Új Dunántúli Napló, 1992. augusztus (3. évfolyam, 211-240. szám)

1992-08-01 / 211. szám

1992. augusztus 1., szombat uj Dunántúlt napló 7 Leáll egy timföldgyár Leállítják az ajkai Alumíni­umipari Kft. egyik timföldgyá­rát, mivel a magyar-orosz tár­gyalások eredménytelenek vol­tak. A vita tárgya tíz százalékos áreltérés volt; a magyar fél nem tudott engedni, az orosz partner pedig ennyit nem adott az ajkai timföldért. Augusztus első napjaiban le­állítják az évente mintegy 200 ezer tonna timföldet termelő gyárat - egyelőre „konzervál­ják” a gépeket berendezéseket - s a másik, 300 ezpr tonna kapa­citású gyár látja majd el az ino- tai kohót, szállít a FÁK-orszá- gaiba, és várhatóan az épülő új szlovák kohóba is. A döntés mintegy 700 dolgozó munkahe­lyét érinti. Technoimpex - Keravill A Keravill tavalyi forgalma 6,5 milliárd forint volt, nyere­sége pedig elérte a 250 millió forintot, a gazdasági recesszió ellenére jól működő cég, amelybe érdemes befektetni - hangzott el a Technoimpex székházában tartott sajtótájé­koztatón. A Keravillt az ÁVÜ Igazga­tótanácsának elmúlt heti dön­tése nyomán a Technoimpex Rt. vásárolhatja meg. Hogy meny­nyiért, az egyelőre üzleti titok, a Technoimpex vezetői - hason­lóan az ÁVÜ-höz - a szerződés megkötéséig erről nem nyilat­koznak. Privatizáció kuponokkal Az orosz kormány a francia Crédit Commercial de France és a Braxton As- sociés pénzintézeteket bízta meg azzal, hogy dol­gozzák ki az orosz vállala­tok átfogó privatizációs stratégiáját. A két vállalat egy nyugati szakértőkből álló konzorciumot vezet majd, amelynek célja több mint 5 ezer orosz cég ma­gánkézbe adása. A moszk­vai kormány programja szerint őszre minden válla­latnak saját privatizációs tervezetet kell készítenie, és emellett tőkéjének 35 százalékát privatizációs kuponokra kell cserélnie. A kuponokat az orosz ál­lampolgárok kapják majd meg. Läufer László felvétele Lesz pénz a hűségjutalomra Leépítés csak a termelés felhagyásához igazítva A felszámolás alatt álló Me­cseki Szénbányák további sor­sát érintő kormánydöntés isme­retében a vállalat vezetésének szeptemberig kell kidolgoznia termelési és létszámleépítési programját. Mint ismeretes, a minisztertanács állásfoglalása szerint a térség súlyos foglal­koztatási gondjaira tekintettel Komló Bányaüzem 5-8 évig termelhet még tovább, Pécsi Bányaüzemet viszont már 1994-ben be kell zárni. A szászvári bányászok saját vál­lalkozásának megalakítása elé a kormány nem gördít akadályt, a társaság létrejötte az ott dolgo­zók hozzáállásától függ. Konkrét elképzelés Bár a kidolgozandó program határideje csak szeptember, a vállalat vezetésének már most megvannak a konkrét elképze­lései. A 2 000-ig megszűnő ba­ranyai mélyművelésű bányákat •úgy szeretnék bezárni, hogy a lehető legkisebb foglalkoztatási feszültséget eredményezze. Az alapelv: valamennyi produktív munkásnak legyen munkahelye, a létszámfogyást a termelés fo­kozatos lecsengetéséhez kell igazítani. Az előzetes kalkulációk sze­rint mintegy 300 embernek kell felmondani, ugyanakkor 1 700-ra tehető azoknak a száma, akik a nyugdíj valami­lyen - rokkantsági, bányász, ke­resetkiegészítéses, korenged­ményes - formájára jogosultak. A vállalat vezetésének elkép­zelései szerint nem erőszakos bányabezárással, hanem a spon­tán fogyással összhangban va­lósulhat meg zökkenőmentesen a mecseki széntermelés teljes beszüntetése. Valemelyest ne­hezítheti a dolgot, hogy a válla­lat további sorsának ismereté­ben a produktív munkakörök­ben erős leépülés várható, így elképzelhető, hogy a vezetők kérni fogják az elrendelt lét­számzárlat részleges föloldását. A kormányhatározattal napi­rendre került a megmaradó széntermelő egységek és a Pécsi Erőmű Részvénytársaság egy­séges energiatermelő verti­kummá alakítása is. A témával kapcsolatos MVM Rt. (Magyar Villamos Művek) elképzelések még nem ismertek, a bányavál­lalat részéről már most konkrét adatok és tervek állnak rendel­kezésre. Ezek szerint a Mecseki Szénbányák vagyonának fele, létszámának háromnegyed ré­sze kerül majd át a közös válla­latba. Az összevonás terveinek elkészítésére kiírt PHARE pá­lyázatot ugyanaz az angol cég nyerte el, amelyik eredménye­sen vette ki részét a felszámolás előtti cégátvilágításban. Az Ipari és Kereskedelmi Miniszté­rium külön bizottságot alakít majd a tervek véleményezésére, a döntés határideje január 1. Megnyugtató hír a felszámo lás alatt álló vállalat háza tájá­ról, hogy valamelyest stabilizá­lódott a kitermelő cég gazdál­kodása. Az első hat hónap vesz­teségei nem érték el az 50 millió forintot, igaz ugyan, hogy eb­ben az időszakban 180 millió­nyi dotáció segítette a „Mecse­ket”. Szabadabb gazdálkodás Megszűntek az első ne­gyedév súlyos pénzügyi gond­jai, amelyek még a bér kifizeté­seket is veszélyeztették. A vál­lalat vezetői szerint a felszámo­lás kezdete óta felhalmozódott pénzügyi hiány az év végéig már nem nő tovább. A dolgozókat, illetve a válla­lattól egészségügyi okokból megváltakat két kérdés érdekli mindenek előtt ezekben a na­pokban. Lesz-e elegendő pénz a hűségjutalomra, valamint az egészségkárosodási járadék ki­fizetésére. Ez utóbbi folyamatos biztosítására hitelt vett föl a vál­lalat, míg a hűség kérdése a közraktárra való termeléssel ol­dódhat meg megnyugtatóan. A „Mecsek” termeléséből mint­egy 300 millió forint értékben 110-120 ezer tonna szén került készletezésre, erre banki és in­tervenciós hiteleket tud felvenni a cég. A visszafizetés határideje az év vége, aminek teljesítése a megfigyelhető piaci élénkülés mellett valószínűleg nem okoz majd gondot. Kaszás Endre Módosításra vár a választási törvény A nemzetiségiek direkt képviselői Mint azt a külügyminiszter a közeli napokban bejelentette: elkészült és várhatóan az or­szággyűlés őszi ülésszakán a honatyák elé kerül az ország- gyűlési képviselők választásá­ról szóló törvény módosítási ja­vaslata, amely a nemzetiségi törvénnyel összhangban a nem­zeti és etnikai kisebbségek par­lamenti képviseletét rendezi majd. Miért most, két esztendő­vel a „soros” parlamenti vá­lasztások előtt kerül napirendre a javaslat? - kérdeztük Wolfart János államtitkárt, a Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Hivatal ve­zetőjét.- Sokan feltették már a kér­dést a kisebbségi törvény előké­szítésekor is, hogy gondol­tunk-e a parlamenti képviselet megoldatlanságára? Szeretném előrebocsátani: ez a korábbi vá­lasztási törvény záradékában is már benne volt, mint közösségi jog, de az első szabad választá­sok izgalmaiban nem figyeltünk oda kellően gyakorlati alkalma­zására. Azért egészítjük most ki a törvényt a direkt parlamenti képviselet lehetőségével, mert szeretnénk, ha a honatyák kö­zött helyet foglalnának mind a nemzetiségek, mind az etnikai kisebbségek hivatalos képvise­lői is.- Egyelőre csak tervezetről beszélhetünk, mégis mit Ígér a módosítási javaslat?-Az egyéni választókerüle­tek és a területi illetve töredék szavazatokon alapuló listás vá­lasztások mellett a nemzetisé­gek képviselői, a nemzeti és et­nikai kisebbségek jelöltjei or­szágos listán is választhatók lesznek. Ezen a listán az induló képviselők kedvezményeket kapnának: nem kell kopogtató­cédulákat gyűjteniük, a mandá­tum elnyeréséhez a szavazatok 4 százaléka helyett elegendő 3000 szavazat is. Mindezt or­szágos, listás rendszerben bo­nyolítanánk le.-Ez a gyakorlatban azt je­lentené, hogy ott is ahol 20, ott is ahol 5000 érintett él, a szö­vetség által javasolt képvise­lőkre lehet csak szavazni?- Lényegében igen. De a há­romezres „kedvezmény” csak a listavezetőre érvényes, a máso­dik, harmadik helyen már ugyanazok a szabályok lépnek életbe, mint általában az or­szággyűlési képviselők eseté­ben.- Most az egyes kisebbségek képviselői egyik vagy másik 'párt hajóján eveztek be a T. Házba. Hogy lesz a jövőben?- Ez az út nem zárul le, párt­listán is indíthatók és választha­tók lesznek a kisebbségek kép­viselői. Ma is több mint húszán vannak a padsorokban, akik ki­fejezetten kisebbségi státusukat hangoztatják szerepléseik al­kalmával. Nem szűkíteni, széle­síteni szeretnénk a lehetőségei­ket. De mondjuk ki őszintén: at­tól függetlenül, hogy a nemzeti­ségek, a kisebbségek „hivata­los” képviselői egyenes ágon is bekerülhetnek a parlamentbe, aligha mondanak majd le a pár­tok arról, hogy a magyar társa­dalom egyik-másik rétegétől ne próbálnának szavazatot nyerni a korábbi módszerekkel is.- Mi a helyzet azokkal a nemzetiségekkel, kisebbségek­kel, akiket nemcsak egy szövet­ség képvisel?-Meg kell egymással álla­podniuk a személyekben, mert a törvény-tervezet csak egyetlen listát engedélyez minden érin­tettnek. De szeretnék a változá­sok egy fontos elemére rámu­tatni. Nevezetesen arra: az új választási rendszerrel a nemze­tiségek, kisebbségek identitása is vizsgázik. Három szavazólap közül kettőn kell mindenkinek voksolnia, az elsőn a választó- körzet képviselőjére, a másodi­kon a területi választási listára, vagy a harmadikon a nemzeti­ség, etnikai kisebbség országos listájára. Hogy az utóbbi kettő közül ki, melyiket választja, sok mindent elárul majd.- A 20-25 nemzetiségi és ki­sebbségi képviselő voksa té­nyező lehet egy-egy vitás kérdés eldöntésekor. Ki, mire fog sza­vazni, ha ráadásul a delegáló érdekképviseletek „pártállása ” sem azonos ?- Nyilvánvalóan ezekben a kérdésekben előre meg kell egyezniük a szervezeteknek, hi­szen a listán madátumot kapott képviselőjüknek nemzetiségi, kisebbségi szempontokat kell mérlegelniük szavazáskor. Akiktől a mandátumot kapták, számonkérhetik, hogy az érde­keiket kellően szem előtt tartot- ták-e. A párt-listán bekerült ho­natyát a pártfegyelem is kötheti. De ezzel együtt rájuk is igaz, ami a többi honatyát vezérli: mindenkor lelkiismeretük és meggyőződésük szerint kell megnyomniuk a szavazógom­bot. (koós) A MOFA bővíti külföldi piacát Augusztusban kedvezményes termékvásár Laminált lemezek gyártása a Mohácsi Farostlemezgyárban Fotó: Proksza László Kuvait az újjáépítését szer­vezve a tavasszal nagyszabású termékvásárt rendezett, melyen több magyar kiállító mellett a mohácsi Farostlemezgyár Rt. is bemutatta az áruját. Utazásuk része volt annak az offenzív pi­ackutatásnak, melyet az utóbbi időben folytatnak. Nem jártak hiába a távoli országban: ezen a héten indítják az első szállít­mányt. A többféle színű, lakkozott farosttáblák odaérkezése után reményük van újabb tételek el­adására. Dr. Balogh Gábor, a gyár műszaki és kereskedelmi igaz­gatója a lehetőségeikről az alábbiakat m'ondta el:- Export szállításainkból élünk. Sikerült megtartanunk az olasz, a görög és a német piacot, s ha csökkent is átmenetileg a megrendelt mennyiség a volt Jugoszláviából, kisebb tételeket változatlanul kér Horvátország és Szlovénia. Gyakorlatilag Ciprustól Finnországig számos országba jut el jelenleg a termé­künk.- Szaud-Arábiába színmintá­kat, prospektusokat küldtünk. A kiajánlásunk hatására sorra ér­keznek vissza azok a megkereső levelek, melyekben árajánlatot kémek, illetve a szállítás lehet­séges módjáról, várható költsé­geiről tájékozódnak. Ott no­vemberben rendeznek a kuvai­tihoz hasonló vásárt, melyen mi is részt veszünk. Ezúttal igye­kezünk megfordítani a sorren­det, s már nem teljesen ismeret­lenül kívánunk előállni az kíná­latunkkal.- Említette, hogy az export­ból élnek. Ez azt jelenti, biztos a jövőjük is?- Reálisan a termelés meny- nyiségének fokozatos csökke­nésével kell számolpunk. A ha­zai piac második éve gyakorlati­lag leállt. A valamikori legna­gyobb megrendelőink minimá­lis mennyiséget kémek. Belát­ható időn belül nem tudom, várhatunk-e a bútorgyártás, az építőipar vagy egyéb felhasz­náló esetében a fellendülésre, Gyakran kérdezgetik dolgozó­ink is, hogy milyenek kilátása­ink. Csak egyet tudok mondani: eddig még minden fizetésnapon a bért kifizettük! Egyetlen em­bernek sem mondtunk föl, ugyanakkor az is igaz, hogy a nyugdíjba vonulók helyét nem feltétlen töltjük be. Energia-takarékossági meg­gondolásból elképzelhető, hogy ősztől ismét visszaállunk a fo­lyamatos munkarendre, de az üzemekben fölváltva dolgo­zunk. E törekvéssel a szakszer­vezet egyet is értene, csak a munkástanácsot kell még meg­nyerni hozzá. Ami pedig a jö­vőnket illeti: néhány hónapnál hosszabb időre nem létezik, hogy bárki is tud biztosat mon­dani!- Az árleszállítás, melyet egész augusztusra hirdettek meg, hogyan kapcsolódik az üz­letpolitikájukhoz ?- Augusztusban van a leg­több ember szabadságon. Úgy gondoltuk, ilyenkor a legna­gyobb a helyi keresletet. A számos területen felhasználható farostlemezt a házilag barkácso­lók, építők pedig kapják meg a lehető legolcsóbban. Az eladási árból valamennyi lemezféle­ségre és minden egyéb termé­künkre 15 százalék kedvez­ményt adunk. A gyár melletti boltunkban így bárki most igazán olcsón juthat hozzá az árukhoz. — Csak a lakosságnak szán­ták a leértékelést?- Senkitől sem kérünk iga­zolványt, iparengedélyt, de számlát adunk a vásárlás­ról! B. M. Kormánydöntés után a Mecseki Szénbányák FA

Next

/
Oldalképek
Tartalom