Új Dunántúli Napló, 1992. október (3. évfolyam, 271-300. szám)

1992-10-29 / 298. szám

8 aj Dunantaii napló 1992. október 29., csütörtök Ausztria országútjain Hegedű gyufásdobozban A közlekedési miniszter maga tartotta szükségesnek, hogy foglalkozzék a múlt heti katasztrófasorozattal, amely az osztrák utakon hatóránként egy halálesetet okozott. Azért ez túl sok - mondta Viktor Kiima és szomorú szégyenfoltról beszélt. Egyedül a hétvégén 31-en vesz­tették életüket közlekedési bal­eset következtében, s ha az egész hetet nézzük, a szám 50. Igaz, a hétvége hozta az első je­get az utakra, sőt, még az ala­csonyabban fekvő területeken is volt hóesés, ami kétségkívül vá­ratlanul és készületlenül érte az autósokat. A jövőben még szigorúbbak lesznek az intézkedések, még Michael és Stephanie A New York-i újszülöttek körében változatlanul a Mi­chael, illetve a Stephanie ke­resztnév áll az első helyen. Figyelemreméltó, hogy az új­szülött fiuk körében a Michael több mit két évtizede tartja ve­zető helyét, míg a lányoknál a Stephanie három éve került az élre. A fiú neveknél a Michael után a következő kilenc: Chri­stopher, Jonathan, Anthony, Jo­seph, Daniel, David, Matthew, Kevin és John. A lányoknál Stephanie után következik: Ashley, Jessica, Amanda, Samantha, Jennifer, Nicole, Michelle, Melissa és Christina. Albert Schweitzer papagája A világhírű őserdei orvos, Albert Schweitzer hőn szeretett papagája Schaggo, életének 40. évében váratlanul elhunyt Svájcban, a Jura kanton egyik falvában. Schweitzer 1951-ben adta át őt gondozásra egy svájci családnak. Egészen 1965-ben bekövetkezett haláláig rendsze­resen érdeklődött sorsának ala­kulása iránt. Schaggo igazi nyelvzseni volt. Nemcsak a franciát és a svájci tájszólást be­szélte, hanem folyékonyan ri- koltozott egy csomó afrikai nyelven is. A szürke papagáj most mélyhűtőben várja, hogy szakszerűen kitömjék. Sorsának beteljesedéseként még egy gyermekkönyvben is megörökí­tik. kíméletlenebbül próbálják be­tartatni a sebességkorlátozási előírásokat - ígéri a miniszter, s feltehetően maga is tudja: a si­ker nem olyan biztos. A másik probléma, amelyre gyakran hív­ják fel a figyelmet az osztrák közlekedési szakemberek, hogy az autósok közül sokan nem használják a biztonsági övét, ami súlyosbíthatja az egy-egy balesetnél elszenvedett sérülé­seket. Van egy másik aggasztó jelen­ség is az osztrák utakon: szapo­rodik a forgalommal szembe­A dél-európai vizeken ringó pompás jachtokból nyárvégi végkiárusítást lehetne rendezni. Pang a hajópiac, s ez még a hí­res úszójárművek áraira is ki­hat. Ez alól még a „Christina” - Aristoteles Onassis, dúsgazdag hajózási vállalkozó egykori kedvence - sem kivétel. A 49 éve készült, 107 méte­res úszó csoda, amelyet 1952-ben a világ hetedik legna­gyobb jachtjává építettek át, partra vetett bálnaként árválko­dik a görög Pireus kikötőjében. Hiába vendégeskedtek rajta ko­rábban államfők és ünnepelt vi­lágsztárok, még a legutóbbi ár­verésen sem akadt olyan, aki legalább a 300 millió forintnyi kikiáltási összeget megadta volna érte. A hajó jelenlegi tu­lajdonosa, a görög állam nem tehet mást, mint hogy remény­kedik: szeptemberben talán jobb szelek fújnak és végre tú­ladhatnak a luxusjachton. Ha továbbra is ilyen nyomottak száguldó autósok száma. Ezek az „ámok-autósok” mindig ria­dalmat keltenek, és nagyon gyakran balesetet okoznak, nem csak úgy, hogy ők maguk üt­köznek, hanem amikor a közle­kedési híreket soronkívül be­mondó - és azért az utakon a legtöbb autós által hallgatott - Ö-3 figyelmeztet: vigyázat, ezen és ezen az útszakaszon ámok-autósra kell számítani. A hírt halló vezető pulzusa szapo­rább lesz, görcsösen markolja a kormányt, és nem ritka, hogy - miközben maga nem is találko­lesznek az árak, a görög pénz­ügyi tárca bőrén csattan a do­log. Az „Argos” névre átkeresz­telt hullámszelő fenntartása évente 700 millió forintnak megfelelő összeget emészt fel. Az Onassis-hajóért két éve még egymilliárd forintnak megfelelő összeget kértek - hiába. Robert Maxwell sajtómágnás egykori hajója, az 55 méteres „Lady Ghislaine” nehezen és jóval áron alul kelt el. Az erede­tileg 2 milliárd 250 millió forin­tért Adnan Kashogi arab fegy­verkereskedő testvérétől vásá­rolt úszó kacsaláb, amelynek fedélzetéről gazdája a Ka­nári-szigeteknél a tengerbe esett és megfulladt, most az eredeti vételárnak a felét sem éri: csak egy milliárdot hozott. A hajó új egyiptomi tulajdonosa jól járt vele. Kashogi kedvencét, a „Na- bila” nevű, 86 méteres vízijár­művet, amelyet öt éve Donald Trump ismert amerikai milliár­zik a szembejövővel - balesettel végződik felindulása. Olyan feltűnően elszaporod­tak ezek az esetek, hogy a közlekedésiek szimpó­ziumot rendeztek az okok felku­tatására és a megelőzés módsze­reinek kidolgozására. Elsőrendű intelem: ne veszítse el a fejét. És főként ne tegyen úgy, mint az egyszeri autós (vicc? igaz?), aki a rádióban hallva, hogy egy gépkocsi a forgalommal szembe halad, így kiáltott fel: „Egy?? Száz...” dós még 4 milliárd 300 millió forintnyi összegért vett meg, most negyedik tulajdonosa át­számítva 1,5 milliárd forintért adta tovább. A legújabban „Kingdom” nevet viselő jármű­vet egy holland kikötőben újít­ják fel. Az év eleje óta csak 20 darab 35 méteresnél nagyobb jachttól sikerült gazdáiknak megvál­niuk. Közülük is a legtöbbet - átszámítva 1 milliárd 650 mil­liót - egy 54 méteres jachtért fi­zettek, bár a tulajdonos eredeti­leg ezért is másfélszer annyit szeretett volna kapni. A hajó-leértékelés során a legke­vésbé kelendő a Krupp-cégnél 1936-ban gyártott „Rózsalo­vag” volt: a 66 méteresért mindössze 90 millió forintnak megfelelő árat tett le valaki. Igaza lehet a görög bölcsek­nek: „Mindig tudni kell, mikor vegyünk hajót és mikor éri meg túladni rajta. A közben eltelt idő jelentéktelen.” Igazán nincs abban semmi különös, ha egy magyar nevű osztrák ismert magyar nótát ját­szik el hegedűjén a bécsi Grin­zing egyik nevezetes borozójá­ban. Még az sem feltűnő, hogy játékának nagy közönsége van. Ám, ha a jól hallható és téved- hetetlenül hegedűre emlékez­tető hang ellenére a hangszerből csak a vonó látható - nos, az már furcsa. Pedig ez történt. Gergely W. Szűcs 30. születésnapját Guin- ness-rekorddal ünnepelte: a hangszer, amelyen a „Szép asz- szonynak kurizálok” kezdetű dalt eljátszotta, 3,3 cm nagy­ságú volt. A bemutató, amelyet mellesleg jóelőre beharangoz­tak, s szerepelt az aznapi kultu­rális programajánlatok között is, sikeres volt, a dallam határo­zottan felismerhetőre sikeredett, Eddig jobbára csak a kismé­retű teherautók, szolgálati jár­művek „villamosításával” fog­lalkoztak a japán autógyártók. Most a Toyota és a Nissan is bejelentette, hogy rövidesen beindítja az elektromos sze­mélyautók sorozatgyártását, főként hivatalok keresletére számítva. Mindkét autógyár nagymé­retű luxusautóit, a Toyota a Köztudott, hogy a franciák szinte minden nyáron új hobby- nak hódolnak. Ezúttal az ősökre vadásznak. Harminc évvel ez­előtt az egész országban mind­össze 200 profi őskutató léte­zett. Ma csupán Rheimstől keletre háromszázötvennél több hivata­losan nyilvántartott egyesület és klub foglalkozik őskutatással, s mindegyiknek többezer tagja van. „A nemességnek és az elitnek a gettóból történt kitörése óta elevenedett meg az új őskuta­tás” - jegyezte meg a „Figaro” című magazin. „A genealógia glasznosztyáról” beszélt a tör­ténész Joseph Valynseele, aki 85 mai híresség családi levéltá­rát kutatta át és kiadta a család­fakutatók „bibliáinak” egyikét. ahogyan ezt a zsűri megállapí­totta, a rekord tehát érvényes. A produkciónak megadták a módját. Nem mindjárt a csöpp hegedűvel kezdődött, hanem egy sokkal de sokkal nagyob- bahSzűcs először egy 16,5 cm-es hegedűn játszott, majd következett egy 13,5 centis, és utána az eddigi legkisebb, a 11,5 centis. „Ez a kedvencem - mondta az est ünnepeltje, - Pa­ganini kedvenc hangszerének másolata. 15 évvel ezelőtt vet­tem egy bolhapiacon, már akkor 20 ezer schillingbe került, de oda nem adnám a tízszereséért sem”. A legkisebbet, a 3,3 centist a svájci Cornelius Schneider ké­szítette, mégpedig egy hónapon át, napi négy órát dolgozott rajta. Olyan pici, hogy éppen- csak megfogható két ujjal. Crown Ajestat, a Nissan a Glo­ria és a Cedric típusát alakítja át elektromos autóvá. Ezek a nagyobb méretű kocsik ele­gendő helyet biztosítanak a sok, meglehetősen terjedelmes akkumulátor számára. Mindkét autógyár azt ígéri, hogy autója egy feltöltéssel - 40 kilométer/órás átlagsebes­séggel - 140 kilométernyi út megtételére alkalmas. Az új jelenségről szólva, Jean Favier, a párizsi székhelyű „Ar­chives de France” vezérigazga­tója úgy vélekedett, hogy az ős­kutatás nem menekülés a jelen­ből, hanem az önfelismerés egyik útja. Az őskutatás technikai úttö­rői a hatvanas években a mor­monok voltak, akik világszerte mikrofilmezték születési anya­könyvi kivonataikat, hogy ősei­ket azonosítani és utólag meg­keresztelni tudják. Ezt a példát követve, a fran­cia őskutatók most azt tervezik, hogy mintegy 40 000 egyház- község anyagának feldolgozá­sával néhány éven belül elérhe­tik, hogy komputer segítségével bárki rövid idő alatt akár évszá­zadokra visszamenőleg is meg­kereshesse őseit. Szászi Júlia Robert Maxwell Lady Ghislaine-je Pazar jachtok - olcsó áron Elektromos személyautók Ősökre vadásznak Öböl­fejlemény: Irak perel Irak pert indít mindazon külföldi bankok és más pénzügyi intézetek ellen, amelyek az Öböl-háború so­rán külföldön befagyasztott bagdadi betéteket az ENSZ rendelkezésére bocsátják. Az iraki olajipari miniszter egy sajtóértekezleten kije­lentette: „hatalmas veszte­ségek érik” azokat a banko­kat, amelyek teljesítik az erre vonatkozó BT-határo- zatot. A Biztonsági Tanács a múlt héten döntött úgy, hogy Irak külföldön elhe­lyezett, egymilliárd dollárra becsült olajpénzeit a Kuvait elleni iraki agresszió nyo­mán felmerült kártérítési igényekre, valamint az iraki tömegpusztító fegyverek ENSZ-irányítással zajló fel­számolásának költségére kell fordítani. Autóforgalomtól néha meg­zavart sivatagi csend honol Egyiptom földközi-tengerparti országútja mentén. Ott, ahol fél évszázaddal ezelőtt október 23. és november 4. között dúlt kíméletlen csata, El-Alamein- nél, amely a második világhá­ború egyik fordulópontja volt. Montgomery tábornok veze­tésével a brit és szövetséges csapatok megállították Rom­mel német katonáinak, és a ve­lük együtt harcoló olaszoknak az előrenyomulását. A csata óta itt uralkodó csend azonban nem ígérkezik örökkévalónak: Alexandria felől megállíthatlanul közeleg a luxusszállodák, turistafalvak sora - az idegenforgalom im­már Egyiptom első számú de­vizaforrása lévén nem hever­het parlagon a festőién vad vi­dék. A tengerparttól dél felé elterülő szárazföld gazdasági hasznosításának azonban mindmáig útját állja a történe­lem, közelebbről az, hogy a harcok során telepített aknák semlegesítése nem történt meg hiánytalanul. A beduinok kö­zött időnként napjainkban is szedik áldozataikat a homok­ban elrejtett robbanószerkeze­tek. Az egyszerűen angolnak nevezett - valójában nemzet- közösségi - és távolabb, az út tengerarti oldalán a német, il­letve az olasz temető emlékez­tet az 1942-ben történtekre, arra, hogy a Líbiából kikerge­tett brit hadseregnek az egyip­tomi Alexandriától mintegy 100 kilométerre véres csata árán sikerült megfékeznie a német győzelemsorozatot. Az emlékünnepséget évente váltakozva szervezik a csatá­ban részt vett nemzetek, az idei ceremónia megrendezése a németeknek jutott, így a va­sárnapi szertartásnak a sárga kövekből épített, erőd küllemű német temető adott helyszínt, ahol az egykori német biroda­lom tartományait jelző szarko­fágok szolgálnak az elesett ka­tonák szimbolikus sírjául. A kerek évforduló Nagy- Britanniából, Görögországból és Franciaországból (az Idegen Légió katonái is kivették ré­szüket a harcból) kormányfő vezette küldöttséget késztetett a megjelenésre. A német kor­mány, őrizve a ceremónia poli­tikamentességének hagyomá­nyát, ezúttal sem képviseltette magát kancellárjával, beérte a tudományügyi miniszter el­küldésével. Több ezren jöttek el a csata veteránjai közül, hogy itt emlékezzenek elesett társaikra - a szövetségesek ol­dalán mintegy 30 ezer, a ten­gelyhatalmak részéről mintegy 15 ezer katonára. Az öldöklő csata emlékeit katonai múzeum is őrzi. Udva­rán a kétoldalról bevetett más­fél ezer harckocsi és ugyan­ennyi ágyú néhány épen ma­radt példánya, bent a csatát áb­rázoló terepasztal, Rommel, a „Sivatagi róka” és a helyi be­duinok vezetőjének találko­zója életnagyságú, korabeli öl­tözéket viselő bábukkal ábrá­zolva, könnyű fegyverek, egyenruhák, fényképek. * El-Alamein egy kevés ma­gyar emléket is őriz. Az angol temető végeláthatatlan sírkö­vei közül háromra magyar név van felvésve, a múzeum egyik tablóján pedig fényképen lát­ható Almásy László gróf, aki egy kicsit földrajztudós, egy kicsit régész, s egy kicsit né­met kém volt. Rákos György Gyilkosság Fogadásból gyilkolt meg egy fiatal csendőrt Korzikán egy 26 éves pincér. A csendőrök bravúros nyomo­zással nem egészen három hét alatt leplezték le a gyil­kost és két társát. A körzeti csendőrség szeptember 20-án éjszaka kapott telefonbejelentést ar­ról, hogy a dél-korzikai Zonza településen tűz ütött ki. Azonnal a helyszínre in­dult egy járőr. Amikor Fab- rice Aufort tiszthelyettes ki­lépett gépkocsijából, halálos lövés érte. A tettesek eltűn­tek, az esetnek nem voltak szemtanúi, s a helyszínen is alig találtak nyomot. A nyomozás megállapította: a falu egyik báljában három férfi, a bártulajdonos, egy pincér és annak homosze­xuális élettársa fogadott ab­ban, hogy mer-e bármelyi­kük lőni egy csendőrre. A pincér vállalkozott erre, ba­rátja pedig a fegyvert adta hozzá. Ötven évvei később El-Alamein

Next

/
Oldalképek
Tartalom