Új Dunántúli Napló, 1992. augusztus (3. évfolyam, 211-240. szám)
1992-08-01 / 211. szám
6 uj Dunántúli napló 1992. augusztus 1., szombat Pohly János Fotó: Proksza László Nevét mosolyával írta be sokezer ember emlékkönyvébe Az öröm és szeretet magvetője A láthatatlan alkotmányt építjük Beszélgetés dr. Lábady Tamás alkotmánybíróval Elvonulását ő kérte. Bíróképességét és alkotó tevékenységét nézve még helyén maradhatott volna. Különben az egyházi törvénykönyv zsinat utáni előírása a 75. életévet elérve a papoknak, püspököknek fel kell ajánlaniuk a nyugállományba való helyezés óhaját. Ritka papi személyiséggel állunk szemben, akit hívei mindig nagy tisztelettel vettek körül. Rendkívüli búcsúztatást is rendeztek számára, és ezren csatlakoznak azokhoz a jókívánságokhoz, melyeket dr. Szolcsá- nyi Jánosné igazgató, a Leőwey Klára Gimnázium tantestületének nevében és dr. Andrásfalvy Bertalan művelődés- és közoktatásügyi miniszter fejeztek ki írásaikban. „Munkássága valóban hitet és szeretetet árasztó tevékenység volt” az ifjúság soraiban. A hálás és mély lelki formálást nyert tanítványai nem jelenhetnek meg most, - ahogyan a miniszter írja, - de az élet könyvében mindegyiknél a nyereségoldalon be van jegyezve Pohly János atya neve és mindig mosolygó, örömöt sugárzó arca. A közoktatásügyi miniszter azt is írja, hogy több évtizedes csendes nevelőmunkájában magvető volt, s nemcsak a hit és erkölcs, hanem a szépség, a keresztény öröm, remény és szeretet magvait is elvetette. Andrásfalvy Bertalan elküldte a Bártfa utcai kistemplom nagylelkű plébánosának az áldozatos tanítók életművét elismerő érmét és oklevelet, valamint 50 000 forint jutalmat. Pohly atya a jutalomösszeget az induló papnevelő intézetnek adományozta. A hívők közül többen is hozzám fordultak azzal, hogy mint volt püspöke, én is búcsúztassam lelkiatyjukat, amit azért is szívesen teszek meg, mert én hívtam őt Pécsre és a legbensőségesebb baráti és munkatársi kapcsolatban maradva sok ötletet, sok kezdeményező hatást vehettem fel tőle. Nem vonul Ő „Kelet-Európa Krisztusért” címmel egyhetes angol bibliatábort nyitottak Hódmezővásárhelyen. A dél-alföldi város önkormányzata és a helyi Bethlen Gábor Gimnázium szervezte találkozón százhatvanöten - tíztől hatvanegynéhány éves korúak - ismerkednek skót és ír misszionáriusok, valamint helybéli előadók segítségével a Bibliával. Az ország különböző vidékenyugalomba, mert nem tud elvonulni, továbbra is megmarad százak és ezrek lelkiatyjának és lelkipásztorának, ha püspöke hivatalosan felmentette is egy plébánia vezetése alól. Pohly Jánost az elsők között szólította az akkori komor helyzet, hogy mint „honvéd” ő is helytálljon. Kaposvártól Dániáig és vissza tízezer bevonult fiatal sorsát bízták rá. Németországban 20 000 hadifogolyról gondoskodott lelkileg. Barátja lett Lorenz Jäger paderbomi érseknek. A hírneves német főpap nagy elismeréssel nyilatkozott Pohly Jánosról. Hazatérve a fogságból a püspöki fiúnevelő, az Emericanum igazgatója lett. Sok helyen nevelt és tanított: az Ipari Leányközépiskolában, a Mezőgazda- sági Leányközépiskolában, továbbá a Háziasszonyképzőben és a Leőwey Klára Leányközépiskolában. ők, ezekben a napokban mind megjelentek Pohly atya lelki képernyőjén és ott integetnek megköszönve neki a sok-sok fáradságát és egész életükre kiható tanító munkáját. Vidékre került és mint a falú népének barátja nevelte, oktatta a leendő anyákat és apákat. Kiemelkedő vonása maradt mindvégig, hogy sok orvosbarátja volt, igen sokan professzorok közöttük. Egy alkalommal kérdeztem, miért keresi az orvosok barátságát. Azt felelte: erre van a papnak nagy szüksége, ha komoly lelki munkát akar végezni, különösen, amikor az emberek végső küzdelmükben a halállal kénytelenek viaskodni. Az orvos és a pap közös összefogásban lélekmentők is legyenek. Pohly Jánosnak minden cselekedete, tette kimért, okos, célzatosan tudatos volt. Neve sokezer ember életkönyvébe tetteivel, érdemeivel, mosolyával együtt van beírva. Dr. Cserháti József ny. megyéspüspök iről érkezett hallgatóság a minden vallási felekezet számára nyitott bibliatáborban közös áhítatokon, énekléseken, előadásokon, másrészt életkor és nyelvtudás szerinti csoportos foglalkozásokon angol nyelvtudását is gyarapíthatja. A programban szerepel sport és szabadfoglalkozás is. A tábor a hét végén kulturális műsorral, és a város főterén tartott nyilvános imával ért véget. Tízen vannak, akárcsak hajdan a Velencei Köztársaság mindenható államtanácsának tagjai. Ahhoz hasonlóan ténykedésüket a közvéleményben bizonyos titokzatosság lengi körül. Az Alkotmánybíróság határozatai ellen nincs apelláta, tagjai elvétve szerepelnek a nyilvánosság előtt. Leginkább akkor látjuk őket a tévében is, amikor bírói palástba burko- lódzva kihirdetik a testület határozatát. Az Alkotmánybíróság egyik legfiatalabb tagja a pécsi dr. Lábady Tamás, akit pontosan 20 éves bírói múlt után választott meg a parlament alkotmánybírónak. Épphogy csak betöltötte e testület sorába választhatóságnak az alsó életkori határát, a 45. életévet. Ám pályájának nemcsak ez az érdekessége, hanem az is, hogy a testületben azon kevesek közé tartozik, akik korábban gyakorló jogászok, bírák voltak. Ugyanakkor pályája kezdetétől elméleti munkát is végzett, számos publikációja jelent meg itthon és külföldön, tudományos fokozata van, s docensként ma is oktat a JPTE Állam- és Jogtudományi Karán. Vele beszélgettünk a testület működéséről, saját tevékenységéről.- Az Alkotmánybíróságot mi, alkotmánybírák valóban arisztokratikus testületnek tartjuk egyebek közt abban az értelemben is, hogy a közéleti szerepléstől, amennyire csak lehet, tartózkodunk - mondja elöljáróban. - Ez elsősorban azt jelenti, hogy sem a bírák, sem sem a munkatársaik folyamatban lévő ügyekről nem nyilatkoznak. Csak az Alkotmánybíróság titkára - aki egyben szóvivője is a testületnek - tehet nyilatkozatot fajsúlyosabb ügyekről, de akkor is az előzetesen megfogalmazott kommüniké tartalmának megfelelően. Az alkotmánybíróság vigyáz arra, hogy függetlenségének a látszata is megőrződjön. A testületnek és tagjainak szakmai tekintélyére, méltóságára abban a talán formálisnak tűnő vonatkozásban is ügyelünk, hogy üléseinken nincs tegeződés.-Az utóbbi időben nem kevés kritika is érte az Alkotmánybíróságot a média-vita kapcsán a köztársasági elnök jogkörének értelmezéséről hozott határozata miatt. Voltak akik dodonai válasznak minősítették az értelmezést. S nem kis visszhangja volt a miniszterelnök és az Alkotmánybíróság elnöke nyilvánosságra hozott levélváltásának.- Ha valós a közvélemény-kutatás eredménye, mely szerint az emberek jelentős hányada kétértelműnek tartja az Alkotmánybíróság döntését, akkor ez azt jelenti, hogy a felelős politikai tényezők hazugságban tartják az országot. Mivel az emberek túlnyomó többsége nem olvassa a Magyar Közlönyt, csak a politikusok és a sajtó közvetítésével értesülnek az Alkotmánybíróság határozatairól. Felelőtlen politikai állítás, hogy a döntést kétféleképpen is lehet értelmezni. A döntés nagyon is egyértelmű. Az Alkotmánybíróság megállapította, hogy a köztársasági elnök és a kérdést előterjesztő miniszterelnök között az alaptörvényünk szerint hogyan oszlik meg a felelősség, ki mit tehet meg. Felmerült a sajtó részéről az is, hogy miért nem kérdezett a miniszterelnök konkrétabban. Megkérdezett bennünket, de ezt visszautasítottuk, mert az ilyen válasz meghaladta volna a hatáskörünket. Elvileg azonban egyértelmű magyarázatot adtunk arra, hogy miként alakul a köztársasági elnök jogköre a miniszterelnök által megjelölt ügy tekintetében. A probléma másik ága röviden abban fogalmazható meg, hogy a vitában érdekelt felek az alkotmánybírósági döntés után is fenntartották álláspontjukat.- Ebből viszont az is következhet, hogy az érdekelt felek az Alkotmánybíróság alkotmányértelmezését is értelmezték a maguk szemszögéből, illetőleg az, hogy a jelenlegi alkotmányunk esetenként többféle értelmezésre is lehetőséget ad. Egyáltalán Ön mint alkotmánybíró, milyennek látja a jelenlegi alaptörvényünket?- Az alkotmány értelmezés azt jelenti: megállapítjuk, hogy egyes alkotmányi paragrafusoknak mi a tartalma. Ha azt mondanánk ki, hogy ezt így is lehet értelmezni, meg úgy is, akkor feleslegessé válna az Alkotmánybíróság tevékenysége és jogköre. Az előbb taglalt ügyben sem ilyen döntést hozott tehát az Alkotmánybíróság. Ami a kérdést illeti: testületünk közel két éve meghirdette, hogy építi az úgynevezett láthatatlan alkotmányt. Emiatt egyébként a túlzott aktivitás vádjával is illetnek bennünket. Ennek ellenére továbbra is tudatosan vállaljuk és teljesítjük ezt a feladatot, mert szükség van rá. Az Alkotmány - ellentétben bizonyos közhiedelemmel - nem egy sztálinista alkotmány, hanem demokratikus alaptörvény, csakhogy igencsak vérszegény. A tárgyaló politikai felek erejéből 1989-ben érthetően arra már nem futotta, hogy új alkotmányt készítsenek, de átalakították, demokratikussá tették az 1949-es alaptörvényt. Testületünk arra törekszik, hogy ennek a vérszegény alkotmánynak a tartalmát kibontsa, olyan nemzetközileg általánosan elfogadott elveket „értelmezzen ki” a szövegéből, amelyek időt ál- lóak, s majdan a demokratikus új alkotmány szövegezőinek segítségére lesznek, tartalmuk beépül az alkotmányos magyar demokráciába.- A miniszterelnök a már említett levelében felvetette azt a gondolatot, hogy az Alkotmánybíróság a jövőben jogosult legyen konkrét kérdések eldöntésére is. Ehhez a törvény módosítására lenne szükség. Annak is híre kelt, hogy a törvénymódosítás tervezetét maga az Alkotmánybíróság már el is készítette. Milyen módosításokat javasolnak?- A nemzetközi gyakorlatban valóban találunk arra példákat, hogy az alkotmánybíróság döntési jogosultsággal rendelkezik közjogi méltóságok között keletkező hatásköri, de egyéb konkrét vitákban is. Az alkotmánybíróságnak a reá vonatkozó törvény módosítását célzó tervezete - amelynek mint az ügyrendi bizottság tagja egyik szövegezője és összeállítója voltam - nem érinti ezt a kérdést. Várhatóan az országgyűlés az ősz folyamán foglalkozik a tervezettel, bár bizonyos ódzkodás mutatkozik vele szemben, mint általában az összes kétharmados törvény esetében. A módosítási tervezet leglényegesebb eleme az Alkotmánybíróság jogkörének szűkítését javasolja. Legfőképpen azt szeretnénk, ha az előzetes normakontrol kötelezettségét elvonnák az Alkotmánybíróság jogköréből, hiszen annak teljesítésével közvetlenül beleavatkozhatunk a parlamentben folyó politikai vitába. A Kárpótlási törvény kapcsán egyszer már ezt a feladatot elhárítottuk magunktól, de valójában a jelenlegi törvény kötelez minket ilyen eljárás lefolytatására. A jogkör más jellegű szűkítése azt a lehetetlen helyzetet szorítaná ésszerű korlátok közé, hogy jelenleg mindenki - s nem csak magyar állampolgárok, mert erre is van számos példa - minden költségkihatás és jogi képviselet nélkül fordulhat az Alkotmánybírósághoz. Eláraszt bennünket az aktatömeg. Kénytelenek vagyunk az ügyek súlya szerint erősen szelektálni, mi mikor kerül tárgyalásra. Ha most bezárnánk az Alkotmány- bíróságot és több ügyet nem fogadnánk, úgy is 9 évig lenne munkánk.- Milyen lépcsőfokokon jut el egy indítvány az alkotmány- bírósági határozatig? Milyen apparátus segíti az alkotmánybírákat?-Mivel az Alkotmánybírósághoz mindenki fordulhat, a nemzetközi gyakorlatnak megfelelően a főtitkárság és annak apparátusa szűri meg az indítványokat. Az elnökhöz már az alkotmányos problémát ösz- szegző előterjesztéssel csak olyan ügyek kerülnek, amelyek nem nyilvánvalóan alaptalanok és amelyekben az Alkotmánybíróság illetékes. Az elnök szignálja előkészítésre, előterjesztésre az ügyeket az egyes bíráknak, akiket munkájukban a titkárnőn és a jogvégzett titkáron kívül két tudományos munkatárs segíti. A előkészített ügyet rendszerint nem is határozattervezet, hanem a problematikát feltáró tanulmány formájában viszi a bíró a testület elé. Az elvi felvetés alapján alakul ki a testület álláspontja, hogy milyen értelmű határozat szülessen. Az ügyek több, mint 90 százaléka legalább kétszer kerül a teljes ülés elé, s bizony legtöbbször a határozat négy- szer-ötször-tízszer átszövege- zésre szorul. Nemcsak a határozati részt, de az indoklását is közösen sző végezzük. Van úgy, hogy szavazásra szorul egy-egy szó bennmaradása a határozatban. A teljes ülés munkája így ugyan hosszadalmas, de eredményét tekintve míves, cizellált határozatok születnek. A nagy határozatokat lefordítják angol és német nyelvre is. Most már az USA-ban is napvilágot látott egy monográfia a magyar alkotmánybíráskodásról, s tanítják az egyik amerikai egyetemen. Testületünk munkáját nemzetközileg is elismerik. Tavaly ősszel testületünket felvették az Európai Alkotmánybíróságok Közöségébe alig két éves működés után, pedig általában öt évet kell várnia egy új alkotmánybíróságnak a felvételre.- Van-e szakosodás abban, hogy egyes bírák milyen jellegű ügyek előterjesztői lehetnek?- Az elnök az elfogultság elhárítása érdekében általában nem a testületi tagok korábbi szakmai érdeklődésének, múltjának megfelelő ügyek előkészítésével bízza meg az egyes bírákat. Két év alapján bizonyos specializálódás kialakult, de a testületben végzett munka alapján. Úgy tűnik például, hogy a rendszerváltás tulajdoni reformjának alkotmányos problematikájú ügyei az én kezembe kerülnek, javarészt azoknak leszek az előterjesztője. Csak az utóbbi időszakban olyan ügyek előadója voltam, mint a szak- szervezeti vagyonnal kapcsolatos ügyek, a kezelői jog kérdésköre, a földtörvény kétszeri módosításának ügyei. Legutóbb a nem vagyoni kártérítés témájának voltam az előadója. Erről a témáról az ősz folyamán könyvem is megjelenik. Az alkotmánybírák az elfogadott határozattól eltérő különvéleményt fogalmazhatnak meg. Ezekből úgy tűnik, nincs mindig teljes egyetértés a testületen belül. A tíz fős grémiumban hogyan dől el egy-egy ügy szavazategyenlőség esetén?- Nemcsak különvéleményre van mód, de kialakítottuk a párhuzamos vélemény intézményét is arra az esetre, amikor az alkotmánybíró ugyan egyetért az elfogadott határozattal, de más, vagy még további jogi indokokkal. A párhuzamos vélemények is nyilvánosságra kerülnek. Egyébként az Alkotmány- bíróság a határozatainak több, mint 90 %-át egyhangúlag hozza meg. Nyilvánvaló, hogy a közérdeklődés homlokterében álló ügyekben a testület szakmai álláspontja is jobban megoszlik. Szavazategyenlőségnél a törvény szerint az elnök szavazata döntene jelenleg, ő azonban erről a privilégiumról már a kezdet kezdetén lemondott. Egyébként 6:4-es szavazati arány már volt, de 5:5-ös még nem. A Zétényi-Takács törvénytervezet ügyében például egyhangú volt a szavazás. Ellenvélemény, vagy ellenvélemények fogalmazódtak meg a halálbüntetés, az abortusz, a köztársasági elnök alkotmányos jogköre, a kamatadó, az orvosigazgatók kinevezése és a az államosításokkal kapcsolatos kérdésekben. Ez utóbbinál például én nyilvánítottam ellenvéleményt. A halálbüntetés ügyében 1 ellenvéleményt fogalmaztak meg, a köztársasági elnök alkotmányos jogkörére vonatkozó mindhárom határozatunkat 7:3 arányban fogadtuk el. A magam részéről párhuzamos véleményt terjesztettem elő a halálbüntetés, az abortusz és a köztársasági elnök jogkörének ügyében. Dunai Imre Kelet-Európa Krisztusért Dr.Lábady Tamás Fotó: Proksza László
