelölése az idős polgá­rok életének jobbítása érdeké­ben. Az ENSZ - a sok-sok or­szágból kért és kapott tájékozta­tások alapján - részletes infor­mációt állított össze 1991. ok­tóber 1-jének eseményeiről, és ebben a „Bulleting on age- ing”-ben nagy elismeréssel szóltak hazánkról, ahol nem­csak Budapesten, hanem sok száz városban és községben tar­tották meg az Idősek Világnap­ját. Az ünnepi megemlékezé­sek, a települési számvetések szervezésében, megrendezésé­ben élen járt a Nyugdíjas Klu­bok és Idősek „Életet az évek­nek” Országos Szövetségének több száz klubja és a Nyugdíja­sok Országos Kamarája, a regi­onális Kamarák.- Ön, mint a világ sok orszá­gában megforduló rendező, mit tapasztal más országokban? Melyek azok a kérdések, ame­lyek az időseket foglalkoztat­ják?- Több mint harminc ország­ban jártam, s az utóbbi években sok nemzetközi konferencián is, dással tapasztalják az állami pazarlást, az egyes területeken megnyilvánuló pénzügyi nagy­vonalúságot. Ezzel is összefüggő kérdés a társadalombiztosítás bizonyta­lan pénzügyi helyzete, amely nyugtalanítja az idős embere­ket. Az Idősek Világnapja al­kalmából készülő számvetés során ismételten hangot kívá­nunk adni egy sor olyan kér­désnek, amelyek rendezése alapvetően befolyásolja a nyugdíjasok életét, közvetlenül érinti érdekeinket, érdekképvi­seleti lehetőségeinket. Ezek közül néhányat említek: Változatlanul nincs meg a nyugdíjak vásárlóértékének megőrzését szavatoló törvé­nyes garancia. Folyamatosan gondoskodni kell a nyugdíjak korábbi érték- vesztésének pótlásáról, hogy azok közelítsék és elérjék az indulásuk időpontjának vásár­lóértékét. Fedezetét a költség­mint az egyik nagy szervezet, a F.I.A.P.A. (Nyugdíjasok Szer­vezeteinek Nemzetközi Szövet­sége) Igazgatótanácsának tagja. Ilyen minőségben voltam feb­ruárban Szenegálban, és veszek részt most október elején Barce­lonában egy nagyszabású, ötna­pos konferencián. Jó néhány évvel ezelőtt köteleztem el ma­gam a nyugdíjasok érdekeinek képviselete mellett, mert több mint két évtizede, 1970 márciu­sában kezdtem el az „Életet az éveknek” című tv-műsort. így valóban van tapasztalatom bő­ven. Vannak országok, például Kanada, ahol van idősügyi mi­niszter! Az ilyen politikai, kor­mányzati magatartás természe­tesen jelentősen befolyásolja, mi történik az idősek érdeké­ben, milyen élő, folyamatos a kapcsolat az idős lakosság és a kormány, a parlament között. Az idősek életében kardinális kérdés részvételük az önkor­mányzati életben. Sok helyütt a város, a község életében nem lehet döntést hozni a Seniorok Tanácsának meghallgatása nél­kül. Az idősek házi gondozása, a nyugdíjasok egymás iránti törő­dése is természetesen mindenütt meghatározó fontosságú téma­kör, ezernyi érdekes megoldás­sal. S ehhez szorosan kapcsoló­dik a betegbiztosítás, a kórházi ellátás problémaköre. A nyugdíjasok joga a mun­kához, ennek lehetőségei - nagy érdeklődésre számot tartó téma, s éppen erről tartottam előadást a múlt évben a Davos-i nagy nemzetközi szimpózium rendezőinek felkérésére. A nyugdíjasok magányának feloldása, a nyugdíjasok klubja­inak élete, sokszínű tevékeny­vetésből kell biztosítani. Meg­oldásra váró feladat az ala­csony nyugdíjasok helyzetének javítása, a szociális keretből a nyugdíjuknak a létminimum szintjére emelése. Az egyre élesedő szociális feszültségek miatt meg kell gyorsítani a Szociális törvény megalkotá­sát. Halaszthatatlan feladat az özvegyi nyugdíjak igazságos és méltányos rendezése. A jelenlegi nyugdíjak nagy része olyan alacsony munka jövedelemhez kapcsolódik, amelyeket szerteágazó és ma­gas állami dotációk (lakbérnél, fogyasztási cikkeknél, szolgál­tatásoknál stb.)ellentételeztek. A nyugdíjasok érdekképvi­selete csak akkor érvényesülhet megfelelően, ha létre jönnek és működnek a társadalombiztosí­tási önkormányzatok. Szükség van olyan megoldásra, amely megfelelő hatáskört és szám­arányukhoz méltó képviseletet biztosít a nyugdíjasoknak. ségeik köre - mindez természe­tesen ugyancsak az időseket érintő, érdeklő téma, sok mással együtt.- Csak egy évre visszate­kintve, hogy látja a magyar nyugdíjasok helyzetét? Mi és hogyan változott az elmúlt hó­napokban?- Kétségtelenül javult a nyugdíjasok anyagi helyzete, de távolról sem oly mértékben, hogy gondjaik jelentősen csök­kentek volna, mert az infláció, a sokféle és oly magas áremelés nagy részben, sokuknál teljes mértékben elvitte azt, amit a nyugdíjemelés jelentett! A Nyugdíjasok Országos Kamará­jának jelentős szerepe volt ab­ban, hogy az áprilisi nyugdíj- emelés visszamenőleges érvé­nyű volt, januártól! Ezt például Dr. Surján László miniszter par­lamenti beszédében is megemlí­tette. Mint minden rendelet, tör­vény előkészítésében, úgy az alacsony, régen megállapított nyugdíjak úgynevezett szintre emelésében is kellő indokokkal alátámasztott javaslatokkal vet­tünk részt, írásban éppen úgy, mint a parlamenti bizottság ülé­sein. Azzal nem értünk egyet, hogy e törvény megszületése és végrehajtása - a régi nyugdíjak emelése - körül politikai kö­rökben sok helyütt a megelége­dés légköre uralkodott el. Ugyanis ez a valóban jelentős emelés sem hozta olyan hely­zetbe a nyugdíjasokat - a köz­ismert gazdasági körülmények, infláció stb. miatt - hogy súlyos gondjaiktól, mindennapi nélkü­lözéseiktől megszabadultak volna. Egyik legnagyobb probléma, hogy az oly nagymérvű áreme­lésekkel kapcsolatban a rendele­tek, törvények csak úgy általá­ban említik, hogy a legjobban rászorulókat anyagilag segíteni kell az új terhek elviselésében. De hogy ez milyen mértékű lesz, kiknek jár, s hogy az erre szükséges pénz biztosítva van-e (főleg az önkormányzatok pénzkereteiben), mindez leg­többször csak ködösen megfo­galmazott mondatokban jelenik meg. Ez a helyzet aggasztja a nyugdíjasokat. A velük kapcso­latos rendeletek, törvények megszületése, előkészítése kö­rül nagyön sok felelőtlen tájé­koztatás jelenik meg, s mindez csak fokozza bizonytalanságu­kat mindennapjaik jövőjéről. Szövetségünk eddigi tevé­kenységében is előtérben állt az érdekvédelem, az érdekkép­viselet. Erőnkhöz és lehetősé­geinkhez mérten próbáltunk megfelelni a velünk szemben támasztott követelményeknek. Feladataink megoldásához igyekeztünk támogatókat ta­lálni. Változatlanul ezt az utat kí­vánjuk követni. Tudjuk, hogy az érdekvédelem, érdekképvi­selet eredményeinek legfonto­sabb feltétele a nyugdíjasok egységes fellépése, aktivitása, kiállása saját ügyük mellett. A következő év - a közelgő választások miatt is - igencsak mozgalmasnak ígér­kezik. Minden bizonnyal ez a nyugdíjasok számára is több, kedvezőbb lehetőséget kínál. Figyelnünk kell, melyek azok a politikai erők, pártok, amelyek leginkább képviselik a nyugdí­jasok érdekeit és ezért a jö­vendő sorsunk irányítására bi­zalmat érdemelnek. Bleyer Jenő a Magyar Nyugdíjas Egyesületek Szövetségének elnöke Ünnepi rendezvények Ma, október 1-jén 10,30 óra­kor az Idősek Világnapja al­kalmából a Nyugdíjasok Pécsi Egyesülete és a Pécsi Nemzeti Színház szervezésében megte­kinthető Donizetti: Don Pas- quale című vígoperája Gregor' József főszereplésével. A főpróba előtt Bleyer Jenő,a Nyugdíjasok Pécsi Egyesületé­nek elnöke ünnepi beszédet mond. A rendezvény zártkörű, csak a nyugdíjasokat várják, a belépése díjtalan. A Nyugdíjasok Baranya Me­gyei Kamarája ma, október 1-jén délután 2 órai kezdettel Pécsett, a József Attila Műve­lődési Házban (Meszes, Korvin Ottó u.20.) rendez ünnepséget a megyei nyugdíjasai számára. Az eseményen ünnepi beszédet mond dr.Szücs József a Bara­nya Megyei Közgyűlés elnöke, dr. Páva Zsolt, Pécs Megyei Jogú Város alpolgármestere és Viola Mihály, a Nyugdíjasok Baranya Megyei Kamarájának az ügyvivője. Az ünnepség résztvevői elé a nyugdíjasok helyzetével foglal­kozó petíciót terjeszt elfoga­dásra Bojtor László, a Kamara ügyvivője. A rendezvényen közreműködnek a nyugdíjasok öntevékeny művészei. 4 Szüreti mulatság a Tettyén Hagyománnyá vált a pécsi, Xavér utcai központú Egyesített Szociális Intézmények által szervezett tettyei szüreti mulat­ság. A hat évvel ezelőtt kezdemé­nyezett összejövetelen nem csak a szociális otthon lakói, hanem az Ágoston téri Gondo­zási Központ által segített idős emberek is minden évben részt vettek, jól érezték magukat. így szinte már számítottak az idei találkozóra, amit részben az Idősek Világnapja jegyében, e héten, kedden tartottak a Tettye vendéglőben. Az időjárás is kegyeibe fo­gadta az időseket, még tartott a nyárutó, így a szabadban tar­tózkodás is kellemes élményt jelentett számukra. Az ünnepi ebéden és a szüreti játékokat is bemutató szórakoz­tató rendezvényen ezúttal is so­kan, csaknem kétszázan vettek részt. Kötelesség az idős polgárok életének jobbítása Beszélgetés Knoll Istvánnal, az országos kamara ügyvivőjével Megpihenés az Ahaligeti tó partján Fotó: Proksza L.

Next

/
Oldalképek
Tartalom