Új Dunántúli Napló, 1992. szeptember (3. évfolyam, 241-270. szám)

1992-09-07 / 247. szám

1992. szeptember 7., hétfő üj Dunántúlt napló 7 Iráni olaj T adzsikisztánnak Információ-első kézből Irán 300 ezer tonnányi kőola­jat ajánlott föl Tádzsikisztánnak térítésmentesen, hogy segítsen megoldani a volt szovjet köztár­saságot sújtó súlyos üzem- anyaghiányt - közölte kedden Irán tádzsikisztáni nagykövete. A diplomata a döntés bejelenté­sekor elmondta, hogy az ener­giaválság részlegesen már a tá- dzsik főváros, Dusanbe tömeg- közlekedését is megbénította. Tajvani számítógépek orvosoknak A magyar egészségügy in­formatikai rendszerének fejlesz­téséhez 85 millió USD összegű, kedvező kamatozású,hosszú távú hitelt ajánlott fel az Acer Incorporated tajvani cég és a mögötte álló szintén tajvani EXIM Bank. A hitel a háziorvosok számí­tógéppel való felszerelésére, re­gionális illetve megyei adat­központok létrehozására, az or­vosok, a kórházak, a társada­lombiztosítás országos rend­szerben való összekapcsolására lenne fordítható. Aleko-kat a Merkúrtól Korszerű és olcsó családi autó értékesítéséről írt alá meg­állapodást a Merkur és a Berti- nus Kft. Mint azt a forgalmazók állít­ják: az Aleko típusú személy- gépkocsi egy átlag magyar csa­lád minden igényét kielégíti. Az autó minden tekintetben megfe­lel az európai normáknak, tudja mindazt, amit egy középkategó­riájú autónak tudnia kell. Az Alekot egy modem, katalizátor­ral felszerelt Lada 1600-as mo­tor hajtja. A 409 ezer forintos bruttó áron megvásárolható gépkocsik átvételére a Merkur fővárosi és vidéki telepein egy­aránt lehetőség van. Sarkára áll a budapesti rendőrség Beiktatták hivatalába és ez­redessé léptették elő a budapesti rendőr-főkapitány bűnügyi he­lyettesét, Lázár János alezre­dest. Kacziba Antal rövid be­szédében elmondta: vissza kell szorítani az elszaporodott gép­kocsilopások, illetve betörések, rablások számát. Kijelentette azt is: amennyiben a bőrfejűek vezetőivel folytatott megbeszé­lések nem vezetnek ered­ményre, akkor a rendőrség a jö­vőben aktívabban lép fel az erő­szakos rendbontók ellen. RT lesz a Hungaro- camion Az első félévben nyere­ségesen működő Hungaro- camion benyújtotta átalaku­lási tervét az Állami Va­gyonügynökséghez, amely várhatóan a napokban dönt a kérdésben. A terv szerint július l-étől visszamenőleg részvénytársasági formában működne a cég. Az állami tulajdon aránya az Rt.-ben 25 százalék, plusz egy rész­vény lesz. A privatizáció egy, másfél évig húzódik majd el. Magzatvédelmi törvény készül Mint köztudott, az Alkot­mánybíróság 1992. december 31-ével hatályon kívül he­lyezte a terhességmegszakí­tással kapcsolatos eddigi ren­delkezéseket, ebből követke­zően az országgyűlésnek még az idén meg kell hoznia a szükséges új szabályokat. A kormány legutóbbi ülésén megtárgyalta és elfogadta az illetékes tárca törvényjavasla­tát és azt országgyűlési vitára alkalmasnak találta. Dr. Sur­ján László népjóléti miniszter ismertette a törvénytervezet legfontosabb jellemzőit.- A köztudatban három nézet alakult ki a terhességmegszakí­tást illetően. Az első az úgyne­vezett liberális álláspont, ame­lyik a nő alanyi jogának tekinti ezt a kérdést, a másik a magzat jogát helyezi előtérbe, ez a kon­zervatív nézet. A harmadik fel­fogást támogatják a legtöbben: e szerint a két álláspont között harmóniát kell teremteni. A kormány ezúttal nem a terhes­ségmegszakításról terjeszt be törvényjavaslatot, hanem a magzatvédelemről, amelynek speciális esete, megengedő fe­jezete foglalkozik a terhesség­megszakítással. Eddig is mun­kajogi és egyéb védelem illette meg a terhes nőket, ezek a sza­bályok - tekintettel a magzat védelmére - ezután is megma­radnak és fenntartjuk a terhes­gondozás jól kialakult rendsze­rét is. Vannak persze a tervezet­ben új vonások is: a gyermek- szüléssel kapcsolatban a szociá­lis csomag eddig csak az anya­sági segélyt ismerte, amelyet a szülés alkalmával lehetett meg­kapni. Ezt az úgynevezett vá­randósági pótlékkal váltanánk ki, amelyik már a negyedik hó­naptól megilletné a leendő kis­mamákat. A pótlék összege megegyezne a családi pótlék mindenkori összegével. Ez a pénz kétszer akkora juttatás - hat hónapra elosztva - mint amennyit eddig az egyszeri se­gély jelentett. Ä törvényt két változatban nyújtjuk be: egy szigorúbb és egy liberálisabb változatot. A kettő között számos közös vo­nás van: a preambulumban pél dául kimondják, hogy a fogan­tatással kezdődő magzati élet védendő, s a terhesség megsza­kítása nem születésszabályozási és nem is népességpolitikai esz­köz. Szakmailag ugyanis nem hiszünk abban, hogy több gyermek születne, ha az abor­tuszt nem tiltanák. Az „A” változat lehetővé tenné a terhesség megszakítá­sát, ha az anya életét a terhes­ség, vagy a szülés veszélyezteti, ha a magzatnak az élettel össze nem egyeztethető rendellenes­sége van, illetve ha a terhesség bűncselekmény következmé­nye. A „B” változat ugyaneze­ket kicsit másként fogalmazza: nemcsak az anya életének, ha­nem már egészségének veszé­lyeztetése esetén is indokoltnak tekinti az orvosi beavatkozást. A magzati életnél a súlyos káro­sodást is mérlegelendő szem­pontként fogadja el,és valamely bűncselekmény természetesen ebben a változatban is a terhes­ségmegszakítás oka lehet. En­nek a változatnak lényegi kü­lönbsége, hogy ha a gyermek megszületése a családban vál­ságot, a nő életében törést okozhat, elfogadja az abortusz jogosságát. A korábbi bürokratikus eljá­rással szemben egy olyan ta­nácsadó szolgálatot kívánunk létrehozni, amelyik alkalmas a nemkivánt terhességgel együtt­járó lelki kriziskezelésére is. A törvény előírná, hogy a műtétet leghamarabb a tanácsadást kö­vető harmadik napon lehet el­végezni, gondolkodási időt, megfontolási lehetőséget bizto­sítva ezzel az érintetteknek. Szeretnénk, ha elfogadná a par­lament azt a passzust, amelyik a lehetőségekhez képest bevonná az eljárásba az apát is, szorgal­mazná a bizottsági beszélgeté­sen a megjelenését. Szeretnénk, ha elismerné a törvény az orvos lelkiismereti szabadságát: ha nem akarja, ne legyen kötelez­hető abortuszok elvégzésére, de az illetékes kórházaknak min­den körülmények között biztosí­taniuk kell legalább egy orvos­csoportot e műtétek elvégzé­sére. (somfai) Nem kerül le a napirendről Az Országgyűlés augusztus 30-i ülésén az úgynevezett III/ Ill-as törvény általános vitáját újra megnyitották, de a napi­rend nem tartott öt percnél to­vább: dr. Boross Péter belügy­miniszter a^ törvény beteijesz- tője, a kormány nevében, átdol­gozásra visszakérte a törvény- tervezetet. Ha a kormány vissza akarja kérni egyik beterjesztett javaslatát, miért kell az újra na­pirendre tűzés vargabetűjét le­írni? Nem volna egyszerűbb visszaadni a törvényt minden procedura nélkül? Kérdésünkre a parlament egyik tisztségvise­lője válaszolt.-Az Országgyűlés Házsza­bályzata 42. szakaszának 5. be­kezdése szerint, a beterjesztő javaslatát az általános vita lezá­rásig visszavonhatja, vagy visz- szakérheti. Ez estben azonban az általános vitát már lezárták, és a rendes menet szerint az egyes bizottságokban el kellene kezdeni a beérkezett javaslatok feletti vitát. A Nemzetvédelmi Bizottság, tekintettel arra, hogy több száz, egyrészt egymásnak ellentmondó, másrészt egymást átfedő javaslat született, arra kérte a kormányt, hogy átdol­gozásra vegye vissza javaslatát. A kormány méltányolta ezt a kezdeményezést és kérte, az Országgyűlés csak formálisan nyissa meg újra az általános vi­tát, hogy a belügyminiszter visszakérhesse átdolgozásra a törvényjavaslatot.- Volt már erre példa a par­lamentben?-Tavaly novemberben, mi­kor az egy évvel korábban be­nyújtott, a köztisztviselők jogál­lásáról szóló törvényt ugyan­csak visszakérték átdolgozásra. Akkor is többszáz javaslat volt terítéken. Az egy éves meddő vita után átdolgozott törvényja­vaslat elfogadtatása a második menetben sokkal rövidebb ideig tartott, mintha valamennyi vál­toztatásra tett javaslatot egyen­ként vitatták volna meg. Remél­jük, ezúttal is ez történik, s a ja­vaslatok figyelembe vételével kidolgozott új koncepció tár­gyalása sokkal rövidebb ideig tart majd. K.T. Kárpótlási jegy - névértéken alul? A napilapokban egyre gyak­rabban találkozni olyan hirde­tőkkel, akik eladnák, illetve mgvásárolnák a kárpótlási je­gyeket. Az „árfolyam” külön­böző: a névérték 70, 60 száza­léka, de előfordul, hogy a vevő csak az 50 százalékot hajlandó készpénzben kifizetni. Mindez arra utal, hogy jó néhányan föl­det, üzletrészt, részvényt akar­nak majd venni az így szerzett értékpapírjaikért. De utal arra is, hogy a kárpótlásra jogosul­tak jórészt olyan hatvan éven felüliek (a jogosultak négyötöde ilyen korú), akik csak alacsony értékű kárpótlási összeggel ren­delkeznek, s mindenképpen szabadulni igyekeznek értékpa­pírjuktól. Ők azok a nyugdíja­sok, akik rossz anyagi körülmé­nyeik miatt inkább készpénzt szeretnének kapni. Ez a tenden­cia rontja elsősorban az árfo­lyamot, és melegágya a speku­lációnak. Mi sem példázza ezt jobban, mint néhány - elsősor­ban vidéken - e célra szakoso­dott vállalkozás felbukkanása, amelyek rendkívül alacsony áron, mindössze a névérték 30-40 százalékáért próbálják felvásárolni a kárpótlási jegye­ket. A Budapesti Értékpapír és Befektetési Rt. közelmúltbeli információja szerint egy hét alatt több mint 29 millió forint értékű kárpótlási jegyet forgal­maztak. E kárpótlási jegyek sú­lyozott átlagára - a cég szerint ­ebben az időszakban elérte név­értékűk 77,6 százalékát, ami azt jelenti, hogy elkezdődött ezen értékpapírok árfolyamának lassú emelkedése. De az eddig kibocsátott mintegy 3 milliárdt forint értékű kárpótlási jegyhez képest a 29 milliós forgalmi ér­ték igen csekélynek tűnik. A keresletet-kínálatot te­kintve ma még szabályozatlan a piac. Ennek tudható be az az el­lentmondás, hogy bár a kárpót­lási jegyek iránti kereslet meg­haladja a kínálatot, az árfolyam mégis viszonylag alacsony szin­ten alakul. E jelenség mögött a szakemberek a spekulációt és a ma még kockázatosnak minő­sülő befektetést vélik felfe­dezni. Az államot nem kötelezi a törvény a kárpótlási jegyek készpénzre történő átváltására. Életjáradékra is csak azok a kárpótlásra jogosultak válthat­ják be jegyüket, akik 67 száza­A nemzet függetlensége és szabadsága kivívásáért A Minisztérium nem diszkriminál Tisztelt Hársfai Úr! Nagy örömmel vettem az Új Dunántúli Napló augusztus 12-i számában megjelent nyűt leve­lét, amelyben taglalja Magyar- ország felemelkedése érdeké­ben 18 éves kora óta végzett te­vékenységét. Külön elismerésre méltónak tartom, hogy a nemzet függetlensége és szabadsága ki­vívásáért sebesülésével vérét is áldozta, és felgyógyulása után ismételten kész volt katonaként Magyarország érdekeit szol­gálni. Azt azonban sajnálattal ve­szem tudomásul, hogy a 15/1992. (VII. 28.) számú (Ma­gyar Közlöny, 1992781.) HM rendeletet a Éüggetlen Demok­ratikus Magyarországért Emlé­kérem alapításáról nem kellően értelmezve tanulmányozta. A Honvédelmi Minisztérium - ha­tározott szándékunk szerint - nem diszkriminál és nem zárkó­zik el egyetlen törvényesen be­jegyzett párt, társadalmi szerve­zet magánjogi kezdeményezése elől, de nem is hajlandó politi­kai vagy más történelmi megíté­lések elvi vagy elvtelen vitáiban ütköző vagy békítő szerepet felvállalni. Szeretném tájékoztatni arról, hogy a minisztérium a rendele­tet a Magyar Ellenállók Szövet­sége kifejezett kezdeményezé­sére alkotta, és köszönettel ve­szi, hogy a jelentkezők össze­gyűjtését magára vállalta. A ki­tüntetés odaítélésének jogát azonban - a HM Rehabilitációs Bizottság javaslata alapján - magamnak tartom fenn. Hangsúlyozni kívánom, hogy bármilyen irányból is szeretné­nek belemagyarázni a rendelke­zésbe, a kitüntetés odaítélése nem függ sem a Magyar Ellen­állók Szövetsége, sem a Magyar Ellenállók, Antifasiszták Szö­vetsége, sem más társadami szervezeti tagságtól. Az sincs a rendeletben, hogy ez bármely más polgárokkal szemben elő­nyökre jogosítana. Jelentkezését nagy köszönet­tel vettem, de mint Ön is bizo­nyára tudja, a Magyar Köztár­saságban kialakult eljárási rend szerint az állampolgárok kitün­tetésre történő előterjesztését a felettes szervek, vagy más, tör­vényesen bejegyzett társadalmi szervezetek (önkormányzati, kormányzati és más szervek) kezdeményezik. Az Ön eseté­ben is azt tudom mondani (mint mindenkinek, akik életüket sem kímélve annak idején a hazáju­kat szolgálták), hogy a Függet­len Demokratikus Magyaror­szágért Emlékérem odaítélése ügyében a Magyar Ellenállók Szövetsége vállalta a jelentke­zők összegyűjtését és a rendelet szerint ellátja a javaslattevő sze­repet. Kívánok Önnek és a II. vi­lágháború végén megalakult új magyar hadsereg valamennyi, még élő tagjának, egykori kato­nájának erőt, egészséget, hosszú boldog életet. Tisztelettel: Dr. Für Lajos honvédelmi miniszter Utószezon a Balatonon Augusztus utolsó napja egy­ben a balatoni főszezon végét is jelenti. A déli part legnagyobb „szállásadója” , a Siotour ugyan még nem készítette el az idei szezon mérlegét, de az már bi­zonyos, hogy valamelyest visz- szaesett a vendégforgalom. Ez azonban a vártnál kisebb mér­tékű volt. Főként a belföldiek száma csökkent, s ennek okai nem igényelnek külön elemzést: a hazai vendégek számára szinte megfizethetetlen a Balaton a fő­idényben. A szeptemberi utószezonban viszont jelentős kedvezménnyel élvezhetik a Balatont a vendé­gek. Elsősorban a belföldi turis­tákra gondolva a Siotour szál­láshelyein az eddigiekhez ké­pest 35 százalékos kedvez­ményt adnak a kempingezők­nek. Ebből az MCCC klub tag­jai további 40 százalék árcsök­kentést kapnak. A gyalogos és kerékpáros turistáknak a terü­lethasználatért csak félárat kell fizetniük és ugyanilyen mértékű kedvezmény illeti meg a rok­kantigazolvánnyal rendelkező­ket is. A sóstói ifjúsági, a szántódi Rév és a szemesi Lidó kempin­gek szeptember közepén, illetve 20-án zárnak, míg a siófoki Aranyparton október 11-éig várják a késői pihenőket. A balatoni hajózásban ugyancsak véget ért a nyár, amely a vártnál jóval kisebb forgalommal zárult. A nagy me­legben kevesebben választották a sétahajókázást. A hajók legtöbbje már a kikö­tőkben pihen. A kompok válto­zatlanul közlekednek, de csak negyedannyi utassal, mint a ko­rábbi hetekben. Iákban elvesztették a munkaké- peségüket. Akik nem vásárol­nak földet, privatizált állami tu­lajdont, lakásingatlant és el sem adják értékpapírjukat, azoknak a kárpótlási jegye a kibocsátás naptári negyedévének első nap­jától számított három évig ka­matozik. A kamat mértéke a jegybanki alapkamat 75 száza­léka. Ezt a kamatot azonban nem kapják kézhez, hanem au­tomatikusan tőkésítik, azaz a névérték ezzel folyamatosan növekszik. Például egy eredeti­leg tízezer forintos címletű kár­pótlási jegy névértéke ma már 11 750 forint. A kárpótlási jegyek névérté­kéhez hozzáírható kamatot az Országos Kárpótlási és Kárren­dezési Hivatal havonta teszi közzé, így azt a közzétételt kö­vető naptári hónap első napjától lehet jóváírtnak tekinteni. Ve­gyünk egy példát. Ha az első kárpótlási törvény (1991. au­gusztusában lépett hatályba) igényjogosultja 1991. december 15-én kézhez vett 100 ezer fo­rint névértékben kárpótlási je­gyet, akkor már a kézhez vétel időpontjában a 100 ezer forint névértékhez hozzáadódott a törvény hatályba lépésétől visz- szamenőlegesen számított ka­mat. így ez a kárpótlási jegy 1991. október l-jétől, azaz a ki­bocsátás naptári negyedévének első napjától számított három évig, 1994. október elsejéig kamatozik. ■ík Jelenleg a készpénzért tör­ténő értékesítésben kialakult ár­folyam a névérték 77 százaléka, de meg nem erősített informá­cióink szerint bizonyos esetek­ben az állam is vevőként je­lentkezik, s ilyenkor a névérté­ket mintegy 20 százalékkal meghaladó árat kínál az el­adóknak. (Újvári)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom