Új Dunántúli Napló, 1992. augusztus (3. évfolyam, 211-240. szám)

1992-08-01 / 211. szám

1992. augusztus 1., szombat Qj Dunántúli napló 5 Korongozást is tanulhatnak a táborlakók Fotó: Szundi Kézművestábor Magyarlukafán Kilencedik éve, hogy a pécsi Janus Pannonius Múzeum és a „Kaptár” Magyarlukafai Köz- művelődési Egyesület kézmű­ves táborok sorozatát rendezi a szépen felújított és rendben tar­tott magyarlukafai tájházban. Lovas Katalin és Habéi Já­nos, a táborok két fő szervezője az idei nyárra öt tábort hirdetett meg, ezek gyerekeknek, közép- iskolásoknak és felnőtteknek egyaránt szólnak. A leendő tá­borok programja több újságban, művelődési házakban megjele­nik, s voltaképp minden fajta előképzettség nélkül, bárki je­lentkezhet. A főbb itt tanulható mesterségek a fazekasság, szö­vés, kosárfonás, nemezelés, bőrművesség, de akinek kedve van, belekóstolhat olyan érde­kességekbe is, mint a papírmerí­tés, gyertyamártás vagy éppen a kukorica-babák készítése. Egy-egy táborban körülbelül 20 fő vesz részt, étkezésük ön­költséges, szállást a volt intézői házban biztosítanak számukra. A napirend szerint délelőtt munkálkodás folyik, amit ebéd és csendes pihenő követ, majd délután ismét a műhelyekbe vo­nulnak az „kézművestanon- cok”. Az esti program általában egy rövid kirándulás, néprajzi videók megtekintése, táncház és muzsikálás. M. K. Újabb állatmenhely kellene Egyre több a kidobott kutya és macska Hasznos tanácsok kempingezőknek Az idei nyáron nagyon meg­nőtt az igény a romantikusabb, egyszerűbb és főleg olcsóbb nyaralási mód, a kempingezés iránt. A pécsi Camping Carava­ning Club tapasztalatai szerint elsősorban a nyugalmas, csön­des pihenőhelyek váltak ked­velné, így például a Balaton he­lyett sokkal többen választják a Tisza vidékeit. A külföldi kempingek között a görögországiak idén nem ke­resettek, most van azonban a dömping az Isztrián. Tömege­sen áramlanak a nyaralók az ot­tani jól ellátott sátortáborokba. A visszajelzések szerint nincs probléma az utazással, az árak azonban nem éppen alacsonyak. A visszatértek szerint meg­egyeznek az osztrák vagy olasz nyaralóhelyekével. A klub hasznos tanácsai sze­rint Bulgáriába és Romániába nem nagyon érdemes sátorral menni, az ottani kempingek hi­giéniai viszonyai ugyanis mesz- sze elmaradnak az általunk megszokottól. Újra fellendült azonban a cseh kempingek iránti érdeklődés. A caravaning club információi szerint az ellá­tás a magyarországival azonos szintű, az árak és az utak minő­sége elfogadható. Főként a fes­tői szépségű hegyek közti tábo­rokat ajánlják. Lengyelországba az idén Baranyából még senki nem kívánkozott, legalábbis a klubon keresztül. Ausztria vi­szont változatlanul kedvenc, hi­szen gyönyörű, közel van és tö­kéletesen megszervezett ide­genforgalommal rendelkezik. Idén sláger lett Olaszország is, déli szomszédaink háborúja mi­att ugyanis a tenger mellé vá­gyók legtöbben ezt az országot választják. Hasonló okok miatt Spanyolország is felkapottabb lett; mint a korábbi években. Érdemes most már az utósze­zonra is gondolni! Görögor­szágban, Olaszországban vagy Spanyolországban ugyanis még szeptemberben is lehet sáto­rozni, az árak pedig augusztus végétől akár 30-40 %-kal is csökkennek. A kemping klub különösen sokat tud segíteni az idén nagy­számban jelentkező kezdő kempingezőknek. Tanácsok mellett felszerelést is biztosíta­nak. Nemzetközi katalógusuk és a szintén nemzetközi FICC Camet családi igazolvány min­den kempingezőnek nagy segít­ség. A hazai kempingezőket au­gusztus 10-23 között nagysza­bású találkozóra várják a bajai Sugovica kempingbe. Az or­szág minden részéből idese- reglő sátorozók a találkozó alatt fél áron vehetik igénybe a kem- i’nget. Pataki V. Szinte mindenki találkozott már gazdáját kereső, utcákon, tereken tétován szaladgáló ku­tyával vagy macskával. Sokan harapástól, fertőzéstől tartva széles ívben kikerülik a re­ményvesztett és éhező állatokat. Mások jó szót és ételt vetnek nekik. A Herman Ottó Állat- és Természetvédő Egyesület Ba­ranya megyei és pécsi szerveze­tének tagjai évek óta etetik, biz­tos szálláshelyre viszik a kido­bott kutyákat és macskákat. Karlóczy Győző ügyvezető tit­kár szerint egyre több a város területén szabadon eresztett, magára hagyott állat. Júliusban tizenöt kutyát találtak a pécsi utcákon. Sajnálnivalóan kevés a hely a állatmenhelyen : csak 50-60 állatot tudnak itt tartani. Ennek többszöröse kellene. Je­lenleg 53 különböző fajtakeve- rékű, „korcs” és néhány macska otthona ez a telep. - Szörnyen leromlott állapotba kerülnek ide a kutyák. Éheznek, szomjaznak és még ütik-verik is őket. Most találtunk egy néhány hetes kis­kutyát - mindkét szemét kiszúr­ták. Gondoztunk már olyan ebet is, amelyiknek egyik lábát vág­ták le. Egy másiknak a hátából kanyarítottak ki egy darabot - meséli a szívszorító eseteket. - Az állatkínzók legtöbb esetben nem a volt tulajdonosok, hanem idegenek. Létezik a Kerváros- ban egy fiatalokból álló Sátá­nista szekta: ők csonkítják vagy akasztják föl az általuk befo­gott, kóbor állatokat. Persze a felnőttek között is akadnak ál­latgyűlölők - szétlapított kutyák és macskák jelzik az országuta­kon és a pécsi utcákon „sikeres vadászatukat” - tette hozzá. A világ első postabélyegét 1840-ben adták ki Angliában. Magyarországon először Ador Károlyné szervezőtitkár a pécsi Vásártéren és kisállatbe­mutatókon elharapódzott „állat tomboláról” számolt be. A gye­rekeket a díjként nyerhető kü­lönböző keverék kutya- és macskakölykökkel csábítják a sorsjegyvásárlásra. Otthon pe­dig a szülők, nagyszülők a gyermekeket arra utasítják, hogy az utcán eresszék szaba­don. így növekedik a kóborló állatok száma. Pécsett múlt év őszén alakult az Állatvédők Egyesülete, melynek elnöke Horényi Ma­rka. Vállalták, hogy létesítenek egy modem, száz kutya befoga­dására alkalmas kutyamenhe- lyet, panziót és futtatót. A pécsi önkormányzat megállapodást kötött az új egyesülettel. E sze­rint június elsejétől jövő év má­1871-ben készült bélyeg, ko­rábban, 1850-től osztrák bélye­geket használtak. Pécsett jelen­leg a legidősebb bélyegkeres­kedő Schwarz Kamill, 78 éves.- Vaskereskedőként dolgoz­tam a Hamerlinél, tizenhat évig - mondja. - Aztán 1938-ban kezdtem bélyegekkel üzletelni, az első boltom a Boltívközben volt.- Több bélyegkereskedő is működött annak idején a város­ban?- Hogyne, voltunk néhányan, de a háború alatt erősen megfo­gyatkoztak, ’45 után már csak a Palotás árult az Apácza utcá­ban, de aztán ő is elment Buda­pestre.- Tulajdonképpen apámtól örököltem egy komolyabb gyűj­teményt, ő egyébként a Meinl boltnak volt a vezetője 40 évig. jus végéig ingyen a rendelkezé­sükre bocsátja a Szigeti tanyát. Az egyesületnek kell elvégezni a terület rendbetételét, az épület felújítását és jó karban tartását. - A tagdíjakból befolyt összege­ket kerítésoszlopok, drótok vá­sárlására fordítottuk. A Város- gondnokságon dolgozó Csaba Józsefné és családja segített az épületet kitakarítani. Elkezdtük a kerítés oszlopok helyét kiásni. Most állunk. Szükségünk lenne az állatbarátok, kisiparosok ön­zetlen segítségére, vagy anyagi támogatására, hogy a kerítést felállíthassuk és az épület belső átalakításait elvégezhessük. Szeretnénk határidőre elké­szülni az új állatmenhellyel. Ez minden pécsi, állatszerető em­ber érdeke - mondta Horényi Marica. Ádám Erika és azzal kezdtem. Az államosí­táskor azonban teljesen kiürítet­ték a boltomat, mindent elvittek. Szerencsére az értéke­sebb darabokat otthon tartot­tam, az megmaradt.- Kiktől vásárol?-Többnyire azoktól, akik abbahagyják a gyűjtést, és pénzre van szükségük. Most például sokan kényszerülnek az eladásra.- Melyek nui a legkeresettebb bélyegek?- Elsősorban a magyar anya­got keresik, vagy a különböző­motívumokat, mint a virág, álla­tok stb.-Hogyan állapítja meg az árat?-Katalógusokból, bár több­nyire nincs is rá szükségem, anélkül is boldogulok. Hoznak ide mindenféle hagyatékból is albumokat, hogy értékeljem föl, azért még pénzt sem kérek.- Milyenek ma a bélyegek?-Gyönyörűek, a régi világ­Kiállítani veszélyes Holnap az Új VDN-ben Iskola után, állás nélkül Tovább emelkedik a munkanélküliség * Szobrászművész diákjai hátán Szőlőt is vett Villányban * Azért, mert, csak Betört, rabolt, a pénzt otthagyta % A világot szerencsésen bejártam Hazatért az egykori bajnok Áramszünet - és? ... Tegnapi számunkban megírtuk: szerdán éjjel több, mint egy órás áramszünet zavarta meg a Megyei Kórház munkáját. Most annak néztünk utána, miért nem kapcsolt be a biztonsági rendszer? A szokásosnál nagyobb be­tegforgalom ellenére sem oko­zott fennakadást a szerda éjjeli áramszünet, az viszont tény, hogy a betegek (és az őket el­látó orvosok, nővérek) jó ideig - mint a DÉDÁSZ-tói megtud­tuk: pontosan 1 óra 32 percig - tábori körülmények között érez­hették magukat. Zelenyánszky János, a kórház műszaki osztá­lyának vezetője tegnap a követ­kezőkről tájékoztatta lapunkat:- Az áramszünet kezdetekor a műszaki ügyeletes megpróbálta elindítani az aggregátorunkat, de a DÉDÁSZ azt kérte, várjunk ezzel, mert nagyon gyorsan át tudnak kapcsolni a másik áram­körre. A kórház ugyanis két körre lett rákötve annak idején. Annak idején, mondja Zele­nyánszky János, mert az aggre­gátor is több már, mint húsz éves, s bizony, elég régi konst­rukció. Ennek kapcsán tehát ar­ról, hogy áramkimaradás esetén azonnal és automatikusan be­kapcsoljon, szó sem lehet.-A kórháznak egyetlen agg­regátora van, melynek teljesít­ménye nem elég többre, mint, hogy kimaradás esetén egy-két helyen - például a sebészeti mű­tőben, katasztrófa esetén — vészvilágítást adjon. A kórház teljesítmény-felvétele 200 kilo­watt, míg az aggregátor csupán 25-30 kilowatt leadására ké­pes . .. Jelenleg a vágyálmok kategóriájába tartozik, hogy új rendszerrel válthassuk fel a je­lenlegit. Ehhez több tízmillióra lenne szükség, de hogy a félel­meket eloszlassam: nincs olyan berendezése a kórháznak, melynek áramkimaradás esetén történő leállása akár a betegek ellátását, akár életet veszélyez­tetne - mondja az osztályvezető. Visszatérve a szerdán történ­tekre, mint Zelenyánszky János mondja, a DÉDÁSZ azt ígérte, pillanatok alatt bekapcsolja a biztonsági rendszert, erre azon­ban kábelhiba miatt nem volt lehetőség. Mire viszont ez kide­rült, elromlott a kórház aggregá­tora is ... Az automatika „elég­telen olajnyomás” címén letil­totta a rendszert. Smalcz József, a DÉDÁSZ üzemviteli osztályvezetője ki­csit másként mondja el a történ­teket. Mint kifejti, ők már csak azért sem kérhették, hogy ne kapcsolják be a kórháziak az aggregátort, mert ehhez semmi közük sincsen. S hogy a hiba ki­javítása miért tartott több, mint másfél óráig?-Ahhoz, hogy a biztonsági áramkört bekapcsolhassuk, ki kell iktatnunk a meghibásodot- tat. Ahhoz viszont, hogy ezt ki­kapcsolhassuk, meg kell talál­nunk a hibát. Az idő ehhez kel­lett, de a kórház a legelső, amit visszakapcsolunk a hiba kiszű­rése után. A kórházi aggregátort infor­mációink szerint napokon belül megjavítják. Addig remélhető­leg nem lesz újabb áramkima­radás ... Egyébként, mint megtudtuk, a DÉDÁSZ-t ilyen esetekben - ha a hiba elhárítását az elvár­taknak megfelelően és elfogad­ható időn belül oldják meg szakemberei - senki sem köte­lezheti az esetlegesen adódó károk megtérítésére. Kérdés, jól van-e ez így? Pauska Zsolt ban nem tudtak ilyen minőséget előállítani, talán csak az első bosnyák bélyegek, a ’10-es években, voltak ilyen szépek.- Van kedvence?- Nincs. A kedvencem a fo­rint. De, viccen kívül, a klasszi­kus bélyegeket szeretem tán a legjobban, a ’ 14 előttieket.- Melyik a legrégibb?- 1850-ből, osztrák bélyeg, magyar bélyegzővel.- Vannak Magyarországon komoly gyűjtemények?- Persze. Csak erről általában hallgatnak a gyűjtők. Nehogy vagyonadót kelljen fizetni.-Akkor honnan lehet tudni ezekről az anyagokról?- Néha, kiállításokon azért lehet látni szép kollekciókat.- Hát akkor mégis csak kide­rül a dolog.-Nem, hiszen csak a hülye állít ki mindent. Ott lopnak is. Veszélyes ... Én soha sem adnék bélyeget kiállításra. Cs. L. Hamis kazetták 19,5 millió forint értékű hamis video- és hangkazettát foglalt le a Fogyasztóvédelmi Főfelügyelőség országos el­lenőrző akciója során - hang­zott el a főfelügyelőség pén­teki sajtótájékoztatóján. Az ellenőrzött, legálisan működő üzlethelyiségek 40 százalé­kánál állapítottak meg sza­bálysértést. A piacokon ennél sokkal nagyobb arányban, az eladók 68 százalékánál talál­tak kalózkazettákat. A július 23-án és 25-én az Országos Rendőr-főkapi­tányság bevonásával folyta­tott ellenőrzések során 13 és fél ezer hamisított videoka­zettát, valamint 12 és fél ezer hangkazettát gyűjtöttek be. Természetesen rengeteg ma­radt még a piacon, így a vizs­gálatokat a jövőben is foly­tatni fogják. Kuty asors ... Fotó: Szundi György

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom