Új Dunántúli Napló, 1992. szeptember (3. évfolyam, 241-270. szám)
1992-09-23 / 263. szám
1992. szeptember 23., szerda új Dunántúli napló 7 Változások a hazai ellátási rendszerben Osztrák beruházó Magyarországról Gyógyszerérzékenység Ha sokallja az árát, kérhet másikat A pécsi Gyógyszertári Központ laboratóriuma nősen elfogadják egymás dokumentációját. Korábban ez egy hosszadalmas, akár több évig tartó procedúra volt minden készítménynél. Ugyanakkor romlott az ellátás teszi hozzá mindehhez dr. Várszegi László, megyei tiszti főgyógyszerész. A volt szocialista országokból korábban kapott gyógyszerekből esetlegesen és nem elegendő mennyiség érkezik, a hazai gyártók alap- anyaghiánnyal küszködnek. Ezzel együtt az is érzékelhető, hogy a rugalmasabb, üzletileg nagyon is érdekelt magánpatikák ellátottsága jobb, mint az államiaké. A biztatóbb jövőt a szakemberek egy része a kisebb tételekben többféle készítményt rugalmasan gyártó, jó külföldi kapcsolatokkal rendelkező gyárakban, nagykereskedésekben látják. Feltéve, ha marad a fő sín és nem szaladunk mellékvágányra. Vannak akik már ilyen tévútnak tekintik, hogy a nyugati mintától eltérően nálunk a gyárak is kaphatnak nagykereskedői engedélyt. Attól tartanak, hogy a kisebb befektetéssel járó lehetőség többeket a gyártás, a kutatás hanyagolására késztethet, illetve a saját készítményeiket tekintve eleve monopolhelyzetet jelenthet a többi nagykereskedéssel szemben. Ezzel összefüggésben nyugtalankodnak a magán patikák jövője miatt is, mivel a közelmúltban csökkentették a kiskereskedelmi és növelték a nagykereskedelmi árrést. Ma még nehezen kiszámítható, hogy egy-egy döntés milyen következményekkel járhat a hazai gyógyszerellátásban, de van, aminek a hatását sajnos már érzékelhetjük. Az idén kétszer csökkentették a társadalombiztosítási támogatást, amelynek következményeként többet kell fizetni számos gyógyszerért. Egyre többen vannak, akiknek ez óriási anyagi terhet jelent. Sajátos és sajnálatos segítség amellyel az ANTSZ a közelmúlttól megpróbál könnyíteni a családorvosok helyzetén: tájékoztatót küldtek az orvosoknak a gyógyszerek áráról és a tb-tá- mogatás mértékéről. Ennek ismeretében nem a gyógyszertárban, hanem már az orvosnál megtudhatja a beteg, hogy amit felírnak neki, az mennyibe kerül. Ha sokallja, kérhet olcsóbbat. És vannak, akik kérik. Ez az állapot azt mutatja, hogy messze vagyunk annak a nyugati tapasztalatnak a hasznosításától, amely szerint a legolcsóbb és legjobb egészség- megőrző befektetés a megelőzés, de ha a baj már bekövetkezett, akkor a legkorszerűbb terápiát kell alkalmazni. Hosszú távon ugyanis ez éri meg. Változik a hazai gyógyszerellátás rendszere, s ez az átalakulás ezekben a napokban újabb jelentős állomásához érkezett. Több gyár és megyei gyógyszertári központ kérte és megkapta a nagykereskedői jogot. A magánpatikák megjelenése után- amelyekből az országban eddig 240, a megyében 10 van - augusztus végéig 13 kérelmező- köztük a baranyai PAN- NONMEDICINA - kapta meg a népjóléti tárcától a nagy kereskedési engedélyt. A változás harmadik lépcsője, az állami patikák privatizációja még vissza van. A két világháború közötti nemzedék még jól emlékszik a számos kisebb gyógyszer- gyárra, amelyeket a negyvenes évek végén államosítottak, nagy gyárakká változtatták őket, amelyek aztán éves ütemterv szerint állították elő a készítményeiket. Hasonló sorsra jutottak a gyógyszerkereskedések is, amelyek helyett egyetlen nagy- kereskedést - GYÓGYÉRT - hoztak létre. Aztán államosították a magán patikákat is. Ez volt a hazai gyógyszerellátási rendszer, egészen a közelmúltig. Hogy miként működött, arról nyilván mindenkinek megvan a saját tapasztalata és véleménye. Mindentől elvonatkoztatva tagadhatatlan tény, hogy a gyógyszerellátásért közvetlenül felelősök időnként kétségbeesett magyarázkodásra kényszerül- tek:miért nem kaphatók egyes készítmények. Ez a rendszer most jórészt nyugati minták alapján változik. Ezekben az országokban ugyanis vannak a gyárak, a nagykereskedések és a magánpatikák. Efelé megyünk mi is. Napjainkra már számos külföldi gyógyszergyár megvetette hazánkban a lábát, részben a magyar gyógyszergyárakban szerzett érdekeltségével, részben nagykereskedés létrehozásával. Megkezdődött a gyógyszertári központok átalakulása, amelyekről a tervek szerint leválnak és magánpatikákká alakulnak a most még hozzájuk tartozó gyógyszertárak. Mindebből eddig legjobban az árváltozásokat érzékelte a lakosság, jóllehet vannak más jellemzői is az átalakulásnak. Az egyik, hogy tavaly több, mint 200 gyógyszerkészítményt törzskönyvezett az Országos Gyógyszerészeti Intézet. Ez jórészt annak az eredménye, hogy Magyarország elsőként csatlakozott a volt szocialista országok közül ahhoz az európai egyezményhez, amelynek értelmében a tagok kölcsöSzalántán a közelmúltban lyvílolt magánpatika Läufer László felvételei Egy jellegzetes gazdasági-jogi helyzet termékei A vámszabadterületek országa? Augusztus közepén 87 kereskedelmi és 85 ipari célú vámszabadterület rendelkezett érvényes engedéllyel Magyar- országon. Jelenleg is sok kérelem van a Vám- és Pénzügyőrség Országos Parancsnoksága (VPOP) asztalán, az érvényes engedélyek száma az új kérelmek és a visszavonások miatt folyamatosan változik - tájékoztatta az MTI-t a VPOP illetékese. A vámszabadterületek (vszt-k) az országon belüli olyan elkülönített területek, ahol a beszállított vámárut vámfizetési kötelezettség nem terheli. A rájuk települt cégek száma jóval nagyobb, mint maguké a vszt-ké, mivel társulással más cég által bejegyeztetett vámszabadterületet is lehet használni. Vámszabadterületi társaságokat a tapasztalok szerint főként ipari célra alakítanak. Fő tevékenységüket a vszt-n belül kell végezniük, s legfőbb vonzerejük, hogy könyveiket devizában vezethetik, szemben a belföldi székhelyű társaságokkal. Ez a vonzerő a forint konvertibilitásával nyilván megszűnik. Úgynevezett kvázi-vámszabadterületek is létrehozhatók pénzügyminisztériumi engedéllyel, például azok a pénzintézetek, kaszinók, melyek a könyveiket devizában vezetik, ám ezek nem végezhetnek olyan tevékenységet, amely áruknak az államhatáron át történő mozgatásával jár. Az ipari vszt-k exportra termelhetnek, belföldre csak a PM egyedi engedélyével. Az első ilyen engedményt a General Motors kapta. A vámáru korlátlan ideig maradhat ezeken a helyeken, a feltétel csak az, hogy a be-, illetve kiraktározás külföldi fél rendelkezése alapján történjen. Az áruk külföldi tulajdonosának gyakran érdeke, hogy magyar vszt-n raktározzon, hiszen az itt állomásoztatott áruval így ugrásra készen állhat a keleti piacok felé. Úgy tűnik, a magyar cégek számára is előnyösek a vszt-k, bár néha indokolatlan létesítések is történnek. Mindezek alapján úgy tűnik, a Magyarországon lévő vámszabadterületek virágzása egy jellegzetes gazdasági-jogi helyzet terméke, talán átmeneti jelenség. A vámjogszabályok ellentmondásossága miatt várva várt vámtörvény talán ezen a területen is hoz majd változást. Mindenesetre a magyar határra ma már okkal lehetne kiírni „a vámszabadterületek országa”. Hiszen ha csak a szomszédos Ausztriával hasonlítjuk össze a helyzetünket: ott összesen négy vámszabadterület van, míg nálunk ez a szám a kétszáz felé közelít. A folyamat 1982-ben kezdődött, a Csepel Szabadkikötővel. Azóta csupán annyi szűkítő rendelkezés született, hogy a vszt-nek 2000 négyzetméternél nagyobbnak kell lennie. És bár a szükséges engedély beszerzéséhez négy minisztérium egyetértése kell, továbbra is növekvő számban vállalják a cégek a procedúra fáradalmait. Visszavonulás Keletről? Ugyancsak barátságtalanul nyilatkozik a kelet-közép-euró- pai, és ezen belül az általa a legjobban ismert magyarországi gazdasági viszonyokról és a külföldi beruházási körülményekről Thomas Prinzhom osztrák üzletember. Az élesen jobboldali beállítottságú Neue Kronen Zeitung szombati számában a Gyáriparosok Szövetsége Gazdaságpolitikai Bizottságának elnöke, aki a lap szerint eddig két milliárd schillinget ruházott be Keleten, hazugságnak nevezi a kelet-európai gazdaság és piac jó növekedési kilátásairól szóló előrejelzéseket. Prinzhom szerint ezeknek az országoknak még évtizedekre van szükségük ahhoz, hogy a valamennyire is összehasonlítható színvonalat elérjék. A hamis jelentések oka szerinte az, hogy a nyugati menedzserek, akik a keleti projekteket erőltették, most nem akarják beismerni, milyen rosszul mennek ott a dolgok. Emellett a keleti országok képviselői nyugaton afféle show-t adnak elő, ami teljesen hamis elképzeléseket táplál. Konkrétumokról szólva Prinzhom arról beszélt, hogy Magyarországon az elmúlt 24 hónapban a papír- és csomagolóipar 40 százalékos visszaesését élte meg, miközben az import száz százalékkal emelkedett. A sokat dicsőített 13 ezer vegyesvállalkozás a Prinzhom szerint ugyancsak csalóka: a legtöbb csak arra való, hogy képviselőik forgalmi adó nélkül hozhassanak be gépkocsit. Leadják ugyan a névjegyüket, valójában azonban a lehető legcsekélyebb bemházást eszközölték. Magyarországon, különösen vidéken drámaian megnőtt a szegénység, miközben kifelé az „új típusú üzletember hatalmas kocsiban” képét terjesztik. Prinzhom beszélt a nyugdíjasok rossz helyzetéről, s megjegyezte, hogy mindezek a jelenségek annak kedveznek, hogy az osztrák ipar mégis Ausztriában maradjon, hiszen sokan máris megkezdték a visszavonulást Keletről. Az üzletember megszólaltatása beleillik abba a kampányba, amelyet a gazdasági élet képviselőinek egy csoportja a keleti kapcsolatok ellen folytat. A másik táborral szemben, amely a keleti nyitás előnyeit ecseteli, ez a csoport a hazai ipart félti a konkurenciától. Harcuk módszere eddig inkább a hazai gazdasági életet fenyegető veszélyek felnagyítása volt, és az, hogy a keleti konkurenciát, az olcsó munkaerőt és alacsonyabb termelési költségeket tették felelőssé a hazai a munkanélküliségért és a válság- jelenségekért. A keleti lehetőségek ilyenfokú befeketítése az eszköztárban most jelent meg először. Y asútfejlesztés A magyar vasúthálózat fejlesztése keretében elkészült a Budapest-Hegyeshalom vasútvonal korszerűsítésének megvalósíthatósági terve, a budapest- kelebiai vonal tanulmányának megszületése pedig hamarosan várható. Az 1996-ra, illetve 97-re elkészülő beruházásokat nemzetközi hitelekből kívánják megvalósítani - mondta Gaál István, a Közlekedési Hírközlési és Vízügyi Minisztérium vasúti főosztályának vezetője. A Budapest-Hegyeshalom vonal átépítésének célkitűzése a Nemzetközi Vasúti Egylet, az UIC által javasolt Budapest- Bécs közötti kétórás menetidő megvalósítása - amiről korábban a magyar és az osztrák közlekedési tárcák miniszterei közös szándéknyilatkozatot írtak alá. Ehhez a 178 kilométer hosszú magyar szakasz átépítése szükséges, a teljes hosszon biztosító berendezésekkel, felsővezetéki beruházásokkal és valamennyi állomás forgalmi átépítésével. A megvalósíthatósági tanulmányt a német DE Consult cég készítette. A tervek szerint 1996-ra elkészülő felújított szakasz becsült költsége 16,5 milliárd forint. A kivitelezés ugyan MÁV-erőből már megkezdődött, azonban a munkálatok gyorsításához szükséges pénzösszegek megszerzésére a minisztérium több bankkal is tárgyalásokat folytat. A hitelek jellegétől függően írják ki ezek után a pályázatot, a rendelkezésre álló magyar kapacitás maximális kihasználásának figyelembe vételével. A Budapest-Kelebia vonal megvalósíthatósági tanulmányát a MÁV Tervező Intézete több francia céggel közösen készíti el a tervek szerint e hónap végéig. Az elképzelések alapján a fejlesztés első ütemeként a Budapest-Ferencváros-Kun- szentmiklós-Tas vonal épülne meg. A beruházások a meglevő egyvágányú pálya mellé történő második vágány fektetését, korrekciókat a 200 kilométeres óránkénti sebesség eléréséhez, állomás-kialakításokat, biztosító berendezések cseréjét és felsővezeték építését foglalja magában. Ez 140 kilométeres nyíltvonali vágány, 40 kilométeres állomási vágányszakaszra terjed ki. A teljes projekt becsült költsége 15 milliárd forint körüli. A beruházás a Transz-európai Észak-Déli Vasút (TÉR) része. A minisztérium a kivitelezést a hegyeshalmi vonalhoz hasonlóan nem koncessziós alapon tervezi, hanem a versenyeztetés után várhatóan francia hitelekből francia cégek részvételével. Vérpróba „halálugrás” közben Dr. Thomas Loew 30 éves er- langeni orvos összekötötte a kellemest a hasznossal: amit mások idegcsiklandozó élvezetből csinálnak, azt őt tudományos kísérletekre is felhasználta. Egy este egymás után háromszor ugrott le 60 méter magasságból a mélybe, miközben egy gumikötél a lábára kötve védte attól, hogy a földhöz csapódjék. Az ugró egyik vénájába vérkatétert vezetett, és egy kis pumpa összesen huszonnégy vérpróbát vett az egyes ugrások közben és után. A kísérlet azt mutatta, hogy a kortizon stresszhormon szintje minden ugrás után nőtt, ezzel szemben az endorfinok koncentrációja, valamint más hormonok vérbeli szintje nem. A fájdalomküszöb a kísérlet alatt folyamatosan csökkent. Az orvos következtetése mindebből az, hogy stressz alatt a fájdalomcsillapító és serkentő anyagok koncentrációja az agyban megnő.
