Új Dunántúli Napló, 1992. szeptember (3. évfolyam, 241-270. szám)
1992-09-21 / 261. szám
1992. szeptember 21., hétfő aj Dunántúli napló 7 Szomorú emlékezet Mikor lesz vége? Ez a kérdés sokféleképpen, de lényegét tekintve ilyen egyszerűen hangzik el Közép- és Kelet-Európa forró pontjain. Szabad-e egy országot feláldozni, egy földrészt veszélyeztetni nemzeti-nemzetiségi ellentétek, faji-vallási konfliktusok, nacionalista indulatok okozta háborúkban, mert már van történelmi példa az ilyen szándékok, lépések tragikus következményeire. Éppen a napokban tartották meg az első választásokat Libanonban, ahol 17 éven át dúlt a polgárháború. Az ebből az alkalomból kiadott statisztika szomorú emlékeket ébreszt. Az alig több mint hárommilliós országban 180 ezer halálos áldozata, 600 ezer könnyebb-sú- lyosabb sérültje, 17 425 eltűntje volt a hosszú válságnak. Minden negyedik libanoni menekülni kényszerült otthonából. Az ország kivérzett. Súlyosak a gazdasági körülmények, és a 20-40 év közöttiek tízezrei a különböző milíciák tagjaiként egyetlen mesterséget sajátítottak el: a vérontást. Mi a tanulság? Elsősorban az, hogy egy ország - bármennyire is valóságos ellentmondásokból táplálkozó - válságát háborúval nem lehet megoldani. Ez Libanonban sem sikerült. Nem feledhető az sem, hogy manapság egyetlen ország belső válsága sem tartható az adott állam határai között; kisugárzik a szomszédokra, az egész földrészre, , sőt befolyásolhatja a világpolitikát is. Az ENSZ gyermekszervezete, az UNICEF táboraiban idén 35 ezer keresztény, szunnita, síita, grúz gyermek töltötte együtt a nyarat, ők akartak és tudtak együttélni. Nem lehetne mindezt a felnőtt nemzedéknél is megvalósítani? S nemcsak Libanonban? Réti Ervin * Észtországi magyarok A Munkácsy Mihály észtországi magyar kulturális egyesület tagjaival találkozott Tallinn- ban Csoóri Sándor, a Magyarok Világszövetségének az elnöke. Észtországban az 1989-es népszámláláskor 241 magyar élt, jelenleg mintegy 150-en le- hetnek.Többségük a tartui egyetemen végzett, Észtországban maradt kárpátaljai magyarok. Életükről szólva Strömpl Judit, az egyesület egyik vezetője elmondta, hogy sok magyart hoz súlyos helyzetbe az észt állampolgársági törvény. Ez ugyanis olyan szigorú nyelvi követelményekhez köti az állampolgárság elnyerését, amelyeket csak hosszú évek tanulása után lehet teljesíteni. Aki már jól tud észtül, az is hosszú ideig állampolgárság nélkül marad, mert az erre vonatkozó kérvényeket csak egy évvel a beadásuk után kezdik megvizsgálni. Állampolgárság hiányában ezek az emberek súlyos hátrányba kerülnek, hisz még csak útlevelet sem kapnak, ami lehetővé tenné Észtországon kívüli szabad mozgásukat. Felvetődött a találkozón, hogy kaphatnának-e magyar állampolgárságot azok az észtországi magyarok, akik ezt kívánják. Számukat az egyesület vezetői hatvan-hetvenre tették. Egy hagyomány újjáéled A történelmi borvidékeken kötelező lesz a hegyközségi önkormányzatok megalakítása Hegyközségi önkormányzatok alakulnak Magyarországon - elsőként Európában - a múlt század közepén alakultak hegyközségek. A nyolcvanas években már intézményesített formában,a termelők önkormányzataként működtek, és tevékenységüket törvények szabályozták. A hegyközség-rendszer rendkívül demokratikus intézmény volt: közgyűlés választotta a vezetőséget és a bírót, aki a közgyűlések közötti időszakban intézte az ügyeket. Az ő feladata volt a szőlőtermesztésre vonatkozó szabályok, a bortörvény betartása, a hamisítások elleni küzdelem. Figyelemmel kísérte a szőlő megfelelő művelését és ellenőrizte a talajvédelmi és növényvédelmi előírások betartását, s ha kellett, közmunkákra is mozgósított. A hegyközségeknek a termelőket integráló, ellenőrző szerepe, a borhamisítás elleni küzdelem irányítása a termelők körében 1949-ben megszűnt (megszüntették) és szünetelt mindmáig. Pontosabban a közelmúltig, amikor is néhány szakember elhatározta, hogy újjáéleszti a hegyközségi hagyományokat.- Miben különbözik a mai hegyközség-rendszer a korábbitól? - kérdeztük Szabó Györgytől, a Földművelésügyi Minisztérium Agrárstruktúrai Főosztályának munkatársától.- Lényegesen abban, hogy lépést tartanak a technika fejlődésével és megfelelnek a nemzetközi kereskedelmi követelményeknek. Ami a működtetésüket illeti: a hegyközségek maguk fogják meghatározni belső rendjüket, a szőlőtermelésre vonatkozó elveiket és őrködnek a borkészítés tisztességén. Jogosítványuk lesz arra, hogy a termőhelyre utaló elnevezést és a minőségi bor megjelölésének jogát megvonják mindazoktól a tagjaiktól, akik visszaélnek helyzetükkel, vagy hamisítanak. De hatékonyan felléphetnek azokkal a borforgalmazókkal szemben is, akik nem a palackon feltüntetett termőhelyről származó borokat forgalmaznak. A hegyközségek újszerű feladata lesz az eredetvédelem alapjául szolgáló információ- gyűjtés elhelyezkedés és fajta- összetétel szerint. Nyilván kell tartaniuk a tagok szőlőterületét, valamint a terméshozamokat. Figyelemmel kísérik a kivágásokat, a telepítéseket, s mindezek alapján a legjobb, legoptimálisabb az adott borvidék jellegét kifejező szőlőfajták termesztését szorgalmazzák. Olyan fajtaösszetételt kell ösztönözniük, amelyre céltudatos marketingmunkával a termék imázsát rá lehet majd építeni. Egyszóval a szőlő és a bor hitelességének letéteményesei lesznek a hegyközségek.- Hogyan alakulhatnak hegyközségek?-Tulajdonképpen már ma is többhelyütt működnek az országban, ezek azonban az egyesülési törvény keretei között jöttek létre és nem rendelkeznek azokkal a jogosítványokkal, amelyek a hegyközségi törvényben majd biztosítottak lesznek a számukra. A Borvidéken és a klasszikus termőhelyeken mindenesetre kötelező lesz a megalakításuk. A borvidékek koordináló szerve a hegyközségi tanács lesz, amely segíti a hozzátartozó települések, községek szőlőtermelő közösségeinek tevékenységét, a törvényes rendelkezések betartását. Védelmet szeretnénk nyújtani a hagyományos szőlőtermesztő tájaknak olyan területek szőlőtermesztésével szemben, amelyek teljesen alka- lamtlanok bortermelésre. A hegyközségi törvény megalkotását a parlament már munka- programjába iktatta, remélhető- elg még az idén a Fláz elé kerül a törvény tervezete. Újvári Gizella Műanyag gipsz Az Új Dunántúli Naplóban szeptember 4-én megjelent „Műanyag gipsz a törött végtagra” című cikk meglepett és aggodalommal töltött el. E szerint mi traumatológusok nem haladunk a korral, leragadtunk a réginél, nem gyógyítunk korszerűen? A Pécsett ellátott sérültek nehéz gipszben sínylődhetnek, bezzeg ... ! Mi lesz ezután? Ferde szemmel, bizalmatlanul néz ránk majd az, aki hagyományos gipszet kap, vagy elmegy a szerdai magánrendelésre a korszerűért? Traumatológus és ortopéd szakorvosként ragadtam tollat, hogy a felmerült kétségeket eloszlassam, megnyugtassam az olvasót, hogy nem minden rossz, ami régi. Gipszrögzítést törések, lágyrészsérülések, gyulladásos elváltozások és korrekciós műtétek után alkalmazunk. A töréseknél az a legfőbb szakmai követelmény, hogy a gipszkötésben a tört végek között a lehető legkisebb mozgás következhessen be, másként a törésgyógyulás során különféle szövődményekre számíthatunk. A rugalmas, nagyobb mozgást megengedő műanyag gipsz ezért nem minden esetben alkalmazható a töréskezelésre. A műanyag gipszeket hozzávetőleg 15 éve ismerjük. Két fajtája van, az egyik a cikkben ismertetett, víz hatására szilárduló, a másik az úgynevezett light cast, amely megkeménye- déséhez speciális fénykamrát kell alkalamazni. Az egyik drágább mint a másik, emiatt a fejlettebb Nyugaton sem használják általánosan. A biztosító társaságok felé indokolni kell az alkalmazását, illetve csak kiegészítő biztosítások finanszírozzák automatikusan. Kezdetben csak néhány csomag műanyag gipsz került hozzánk külföldi tanulmányutak kapcsán. Ebben az évben már korlátlanul hozzájuthatunk. Pécsett tehát a műanyag gipsz rendelkezésünkre áll, tudjuk, hogy nem csodaszer és a szükséges speciális esetekben térítés nélkül alkalmazzuk. Megjegyezni kívánom még. 1. Friss törés esetén műanyag gipszet felhelyezni kivételes esetektől eltekintve műhibának számít. 2. A törött lábú beteg nem a rögzítés milyensége miatt sántít, hanem a törési fájdalom miatt. 3. Ma Magyarországon nem az ortopéd szakorvos hivatott a törések kezelésére. Dr. Zadravecz György egyetemi docens POTE Traumatológia Középfokú nyelvvizsga = nyelvtanár?! „Angoltanárt keresek gyakorlattal - minimum középfokú nyelvvizsga szükséges” - olvasom a hirdetést, és pásztázok tovább, hátha van folytatás. Pl. „Sebészorvost keresek, aki epeműtétemet elvégezné - minimum elsősegélynújtási tanfolyam és néhány éves beteghordói gyakorlattal.” vagy talán „Felfeszünk építészmérnököt irodaház tervezésére. Feltétel: tudjon legalább házat rajzolni füstölgő kéménnyel, esetleg ablakkal”. Közben arra az időre gondolok, amikor céhek védték minden szakma becsületét, gondosan ügyelve a szakképzettségre, a mesterségbeli tudásra és a munka minőségére. A céh tagja csak az lehetett, aki több évi tanulás és külországi vándorlás után magas szintű mestermunka elkészítésével bizonyította mesterségbeli tudását, szakértelmét. Üzletet, műhelyt csak az nyithaott, akinek mesterlevele volt és véletlenül sem fordulhatott elő, hogy aranyművességből akart volna megélni mondjuk egy kovácsmester. A kontárkodás tilos, sőt büntetendő volt. így a valamikori céhbeli mesterek számos munkáját még ma is sokszor megcsodáljuk. Manapság nagyon büszkék vagyunk arra, hogy hazánk milyen gazdag szürkeállománnyal rendelkezik, és arról ábrándozunk, hogy hamarosan diadalmasan vonulunk be az „Eu- rópa-házba”. Csakhogy ebben a „házban” angolul, németül, franciául, olaszul, spanyolul kell magunkat nemcsak megértetnünk, hanem teljes jogú partnerként elfogadtatnunk. És ha a közvéleményben az a téves nézet és gyakorlat alakul ki, hogy a középfokú nyelvvizsga elegendő a nyelvtanításhoz, akkor kicsi a valószínűsége annak, hogy az Európa-házban egyenjogú partnerként foglalhatunk majd helyet, viszont nagy esély van arra, hogy maradunk egy düledező házban, melynek még füstölgő kéménye sincs, nemhogy a világra kitekintő ablaka volna. B. S. Maláj cég vegyesvállalata Magyarországon Maláj és osztrák-holland tőkével létesül a fogyasztói elektronikai és az autóipar számára műanyag alkotóelmeket gyártó vállalat a Somogy megyei Ta- bon. A vegyesvállalat alapításáról Kuala Lumpurban a magyar, az osztrák és a holland nagykövet, a maláj külkereskedelmi és ipari miniszter jelenlétében aláírt szerződés értelmében a penangi székhelyű Sanda Plastics és a Philips Austria 5 millió maláj ringgit (kb. 2 millió amerikai dollár) induló tőkével hozza létre ÉUROPLAST Kft. néven a tabi üzemet. A felek részesedése a közös vállalkozásból 51, illetve 49 százalék. Az induló tőkén felül két év alatt további 11 millió ringgit értékű beruházást kívánnak eszközölni, kezdetben 250, később 400 embernek adva munkát. A termelés várhatóan már 1992. novemberében megkezdődik. Két év múlva 30 millió ringgit árbevételre számítanak a tabi üzemből, amely a befektetők szándéka szerint elsősorban Magyarországon, Ausztriában, a környező államokban és más európai országokban értékesíti termelését. A tabi műanyagüzem Malajzia, sőt az egész délkelet-ázsiai térség első közvetlen magyarországi tőkebefektetése. A Sanda és a Philips közös közelménye szerint azért telepítették az új üzemet Magyarországra, mert itt gyors ütemben kiépülőben van a versenyképes feldolgozóipar és sok már tömegcikkgyártó is itt fektet be. A Philips már összesen 5 termelő vállalkozásban ■ érdekelt Magyarországon, csaknem 2 ezer főnek adva munkát. MEGRENDELŐLAP Megrendelem az Új Dunántúli Naplót .......................................................példányban. A példányonkénti lap vásárláshoz képest havonta 3 lapszámot, éves előfizetésnél 60-at ingyen kap ! Előfizetési díj 1 hónap 319 Ft, negyedév 957 Ft, 1 év 3388 Ft EGYÉNI ELŐFIZETŐ KÖZÜLETI ELŐFIZETŐ ESETÉN ESETÉN Név:.................................................. Cég neve:...................................................... Cím:.....................................................Címe:............................................................. Az előfizetési díjat a nyugtával jelentkező kézbesítőnek fizetem ki. Az előfizetési díjat a...............................................................számú banki betétszámláról egyenlítem ki. aláírás cégszerű aláírás
