Új Dunántúli Napló, 1992. szeptember (3. évfolyam, 241-270. szám)
1992-09-07 / 247. szám
8 új Dunántúli napló 1992. szeptember 7., hétfő A pápa visszatért a Vatikánba II. János Pál pápa befejezte több mint kéthetes hegyvidéki pihenését, s szerdán visszatért a Vatikánba. A 72 éves egyházfő júliusi műtétje után, a lábadozás idején utazott a Dolomitokba. Az AP amerikai hírügynökség helyszíni jelentése szerint a pápa napbamítottan és láthatóan egészségesen indult vissza Rómába. Izraeli neutron bomba? Izrael neutronbombával vágna vissza Iraknak, ha az újból Scud rakétákat indítana ellene, mint azt riposzt nélkül tette az Öböl-háború idején - visszhangozta vasárnap az izraeli hírközlés a londoni Observer című lap aznapi értesülését, melyet magas rangú izraeli katonai forrásra hivatkozva tett közzé. Az ország egy vezető atomfizikusa, korábbi minisztere képtelenségnek nevezte az információt, de azt nem cáfolta, hogy Izraelnek rendelkezésére állhat az ehhez szükséges technológia. Az Irak-ellenes nyugati koalíció csütörtökön légi tilalmi övezetté, vagyis az iraki légierő számára megközelíthetetlenné tette Irak déli, síiták lakta körzetét, amire Bagdad szembeszegülés kilátásba helyezésével válaszolt. Jichak Rabin izraeli kormányfő kemény viszontcsapást ígért „bármely országnak, amely Izrael ellen támadást intéz”. Aranybánya a Kuril-szigeteken Szahalin helyi hatóságai külföldi beruházókat keresnek ahhoz, hogy kiaknázzanak egy aranybányát a Kuril-szigeteken. A Kuril-szigetek hovatartozása régóta vitatott Oroszország és Japán között. Orosz becslések szerint 10 tonna arany biztosan rejtőzik a bányában, de valószínű, hogy ennél sokkal több is, mivel szabad szemmel láthatók a telérek. Japán szakértők szerint ígéretes lehet a bánya, ugyanis közel fekszik Hokkaido aranykitermelő vidékéhez, ahol egyébként 270 tonnányi van a nemesfémből. Menekültáradat Az idei év első nyolc hónapjában 274 ezren kértek menedékjogot Németországban, ami 30 százalékos növekedést jelent az elmúlt év hasonló időszakához képest - közölte Bonnban Rudolf Seiters belügyminiszter. A miniszter rámutatott az év első nyolc hónapjában ugyanannyian kértek menedékjogot, mint tavaly az egész év folyamán. Oroszország: 22 dollár az átlagbér Oroszországban 5600 rubel a havi átlagbér, amely 27 dollárnak felel meg. Az építőiparban dolgozók havi keresete 8-10 ezer rubelt tesz ki. Az árrobbanások előtt 300 rubel volt az átlagos havibér Oroszországban. A Jaroszewicz-gyilkosság Gyanús jelek a bűntény eseményeiben MTI-Archiv felvétel a volt lengyel miniszterelnökről, aki 1974-ben hazánkban járt. A képen: Fock Jenő üdvözli Piotr Ja- roszewicet a repülőtéren. Változatlanul teljes a hírzárlat Lengyelországban Piotr Ja- roszewicz volt miniszterelnök és felesége meggyilkolásának ügyéről. Az anini villájukban brutálisan meggyilkolt házaspár halálának körülményeivel azonban a legmagasabb szinten foglalkoznak - Hanna Su- chocka miniszterelnök többször tárgyalt külön ez ügyben a belügyminiszterrel és már működik a létrehozott különleges vizsgálóbizottság. A lengyel lapok meg nem jelölt forrásokra hivatkozva részletes tájékoztatást adtak a bűn- cselekmény elkövetésének módjáról, a tett helyszínéről, s ha óvatosan is, de feltételezéseket kockáztatnak meg annak in- ditóokairól is. A probléma csupán az, hogy ahány lap, annyiféle egymástól teljesen eltérő verzió. A Gazeta Wyborcza például tudni véli, hogy a volt miniszterelnök pizsamában, de pisztollyal a kezében ment ajtót nyitni, mielőtt azonban lőhetett volna, leütötték. Ezután a bűnözők bekötözték fejsebét és magához térítették, hogy kínzásokkal vegyék rá valaminek a felfedésére. A lap szerint nem rablás volt a céljuk, mert a helyszínen, a villa nappalijának padlóján aranyékszerek hevertek, a falakon ottmaradtak érintetlenül a vagyont érő festmények csakúgy, mint az ezüst evőeszköz és más, hallatlanul értékes tárgyak. A lakásban levő páncélszekrény azonban nyitva és üresen állt. A lengyel rádió 3-as programja szerint Jaroszewicz egyik fia azt állította, hogy a volt kormányfő olyan dokumentumokat őrzött otthon, amelyeket sohasem kívánt nyilvánosságra hozni. Ezt azonban másik fia határozottan tagadta. A Trybuna, a szociáldemokraták lapja címében egyformán lehetségesnek tartja, hogy rablás, bosszú vagy politika áll a háttérben. E lap leírása szerint, mielőtt a nyakába dobott kötélhurokkal megfojtották volna, nem megkínozták, hanem ösz- szeverték a 83 éves öregembert. A Gazetával ellentétben a Trybuna úgy tudja, hogy Jaro- szewicznek sem pizsamára, sem pisztolyra nem volt szüksége az ajtónyitáshoz, ugyanis otthonuk különleges zárait elektromos úton, távolról nyitották. A lap szerint akkor támadták meg, amikor szokásához híven fekete óriás schnautzerével esti sétájára indulva éppen kilépett a kapun. A kiképzett őrző-védő kutya - amelyik a szomszédok szerint senkit a közelébe se engedett gazdájának - egyes jelentések szerint eltűnt, mások szerint megvan és él, de teljesen kábult. Egyes források határozottan állítják, hogy a rendőrség a nyomok alapján abból a feltételezésből indul ki, hogy egy őrült követte el a bűncselekményt, s ez esetben, mivel valószínűleg büntetlen előéletű, igen nehéz lesz megtalálni a tettest. A lengyel rendszabályok értelmében volt miniszterelnöknek csak a tsztjéről való távozása utáni első fél évben jár a kormányőrség nyújtotta védelem, bár ezután is joga van bármikor azt kérelmezni. Jaroszewicz erre sosem tartott igényt. A Nowa Europa című újság a szörnyű bűncselekmény kapcsán felvetette, hogy ideje lenne ezt a rendelkezést megváltoztatni és a volt államfőkhöz hasonlóan a miniszterelnökök személyes védelmét is életük végéig biztosítani. Ilyen védelemben részesül például Wojci- ech Jaruzelski, az utolsó kommunista államfő is. A lengyelek általában felháborodottan utasítják vissza még a feltételezését is annak, hogy politikai bosszú vezérelte volna a brutális gyilkosokat, s annak v alóban igen csekély a valószínűsége. Immár 12 éve annak, hogy Jaroszewicz kegyvesztettként, pártjából is kizárva eltűnt a lengyel politika színpadáról. 1991-ig mély hallgatás övezte, s ekkor megjelent emlékiratai sem kavartak hullámokat, pártvezetője, Edward Gierek memoárjaival ellentétben. A politikai életben nem vett részt, semmilyen pártnak nem volt tagja, feleségével együtt az idős nyugdíjas visszavonult, magányos életét élte, s régi barátai közül is csak igen kevéssel érintkezett. Barabás T. János Hatan az elnöki posztért Hat jelölt indul a szeptember 27—i romániai parlamenti és elnökválasztásokon az államfői tisztségért. Az elnökválasztási kampány pénteken kezdődött hivatalosan Romániában, miközben a parlamenti választások kampánya immár félidejéhez érkezett. A pártok és koalíciók csütörtök éjfélig terjeszthették be képviselő- és szenátorjelöltjeik listáit az ország megyéivel, valamint Bukaresttel és a fővárost övező Ilfov övezettel egybeeső 42 választókerület illetékes testületéinél, illetve elnökjelöltjeiket a központi választási bizottságnál. Az államfői posztra ugyan 16 pályázó jelentkezett, közülük tízen azonban kiestek a törvény által előírt „selejtezőben”, nem sikerült összegyűjteniük az elnökjelöltséghez szükséges 100 ezer támogató aláírását. Szeptember 27-én így a következő elnökjelöltek közül választhatnak a lapok szerint a politikai fásultság erőteljes jeleit mutató szavazópolgárok. Ion Iliescu államfő a Nemzeti Megmentési Demokratikus Front (NMDF) színeiben indul elnöki mandátumának megújításáért. Emil Constantinescu, a Romániai Demokratikus Konvenció elnökjelöltje az egyetlen, aki eséllyel veheti fel a harcot a jelenlegi államfővel szemben, s egyes felmérések szerint már az első fordulóban is legyőzheti Ion Iliescut. A többi négy jelöltnek a megfigyelők nem sok esélyt jósolnak. Gheorghe Funar polgármester, a Román Nemzeti Egységpárt jelöltje várhatóan Ion Iliescutól veszi el a legtöbb szavazatot. Ion Minzatu, a Republikánus Párt jelöltje Funar- ral mutat eszmei rokonságot, így ő is elsősorban nacionalista jelszavakra fogékony szavazók voksaira pályázik. Caius Traian Dragomit, a Petre Roman-féle Nemzeti Megmentési Front színeiben indul az elnöki posztért. Függetlenként indul az elnöki székért a nemrég román állampolgárságot szerzett Mir- cea Druc, a Moldovai Népfront vezére, a Moldovai Köztársaság volt miniszterelnöke, akit türelmetlen egyesüléspártisága miatt Mircea Snegur moldovai elnök állított félre. Az RMDSZ, mint azt Domokos Géza elnök sajtóértekezletén közölte, az ország valamennyi választókörzetében indít jelölteket a parlamentbe. Az RMDSZ a törvényhozási választásokon saját'listákkal, külön indul, az elnökjelöltek közül viszont Emil Constantines- cut, a Romániai Demokratikus Konvenció jelöltjét támogatja. Nagy Károly tói de Gaulle-ig A franciák Európa mellett? Francia politikusok, akik hívei a maastrichti szerződésnek, a francia történelem olyan nagy alakjaihoz fordulnak, mint Napoleon, de Gaulle és Nagy Károly, abban az igyekezetükben, hogy sikerre vigyék az egységes Európáért folytatott kampányukat.- Ők „igennel” szavaznának - olvasható a hét történelmi személyiséget ábrázoló postai levelezőlapon, amelyet az Európai Parlament szocialista párti csoportja adott ki a szeptember 20-i népszavazás kapcsán, amelyen a maastrichti szerződésről hivatott dönteni a francia polgár. Minden egyes levelezőlapon idézet olvasható, amelyben az illető személyiség kiállt az egységes Európa mellett. Nagy Károly császárról például a költő Angilbert azt írta, hogy „Európa atyja” volt. Montesquieu, a nagy XVIII. századi gondolkodó pedig úgy jellemezte Európát, mint „különböző tartományokból álló államot”. A XVIII. század egy másik lángelméje, Jean-Jacques Rousseau egyenesen az „igen” szavazért korteskedők beszédírója lehetett volna, amikor úgy vélekedett, hogy „nem létezett még olyan nagy, olyan szép és olyan hasznos terv, mint az európai népek tartós és egyetemes békéjének terve”. A közelgő népszavazás kapcsán közzétett nyilatkozatában az Európai Parlament szocialista párti csoportja rámutat: „Európa nemcsak a jövő - Európa régi francia hagyomány”. A maastrichti szerződés támogatására a sírból életre támasztott és a postai levelezőlapokon ábrázolt nagyságok közt található még a XIX. század nagy regényírója, Victor Hugo, a XX. század híres filozófusa, Jean-Paul Sartre és de Gaulle tábornok is. Végül Napóleon - aki ma is a gall hatalom jelképe-em- lékirataiban ezeket jegyezte meg: „Nem hiszem, hogy rendszerem eltűnése után lehetséges lesz egy jól kiegyensúlyozott Európát létrehozni, amely, nem nagy népek tömörülése és konföderációja lenne”. (Reuter) Politikai kislexikon „Acéllady” Itália legveszélyesebb posztján Az olasz sajtó egybehangzó véleménye, hogy a legendás Liliana Ferraro bírónő Itália legveszélyesebb posztját vállalta el, amikor elfogadta kinevezését a maffia által nemrég meggyilkolt Giovanni Falcone biró helyére az igazságügyminisztériumban. A 48 éves, gyermektelenjogász - akinek házassága is minden jel szerint a maffia ellen vívott háborúja miatt ment tönkre - 6 éve vasbeton erődnek beillő lakásban él, ahol néző-fi- gyelőlukak helyettesítik az ablakokat: a maffia által előszámú ellenségként kezelt Falcone legközvetlenebb munkatársa volt, s annak halála után,feltűnés nélkül ő vezette tovább az irodát. Mostantól hivatalosan is az a feladata, hogy végrehajtsa azt a programot, aminek beindításáért végzett a maffia az elődjével és nem sokkal később a hasonló utón járó Paolo Borsel- linoval. „Nem tudom, mi nagyobb, a megtiszteltetés vagy pedig a megtiszteltetés óriási terhe” nyilatkozta Ferraro, aki nemhivatalos címeit - az „acéllady” és „vulkán” jelzőket - a „kemény krimi” frontján szerezte. A délolasz szegénységben született Liliana első feladatként a szervezett bűnözés .legkegyetlenebb szervezeteként ismert Cammirrával szembeni akció lebonyolítását kapta. Már egy évvel később Rómába helyezték át, s az igazságügyminisztériumban egyre befolyásosabb posztokon dolgozott az olasz terrorizmus leghirhedtebb „fekete éveiben”, amikor többek között meggyilkolták Aldo Mo- rot is. Falcone mellé az 1982-83-as emlékezetes palermói monstre maffia-per idején került, s attól kezdve azonos szakmai útónjának. „Megesküdtem magamnak, hogy úgy dolgozom tovább, ahogyan Giovanni folytatta volna a munkáját. Örökül hagyta ránk a maffia elleni harc stratégiai tervét. Mindent megteszek. hogy megvalósítsam ezt a tervet” - hirdette meg kinevezése órájában, annak a tudatában, hogy ezzel talán saját halálos ítéletét írta alá. Hiszen azzal, hogy felvállalta a maffia-elleni háború legveszélyesebb posztját, tudomásul kellett vennie azt is, hogy a világ legnagyobb nemzetközi bűn- szövetkezete most őt minősítette első számú közellenségévé. Az olasz „Panorama” című hetilap most közzétett felmérése csak megerősítette, amit hónapok óta sejteni lehetett: a családi alapon szerveződő szicíliai maffia vezeti immár a világ bűnözésének toplistáját, amelynek jövedelme csak Olaszországban megfelel az ország bruttó társadalmi terméke 12 százalékának. Titkosszolgálati jelentésekből kiderült, hogy a maffia már a világ csaknem minden országába betört, 1992 óta pedig mindenütt ott van Európában. Fölényesen uralja a világ kábítószerkereskedelmét s csak ebből évi 300 milliárd dollár bevételre tesz szert, ami - az ENSZ becslése szerint - meghaladja az olajmágnások jövedelmét is. Európában főként a biztosítási és bankszakmában érdekeltek, amelyeken keresztül soha nem tapasztalt mennyiségben mossák tisztára a bűnözésből származó „piszkos” pénzeket. Most egy asszony elhatározta, hogy megpróbálja útját állni mindennek - az élete árán is.” Összeszorított fogakkal léptem a ringbe”. Dollármenekítés Oroszországból Oroszország az idei év első felében mintegy tíz-ti- zenkét milliárd dollárt kapott külföldi segélyek formájában, de ennek az ösz- szegnek a felét menekítették ki az országból ugyanezen idő alatt illegális csatornákon - közölték jólértesült amerikai pénzügyi források. A szakértők értesülése: az első félévben legalább öt milliárd dollárnyi o- rosz tőke vándorolt ki külföldre. Elsősorban azért, mert az exportbevételhez jutó hazai vállalatok nyereségeiket inkább nyugati bankokban tárolják, ahelyett, hogy otthon fektetnék be.
