Új Dunántúli Napló, 1992. szeptember (3. évfolyam, 241-270. szám)

1992-09-21 / 261. szám

8 aj Dunántúli flapio 1992. szeptember 21., hétfő A kényelmetlen hazatérő Kohl után a második ember Ezzel a címmel ismertette a minap a Frankfurter Allgemeine Zeitung azt a kétrészes portrét, amelyet a moszkvai televízió a hazatérni készülő Alekszander Szolzsenyicinről sugárzott és amelyben az író beszélgető partnere lelkes híve és tanítvá­nya, Szatniszlav Govoruscsin filmrendező volt. Szolzsenyicin nem hagyott kétséget az iránt - írja beveze­tőül a FÁZ -, hogy a hatalom új oroszországi birtokosai által szorgalmazott társadalmi válto­zásokat úttévesztésnek tartja. Oroszországban jelenleg egyál­talán nincs demokrácia - han­goztatta az író -, csak „piszkos korcs-szülemény”: az ország­Abházia A XVIII. század végéig Grú­ziának és Abháziénak szinte semmilyen problémája nem volt egymással. Külön említést ér­demel, hogy a grúz uralkodók abház leszármazottaknak is tar­tották magukat - írja az Argu- menti i Fakti. A két nemzetiség közötti tor­zsalkodás a kaukázusi háború kitörésével kezdődött (1817— 1864). Az orosz hódítás mind az abházokat, mind a grúzokat megosztotta. Az abház nemzeti front buzdítására 1860-ban fel­kelés tört ki, ezt az oroszok és a grúzok véresen elfojtották. Az abház lakosság nagy része, mintegy 200 ezer ember a szomszédos Törökországba menekült és ott telepedett le. Az új hazában a sokat szenvedett kis nemzet megtartotta szoká­sait, használta nyelvét. Az ab- házok földjére pedig szépen las­san beköltöztek az orosz cárhoz hű grúzok. így aztán nem meg­lepő, hogy a század elejére saját hazájukat csak félig lakták az abházok. Az 53 százalékos ará­nyukat aztán népirtással csök­kentette Lavrentyij Berija ... A sok megpróbáltatás után, Sztálin halálával fellélegezhet­tek az abházok. Türelmük gyü­mölcse a hatvanas évek elejére érett be. Sem Hruscsov, sem Brezsnyev nem foglalkozott sorsukkal, és nekik éppen ez hi­ányzott. Rövidesen politikai csoportosulások alakultak, és megindult a harc a hatalomért. A cikk szerzője kissé gunyoro­san jegyzi meg: az abházok 1957-től pontosan tízévenként fellázadtak, egyre jobban naci­onalista köntösbe bújtatva köve­teléseiket. ban a vezető tisztségeket a bű­nözéshez közelálló „pénzügyi cápák” és a régi nomenklatura tagjainak szövetsége ragadta magához, mégpedig az új cé­gére mögött cseppet sem válto­zott és a hatalmától meg nem fosztott KGB védőszárnyai alatt. Ha nem fékezik meg eze­ket az erőket, akkor Oroszor­szág nem hetven éven át fog tengődni, mint a szovjet hata­lom alatt tette, hanem százhet­ven éven át. Oroszország történelmi sze­rencsétlenségének legfőbb okát Szolzsenyicin abban látja, hogy urai a XVIII. század óta ostobán külső és nem belső célok eléré­sére vették igénybe a nép leg­A Sony bemutatta azt az új generációs audio-készülékcsa- ládot, amely lehetővé teszi, hogy használója digitális minő­ségben rögzítse a hangot. A szakértők azt várják, hogy az új készülék-család felváltja a magnókazettákat, amelyeket haminc évvel ezelőtt dobtak először piacra. A Sony mintegy 30 millió dollárt fordított a Minidisc (MD), a magnószalag módjára használható lemez kifejleszté­sére. 6,4 centiméter átmérőjű diszkeket lehet az új generációs jobb erőit - a világforradalom céljaira ebben az évszázadban, előzőleg pedig szükségtelen ka­tonai akciókra Európában. A szovjet rendszer bukása ugyan egyrészt megkésve következett be, de másrészt túlságosan is gyorsan, mert a legtöbb embert készületlenül érte. A totális rendszert lassan, lépésről lé­pésre kellet volna lebontani, hogy a társadalom ne temetkez­zen annak romjai alá - ismételte meg az író az „Oroszország ki­útja a válságból” című tanulmá­nyában részletesen kifejtett gondolatot. Most ellenben - folytatta Szolzsenyicin - bekövetkezett az, amitől mindig is tartott: nem magnóba, pontosabban lemez­rekorderbe helyezni és 74 perc­nyi műsort lehet rá felvenni. A japán cég bemutatta e készülék Walkman-változatát, tunerrel, erősítővel kiegészített változa­tait, sőt az autóba szerelhető tí­pust is. Az árak 50-60 ezer fo­rintnak megfelelő összeg körül mozognak, forgalmazásukat még az idén megkezdik Ameri­kában és Európában - közölték. A csak lejátszásra alkalmas MD-walkmanek ára 20 száza­lékkal alacsonyabb, mint a fel­vételre is képes készülékeké. történt más, mint lehullottak a bilincsek, megismétlődött a „februári forradalom” , amely a hajdani állam épületével együtt lerombolta a társadalmi alapo­kat is, és az országot prédául dobta oda a káosznak, az anar­chiának és a törvénytelenség­nek. Mint ahogyan semmilyen társadalmi változást, úgy a de­mokráciát sem keltheti életre néhány fővárosi politikus, ha­nem annak apránként kell kifej­lődnie a sima talajon. Szolzsenyicin ugyan a be­szélgetés során egyetlen politi­kust sem nevezett meg - mutat rá a FÁZ - szavai mégis erőtel­jes támadásnak tekinthetők a je­lenlegi orosz vezetés ellen. Ebihalak az űrben Az Endeavour űrrepülőgép hétfőnyi személyzete többféle kísérletet is végzett. Egyebek közt besugárzott gyümölcs­légy-lárvákat figyeltek meg. Békakísérletre is sor került: egy nőstényt békatojások lerakására késztettek, amelyeket a későb­biekben mesterségesen meg­termékenyítettek. A tudósok nagy érdeklődéssel várják, ho­gyan fejlődnek majd az ebiha­lak, hiszen e kísérlet nagy jelen­tőséggel bír a súlytalanság kö­rülményei közötti fajfenntartás kérdéseinek vizsgálata szem­pontjából. Pénteken tölti be 50. életévét Wolfgang Schäuble a német ke­resztény pártok parlamenti frakciójának elnöke, a második legbefolyásosabb ember a Ke­reszténydemokrata Unióban, a CDU-ban. Törékeny alkat, szi­gorú tekintet jellemzi azt az embert, aki immár két éve toló­kocsiba kényszerülve irányítja a több mint 300 tagú frakció munkáját. 1990 őszén választási körzetében gyűlésen vett részt. A rendezvénynek egy helyi fo­gadóban éppen vége volt, Schä­uble a kijárathoz igyekezett, amikor egy zavart elméjű fiatal­ember közvetlen közelről bel­előtt. Schäuble napokig élet és ha­lál között lebegett, az orvosok a csodával határos módon hozták vissza a sírból, ám a gerincosz­lopot súroló golyó deréktól le­felé örök életére lebénította. „Hozzá lehet szokni” - mondja a CDU-politikus 22 hónappal a merénylet után. Időnként a tu­risták megbámulják, amint to­lókocsin igyekszik testőreinek társaságában a bonni kormány­zati negyedben egyik helyszín­ről a másikra. A freiburgi születésű protes­táns Schäuble végzettségére nézve jogász, jó harminc évvel ezelőtt csatlakozott a CDU-hoz, az úgynevezett „értékőrző” konzervatívokhoz sorolják. Iga­zán reflektorfénybe akkor ke­rült, amikor a kancellári hivatal vezetőjeként 1990 nyarán Kohl megbízta a német-német egye­sülési tárgyalások vezetésével. A két Németország egyesü­lése után az következett, amire mindenki számította használt kocsik sosem tapasztalt boomja. Csak a csúcsévben, 1990-ben hárommillió másod-, ritkábban harmadkézből származó autót adtak el a kereskedők „összné- met” földön.Ehhez három és fél millió olyan kocsi is hozzászá­mítható, amit gazdájuk keres­kedő közbeiktatása nélkül, köz­vetlenül adott el a jórészt „új tartományokban”, vagyis az egykori Német Demokratikus Köztársaságban élő vevőknek. 1991 jórészében még tartott ez a trend, de az esztendő fordu­lóján a folyamat hirtelen meg­állt, majd megindult lefelé és ez év izzó nyarán elérte a mély­pontot. Egy ideig a belügyminiszteri posztot is betöltötte. A Bundes- tag-frakció élén az idős Alfred Dregger helyét foglalta el. Szigora és munkabírása le­gendás hírű. 14 órás, tolókocsi­ban végigült ülések végén is képes precíz mondatokban fo­galmazni. A politikát olyan fog­lalkozásnak tartja, amelyet a célszerűség határoz meg. Ha egyszer keresztültör nála a fel­ismerés, a feladatot meg kell oldani, misszionáriusi hevület­tel védi téziseit. Még mindig emlékeznek Schäuble tavalyi gyújtó hangú Bundestag-beszé- dére: a Bonn-Berlin vitában amellett érvelt, hogy a Spree parti várost nem csak a főváros címe illeti meg, de kormánynak, a parlamentnek is át kell köl­töznie. Sokan tartják, hogy a Scháuble-beszéd billentette a mérleg nyelvét Berlin javára. Az 50 éves frakciófőnök tudja, hogy az emberek arro­gánsnak, kimértnek és cinikus­nak tartják. A CDU-politikusról három évvel ezelőtt terjedt el, hogy Kohl akár utódjának is el tudná képzelni a „trónörökössé” vált, a kancellárhoz mindig hűséges Scháublét. Egyelőre Kohl 1994-es sikerét kívánja. Aka­rata ellenére a CDU-ban e pilla­natban senki sem lehet kancel­lárjelölt. Ha Schäuble mégis úgy döntene, hogy a „trónörö­kös” szerepét nem kéri, „király­csinálóként” ő marad a legha­talmasabb. Sarkadi Kovács Ferenc A bajok okai világosnak lát­szanak. A volt NDK piaca gyorsan megtelt, méghozzá - mint mostanra egyértelműen bebizonyosodott -, gyakran úgy, hogy az első hullám drá­gább autót vásárolt, mint ami­lyent vásárolhatott volna, ha jól méri fel a közeljövő üzleti-gaz­dasági lehetőségeit. Tartósnak látszik a mostani adat, ami szerint az ex-NDK te­rületén futó kocsik átlag-élet­kora - most 6,1 év - még sokáig csaknem a kétszerese lesz a régi tartományok autóinak. Ráadá­sul immár a recesszió is össz- német és ez fenntarthatja a használtautó-piac dekonjunktú­ráját. Az árak újra magyar vá­sárlókat csábíthatnak Német­honba. Brüsszelben a 12 legnagyobb világvallás 350 képviselője találkozott a Népek és vallások című nem­zetközi konferencián szeptember 15-én. Képünkön: a záróülés. A magnókazetta - már a múlté Kipukkadt a használtautó-piac Postaszolgálati bélyeg nélkül feladható! POSTAHIVATAL HELYBEN Az utolsó esély szervezete? Mivégre létezik az ENSZ? Ez a kérdés mindig elhangzik világszerte, amikor szeptem­ber harmadik hetében, évről évre összeül a világszervezet közgyűlése. S a válasz akkor is, mint minden esztendőben más, ha az általános vitában, amelyben a tagállamok képvi­selői, rendszerint a külügymi­niszterek fejtik ki nézeteiket, majd nekilátnak a száznál több napirenden levő kérdés meg­tárgyalásának, van is bizonyos rutinszerűség. Hiszen immár a negyvenhetedik ülésszak vette kezdetét. Újból csak sajátos helyzetben. Sok válság köze­pette. Az ENSZ-történelem esz­tendőről esztendőre ismétlő­dik? A régi bölcsesség szerint nem lehet kétszer ugyanabba a folyóba lépni, s ez a világszer­vezet központja melletti East River-re különösképpen érvé­nyes. Közismert, hogy a hi­degháború hosszú időszaká­ban, feszültebb vagy viszony­lag enyhültebb formák között, a szuperhatalmi szembenállás nyomta rá bélyegét a vitákra. Legfontosabb témakörnek a leszerelés számított, s a helyi válságok közül azok kaptak főszerepet, ahol a háttérben ugyancsak az ellentétes nagy­hatalmi érdekek jelentkeztek, például a Közel-Keleten. Az ENSZ lényegében tükörképét adta a világhelyzetnek. Most pedig? Aligha vélet­len, hogy már az új ülésszak indulásakor a legtöbb szó arról esett, helyet foglalhat-e auto­matikusan a mai Kis-Jugo­szlávia a korábbi országtábla mögött, vagy valamiféle fel­függesztéssel próbálja elérni a nemzetek közössége az alap­vető nemzetközi viselkedési normák betartatását. Mert sajá­tos módon, de érthetően ebben is kifejeződik a világ sok-sok mai gondja. Új helyzetben új kihívások? Mindenképpen. Amikor a ko­rábbiaknál sokkal nagyobb hangsúlyt kapnak a válságok helyi, regionális elemei, Sal­vadortól Kambodzsáig és An­golától Boszniáig, felértékelő­dött az ENSZ szerepvállalása. Erkölcsi tekintélye, s az össze­fogáson alapuló gyakorlati fel­lépése sokszor az utolsó esélyt jelentheti. Nem mindenható és csodatevő „világkormányról” van szó, eszközei meghatáro­zottak és végesek. De a jelen­legi realitások között van-e jobb az ENSZ-nél, van-e más, ami pótolhatná? Réti Ervin ■

Next

/
Oldalképek
Tartalom