Új Dunántúli Napló, 1992. október (3. évfolyam, 271-300. szám)

1992-10-15 / 285. szám

1992. október 15., csütörtök üj Dunántúli napló 7 Ha a Mária utca 9. az önkormányzat tulajdonába kerül Angol—amerikai információs és kulturális központ Pécsett Az épület felújítása is megoldódik, a Bányászati Múzeum is fennmarad A Bányászati Múzeum egy részlete Läufer László felvételei A pécsi Harmadik Színház terveiből Siker és munka A „Foundation for English- American Culture” elneve­zésű alapítvány angol-ameri­kai információs és kulturális központot tervez létesíteni Pé­csett, de nem csak a város, hanem a dél-dunántúli régió számára is. A tervezett intézet az angol nyelv, a brit és ame­rikai kultúra, a különböző tí­pusú és szintű kapcsolatok iránt jelentkező és mindin­kább növekvő igények kielégí­téséhez nyújtana teret. A Pécs Önkormányzata által is felka­rolt szándékot mind a Magyar Külügyminisztérium - sze­mély szerint Jeszenszky Géza külügyminiszter - , mind a budapesti brit és amerikai nagykövetség nagy rokon- szenvvel pártfogolja. Nagyon sokrétegűnek ígér­keznek a tervezett központ funkciói. így például adatbázi­son alapuló információs, szol­gáltató rendszerként is mű­ködne, amely a városban és a régióban lévő intézmények és magánszemélyek angol nyel­voktatását, a brit és az amerikai kultúrával kapcsolatos oktatás, az üzleti és menedzserképzést segítene megoldani. Angol­nyelvű szakkönyvtárt működ­tetne intézménynek, magán- személyek - például diákok, ta­nárok -, valamint az angol ko­lónia tagjai számára. Ez könyv­tári rendszer az elképzelések szerint kapcsolatban állna a je­lenleg kiépülő egyetemi, illetve városi számítógépes hálózattal, de várható a nemzetközi könyv­tárközi kölcsönzés bevezetése is. Helyet adna a központ a kü­lönböző magyar és külföldi in­tézmények és alapítványok képviseleti irodáinak; idegeny- nyelvű könyvesboltot is magá­ban foglalna a jelleghez kapcso­lódó különféle szolgáltatások­kal, mint például könyvaukciók, másolás, gyors külföldi könyv- rendelés. Az angol általános és speciális nyelvkurzusokon túl - üzleti és kereskedelmi nyelv - számítógépes és szövegszer­kesztési alapismereteket is ok­tatnának. Az intézmény profiljába tar­tozna rendezvények, tárgyalá­sok, konferenciák szervezése és lebonyolítása, cserekapcsolatok és utazási lehetőségek felkuta­tása, szervezése angol nyelvű országokba. S nem utolsó sor­ban az angol nyelvet használók számára rendszeres találkozási lehetőségeket biztosítana a köz­pont, e klubformát előadások­kal, kulturális rendezvényekkel gazdagítva. Mint látható igazán sokféle funkciónak adna helyet és teret a központ, ám egyelőre magá­nak az intézményeknek sincs helye, csak a bejegyzett alapít­vány létezik. Ez a gond sajáto­san kapcsolódik össze a Me­cseki Szénbányák felszámolási eljárásával, a vállalat gondjai­val, hajdani Mária (Déryné) ut­cai székházának sorsával, illető­leg a Mecseki Bányászati Mú­zeumnak is helyet adó épület felújításával. A vállalat értékesíteni kí­vánja a Mária utca 9. szám alatti hajdani székházát. Az ingatlan eladásáról folytak is tárgyalások a Mecseki Szénbányák és a „Foundation for English-Ame- rican Culture” alapítvánnyal, amelynek képviselői a városi önkormányzat vezetését is megkeresték a központ támoga­tása érdekében. Új fejlemény, hogy a közel­múltban Pécs Közgyűlése hatá­rozatban foglalt állást arról, hogy támogatja a központ létre­hozását, s elhelyezésének meg­oldására felhatalmazta dr. Páva Zsolt alpolgármestert: kezde­ményezze a Mária utca 9. számú épület megvásárlását az önkormányzat számára. A köz­gyűlés ezzel a következő tervet hagyta jóvá: amennyiben az in­gatlan az önkormányzat birto­kába kerül, ez az épület lesz az információs és kulturális köz­pont székháza; az önkormány­zat együttműködési megállapo­dást köt az alapítvánnyal, amely támogatói segítségével vállalja az épület felújítását. (A támoga­tók közül a BAT Pécsi Dohány­gyár Kft. máris tett ígéretet az ingatlan teljes felújítására és be­rendezésére - legalább is a köz­gyűlésen ez az információ is el­hangzott.) Ezt az elhatározását az ön- kormányzat annak mérlegelé­sével hozta, hogy legalább két fontos cél megvalósítását kap­csolhatta így össze szerencsés­nek ígérkező módon: a város számára kulturális, politikai és gazdasági okból egyaránt fon­tosnak ítélt intézmény létreho­zásának támogatását és egy je­lentős belvárosi ingatlan felújí­tásának nem kevéssé költséges­nek ígérkező ügyét. A „legalább két cél” azonban tulajdonképpen három - lega­lább is belátható ideig feltehe­tően az lesz - , hiszen ebben „csomagtervben” helyet kapott a Mecseki Bányászati Múzeum fennmaradásának kérdése is. A megvásárlásra kiszemelt Mária utcai ingatlan mintegy egyhar- mad részét foglalja el jelenleg a múzeum. Az épület értékesítése - más elhelyezési lehetőségek hiányában egyelőre - csak a múzeum változatlan meghagyá­sával képzelhető el. Amikor a közgyűlés az ingat­lanvásárlásra vonatkozó elkép­zelést jóváhagyta, egyben meg­erősítette azt az értékelést és helyzetelemzést is, amely sze­rint az önkormányzatnak - a re­alitások határain belül - segíte­nie kell a Mecseki Bányászati Múzeum fennmaradását. Mint ahogy indoklásul az előteijesz- tésben szerepel: „Pécs történe­tének, igen jelentős részét, gaz­daságának alapvető pillérét je­lentette a bányászat. A város szellemisége megköveteli, hogy a bányászat története dokumen­tált legyen és lehetőséget kell biztosítani az állampolgárok­nak és az ide látogató külföldi­eknek a bányászat történetének megismerésére D. I. Két fontos dolgot minden­képpen meg kell említeni, ha a Harmadik Színházról (és a Ság- vári Művelődési Házról) beszé­lünk. Az egyik az, hogy sikere­sek. A másik meg, hogy valami újba vágtak bele. Mindkettőről Vincze Jánost kérdeztem.-A mienk egy új szereppel bíró kulturális intézmény. Az önkormányzat vállalt minket, s a művelődési házzal együtt a Harmadik Színházat. Miközben elveszítettük az épületünk felét, azon gondolkodtunk, hogyan tovább. Semmi szokványost nem akarunk csinálni, tág teret ölel fel a kínálat is. Szerdán és szombaton vannak vetítések, s a műsorkínálatba belefér Antoni­oni, Scorsese éppúgy, mint az Egy nehéz nap éjszakája, vagy a Halászkirály legendája. Muszáj volt túllépni a megkeményedett struktúrán. Át kell tudni ma­gunkat alakítani folyton-foly- vást, leülni nem szabad. De mindenképpen próbáljuk az ér­téket védeni, filmben és szín­házban egyaránt.- Befogadószínházként is működik a ház. Kiket látunk?- A legkorábbi produkció a Veszprémi Petőfi Színház ven­dégjátéka lesz, két igen érdekes egyfelvonásossal jönnek. Októ­ber 26-án este 7-kor lépnek fel. Nem nagyon ismert Pirandello: Egy, senki, százezer darabja, s még kevésbé az Buzatti: Otthon egyedül című műve. A rendező Paál István. Érdekesség lesz 31-én a Moersi Kastélyszínház, a Schloss Theater vendégjátéka. Szerintem igazi csemege lesz, német nyelven. A komédia címe: Frank & Stein. Ezek az előadások bérleten kívüliek, de a befogadó színházi bérletben 5 másik szerepel.- Milyen szempontok szerint történt a válogatás?-Olyan előadásokat és ren­dezőket hívtam, akikben hiszek. Októberben befejeződik an­nak a nagyszabású felújításnak az első üteme, amely nyomán szinte új és korszerű épületté változik a Bólyi Német Nemze­tiségi Diákotthon. Legelőször a konyha válto­zott meg, amely szeptembertől már üzemel. Minden közegész­ségügyi előírásnak megfele­lően, a szükséges főző eszkö­zökkel feleszerelve, napi 300 adag étel előállítására alkalmas. A felújítás következő fázisa­ként az olajtüzelésről gázra áll­tak át, megszépítették az épület Tartalmi oldalról az a fontos számomra, hogy az előadás tük­röt tartson, amelybe bele kell nézni, akár sírás, akár nevetés ennek a vége. A formai rész tág, a hagyományos megoldások mellett helye van a mozgász- színháznak, a táncszínháznak is például. Vendégelőadásokat ré­gebben is befogadtunk, de nem volt rá elég pénzünk. Most pá­lyázati úton szedtük össze a rá- valót. Az előadások a követke­zők: a Szentivánéji álom az bu­dapesti Arvisura Színházi Tár­saságtól, Schwajda Himnusza, Taub János rendezésében, Cseh Tamás új önálló estje, a nyír­egyházi Móricz Zsigmond Színház Cyranója, a szolnoki Szigligeti Színház Beckett-da- rabja, a Godot-ra várva, és Pin­ter A gondok című darabja.-A rendező Vincze János, a produkció a veszprémi Petőfi Színházé...- Igen, most rendezem náluk, de 10-15 alkalomra feltétlenül átjövünk ide, Pécsre is vele.- Tudom, hogy továbbra is lesz „utazó publikum". De mi van a Harmadik Színház saját produkcióival?- Készülünk a Halleluja fel­újítására. Úgy néz ki, hogy Bu­dapesten is játszhatjuk. Ä Ta­lálkozást is felújítjuk, a hely is megvan, az Egyetemi Színpad. Szeretnénk a Szélkiáltóval kö­zösen elkészíteni Aucasin és Nicolette történetét, ez egy ó- francia széphistória.- Zárásképpen egy picit szól­junk azért a sikerekről is, hiszen a Halleluja például idén egy­szerűen aratott.- így van. Bár talán kicsit ké­sőn jött az elismerés ... Vol­tunk nehezebb helyzetben is, akkor elkelt volna. Áz azonban mindenképpen fontos a szá­munkra, hogy ezek szakmai el­ismerések, s az ilyesminek sú­lya van. külső homlokzatát, jelenleg pe­dig a magastető zsindelyezése folyik, amit októberben szeret­nének befejezni. A tervek sze­rint a magastető alkalmas a be­építésre és a bólyiak szándéka szerint ez hamarosan meg is tör­ténik. Több baranyai gyermeknek szeretnének diákotthoni elhe­lyezést biztosítani. Jelenleg hatvan gyermek lakik az ott­honban. Ha a tetőtér beépítés megva­lósul, újabb 24 gyermeknek tudnak helyet adni. A Mária utca 9. számú épület Megújul a bólyi diákotthon További 24 gyereknek tudnak helyet adni Pécsett épületenként meghatározható a hőfelhasználás A multik Kelet-Európára figyelnek (London) A nyugati multina­cionális vállalatok a politikai gondok növekedése ellenére fenntartják befektetéseik ütemét a kelet-európai országokban és a volt Szovjetunióban, és több­ségük úgy véli, hogy Magyaror­szágon a legegyszerűbb a beru­házási eljárás - ez derül ki az osztrák Creditanstalt Bankház és a londoni Economist Intelli­gence Unit felméréséből, ame­lyet a Financial Times ismerte­tett. Noha egyes országokban nőnek a politikai aggodalmak, a befektetők 54 százaléka vála­szolta, hogy növeli befektetéseit Kelet-Európábán. A cégek 17 százaléka azonban csökkenti beruházásai eredeti szintjét, fő­ként a volt Szovjetunióban és Jugoszláviában. A hűvös idő közeledtével las­san a fűtési szezon is bekö­szönt, műszaki szempontból minden készen áll a rendszer beindítására.- A szokásos éves hálózat­karbantartási munkákat minden érintett településen - Pécsett, Komlón, Mohácson, Siklóson, Szigetváron és Szentlőrincen elvégezte a távfűtő vállalat. Adottak a fűtés biztonságos be­indításához szükséges műszaki feltételek, elvégeztük az épüle­ten belüli és kívüli veze­ték-meghibásodások kijavítását - mondja Hanyecz László, a PÉTÁV főmérnöke. - Vidéken kitisztítottuk a kazánokat, felül­vizsgáltuk a szerelvényeket, a szivattyúkat, gyakorlatilag bármikor beindíthatjuk a fűtést. Pécsett a karbantartási munkák­kal párhuzamosan felszereltük a hőfogadókban a hőmennyiség- mérőket. A szereléshez le kel­lett engedni a fűtővizet az épü­letek csőrendszeréből. Ezeket az elmúlt napokban ismét feltöl- töttük. Sajnos, több épületbe, különösen a Siklósi városrész­ben nem tudnak a szerelők be­jutni a folyosóra vagy az alag­sorba, hogy a rendszert feltölt­sék és légtelenítést elvégezzék. A Belvárosban és Uránvárosban még rosszabb a helyzet, mert ott a lakásokban is el kell végezni ezeket a munkákat. Az érvényben lévő kormány- rendelet szerint nem változott a fűtési idény dátuma - október 15-től április 15-ig -, azonban változott a fűtési időszak keze­lése. .- Korábban előírták a fűtés időtartamát, a minimális hő­mérsékletet, egyebeket. Ezek a szigorú megkötések változtak. Ha megkeres bennünket egy épület közös képviselője és el­mondja a lakók igényét a fűtés­sel kapcsolatban, mindenben ál­lunk rendelkezésükre. Ez je­lentheti akár azt is, hogy az egyik épületben csak november 1-től fűtsünk, 20 Celsius fokot biztosítva, a másikban viszont már október 1-től 24 Celsius fokot biztosítva. Ennek lehető­ségét teremti meg a mérésen alapuló elszámolás. A vállalat álta], üzemeltetett, hőközpon­tokban már 1990. január 1-jétől megteremtettük a mérés szerinti elszámolás feltételeit. Tudjuk mérni az összes hőmyennyisé- get és vagy a fűtésre, vagy a használati melegvízhez használt hőmennyiséget. A mérés prob­lémája ott jelentkezett, hogy Pécsett csak a lakóépületek egyharmadánál van közvetlen hőközpont, míg a többinél egy hőközponthoz 3-15 épület tar­tozik. Az elmúlt két évben azon dolgoztunk, hogy az épületek hőfogadóiban (ez mindenhol van) megoldjuk a hőközpon­tokból érkező hőmennyiség mé­rését. Ezzel lehetővé vált, hogy a hőközpontban mért összes hőmennyiséget a hőfogadókban mértek alapján szétosszuk épü­letenkénti mennyiségekre. így Pécsett minden épület fűtési hő­fogyasztása egyenként megha­tározható. A használati meleg­víznél, ahol lehetővé teszi a hő­fogadó kialakítása, ott mérőt szereltünk az előre- és a visz- szamenő vezetékekre, a két mé­rés különbségéből kiszámolható a fogyasztás. Nem ilyen egy­szerű a helyzet a Siklósi és a Nagyárpádi városrészben, ahol közműalagút van. Ezeken a he­lyeken némi átalakítás után le­het beszerelni a mérőket. Ebben az esetben a mérőt biztosítja a PÉTÁV, viszont a hálózatátala­kítási költségeket a lakóknak, vagy a tulajdonosnak kellene fi­zetnie. Idén februártól a távhőszol­gáltatás, mint alapellátási köte­lezettség az önkormányzatok hatáskörébe került az áljóváha­gyással együtt. Szintén rendelet határozta meg, hogy a hőfoga­dókban idén október 15-ig fel kell szerelnie a szolgálató válla­latoknak a hőmennyiségmérő­ket. A kormányzat azonban nem biztosított erre a célra külön pénzügyi fedezetet, ezért nem vonható felelősségre a PÉTÁV, hogy a megye más településein nem végezte el ezeket a munká­kat. Hajdú Zsolt

Next

/
Oldalképek
Tartalom